A brit hegemnia II A brit hegemnia kibontakozsa

A brit hegemónia II. A brit hegemónia kibontakozása Dr. Zsinka László Egyetemi docens

A brit hegemónia kibontakozása q Az angol hegemónia gazdasági és nemzetközi összetevői q A gyarmati érdekek és pozíciók rendszere q A Szuez és India

A viktoránus Anglia Viktória királynő uralkodása (1837 -1901) a brit birodalom fénykora Viktória és családja

A brit hegemónia nemzetközi kontextusban • 1815 után abszolút flottafölény • Franciaország kimerült és meggyengült a napóleoni háborúkban • Splendid isolation (fényes elszigeteltség) külpolitikai elve • Antwerpen és Isztambul érinthetetlen bármely nagyhatalom számára • Az orosz ambíciók korlátozása (Boszporusz, Dardanellák) • Alacsony védelmi kiadások • Békeidőben jól működő, de háborúban sérülékeny hegemónia

A brit hegemónia gazdasági kontextusban • 1850 -1873 gazdasági fellendülés – a szabadversenyes kapitalizmus virágkora. Az angol hegemónia tetőpontja • Húzóágazat: pamutáruk indiai importja: 1814 – 30000 m, 1830 – 46 millió m, 1870 – 910 millió m. • 1860 Világ vastermelésének 53%-a, szénbányászat 50%-a, a világ nyersgyapot termelésének felét itt dolgozták fel. • 1860 -1880: világ ipari termelésének Anglia 20%, Francia- és Németország 7 -7% • Világ kereskedelmi hajóinak egyharmada angol zászló alatt. Anglia 40%-al részesedett a világ kereskedelméből. • Pénzügyi stabilitás (londoni City tőkereje, aranyalap, jól aktivizálható pénzügyi források) • De: GDP-t tekintve sohasem állt első helyen a világon

Az angol ipari fölény szimbóluma: a Kristálypalota Albert herceg (Viktória férje) ötlete volt, és az 1851 es ipari kiállításra épült. Falai között a korszak valamennyi jelentős technikai találmányát elhelyezték.

Gazdasági és kereskedelmi érdekrendszer • Kivándorlás Angliából a telepesgyarmatokra • Gazdasági és kereskedelmi függés: pl. Latin-Amerika a spanyol uralom után a 19. század első felében • A szabad kereskedelem és a piacnyitás kikényszerítése: Egyiptom, Kína (ópiumháborúk) esetében • Fontos nyersanyagbázisok: Egyiptom, India, USA déli államok – gyapot, mint a kulcsiparág textilipar nyersanyaga • 19. század utolsó évtizedeiben az USA-val való kapcsolat fontossága egyre nőtt. Angol tőkekivitel nagy része az USA-ba • Angol-amerikai kulturális közösség eszméje a 19. század végén

A brit gyarmatbirodalom a 19. század közepén A brit gyarmatosítás klasszikus formájában a kereskedelmi haszon maximálására és a megszállási költségek minimalizálására irányult.

A brit gyarmatbirodalom stratégiai kulcspontjai • telepes gyarmatok: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika • India: a „korona ékköve” + ellenőrzés az Indiai-óceán felett • Földközi-tenger: Gibraltár-Málta-Szuez támaszpontok birtoklása (az 1869 -as felavatás után kialakuló angol részvénytöbbség a Szuezi csatorna részvényeinél)

A Szuez stratégiai fontossága

A Szuez forgalma és felavatása, 1869

Angol uralom Indiában • India, mint angol áruk piaca (textilipar) – emiatt az indiai kézműipar tönkremegy • a brit Kelet-Indiai Társaság uralma – magántársaság állami monopóliummal • szipojlázadás (1857) – okok, következmények: a Kelet-Indiai Társaság feloszlatása • a Korona és a Parlament közvetlenül uralkodik Indiában: Viktória: India császárnője (1876) • együttműködés a helyi indiai vezető réteggel és értelmiséggel (európai műveltségű értelmiség kialakulása)

Megtorlás a szipolylázadás leverésekor

Viktória, mint India császárnője Balra: Disraeli miniszterelnök felkínálja India koronáját Viktóriának

Az Indiai-óceán „geostratégiához” Az angolok számára az India feletti uralom az Indiai-óceán feletti uralmat is jelentette a Jóreménység-foka és Szingapúr ellenőrzése miatt.