Fbb adatok Nv vas Vegyjel Fe Rendszm 26

Főbb adatok Név: vas Vegyjel: Fe Rendszám: 26 Halmazállapot: szilárd Forráspont: 2861 °C Olvadáspont: 1538 °C Atomtömeg 55, 845 g/mol

Ismertetés Elemi állapotban szürkésfehér, szívós, jól alakítható fém. A földkéreg 4, 8% vasat tartalmaz különböző vegyületek alakjában, elemi vas a természetben nem található (eltekintve a meteoritvastól). Az elemek közül ennél több csak oxigénből, szilíciumból és alumíniumból van. A vas ipari fontosságú elem. Érceiből redukálással állítják elő. Először a nyersvasgyártási eljárással nyersvasat, öntészeti célra öntöttvasat, az acélgyártás műveleteivel acélt állítanak elő.

Története A vasat valószínűleg az ókori Anatóliában vagy a Kaukázusban fedezték fel az i. e. II. évezredben, meteoritból származó vas megolvasztásával. Az első vasszerszámot a a Kheopszpiramisnál folytatott ásatásoknál találták. Annak, hogy fennmaradt, a sivatagi száraz klíma lehet a magyarázata. Arról nincs pontos tudásunk, hogy mikor és hogyan nyerték ki a vasat először vasércből. A felfedezést feltehetően egy tűzbe került vasérc darabon kialakuló változás megfigyelése indította el. Az első „kohók” széljárta helyeken kapart kis gödrök voltak, amiben faszénnel kevert vasércet izzítottak. A vasérc redukálódott, azaz oxigéntartalma eltávozott, visszamaradt a vas, amiről a salakot kovácsolással el lehetett távolítani, az acélszerű terméket pedig fel lehetett használni.

Reakciói I. Elemekkel: Oxigénnel: Halogénekkel (Cl, Br, I) is Fe 3+ ionná oxidálódva Fe. Cl 3 vagy pl Fe. Br 3 halogenideket alkot, de még jóddal is +3 -ig oxidálódik. Kénnel (S) csak Fe 2+(ferro-) ionná oxidálódik mert a kén nem annyira oxidatív. Vízzel nem reagál, ha az oxigénmentes, desztillált víz, de ha a vízben van oldott oxigén, akkor rozsda (Fe. O(OH) vagy Fe(OH)2*Fe 2 O 3 keletkezik. Savakkal: vas + sósav vas(ll)-klorid + hidrogén A híg szervetlen savak (HCl, HNO 3…) mind reagálnak vele, kénsavval és sósavval csak +2 -ig oxidálódik, de így nem stabil, lassan (hetek, hónapok alatt alakul át Fe 3+ (ferri-) vegyületekké. A tömény szervetlen savak passziválják, védőréteg alakul ki a felszínén, ami megakadályozza a további reakciót (a HCl csak vízmentesen passziválja), ezért a tömény savakat vastartályban lehet szállítani.

Reakciói II. Lúgokkal nem reagál, nem amfoter fém. A pozitívabb standard elektródpotenciálú fémeket redukálni tudja, sóikban a helyüket átveszi. A vas levegőn csak magas hőmérsékleten (1250 K) oxidálódik. Ekkor vas(II) -vas(III)-oxid, Fe 3 O 4 keletkezik. A száraz klórgáz és a cseppfolyós klór közönséges körülmények között a vasat nem támadja meg, ezért hozható a klór vaspalackokban forgalomba. Viszont víznyomok jelenlétében a vas már szobahőmérsékleten is reagál a klórral. A jódgőzök már szobahőmérsékleten is reagálnak a vassal. Ekkor a vas (II) -vas(III)-jodiddá (Fe 3 I 8) oxidálódik. Hevítés hatására kénnel és foszforral is reakcióba lép, nitrogénnel azonban magas hőmérsékleten sem reagál. 4 Fe + 3 O 2 2 Fe 2 O 3

Kémiai tulajdonságai A Fe 2+ ion-vegyületek zöld színűek, az aniontól függően, de ezek a sók nem stabilak, levegőn átalakulnak sárga színű Fe 3+ vegyületekké. Egyetlen só az ún. Mohr-só képes stabilizálni és megvédeni a további oxidációtól a 2+ vas-iont, ennek képlete Fe(NH 4)2(SO 4)2. A Fe 2+ iont tartalmazó vas(II)-vegyületek redukáló tulajdonságúak (legerősebben lúgos közegben) , könnyen oxidálódnak stabilabb vas(III)vegyületekké. Bár a vas oxidációs száma vegyületeiben leggyakrabban +2 vagy +3, egyes vegyületeiben (a ferrátokban) a vas oxidációs száma +6 is lehet. Reakcióképessége miatt kísérő elemeitől nehezen, hosszadalmas laboratóriumi műveletekkel is csak részben sikerül megtisztítani. A színvasnak minősíthető fém is csak mintegy 99, 998% Fe-t tartalmaz; ezt főleg kísérleti célokra használják. Ipari célra – amennyiben tiszta vasra van szükség – nem ennyire tiszta, gazdaságosabban előállítható vasfajtákat használnak, például az elektrolitvasat, vagy a túloxidálással készült Armco-vasat.

