2017 tl 4 3 Alkotmnyossg s abszolutizmus a

2017 -től 4. 3 Alkotmányosság és abszolutizmus a 17 -18. században Középszint: Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában Emelt szint A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában . Tk (Sz, Sz)- Tört. II. Száray M. Szász Erzsébet

Az alkotmányos királyság Angliában - videótanár https: //www. youtube. com/watch? v=at. ZCa. Z 62 kx 4 http: //zanza. tv/tortenelem/ujkor-vilag-es-europa-kora-ujkorban/napkiraly-udvaraban

Tarján M Tamás: 1658. szeptember 3. | Oliver Cromwell halála http: //www. rubicon. hu/magyar/oldalak/1658_szeptember_3_oliver_cromwell_halala/ Tarján M. Tamás: 1649. január 30. | I. Károly angol király kivégzése http: //www. rubicon. hu/magyar/oldalak/1649_januar_30_i_karoly_angol_kiraly_kivegzese/ A Napkirály http: //www. rubicon. hu/magyar/oldalak/a_napkiraly/ https: //www. flagmagazin. hu/vilag-historia/a-napkiraly

Tudorok A XVI. század első felére Angliában a Tudorok erős királyihatalmat építették ki, az uralkodó azonban nem számolta fel a parlament és a A XVI. századi francia vallásháború a királyi hatalom megerősödésével zárult. helyi önkormányzatokat. uralkodása idején kezdődött IV. Henrik el az abszolutizmus anglikán VIII. Henrik XIII. Lajos I. Erzsébet Stuart II. Fülöp 1588 . A Stuartok abszolutisztikus kormányzása és rekatolizációs törekvései szembeállították a koronát és a parlamentet. A királyt képviselő intézmények kiépítésére és megerősítésére kerül a hangsóly Abszolutizmus I. Károly 1640 -1649 Cromvell köztársaság Orániai Vilmos de Uralkodása és udvara egész Európa uralkodói számára minta és követendő példa volt, elődeihez hasonlóan ő is szakértő emberekre bizta a kormányzást Colbert restauráció 1689 „Napkirály” merkantilizmus Jognyilatkozat A parlament szembehelyezkedve a Stuartok politikájával, Orániai Vilmost választotta meg királynak. Anglia alkotmányos monarchia lett: a tényleges hatalom a parlament és az annak felelős kormány kezébe került fénykora „Az állam én vagyok” XIV. Lajos parlament Richelieu Versailles manufaktúrák

A Tudorok kora A XVI. század első felére Angliában a Tudorok erős királyihatalmat építették ki, az uralkodó azonban nem számolta fel a parlament és a helyi önkormányzatokat. VIII. Henrik a hatalom szolgálatába állította az egyházat Gazdaság A XVI században az angol mezőgazdaságban, majd az iparban is tért hódított a vállalkozás, a tőkés termelés BEKERÍTÉS A bővülő piac új iparszervezési formát hoztak létre: MANUFAKTÚRÁT Az egyház csak Erzsébet korában vált valóban protestáns egyházzá. Támogatta az ipar és a kereskedelem fejlődését

1588 Nagy Armada

Kiadási rendszer

Stuartok kora Parlament mellőzése Királyi egyeduralom I. Jakab Puritánok üldözése Háború Skóciával – pénzre van szükség Parlament összehívása PARLAMENT I. Károly polgárháború 1642 -1649 puritánok CROMWELL OLIVÉR (vasbordájuak) 1649 -ben a királyt kivégzik megfordítja a háborút és megveri a király seregét

Cromwell egyeduralma (1649 -1660) - Parlamentet megtisztitja a vele nem szimpatizáóktól -1653 -tól mellőzi a parlamentet CROMWELL OLIVÉR Sikeres háborút vív nyílt katonai diktatúra Skóciával Írországgal Hollandiával

Restauráció (1660 -1689) A háborútól, a puritánok túlzásaitól megcsömörlött emberek békét akartak, és visszahívták a királyt II. Károlyt. DICSŐSÉGES FORRADALOM A parlament szembehelyezkedve a Stuartok politikájával, Orániai Vilmost választotta meg királynak. Anglia alkotmányos monarchia lett: a tényleges hatalom a parlament és az annak felelős kormány kezébe került. Orániai Vilmos II. Mária angol királynő

Az angol alkotmányos monarchia „A király uralkodik, de nem kormányoz”, az állam élén álló király kezében nem összpontosult valódi hatalom, a parlament lett az állam életének az igazi irányítója. - Évente össze kellett hívni a parlamentet, és a képviselőket az ott mondottakért nem lehetett felelősségre vonni. -A törvényhozói és bírói hatalom függetlenedett a királytól. -A törvényeket a 3 évenként szabadon választott és rendszeresen ülésező parlament alkotja, rendelkezik a hadsereggel és pénzügyekkel. - A királynak szentesítő és korlátozott vétójoga van

