Az atomok jellse A vegyjel Az alkimistk jelrendszere

Az atomok jelölése A vegyjel

Az alkimisták jelrendszere n Már a középkorban is jeleket használtak egy- egy anyag jelölésére. n Az alkimisták nem akarták, hogy tudományuk rossz kezekbe kerüljön n Így olyan jelrendszert alkottak, melyeket csak a beavatottak értettek n A kísérleteik leírására is bonyolult, misztikus szöveget alkalmaztak

Néhány anyag alkimista jelölése

Az alkimisták titkosírása

Probléma az alkimista jelölésekkel n A számos misztikus leírás és többször átírt jelrendszert egy idő után az alkimisták sem értették. Egy példa a körmönfont leírásokból: „A bölcsek köve magában foglalja az isteni misztériumot és a rejtett kincset. Ez nemz egy sárkányt, melyet hét napon át lótrágyával kell etetni, aztán felfalja saját farkát. Ez a sárkány, amely a saját farkába harap, tekintete fehér, csak a farkán vannak pontok” n Az akkori leírásokat figyelembe véve ez a sárkány a higany, mely oldja az aranyat.

A megoldás n Először Dalton alkotott egységesnek mondható jelrendszert n Jelöléseiben az alap mindig egy kör volt, jelképezve az atomok gömb alakját n A körökbe vonalakat, pontokat, rajzolva különböztette meg az egyes atomokat n Később az anyag nevének kezdőbetűjét írta a körbe

Dalton atomjelei

Probléma a daltoni-jelrendszerrel n Az 1810 -es években az anyagok kémiai n n n összetételével a kor szinte minden kémikusa foglalkozott Az anyagokat alkotó atomokat tömegesen fedezték fel Az újonnan felfedezett atomoknak egyre bonyolultabb jeleket találtak ki A jel és az atomból felépülő anyag között nem volt minden esetben kapcsolat Nem lehetett követni, nem volt egységes a nyelvezet Egyre inkább érződött egy megfelelő jelrendszer hiánya.

Berzelius ( 1779 -1848) n XIX. Századi svéd vegyész n Javaslatot tesz az atomok jelölésének új rendszerére n Rajzos jelölés helyett, csak az atom latin, vagy görög nevének kezdőbetűit javasolja n Abban az esetben, ha az a betű már jelöl egy korábban felfedezett atomot, úgy a kezdőbetűje mellé a második, vagy egy közbülső betűt is választana n Ezt a jelrendszert használjuk ma is.

A vegyjel n Az atomoknak a latin vagy görög nevének első (és esetleg egy közbülső) betűjéből képzett jelét az atom vegyjelének nevezzük. n Minden atomnak van magyar elnevezése is. n Ezek az elnevezések többnyire hasonlítanak a latin névre. Pl. : Oxygenium =Oxigén Hydrogenium = Hidrogén Vannak azonban kivételek: Sulphur = kén Cuprum = réz

A magyarok n A magyar tudományos nyelv, így a kémiai szaknyelv is a 19. század elején vált fontossá. n Ekkor próbálkoztak a kémiai anyagoknak magyar nevet adni. A magyar vegytan kifejezéseit elsősorban Irinyi János alkotta. n Ezek jó részét ma már nem használjuk. Pl. : nitrogén=légeny (mivel a levegő fő összetevője) oxigén: éleny (mivel az élet feltétele) n De vannak amelyek fennmaradtak: Cink= horgany, higany=higany (hígan folyós)

Néhány fontosabb atom vegyjele Magyar név vegyjel Magyar név Vegyjel Hidrogén H Szilícium Si Lítium Li Nitrogén N Nátrium Na Oxigén O Kálium K Fluor F Berillium Be Bróm Br Magnézium Mg Hélium He Bór B Neon Ne Alumínium Al Argon Ar

Néhány fontosabb atom latin neve és vegyjele Magyar név Latin név vegyjel Vas Ferrum Fe Réz Cuprum Cu Ezüst Argentum Ag Arany Aurum Au Cink Zincum Zn Kalcium Ca Higany Hydrargyrum Hg

Második táblázat Szén Carboneum C Ón Stannum Sn Ólom Plumbum Pb Foszfor Phosporus P Kén Sulphur S Klór Chlorum Cl Jód Iodium I