Az abszolutizmus fnykora s a francia hegemnia Eurpban
Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában (1643 -1714) Egyetemes és európai történelem I. 2016/2017. őszi félév Készítette: Dr. Domonkos Endre (Ph. D)
I. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában I. Franciaország a kora újkorban: 20 millió lakos, állami központosítás + „Európa franciává válásának időszaka” diplomáciai és kulturális értelemben. XIV. Lajos (1643 -1715): uralkodásának első szakasza polgárháborúval telt el 1648 és 1653 között. Fronde két szakasza: 1648 és 1649 között. Ok: gazdasági válság volt, melyet a Spanyolország elleni háború miatt bevezetett pénzügyi rendszabályok váltottak ki.
I. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában I. Franciaország a kora újkorban: 20 millió lakos, állami központosítás + „Európa franciává válásának időszaka” diplomáciai és kulturális értelemben. XIV. Lajos (1643 -1715): uralkodásának első szakasza polgárháborúval telt el 1648 és 1653 között. Fronde két szakasza: 1648 és 1649 között. Ok: gazdasági válság volt, melyet a Spanyolország elleni háború miatt bevezetett pénzügyi rendszabályok váltottak ki.
I. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában I.
I. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában II. Fronde második szakasza: 1650 -1653 között zajlott, főúri ellenálláson alapult. Célok: rendi és abszolutista törekvések. 1653 -ra Mazarin bíboros felülkerekedett a főúri csoportokon. 1655. XIV. Lajos fellépése a párizsi parlament ülésén: „Az állam én vagyok!”. 1659: Francia-spanyol háborút lezáró pireneusi béke: XIV. Lajos és Mária Terézia spanyol infásnő házassága.
II. A Napkirály tündöklése I. 1661. Mazarin bíboros halála. Államszervezet felépítése: Magas Tanács, ill. Nagytanács (Conseil d'en-haut): király legszűkebb tanácsadó testülete volt. Kiadványok, ill. Sürgönyök Tanácsa (Conseil des Dépêches): főleg belügyek + hadsereg és közigazgatás irányítása. Királyi Pénzügyi Tanács: (Conseil royal des finances): költségvetési és adóügyek.
II. A Napkirály tündöklése II. Titkos Pénzügyi és Közigazgatási Tanács (Conseil d'État privé, finance et direction): végrehajtás + rendeletek előkészítése. Lelkiismereti Tanács (Conseil de Conscience): vallási ügyek igazgatása. Központi hatalomtól függő intendánsok: helyi igazgatás ellátása. Központi kormányzat és helyi hatóságok összekapcsolása. Almegbízottak (subdélégués): választótartomány élén álltak.
II. A Napkirály tündöklése III. Polgári származású hivatalnokok szerepe az államigazgatásban (Jean Baptiste Colbert). Colbert: gazdasági ügyek legfőbb irányítója. „Colbertizmus”: francia merkantilizmus Lényege: amerikai, spanyolországi, levantei, északkeleti-tengeri és francia gyarmatokkal való kereskedelem fejlesztése, államilag támogatott iparfejlesztőpolitika, flotta és infrastruktúra-fejlesztés. Vitatott adópolitika: közvetett adó növelése, vagyonadó csökkentése.
II. A Napkirály tündöklése IV. Hadügyek: Michel le Tellier, majd Louvois márki, később pedig Turenne szerepe. Magánzsoldosok helyett állandó haderő: lovasság szerepének csökkenése, tüzérség jelentősége növekedett. Határ mentén erődök építése + kaszárnyák és raktárak létesítése. Hadsereg létszámának ugrásszerű növekedése: 1660 tól 1700 -ig 100. 000 -ről 400. 000 -re.
II. A Napkirály tündöklése V. Külügyek: de Lionne, majd Pomponne márki, később pedig de Croissy és de Torcy. Külpolitika célja az államérdek érvényesítése volt. Harmincéves háború után: Franciaország mint a „béke biztosítója”. DE egyre élesebb vetélkedés Franciaország és a Habsburg Birodalom között. 1667 -1668: devolúciós háború.
II. A Napkirály tündöklése VI. Hatéves holland háború: kereskedelmi érdekek miatt. Reuniós (újraegyesítő kamarák) létrehozatala. Cél: természetes határok biztosítása (pfalzi örökösödési háború 1680 -as évek végén). Richelieu és Mazarin: állami ideológiai egységének jelentősége. Fő eszköz: francia katolikus egyház. Pápai illetékesség és felsőbbség elismerése.
II. A Napkirály tündöklése VII. 1682: gallikán cikkelyek elfogadása: Pápasággal való kompromisszumos megállapodás a janzenistákkal szemben. Janzenizmus: katolikus egyházon belüli eretnekség. Meghirdetője Cornelius Jansenius volt. Világi hatalom korlátlanságának bírálata.
II. A Napkirály tündöklése VIII. 1685. Fontainebleau-i edictum kiadása: 1598 -ban kiadott nantes-i edictum visszavonása, hugenották szabad vallásgyakorlási jogának megszüntetése. XIV. Lajos „Napkirály”: Napkorong mint az uralkodás és az uralkodó szimbóluma egészen a középkorig visszavezethető. Versailles mint XIV. Lajos korának legmaradandóbb alkotása. 1682. XIV. Lajos beköltözött Versaillesba.
II. A Napkirály tündöklése IX.
II. A Napkirály tündöklése X.
III. A Napkirály birodalmának hanyatlása I. 1680 -as évek: nemzetközi erőviszonyok megváltozása. 1688: francia diplomácia követelése a bécsi udvartól: korábbi reuniók elismerése (kölni érseki és pfalzi választófejedelmi cím megszerzése). 1686: Augsburgi liga: Anglia, Hollandia, Habsburg Birodalom, Spanyolország, Savoya és bajor választófejedelem szövetsége Franciaország ellen. Többfrontos háború Németalföldön, Itáliában, Spanyolországban.
III. A Napkirály birodalmának hanyatlása II. 1700. II. Habsburg Károly halála. 1701 -1713. Spanyol örökösödési háború. Anglia, Hollandia, Brandenburg, Savoya és Portugália szövetsége XIV. Lajossal szemben. XIV. Lajos szövetségesei: Spanyolország, bajor és kölni választó + Magyar Királyság. Kompromisszumos megoldás: 1713. áprilisi utrechti és 1714. márciusi rastatti béke. Gazdasági nehézségek mellett janzenisták további üldözése, trónöröklés kérdésében való vita.
IV. Felhasznált irodalom Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006, pp. 650 -656. Képjegyzék: Történelem Klub. In: http: //www. tortenelemklub. com/ujkor/kora-ujkor-15001700/319 -a-versaillesi-kastely-es-xiv-lajos
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 19