Fizikai tulajdonságai A vas 1538 °C-on olvad. Az olvadt vas hűlés közben ugyanezen a hőmérsékleten szabályos rendszerbeli, térben középpontos kockarácsú (vagy tércentrált) kristályokká dermed; a kockarács élei 0, 293 nm hosszúak. További hűlés során a kristályszerkezet megváltozik az A 4 = 1394 °C hőmérsékleten: felületen középpontos (lapcentrált) rácsúak lesznek, a rácselem élei 0, 368 nm-re változnak. Miközben az acél tovább hűl, A 3 = 912 °C hőmérsékleten a kristályok ismét térben középpontos kockarácsúak lesznek, a rácselem mérete 0, 290 nm. Ezután több átalakulásra már nem kerül sor; szobahőmérsékleten a vas szintén tércentrált kockarácsú, csupán az élei rövidülnek meg 0, 286 nm-re a zsugorodás miatt. A vasnak tehát három kristályos módosulata van: 1538 és 1394 °C között a δ-vas, 1394 és 912 °C között a γvas, 912 °C-nál kisebb hőmérsékleten pedig az α-vas állandó. Látható, hogy az α(δ)- és az α-vas azonos rácsszerkezetű, csupán a rácselemük méretében különböznek egymástól, ami pedig a hőtágulással magyarázható (ebből adódik jelzésük egyezősége is). Régebben megkülönböztették a β-vasat is, de ez csak a mágnesezhetőség határát (770 °C) jelölte, nem külön módosulat. Fontos megjegyezni, hogy a vas módosulatainak a sűrűsége (fajtérfogata) különböző. Ennek az az oka, hogy az α-vas kockarácsában a vasatomok nem olyan szorosan helyezkednek el, mint a γ-vaséban. A vas legfontosabb ötvözete az acél, ami ötvözőként szenet és más ötvözőelemeket tartalmaz. Az ötvözők, de a szándék nélkül vasba került többi elem hatására is, az acél keményebbé, szilárdabbá – bizonyos határon túl pedig akár rideggé is – válik. A vas az elektromosságot és a hőt közepesen vezeti, és mágnesezhető. A vason kívül csak két másik fém, a kobalt és a nikkel mágnesezhető.

Előállítása A nyersvasgyártás a vas- és acélkohászat technológiai folyamatának első alapvető fázisa. A vas a természetben nem fordul elő színfém formájában (legfeljebb a meteoritvas ilyen), ezért azt érceiből, tűzi kohászati eljárással kell előállítani. A vas tűzi kohászata során a vasércből – amely főleg vasoxidos vegyületek keveréke – az oxigént redukálással távolítják el. A redukálást szén (a kohászok szóhasználatában „karbon”) segítségével végzik, mégpedig koksz formájában. A koksz feladata a redukáláson kívül a megfelelő hőmérséklet biztosítása is. A nyersvasat többnyire nagyolvasztóban, speciális aknás kemencében állítják elő, de vannak más eljárások is. koksz vasérc Salakképző anyag torokgáz Forró levegő salak Nyers vas

Rozsda A rozsda a fémek felületén oxidáció által keletkezett réteg. Rozsda alatt a vas rozsdásodását értjük, amely nedves levegőn képződik, azáltal, hogy a vas anyaga oxidálódik, majd a nedvesség hatására vasoxiddá alakul át. A vasrozsda képződését nemcsak a vastárgyakon láthatjuk, hanem vastartalmú ásványok (ércek), kőzetek felületén és vasvegyületeket tartalmazó vizekben is. A rozsdásodást elősegítik a nedvességen kívül a levegő széndioxidtartalma, és a savak és a sók is. A rozsdásodás ellen a fémek bevonásával (nikkelezés, ónozás), zománcozással vagy festéssel védekezhetünk. A felületek levegőn, vízben, vagy más kémiai környezetekben történő átalakulását általánosan korróziónak nevezik.

Felhasználás A vasnak sokrétű a felhasználása, mint a közéletben, mint az iparban.