A 20 s a 21 szzad trtnete 1

A 20 és a 21. század története 1. Előadás Bevezető és a 20. század – képekben

Az előadók Dr. Marosán Bence Péter Marosán György – főiskolai tanár (1946) Fizikus, a filozófiai tudományok kandidátusa Elérhetősége: gyorgy. marosan@gmail. com www. marosan. com (Oktatási segédanyagok, és cikkek, illetve tanulmányok

Marosán György Your Political Compass Economic Left/Right: -2. 88 Social Libertarian/Authoritarian: -3. 33 ¤

A pénteki International New York Times A világ sorsát meghatározó három alapvető tényező: 1. Az „(anya)Természet”: a éghajlat változás, a biodiverzitás csökkenése, a népességnövekedés meghatározott országokban) 2. A Moor-törvény: a számítógépek alkatrészei méretének folyamatos csökkenése, teljesítményének folyamatos növekedése, értelmes robotok, és a Internet of Things általánossá válása. 3. A globalizáció: a komplexitás növekedésének, és a szorosan csatoltság erősödésének folytatódása. n

Napjaink hangulata „Napjainkban, sokkal inkább, mit bármely korábbi történelmi korban, érezzünk, hogy az emberiség keresztúthoz érkezett. Az egyik út a végső elkeseredésbe és az abszolút reménytelenségbe vezet. A másik a tökéletes pusztuláshoz. Csak imádkozni tudunk, hogy elegendő bölcsességünk lesz, hogy jól választhassunk a kettő között. ” Woody Allen

Galaxis-utikalauz stopposoknak - Földlakók, figyelem! így szólt egy hang. A hangminőség csodálatos volt. Csodálatosan tökéletes kvadrofónia, oly alacsony torzítással, hogy a legerősebb ember is sírva fakad. - Itt Prostatikus Vogon Jeltz beszél, a Galaktikus Hiperűr Tervezési Tanácstól - folytatta a hang. - Amint azt nyilván önök is tudják, a Galaxis külső területeinek fejlesztését célzó tervek megkövetelik, hogy hiperűr-bekötő-utat építsünk az önök Naprendszerén keresztül. Sajnálatos módon az önök bolygója egyike azoknak, melyek szanálásra kerülnek. A folyamat két földi percnél valamivel kevesebbet vesz igénybe. Köszönöm a figyelmüket. - A hangosító-berendezés kikapcsolt. Döbbent, értetlen rettegés szállta meg a Föld figyelő népét. Az iszonyat végiggördült az összeverődött csoportokon, mintha mágnest mozgatnának az asztalra szórt acélsörét alatt. Ismét kitört a pánik, a menekülési kényszer, de nem volt hová menekülni. Ennek láttán a Vogonok ismét bekapcsolták a hangosító berendezést. - Semmi értelme meglepődést tettetni. Valamennyi tervrajz és megsemmisítési utasítás ötven földi év óta megtekinthető a helyi tervezőhivatalban az Alfa Centaurin, úgyhogy bőven volt rá idejük. hogy hivatalos panaszt jelentsenek be. Semmi értelme, hogy ilyen későn kezdjék a felhajtást. - Mit akarnak azzal mondani, hogy sose voltak az Alfa Centaurin? Az isten szerelmére, emberiség, hiszen csak négy fényévre van! Sajnálom, de ha magukat ennyire sem érdeklik a helyi ügyek, az igazán a maguk baja! - Megsemmisítő sugárzást bekapcsolni!

D. Brooks: A társas lény Minden reggel a diákok összegyűltek a tormateremben és rigmusokat kántáltak. A végén a tornatanár belekezdett ugyanabba a mondókába: n Miért vagy itt? – harsogta a tanár. n Hogy művelt legyek! - üvöltötték a diákok teli torokból. n Hogyan leszel az? n Keményen dolgozom! n Mi a dolgod? n Hogy keményen dolgozzam! n Mi kell ehhez? n Önfegyelem! n Mi a célod? n Hogy egyetemre menjek! n Miért? n Hogy irányítsam a saját sorsomat! n Hogyan éred el a célod? n Megdolgozom érte! n Miért kell megdolgozni? n Mert mindenért meg kell dolgozni!

