Fbb adatok Nv Rz Vegyjel Cu Rendszm 29

Főbb adatok Név: Réz Vegyjel: Cu Rendszám: 29 Halmazállapot: szilárd Olvadáspont: 1084, 62 °C Forráspont: 2562 °C Sűrűsség: 8, 96 g/cm³

Fontos ötvözetei A réz és a cink ötvözete a sárgaréz. Színe a réztartalomtól függ, a hamis arany 80%-a rézből áll. A réz és az ón ötvözete a bronz. Jól önthető, kémiailag ellenálló. Dísztárgyakat, szobrokat, alkatrészeket készítenek belőle. A réz és a nikkel ötvözetei az újezüst és az alpakka. Fehér színű, kémiailag ellenálló anyagok.

Kémiai tulajdonságai A réz standardpotenciálja a hidrogénnél pozitívabb, a réz nem oldódik nem oxidáló savakban (például sósavban) és lúgokban sem. Tömény oxidáló savakban (kénsav, salétromsav) oldódik, de ekkor nem hidrogén, hanem kén-dioxid illetve nitrogénoxidok fejlődnek. Vegyületeiben leggyakrabban +2 vagy +1 oxidációs számú. Levegőn állva a felületén zöldes színű bázisos réz-karbonát réteg, patina alakul ki. Ha réz(I)-só oldatához hidroxidionokat adunk (például lúggal reagáltatjuk), réz(I)-oxid (Cu 2 O) csapadék válik ki. Szintén réz(I)-oxid csapadék keletkezik a Fehling-próba során. Ez a próba redukáló hatású szerves vegyületek (például aldehidek) kimutatására alkalmas. Réz(II)-sók oldatából hidroxidionok hatására kék réz(II)-hidroxid csapadék válik le.

Fontos vegyületei Fontosabb ércei, ércásványai: azurit, bornit, covellin, dioptáz, kuprit, malachit, enargit, luzonit, kalkofillit, kalkopirit, kalkozin, krizokolla, termésréz, türkiz. Réz-szulfát, vagyis réz-gálic, oltott mésszel keverve készül a bordói lé, amit permetezőszerként használnak. Réz-oxid Patina, vagyis réz-karbonát

Előfordulása és előállítása A földkéreg mintegy 0, 01 % rezet tartalmaz. Az aranyhoz és ezüsthöz hasonlóan elemi állapotban is megtalálható: ez az ún. termésréz. Legnagyobb mennyiségben azonban vegyületként, különböző érceiben fordul elő. A felszíni édesvizekben mennyisége 0, 5 -1000 g/l között változik; a lágy vízben több, mint a keményben (átlagban 10 ľ g/l). Az ivóvízben még megfelelő mennyisége 0, 2 mg/l, a tűrhető 1, 0 mg/l. A szabad légtérben, kevéssé szennyezett területeken 0, 03 ng/m 3 mennyiségben találjuk. Lakott területen 10 -100 ng/m 3 -t mértek, de koncentrációja iparvidékeken akár 1 ľ g/m<3 fölé is emelkedhet. A rezet már ősidők óta ismerjük. Kohászatával a középkorban, Georgius Agricola korában is foglalkoztak. A természetben a réz nagy mennyiségben fordul elő vegyületek formájában. Ismertebbek ezek közül: kalkopirit (Cu. Fe. S 2), bornit (Cu 3 Fe. S 2), kalkozin (Cu. S 2), malachit (Cu(OH)2. Cu. CO 3). A fontosabb lelőhelyek: Kanada, Chile, Németország, Olaszország, Peru, U. S. A. , Zambia. A rézércekből réz(I)-szulfidot (Cu 2 S) és vasszulfidot (Fe. S) nyernek, ezt levegővel réz(I)-oxiddá (Cu 2 O) oxidálják, majd az alábbi reakcióval rezet nyernek: Cu 2 S + 2 Cu 2 O = 6 Cu + SO 2 Az így nyert rezet elektrolitikusan tisztítják (oldódó anódos eljárás).

Biológiai vonatkozások Alacsonyabbrendű szervezetek (gombák, moszatok) számára már igen kis koncentrációban is toxikus, ezért a növényvédelemben gombaölő szerként (pl. : peronoszpóra ellen) alkalmazzák. Növényekben a klorofill szintézisét segíti elő. A talajban igen gyorsan oldhatatlan sókká alakul ill. komplex vegyületekben kötődik meg. Mivel a növények számára csak az oldható formában lévő réz vehető fel, számukra élettani problémát általában nem a toxicitás, hanem a réz hiánya jelent. Általánosságban elmondható, hogy ha a talajban 5 g/t-nál kevesebb a réz, az hátrányosan hat a legtöbb növény fejlődésére. Az állati és emberi szervezetekben a Cu elősegíti a hemoglobin és a vörösvértestek képződését ill. az ezek hiánybetegségeinek gyógyítására adagolt Fe felszívódását. A réz-szulfát hánytató hatású, a gyógyászatban mérgezéseknél alkalmazzák. Emberi táplálkozásban napi 3 -5 mg Cu felvétele ajánlatos.

Felhasználása A jelenlegi statisztikák szerint a rézfelhasználás legnagyobb része az elektrotechnikai és elektronikai ipar igényeit elégíti ki, ide megy az EU-ban felhasznált rézmennyiség majdnem 60%-a. Ezen iparágak a rezet elsősorban mint áramvezetőt használják. A második legnagyobb felhasználó az építőipar, az épületen belüli elektromos vezetékeket kivéve (melyek már a fenti kategóriába be lettek számolva). Az építőipar igényének kielégítése az európai összfelhasználás kb. 25%-át adja. Az építőipar a réztermékek rendkívül széles skáláját használja, úgy vörösrézből, mint a réz különböző ötvözeteiből (pl. sárgaréz, bronz) mindenekelőtt az alábbi területeken: Épületgépészet (víz-, gáz-, fűtéscsövek, klímatechnika, szolárrendszerek. . . ) Építészet (tető- és homlokzatfedések, csatornák) Belsőépítészet (korlátok, egyéb dekorációs elemek) A fennmaradó 20%-ot az ipar használja, gépek, berendezések alkatrészeként, szállítóeszközökb