A brit hegemnia III A brit hegemnia megrendlse

A brit hegemónia III. A brit hegemónia megrendülése Dr. Zsinka László Egyetemi docens

A brit hegemónia megrendülése q Gyarmatosítás a 19. század végén q A brit relatív hanyatlás okai q Angol-német vetélkedés. A német hegemóniakísérlet q Anglia hanyatlása a 20. században

A brit gyarmatbirodalom a 19. század közepén

Brit gyarmatbirodalom a 19. század végén A megerősödő vetélytársak miatt a britek a század végére kénytelenek voltak számos területre bevonulni, hogy elkerüljék, hogy más nagyhatalom szerezzen pozíciókat.

The Great Game Küzdelem a közép-ázsiai befolyásért Anglia és Oroszország között (Perzsia, Afganisztán) (Nézzen utána a The Great Game kifejezésnek interneten!)

Az angol gyarmatok észak-déli tengelye Afrikában A Dél-Afrika - Egyiptom tengely összekötésének elképzelése a 19. század végén

Angol-búr háborúk (1898) A dél-afrikai holland eredetű búrokkal szemben az angolok végül győzelmet arattak, de az elhúzódó háború miatt nemzetközi tekintélyveszteség érte őket.

Fashoda Az afrikai nyugat-kelet tengelyre épülő francia gyarmatosítás a Nílusnál (Fashodánál) konfrontálódott az észak-dél tengelyű angol gyarmatosító elképzelésekkel. A franciák visszavonultak.

Anglia relatív hanyatlása a 19. század végén Anglia viszonylagos meggyengülésének okai és hatalmi, gazdasági tartalékai • Második ipari forradalom az 1870 -es évektől – húzóágazatok: vegyipar, elektromosság • A második ipari forradalom alatt megfigyelhető a „későn jövők (Németo, USA) előnye” Angliával szemben (Alexander Gerschenkron gazdaságtörténész tézise: a későn jövők rögtön a legmodernebb technológiákat alkalmazzák. ) • Az angol oktatási rendszer gyengeségei (klasszikus görög-latin oktatás dominanciája, a gyakorlati mérnökképzés hiánya) • Az angol bankrendszer gyengeségei (kereskedelmi és nem beruházási bank – inkább ez utóbbi lenne szükséges a második ipari forradalom alatt) • Romló kereskedelmi mérleg, amit részben ellensúlyoznak a repatriált (a külföldi befektetésekből visszaáramló) profitok és az ún. „láthatatlan jövedelmek/bevételek” (pl. Brit kereskedelmi hajóknak fizetett fuvardíjak). Jelentős tőkeexport. • London továbbra is a világ legnagyobb pénzügyi központja

Dreadnought A századfordulón az angol flotta még mindig a legnagyobb volt, de a német és az amerikai vetélytársakkal szemben pozíciója gyengült. A századforduló nagy kérdése, mely állam haditengerészete képes a legtöbb új fejlesztésű szupercsatahajó (dreadnought) építésére? A német flottaépítés révén az angolok elvesztették kiemelkedő tengeri fölényüket, de továbbra is a legnagyobb flottával rendelkeztek.

A sikertelen német hegemóniakísérlet • A hegemón stabilitás elmélete szerint a hanyatló angol hegemóniát a 20. század derekától az amerikai hegemónia váltotta fel. Ez az átmenet az elmélet képviselői szerint a nemzetközi politikai instabilitás időszaka volt a két világháború között, amely új vetélytársak felemelkedésére teremtett alkalmat. • Anglia hanyatlása és az USA hegemóniája közötti időszak lehetőséget teremtett a német hegemóniakísérlet számára is. • A német gazdaság 1. ) erősen exportorientált 2. ) a második ipari forradalom sikerországa (új technológiák, beruházási bankok, szakoktatás pozitív szerepe), DE: 3. ) nyersanyag szempontjából szűk keresztmetszetekkel küszködött (ellentétben az USA gazdaságával) 4. ) kontinentális hatalomként Európa közepén számos vetélytársa volt (Oroszország, Franciaország), akik összefoghattak ellene (geopolitikai bekerítettség). Mindez rontotta a német esélyeket. • Az első és a második világháború a német hegemóniakísérlet kudarcát jelentette.

Anglia hosszú hanyatlása a 20. században 1. • Az első világháború után Anglia még utoljára újabb gyarmatokat (fontos közel-keleti pozíciókat: Palesztína, Transzjordánia, Mezopotámia-Irak) szerzett a török birodalom feldarabolása révén. • A 20. század jellegzetes brit politikája: elébe menni a gyarmatbirodalom hanyatlásának, és megreformálni/átalakítani a gyarmatokkal való viszonyt. Ez lehetővé teszi a kapcsolat fenntartását és a korábban szerzett előnyök egy részének megőrzését és konvertálását. • 1930 Westminster Statútum – a dominiumok parlementjei (önkormányzattal bíró fehér telepesgyarmatok) és az anyaország törvényhozása közötti teljes egyenlőség megteremtése. A Westminstertől való teljes törvényhozási függetlenség a dominiumok számára! • 1947 India függetlenségének megadása • 1945 után a jóléti állam angliai megteremtése került előtérbe a gyarmati ambíciókkal szemben

Anglia hosszú hanyatlása a 20. században 2. • A második világháború alatt az amerikaiak jelentős anyagi támogatást nyújtottak a briteknek, de a második világháború után a pénzügyi függésbe került GB-től kikényszerítették, hogy az amerikai áruk behatolhassanak az angol gyarmatokra. • 1945 után Anglia: nagyhatalomból fokozatosan középhatalom • „The three interlocking circles” („három érintkező kör”) dilemmái (Távoktatás esetén nem szükséges!) • 1950 -es évek második fele – az afrikai gyarmatok elvesztése • A brit flotta modernizálása a második világháború utáni évtizedekben. Nem elegendő a világhatalmi szerep visszaszerzésére! • A brit nemzetgazdaság lassuló növekedése és növekvő versenyképességi problémái más fejlett országokhoz képest 1945 után • Kései belépés az európai integrációba (1973). Ezért Anglia nem rendelkezik meghatározó befolyással a németekhez és a franciákhoz képest. Politikai hagyományai miatt mindig „kívülállónak” érzi magát.