Tematika - nappali 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Bevezető: a 20. század történelme képekben A történelem evolúciós elmélete Európa élre tör: az Acemoglu-Robinson modell (Fukuyama + Piketty) A 20. század: gazdaság (Kondratyev, Keynes, válságok, globalizáció. . ) A 20. század: a politika „útvonaltérkép”, alternatív fejlődési pályák (a felelős kormányzás, és demokrácia trendjei a világban) A 20. század: „avantgard” és „posztmodern” a kultúra, a művészet és a filozófia világában 20. század: a tudomány - új szerepben és új felelősséggel, A család, a házasság és az emberi kapcsolatok trendjei, a sikerkeresők és a kudarckerülők versenye, az értékek evolúciója A növekedés korlátai és fenntarthatóság evolúciója, világ a billenési ponton túl, A 20 -21. század fordulójának átmenetei: az új ipari forradalom, „internet of things”, demográfia, robot, szolgáltatás-gazdaság, internet … Államok újraszerveződése: államok „válásai” , hálózatok, kisközösségek és az kollektív identitások válsága Az „edge of the chaos” állapota: a szorosan csatolt és bonyolult világ – a globális gazdaság, a globális társadalom és a globális közlegelő - válsága.

Tematika – levelezősök Szeptember 12: 14. 20 -19. 10 1. Bevezető és a 20. század meghatározó trendjei 2. Európa az élre tör, 3. A filozófia és a művészetek a 20. században (a moderntől a posztmodernig) November 21. 9. 00 -14. 10 1. A társadalmak adaptációjának nehézségei: a rendszer-, és rezsim-váltások bukásai 2. A növekedés korlátai és a fenntarthatóság kényszere és esélyei a 21. században 3. A 21. század lehetséges forgatókönyvei – a közösségek válsága és újraszerveződése

Teljesítmény-értékelés A kötelező irodalom: A „ 20. és 21. század történelme” fóliasorozatok a www. marosan. com honlapon (A fóliasorozat október közepén lesz fölrakva). Ajánlott irodalom: • Marosán György. (2006): „Hogyan készül a történelem? ” Money. Plan kft. • A honlapon a további olvasására ajánlott fóliák - főként a Civilizációk és világvallások” valamint a „Politikai eszmetörténet” tantárgyaknál - valamint blog. marosan. com-on feldolgozásra ajánlott cikkek, illetve egyéb pl. TED prezentációk, A félév vizsgával zárul. A vizsgajegy két részből áll: írásos házidolgozat, valamint ZH jellegű elővizsga és/vagy írásbeli vizsga. Ha valaki a 12 előadásból legalább 8 -on részt vesz és a félév vége felé megírandó ZH-n elfogadható eredményt ér el, akkor az félév végén beadott házi-dolgozata alapján megajánlott jegyet kap. Ha órai részvétele nem elegendő, és/vagy ZH nem írta meg elfogadhatóan, akkor vizsgáznia is kell.

A házi dolgozat(ok) témái és feldolgozása A házi dolgozat témája: a kijelölt információs anyag, alapján elemzést kell készíteni. A témákat a hallgatók maguk is javasolhatják, de egyeztetni kell. A házi dolgozat 2600 szó méretű kell legyen és a beadási határidő: 2015 december 18. A dolgozat legyen távolságtartó, objektív, lehetőleg sokoldalúan elemző. Nagyjából október közepéig el kell dönteni a témát, amiről a hallgató írni akar. Amikor témát választanak arra figyeljenek: a világban előbukkanó un. precedens nélküli állapotot kell azonosítani és elemezni.