A francia abszolutizmus

Abszolutizmus Abszolút monarchia XVI. század A királyt képviselő intézmények kiépítésére és megerősítésére kerül a hangsúly Megkezdődik a rendeletileg szabályozott hivatalok kiépítése közigazgatásban bíráskodásban Megnőtt a király befolyása a hadsereg felett

Tk. (Sz, Sz)- 177. old A XVI. századi francia vallásháború a királyi hatalom megerősödésével zárult. IV. Henrik uralkodása idején kezdődött el az abszolutista rendszer kiépítése. Franciaország nem szerzett jelentős gyarmatokat, gazdaságát nem hatották át a vállalkozások. Ezért az uralkodók vámokkal, a manufaktúrák támogatásával utak építésével próbálták fejleszteni a gazdaságot. Az országot népes hivatalnokréteg irányította, s erős hadsereg védte.

Európa legkiválóbb abszolutista uralkodója hitte, jogosan tartja kezében a hatalmat. Abban sem kételkedett, hogy a királyok valóban Isten kegyelméből uralkodnak – ezt már fiatalon elméjébe vésődött. Huszonhárom év elteltével született XIII. Lajos és Ausztriai Anna házasságából, akit Diedonné-nak, vagyis Isten ajándékának neveztek el. Lajos pedig még gyermekként írta le: “A királyok Isten választottai. Lajos hitt az Isten kegyelméből való uralkodás jogában, és amikor Mazarin 1661 -ben meghalt, megkoronázásakor bejelentette, hogy nem fog főminisztert kinevezni, maga irányítja a kormányt, és teljesen egyedül akarja vezetni az országot. A szisztematikusan átszervezett kormányzat célja a gazdaság és a tudományok fejlesztése és támogatása, a hadiflotta és a hadsereg kibővítése, valamint a közigazgatás teljes átszervezése volt. Minisztereit élete végéig személyesen ellenőrizte és kénye-kedve szerint cserélgette, megreformálta az igazságszolgáltatást. A tehetséges minisztere, Colbert által felvirágoztatott gazdaság bevételeiből pacifikálta a lázadozó nemességet, a hangadóknak fényűző életet biztosított udvarában. http: //cultura. hu/aktualis/a-napkiraly-xiv-lajos/

Tk. 4. -166. old. - XIV. Lajos trónrakerülésekor csupán öt éves. . . helyette a kancellár kormányzott akit még XIII. Lajos hagyott végrendeletében a franciákra. Mazarin. . . Richelieu már korán felfigyelt tehetségére. . . államminiszter, amíg a király kiskorú, kompromisszum a társadalmi érdekek között. 1614 -től nincs rendi gyűlés. Szerző: Tarján M. Tamás/ 1659. november 17. | A pireneusi béke http: //www. rubicon. hu/magyar/oldalak/1659_november_17_a_pireneusi_beke/ Colbert Tk. 4. -167. old. Mazarin magánalkalmazottjaként tűnt ki. Louvois márki Tk. . 4 -169. old. merkantilizmus: külföldi pénz beáramlása, protekcionizmus, állami manufaktúrák. nagy létszámú állandó hadsereg: egyenruha, hivatásos tisztek, hadmérnökképzés, tüzérség technikai fölénye, nem reguláris polgárőrség egészíti ki

3 D-ben a Napkirály udvara http: //mult-kor. hu/20120614_3 dben_a_napkiraly_udvara Papp Imre A Napkirály http: //www. rubicon. hu/magyar/oldalak/a_napkiraly/

Tudorok A XVI. század első felére Angliában a Tudorok erős királyihatalmat építették ki, az uralkodó azonban nem számolta fel a parlament és a helyi önkormányzatokat. A XVI. századi francia vallásháború a királyi hatalom megerősödésével zárult. uralkodása idején kezdődött el az IV. Henrik abszolutizmus VIII. Henrik anglikán II. Fülöp 1588 I. Erzsébet Stuart A Stuartok abszolutisztikus kormányzása és rekatolizációs törekvései szembeállították a koronát és a parlamentet. parlament I. Károly 1640 -1649 Cromvell köztársaság XIII. Lajos A királyt képviselő intézmények kiépítésére és megerősítésére kerül a hangsóly Abszolutizmus fénykora „Az állam én vagyok” XIV. Lajos „Napkirály” Uralkodása és udvara egész Európa uralkodói számára minta és követendő példa volt, de elődeihez hasonlóan ő is szakértő emberekre bizta a kormányzást restauráció 1689 Richelieu Jognyilatkozat Colbert merkantilizmus A parlament szembehelyezkedve a Stuartok politikájával, Orániai Vilmost választotta meg királynak. Anglia Orániai alkotmányos monarchia lett: a tényleges hatalom a Vilmos parlament és az annak felelős kormány kezébe került Alkotmányos királyság Versailles manufaktúrák