SZMTSI FELADATOK 2015 atmoszfra 1 Vizsglja meg a

SZÁMÍTÁSI FELADATOK 2015 atmoszféra

1. Vizsgálja meg a táblázatban lévő hőmérsékleti és csapadékértékeket! Végezze el a számításokat, és válaszolj a kérdésekre! a)Évi középhőmérséklet: Számítás elve hőingás: . . . b) Évi közepes Számítás elve: c)Évi csapadékmennyiség: . . . . d)Mely adatokra lenne szüksége az évi abszolút hőingás kiszámításához ? . óra 01 03 05 07 09 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

Csapadék akkor keletkezik, ha a levegő erősen lehűl vagy ha valamilyen oknál fogva felemelkedésre kényszerül. A levegő felemelkedik: § felmelegszik, és oszlopszerűen felszáll, § hideg-vagy meleg front alakul ki, § amikor hegységen bukik át. A hegységen átkelő levegő a széliránnyal szemben levő oldalon felemelkedik. Emelkedés közben 100 m-ként 10 C-kal hűl. Eléri a harmatpontját emelkedés közben- telítetté válik és felhőképződés után csapadék keletkezhet. A felhőképződés hőfelszabadítással járó folyamat. Ez után már csak 0, 5 0 C-kal hűl 100 m-ként. A másik oldalon leszállva a hőmérséklete 100 méterenként 1°C-kal emelkedik, vagyis egyre szárazabbá válik. Ez az alábukó, felhőoszlató szél a főn (hófaló), amely az Alpokban a leggyakoribb, legismertebb, hiszen sokszor hatására indulnak el a lavinák a lejtőkön, kezdődik el az olvadás.

C 0 — 25 gr/m 3 0, 7 -15 1, 5 -10 0 5 10 15 20 25 30 40 2 5 7 9 13 17 23 30 52 Hány m magasan indul a felhőképződés? a)Milyen hőmérsékleten lesz a levegő felemelkedésekor telített? b)Hány °C-os lesz a levegő hőmérséklete az 5500 m magas 1250 m csúcson? . . c)A hegység keleti oldalán, a hegység lábánál milyen lesz a levegő hőmérséklete és relatív vízgőztartalma? Mi a hegység keleti oldalán lezajló jelenségnek a neve?

4. KÉSZÍTSEN MAGYARÁZÓ RAJZOT ÉS VÉGEZZE EL A SZÁMÍTÁSOKAT! 0 m magasságból elinduló, 10 °C-os, 5 g/m 3 vízgőztartalmú levegő egy 2000 m magas hegyen kel át. Számítsa ki és írja be a megfelelő helyre a következő adatokat! Hány °C-on lesz a levegő telített? Hány méter magasságban éri el a felszálló levegő a telítettségi állapotot? Hány °C-os lesz a levegő 2000 m magasságban? Hány °C-os lesz a leszálló levegő 1000 m magasságban? Hány °C-os lesz a leszálló levegő 0 m magasságban? Hogyan nevezzük a széllel ellentétes oldalon kialakuló légmozgást?

számonkér és Hónap °C I. II. -1, 5 1 III. IV. 4 7 V. 12 VI. 17 VII. 21 VIII IX. 19 15 Számítsd ki az adatok alapján az évi középhőmérsékletet! Számítás elve: Milyen más adatokat tudunk leolvasni a mérésekből? X. XI. XII. 4 8 0

Az Észak-amerikai Kordillerákat nyugatról 25 °Cos meleg levegő éri el, mely 13 g/m 3 vízgőzt tartalmaz. C 0 — 25 gr/m 3 -15 1, 5 -10 2 1. Hány m magasan indul meg a felhőképződés? 2. Milyen hőmérsékleten lesz telített a levegő? 3. Hány 0 C-s a levegő hőmérséklete 4000 m magas csúcson? 4. Milyen az érkező levegő relatív páratartalma? 5. És a hegység keleti oldalán 1000 m magasan milyen lesz a 0 leszálló 5 10 levegő 15 20 páratartalma? 25 30 40 5 7 9 13 17 23 30 52

Egy csoport túrázik az Alpokban. Egy 400 m tengerszint feletti magasságban fekvő kis faluból indulnak. A hőmérő 20 °C-ot, légnedvességmérő (higrométer) 76%-os páratartalmat mutat. A túra során felmásznak a 2800 méteres hegycsúcsra. Válaszolj a felmerülő kérdésekre! A számításhoz használd az előző feladat táblázatának adatait! Kell-e csapadékkal számolniuk a csúcsra tartva? Mennyi vízgőzt tartalmazott az érkezett légtömeg? A hegycsúcsra felérve az ellenkező, szélárnyékos oldalon indulnak vissza a másik völgybe. Céljuk, hogy eljussanak az 1200 m méter magasan fekvő hegyi szállásra. Hány fokot mutatnak majd ott a hőmérők? Az előrejelzés szelet jelzett arra az időre. Hogy nevezzük a hegycsúcson átbukó alpesi szelet? C 0 — 25 -10 0 5 10 15 20 25 30 40 gr/m 3

Ötféle asszociáció A) abszolút hőingás B) évi hőingás C) havi közép hőmérséklet D) napi középhőmérséklet E) egyikre sem vonatkozik 1. A napi középhőmérsékletek számtani középértéke. 2. Az azonos helyen mért legnagyobb és legkisebb hőmérséklet különbsége. 3. Egy adott térség időjárási rendszere. 4. A megfigyelőállomáson 1, 7, 13, 19 órakor leolvasott hőmérsékletek számtani középértéke. 5. Egy adott napon mért legnagyobb, ill. legkisebb hőmérséklet közötti különbség. 6. Az adott évben mért legnagyobb, ill. legkisebb hőmérséklet különbsége. 7. Legalább 30 év adataiból számolt középérték. 8. A havi középhőmérsékletek számtani középértéke. 9. Maximum-minimum hőmérővel mérik.