1. lehetőség: Egy „ténymorzsa” elemzése n n n Nem az a gond, hogy jönnek a menekültek, hanem, hogy a kormányok kapkodnak és hisztériáznak, írja Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. (Nils Muižnieks) Az európai országok sok figyelmeztetést kaptak az elmúlt években, hogy a bevándorlási és menekültfogadási rendszereik nem működnek jól. Most, hogy megnőtt a menedékkérők száma, és egyre több tragédia történik, látszik a rendszer összes gyengesége. De valójában nem azért dől össze, mert sokan jönnek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint január óta kicsivel több, mint 430 ezer menedékkérelmet adtak le az európai uniós tagállamokban. 40 százalékukat Németország vette föl, a többiek negyedét pedig Magyarország. Pakisztán, Libanon és Etiópia, vagy, hogy ne is keresgéljünk nagyon messze tőlünk: Törökország, ahol körülbelül kétmillió szíriai talált menedéket Sajnos a politikusok gyakran nem vesznek tudomást a tényekről. Az EU-s országok többségében azon versenyeznek egymással, hogy melyikük tud károsabb üzeneteket küldeni a közvéleménynek. Németország az egyetlen, kimagasló kivétel. Franciaország és az Egyesült Királyság nem találtak jobb megoldást arra, hogy ellássanak nagyjából háromezer bevándorlót Calais-ban, mint hogy kivezényelték a rendőrséget, és megerősítették az alagút felügyeletét. Lengyelországban, ahol tavaly feleannyi menedékkérelmet adtak le, mint 2013 -ban, az államfő visszautasította, hogy több menedékkérőt fogadjanak be, habár a kérelmek száma 2015 első felében is alacsony maradt. Bulgáriában és Magyarországon hirtelen megnőtt a menedékkérők száma, és nagyon kevés segítséget kaptak EU-s szomszédaiktól, ha kaptak egyáltalán. Egy rossz döntéssel válaszoltak: lezárták a határaikat.

Az esetfeldolgozás szempontjai n n n n A kapott eseményt kell elemezni abból a szemszögből, vajon mennyire jellemző az a 21. századra. Növekszik a jelentősége vagy csökkenni fog? Lehetséges, hogy valaki maga választ az internetről az elmúlt 2 évben felbukkant eseményt, hírt, információt, amelyet a hallgató a 21. század története szempontjából meghatározónak gondol. Mi az esemény lényege? Meg kell mutatnia, és érvelni kell, miért éppen ezt gondolja meghatározónak, Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet az egész világ, és/vagy Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet Kelet-Európa és ezen belül a mai magyar társadalom számára? Milyen tényezők befolyásolják a lefutását, mi az ami erősíti, és mi az ami gyengíti a hatását? Milyen ellentétes vélemények fogalmazódnak meg az eseménnyel kapcsolatban, a mai magyar, és/vagy globális társadalomban?

2. lehetőség: Elemezhető TED-ek Az elmúlt években egész sor TED prezentáció jelent meg az interneten. Ezek érdekes és tudományosan megalapozott prezentációk különböző - a tantárgyakkal kapcsolatos – témákban. Érdekes elemzés tárgya lehet, egymás mellé tenni két prezentációt, és feldolgozni az adott tantárgy szemszögéből. Most megemlítek néhányat, amelyek egy részét a félév során bemutatom. n Niall Ferguson: A jólét… n Jonathan Haidt: Religion, evolution… n Devdutt Pattaniak: A két civilizáció n Allain de Botton: Atheism 2. 0. n Hans Rosling: vallások és demográfia n Hans Rosling: Statisztika vagy másik n Geoffrey West: Városok, cégek meglepő matematikája n David Coleman: Együttérzés n Clay Shirky: Hogyan ír a közösségi média történelmet. . n Eric X. Li: a két rendszer. . . n Paddy Ashdown: n Dan Ariely: Our boogy moral. . n Jonathan Haidt: Moral root… n Howard Rheingold: The new power of. . n Tim Harford : n Yochai Benker. Open source economics n Clay Shirky: How the Internet n David Cameron

