Az elektrosztatika trtnete I e 6 szzad Thales

Az elektrosztatika története

I. e. 6. század - Thales

William Gilbert - De Magnete -1600. electrum (latin) = borostyán

Otto Von Guericke (1602 -1688) - első elektrosztatikus generátor fa állvány kén golyó

Stephen Gray (1666 -1736) (kelmefestő fia)Szigetelő- és vezetőanyagok megkülönböztetése Charles Dufay (1698 -1739) (királyi kertész) vitreous (üvegszerű), resinous (gyantás) elektromosság

E. G. von Kleist (1700 -1748), Petrus van Musschenbroek (1692 -1761) Leydeni palack

18. század közepe

Benjamin Franklin (1706 -1790)

Joseph Priestly (1733 -1804) (vegyész, oxigén felfedezője) Az elektromos töltések közötti erő a távolságuk négyzetével fordítottan arányos. Kísérleti bizonyítás: John Robinson (1739 -1805) (nem publikálta)

1770 • 2 fajta töltés (+, -) • Az elektromosság tárolható. • Léteznek vezetők, melyekben a töltések mozoghatnak, • és szigetelő anyagok, melyekben nem. • Az ellentétes töltések vonzzák, • az egyezőek taszítják egymást.

Charles Augustin Coulomb (1736 -1806)

Henry Cavendish (1731 -1810) (vegyészként volt ismert, az elektromosság terén eredményeit nem publikálta) Inverz négyzetes törvény ellenőrzése. Vezetők kapacitásának a definiálása. Kapacitás dielektrikumtól való függésének a kimutatása. Különböző anyagok ellenállásának megmérése.

Az elektrosztatika matematikai elméletei az 1800 -as évek tájékán: Joseph Louis Lagrange (1736 -1813) gravitációs potenciál Pierre-Simon Laplace (1749 -1827) potenciál vákuumban Siméon-Denis Poisson (1781 -1840) elektromos töltések okozta potenciál George Green (1793 -1841) szuperpozíció Carl Friedrich Gauss (1736 -1813) töltéshalmazok erőtere

Luis Galvani (1737 -1798) (anatómus és biológus)