SZAKEURPA keresztny honalapti Orszgok s uralkodk Norvgia Dnia

ÉSZAK-EURÓPA keresztény honalapítói

Országok és uralkodók Norvégia Dánia Svédország I. „Széphajú” Harald (872 -931) I. „Kékfogú” Harald (958986) III. „Kincses” Olaf (9941022)

Norvégia létrejötte III. „Fekete” Halfdan számos norvég törzset hódított meg és vont fennhatósága alá. Ezen területek egyesítése örökösére, I. „Széphajú” Harald nevű fiára várt. Trónra lépésekor leverte a hegyvidéki felkelést, majd megszilárdította hatalmát. Először a nyugati területeket hódította meg, majd a déli tartományok lázadóit is legyőzte. Norvégia egyesült.

Az állam irányítása I. Harald szigorú adórendszert vezetett be és a part menti kereskedelem ellenőrzésével hatalmas vagyonra tett szert. A korábbi törzsek nemzetségfői a környező területekre vándoroltak, a vikingek így fedezték fel új szigetként Izlandot. Szigorúan megszervezett uralma csak a délnyugati területekre terjedt ki, az ország többi részének vezetését bizalmasaira hagyta, rajtuk keresztül biztosította hatalmát. Tartományi rendszerét új közigazgatási egységek, lagtingok képezték. 874 -től meghódította és Norvégiához csatolta Izlandot, a norvégok ezt követően megkezdték az új sziget benépesítését.

A király magánélete Szőke fürtös haja nagyban hozzásegítette hódításaihoz a nők körében. Hatszor nősült, mellette több szeretőt is tartott. 21 törvényes és ágyasaitól 2 törvénytelen gyermeke született, akik között felosztotta az országát. A teljes hatalmat kedvenc fiának, I. „Véresbárdú” Eriknek adta át.

Dánia létrejötte III. „Öreg” Gorm kezdte meg Dánia pogány törzseinek egyesítését, megőrizve azokat különböző vallásaikban. Fia, I. „Kékfogú” Harald, I. Ottó német-római császár fennhatósága alatt fejezte be Dánia egyesítését. Szembefordult I. Ottóval, aki legyőzte, majd Poppo püspök által keresztény hitre téríttette. I. Harald népével is elfogadtatta az új vallást, apja földi maradványait keresztény templomba vitette.

Családi kapcsolatok I. „Véresbárdú” Erik norvég királynak a sógora lett. I. Erik halála után, 971 -ben trónra segítette annak fiát, II. „Szürkeköpenyes” Haraldot. 976 -ban a dán nagybácsi tőrbe csalta és megölette unokaöccsét, elfoglalva ezzel Norvégia trónját is. Fia, I. „Villásszakállú” Svend 986 -ban fellázadt ellene, megfosztotta hatalmától és száműzte az országból.

Halála és elnevezése I. „Kékfogú” Harald az Odera folyó torkollatánál, egy viking erődben hunyt el. A legenda szerint egy Toko nevű íjász ölte meg, akit korábban arra kényszerített, hogy fia fejéről lőjön le egy almát. Ez szolgál alapjául a későbbi Tell Vilmos történek. A király a „Kékfogú” jelzőt onnan kapta, hogy különösen szerette az áfonyát, és ennek mértéktelen fogyasztásától fogazata folyamatosan kék színben tündökölt. Bár az is lehet, hogy mivel akkor még nem volt ismeretes a szájhigiénia, szuvas volt a foga.

Svédország létrejötte III. „Kincses” Olaf kezdte el a svéd területek egyesítését, fiai fejezték be a folyamatot. VI. „Győztes” Erik fiaként igényt tartott a dán trónra. I. „Villásszakállú” Svend nyerte a svéd-dán háborút. A béke érdekében III. Olaf anyja, I. Svend felesége lett. A két király összefogott, megtámadta és egymás között felosztotta Norvégiát.

A norvég-svéd háború A norvég nemesség felkelt a III. Olaf svéd király ellen, aki lemondott területeiről. Törvénytelen leányát, Holfrithet, Svend jarlhoz, a dán fennhatóságú Norvégia egyik alkirályához adta. 1015 -ben II. „Szent” Olaf visszatért a norvég trónra. Végső győzelmet nem tudott aratni a svéd király felett. A nép békét követelt.

III. Olaf bukása Másik törvénytelen leányát, Astridot hozzáadta II. „Szent” Olaf norvég királyhoz. III. Olaf elhanyagolta országa ügyeit, a továbbiakban nem ismerték el svéd királyként. Törvényes leánya, Ingigerth I. „Bölcs” Jaroszláv kijevi nagyfejedelem felesége lett. Egy norvég - balti szláv hajóhad elleni csatában halt meg, veresége után vízbe ugrott. Utóda: fia, III. Anund.

Kereszténység, elnevezés III. „Kincses” Olaf volt az első svéd király, aki 1008 -ban megkeresztelkedett és a keresztséget meg is tartotta. A keresztelési ceremóniát a hagyomány szerint Szent Sigfrid vezette. A király részt vállalt a kereszténység terjesztésében is a skandináv területeken, ezért Izland és Norvégia apostolának tekintik. Bár hitbuzgó kereszténnyé vált, a nagy hatalmú pogány nemzetségfők megakadályozták abban, hogy kényszerrel bevezesse a kereszténységet. A király a „Kincses” jelzőt onnan kapta, hogy ő volt az első svéd uralkodó, aki pénzérmét veretett országában.

Összefoglalás Néhány ismétlő kérdés

1. Ki egyesítette a norvég területeket? 2. Mi volt a vonzereje Norvégia alapítójának? I. „Kékfogú” Harald I. „Széphajú” Harald II. „Szürkeköpenyes” Harald III. „Fekete” Halfdan Áfonya illata Fekete szemei Szőke fürtös haja Szürke köpenye

3. Ki lett Norvégia egyesítőjének örököse? 4. Ki kezdte meg Dánia pogány törzseinek egyesítését? I. „Véresbárdú” Erik I. „Villásszakállú” Svend II. „Szürkeköpenyes” Harald III. „Fekete” Halfdan I. „Kékfogú” Harald III. „Fekete” Halfdan III. „Kincses” Olaf III. „Öreg” Gorm

5. Ki keresztelte meg Dánia alapítóját? 6. Kit segített hatalomra az első keresztény dán király? Poppo püspök Pipó érsek Szent Sigfrid II. „Szent” Olaf I. „Véresbárdú” Erik I. „Villásszakállú” Svend II. „Szent” Olaf II. „Szürkeköpenyes” Harald

7. Hogy hívták az íjászt, aki megölte a száműzött királyt? 8. Ki kezdte el a svéd területek egyesítését? Robin Hood I. „Bölcs” Jaroszláv Svend jarl Tell Vilmos Toko II. „Szent” Olaf III. „Kincses” Olaf III. „Öreg” Gorm

9. Ki nyerte a norvég-svéd háborút? 10. Ki vezette a svéd „pénzverő” keresztelési ceremóniáját? I. „Villásszakállú” Svend Pipó érsek Poppo püspök III. „Kincses” Olaf Szent Sigfrid VI. „Győztes” Erik II. Szent Olaf II. „Szent” Olaf