3. lehetőség: a 21. század meghatározó trendjeinek azonosítása n n n A feladat – látszólag – nagyon egyszerű. Minden héten legalább egyszer „rámennek” az Internetre, és lementenek a maguk számára egy vagy két eseményt, amelyről úgy gondolják, hogy a 21. század szemszögéből érdekes lehet. Vigyázat, ez nem az az esemény, amely az adott héten a legnagyobb figyelmet kiváltotta, amelyről a politikusok vagy média-szakemberek a legtöbbet beszéltek. Sok esetben ez egy rejtőzködő „hírmorzsa” , de maguk úgy gondolják, hogy ennek 2100 -ból visszapillantva nagy fontossága lesz. Feladatuk, hogy ilyeneket azonosítsanak, majd november táján visszapillantva ezekből maximum ötöt-hatot egy-egy bekezdésben összefoglalják, mik is voltak ezek, majd érvelően elemezzék, és írják meg, miért gondolták, hogy éppen ezek lesznek olyan jelentősek 2100 -ból visszatekintve.

A 4. lehetőség: n n n Nyitottak vagyunk az egyéni ötletekre. Amihez ragaszkodunk: érzékelhető teljesítményt kell nyújtani, valamilyen kapcsolatban kell lennie a tantárggyal, és alapvetően racionálisan érvelőnek kell lenni. Ötleteket várunk október közepéig.

Mikor kezdődnek a századok? n n n n Elkezdődött-e már a 21. század – tette fel a kérdést a Financial Times 2006 -ban, és válaszolt: Nem! Tamás Gáspár Miklós szerint még a 20. sem fejeződött be. Mikor kezdődött a 16. század? 1492 -ben, Amerikai felfedezésekor, vagy 1517 -ben, Luther fellépésével? És a 17. század? 1598 -tól, - a csaknem 40 éves polgárháborúnak véget vető nantesi-i ediktumtól – vagy 1618 tól, a 30 éves háborút kirobbantó prágai defenesztrizációtól? És a 18. század? 1688 -as „dicsőséges forradalomtól”, vagy 1713 -as utrechti békétől datálható? És a 19. század? 1792 -ben, a francia forradalommal, vagy 1815 -ben, a napóleoni háborúk korszakát lezáró bécsi kongresszussal? És a 20. század? 1895 -től, a 3. Kondratyev-ciklus felemelkedésétől, vagy 1914 -től az I. világháború kitörésétől számítják. Szóval, mikor is kezdődött a 21. század? Egyesek szerint már csaknem két évtizede - a berlini fal leomlása óta – tart. Mások szerint még el sem kezdődött? A kérdés: vannak-e olyan tendenciák, amelyek kifejezetten a 21. -re jellemzőek?

Mikor is kezdődött a 21. század? n n n A Science tudományos folyóirat 2000. december 22 -ben külön számot ad ki: a Föld ökológiai rendszere billenési pont felé halad. (2006 -ban pedig kiderült: a Föld éghajlatát alakító kilenc jelenségcsoport – pl. a sarki jégtakaró, a Golf áramlat stb. - közül három már túl is lépte azt, és további kettő esetén elértünk a határra. ) 2001. januárjában Jimmy Wales - a Wikipédia alapítója – a befulladni látszó programja keretében elkészült néhány ezer szócikket feltette egy wiki weboldalra, és meginvitálta a netezőket, írjanak és szerkesszenek vele együtt. Két éven belül 400 ezer szócikk született, 50 különböző nyelven - ingyen munkával! 2001 júniusában kapott szabadalmi jogot a Google a keresőjére (1998 szeptembere 4. -én alakult meg a cég, 2000 -ben nevezik ki az első profi CEOt, Eric Smith-et, és 2004. augusztus 19 -én van az IPO) 2001. szeptember 11 -i a New York-i terror-támadás, a 21. század talán leggyakrabban emlegetett eseménye, 2001 októberében kipukkant az ENRON lufi. Okt. 16: több veszteséges vállalkozását leírja (544 m USD veszteség). Nov. 8: az 1997 -2001 közötti eredményeket visszamenőleg lefelé korrigálja. Dec. 2: csődeljárást kér maga ellen – 20 mrd USD veszteség (98%-os).

Az emberiség életgörbéje 19

Az emberiség életgörbéje n n n Az életgörbe a mindennapi tapasztalatok alapján szemléli és magyarázza a sokféle gazdasági és társadalmi rendszer fejlődését. A görbe inflexiós pontjai válságokat jelölnek. Az elmúlt öt évszázad fejlődését a gyorsuló növekedés jellemezte. A 20. század végén a növekedés lelassul és az érett állapotba simul bele. Napjaink gazdasági, társadalmi és kulturális jelenségei az átmenet válságai. 20

Az elmúlt évezredek növekedési trendje GDP/fő 24. 000 Nyugat Európa 20. 000 16. 000 Kelet Európa 12. 000 Ázsia 8. 000 Afrika 4. 000 2. 000 0 Időszámítás kezdete 500 1000 1500 1750 1900 2000

Az elmúlt 200 év növekedési trendje: a Kondratyev hullámok

A 20. század növekedési trendje: Dow-Jones 1900 -2007

A Dow-Jones index összetevőinek változása D-J 1900 (12 cég) D-J 1950 (15 cég) D-J 1990 (20 cég) D-J 2010 (30 cég) America Cotton Oil AT & T, Am. Exp AT& T, Alcoa American Sugar American Tobacco Exxon. Mobil Am. Express, Bank. Am American Tobacco Citigroup, Boeing, Caterpillar Chicago Gas Chevron General Motors Chevron, Cisco. Sysy Destilling & Cattle Feeding Du. Pont Goodyear Disney, Du. Pont General Electric Exxon. Mobil Honeywell, Boeing Exxon. Mobil, Laclade Gas Ford IBM Gen. Elec, Hewlet. Pac National Lead General Electric Mc. Donalds, Coca Cola Home. Depot North American Utility General Motors Merck Intel, IBM, Coca. Cola Tennessee Coal & Iron Goodyear 3 M, JPMorg. Chas US Leather Sears. Roebuck Eastmen Kodac Johns US Rubber Union Carbide Chevron Kft. Food, Mc. Donalds Procter. Gamble Sears-Roebuck Merck, Microsoft United. Technologies Union Carbide Pfizer, Proct. Gambl Alcoa (1959) Walt. Disney 3 M, Travelers. Cos General Electric United. Tech, Version Du. Pont, United Tech Wal. Mart, Walt-Disney

A 20 század jóléti trendje

A jólét terjedése 26

Fig. 1 Income inequality in Europe and the United States, 1900 to 2010. The share of total income accruing to top decile income holders was higher in Europe than in the United States from 1900 to 1910; it was substantially higher in the United States than in Europe from 2000 to 2010. Published by AAAS

A 20. század egyenlőtlenségi trendje

A 20. század végének fogyasztási piramisa 600 millió fő Fogyasztás: 20 ezer USD felett, Életmód: fogyasztás orientált, Gondolkodás-mód: szkepticizmussal kevert hit, illetve a sikerkereső és kudarckerülő keveréke MO 2 milliárd fő 4 milliárd fő Fogyasztás: 20 -4 ezer USD között, Életmód: egyensúlyozás a felhalmozási kényszer és a fogyasztás között, Gondolkodásmód: felvilágosul vallási hit, és a sikerkeresők politikai dominanciája Fogyasztás: 4 ezer USD alatt Életmód: küzdelem a lét fenntartásáért. Gondolkodásmód: fundamentalista hit, és intoleráns vallás, a kudarckerülő túlsúlya

A 20. század trendje a globális „közlegelő” határai A Föld egésze, mint egy globális „közlegelő” írható le. A lezajló folyamatok is lényegében annak felelnek meg.

A növekedés határai n n n A növekedésnek határai sokáig nem észrevehetőek, majd lokális problémák egyre növekvő soraként hirtelen elénk lépnek. Az átlagember azt reméli: „határ a csillagos ég”, de a szakemberek már tudják: a „fák nem nőnek az égig. ” A határokat sokféleképen lehet megközelíteni: fokozatos belesimulás, túllövés, majd összeomlás, csillapodó ingadozás, nem csillapodó ingadozás. Az emberiség túllépte a Föld ökológiai lábnyomát, a szűkösség közvetlenül is érzékelhető. A 21. század trendje: a globális felmelegedés, biodiverzitás szűkülése, az olajár növekedése, az ökológiai lábnyom kényszerű csökkentése minden területen érzékelhető. 35

A föld ökológiai lábnyoma (1960 -2050)

A 20. század demográfiai trendje

A 20. század boldogság-trendjei 1900 - 1980 - 2010

A boldogság trendjei n n n Minél gazdagabb (nagyobb GDP-jű) egy ország, annál több a magát boldognak tekintő ember. Minél nagyobb a jövedelme az átlagpolgárnak, annál inkább hajlamos boldognak tekinteni magát. Egy GDP és egyéni jövedelemszint felett azonban a boldogság „telítésbe” megy. Az anyagi javak növekedése nem növeli a boldogságot, sőt új aggodalmak, és új szempontok merülnek fel. A 21. század trendje: A „határboldogság” nullához tart. Az öröm és a boldogság szétválik, és egyre inkább 39 életprogram-függővé válik.

A 20. század „életmód-kínálatának” eltolódása A 20. század eleje - a szabvány világ születése: Van egy „legjobb”: Ford T modell, szabvány termék, technológia, munkaerő, szervezet, lakás, ház, életprogram, életmód, vágyak…(Pl: Lewittown és Pete Seegers Boxes. + Chaplin: Modern idők n A 20. század közepe - változatok eluralkodása: a legjobb spagettik, kávék, autók stb. A változatok számának feltartóztathatatlan bővülése (folyamatosan megújuló termékek, szegmensekre fejlesztett termékek, szegmensekre igazított meggyőzés (TED. M. Gladwell Spagetti szószok) n A 20. század vége - beköszönt a bőség zavara: A termékválaszték áttekinthetetlenné szélesedik. A kognitív disszonancia az ellenkezőjébe fordul. TED – B. Schwartz: Paradox of choice A 21. század: portfolió vagy cafitéria társadalom? Keresd meg és válaszd ki a neked megfelelő világot, és nyugodj bele a választásodba. n

A 21. század alapvetően új problémái (1) 1. A komplexitás új szintre – a hyperkonnektivitás szintjére – érkezett (D. Hebling. 2013. Globally networked risks and how to respond. ) 2. A globalizálódás szorosan csatolttá tette a világot (Douglas Adams: Galaxis-utikalauz stopposoknak. ) 3. Környezet korlátozottsága realitássá válik (kölcsönös függés, globális felmelegedés, fenntarthatóság kényszerei), P. Ashdown 3. törvénye 4. A növekedés hosszú távon lelassulni látszik (Th. Piketty: Capital in the 21. th century),

A 21. század alapvetően új problémái (2) 5. A termékvilág áttekinthetetlenné szélesül (B. Schwartz: Paradox of choice) . Az internet alapvetően átszabja a legtöbb iparág tevékenységét 6 (D. Tapscott, A. D. Williams: Wikinomia. ) 7. „Internet of things” – a műszaki rendszerek összekapcsolódása és annak nehezen kiszámítható előnyei és hátrányai, lehetőségei és veszélyei, (Jeremy Rifkin: The Zero-marginal cost society. 2014. ) 8. Olcsó és értelmes robotok elérik a magasan képzett munkaerő szintjét. The Economist 2014 october. Suplement