Pszichoszocilis tnyezk s daganatos megbetegedsek Kopp Mria MTA
Pszichoszociális tényezők és daganatos megbetegedések Kopp Mária MTA Tudományos Napok 2006. A környezeti tényezők szerepe a daganatos megbetegedésekben Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet www. magtud. sote. hu 2006. november 7.
A pszichoszociális tényezők három fő csoportja: Önkárosító magatartásformák (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás) l Krónikus stressz - az ép szabályozás, például a hipothalamus-hipofízis- mellékvese tengely szabályozásaának változása, karcinogén aktivitás, tumorsejt növekedés és invazivitás befolyásolása l A beteg együttműködési készsége, compliance-a. l Mindhárom tényező összefügg a társadalmi-gazdasági helyzettel, a lemaradó rétegek magasabb onkológiai morbiditása és mortalitása, férfiaknál 1. 45 -szörös korai onkológiai halálozás az érettséginél alacsonyabb végzettségű rétegekben l
A pszichoszociális rehabilitáció jelentősége: l Mindhárom tényező jelentősen befolyásolható pszichoedukációs, magatartásorvoslási módszerekkel l A betegség stresszével való megküzdés erősítése l Williams féle „életkészség” program hatékonysága www. selyesociety. hu l Kérdőívek a betegség okozta stressz, életminőség vizsgálatára
Önkárosító magatartásformák: l l l motivációs szükségleteket elégít ki, a motivációs hátteret kell megcéloznunk. A legfontosabb pszichológiai háttértényezők: - a szorongás, depresszió öngyógyítása - unalom, a belső üresség oldása, - a gyenge önazonossággal rendelkező emberek számára a csoporthoz tartozás élménye - kamaszkorban az újszerűség, élménykeresés, a normák átlépése a csoportképzés alapvető meghatározója lehet
A krónikus stressz alapvető veszélyeztető szerepe:
Hogyan jut a stressz a bőr alá? l Krónikus beteg ill. egészséges gyermekek édesanyjai l Észlelt stressz vizsgálata l Szignifikánsan alacsonyabb telomeráz aktivitás, l Szignifikáns telomér rövidülés (9 -17 évvel idősebb celluláris öregedés) l Epel ES, et al (2004) Accelerated telomere shortening in response to life stress, PNAS, 101, 7, 17312 -17315.
Az általános adaptációs szindróma három fázisa közül: A stressz modellek általában az akut vagy viszonylag rövid tartamú stresszorok hatását vizsgálják A harmadik, kimerülési fázis, a krónikus stressz a károsító hatások szempontjából a meghatározó Kopp MS, Réthelyi J (2004): Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin , 62, 351 -367.
A helyzetek feletti kontroll központi szerepe: l Sklar és Anisman (1979) kisérletei: l a stresszhelyzetek feletti kontroll képessége a tumornövekedés gátlásának lényeges tényezője l Sklar, L. , Anisman, H. (1979) Stress and coping factors influence tumour growth. Science 205: 513 -515.
A krónikus stressz kialakulását befolyásoló faktorok: l Fejlődéstani összefüggésekben kell vizsgálni, számos faktor kölcsönhatása: l biológiai l koragyermekkori, családi l kognitív reprezentáció, önértékelés l szociális kompetencia, adaptív coping l életesemények l bio-pszicho-szociális egység
Tanult tehetetlenség modell (Seligman, 1965) l Tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, reménytelenség, későbbi helyzetekre is -pszichológiai modell, a legszorosabb kapcsolat az élettani változásokkal, pl: l -tanulási deficit a későbbi elkerülhető helyzetekben is, hippocampus(CA 3, 4 piramis sejt) károsodás
Tanult tehetelenség-depresszió l Seligman: magatartási depressziólimbikus szabályozási zavar- medial prefrontális cortex, hippocampus, septum, hypothalamus, amygdala, nucl acumbens l Humán specifikum: a központi idegrendszeri minősítés meghatározó szerepe
A humán stressz kutatás lényege: A környezeti hatások a molekuláris szinttől a társadalmi szintig l a szubjektív minősítésen keresztül befolyásolják a szervezeti reakciókat l ezt meghatározza: értékrend, énideál, beállítottság, megbirkózás, pszichológiai tényezők! l Társadalmi tényezők: anómia (értékvesztés), alacsony társadalmi tőke (bizalmatlanság, ellenségesség), munkahelyi, családi környezet
A stresszorok hatásmechanizmusa: Inger (stresszor) Minősítés Megbirkózás Stressz reakció Mc. Ewen: N Engl J Med: 338(3): 171 -9
Szabályozási rendszerek: Vegetatív idegrendszer Paraszimpatikus IR Szimpatikus IR Neuroendokrin rendszer (HPA) Neuroimmun rendszer Tracey, Nature (2002), 420: 853 -59
Kontrollvesztés hosszútávú következményei: l Koragyerekkori kontroll élményeknagyobb stressz tolerancia (handling szerepe) l Koragyerekkori kontrollálhatatlan stressz, pl. anya elvesztése- depresszió sérülékenység fokozódása
Korai fejlődési krónikus stressz modellek: l. A depresszió “szociális stressz modellje”: l “anya-gyermek” kapcsolat kötődés zavaral “protest, despair, detachment”sérülékenység fokozódása, “huzalozva” az agyban l Kötődés elmélet- Bowlby, 1969, Hermann Imre, Fónagy Péter l leszakadó rétegekben: gyakoribb előfordulás
A társas támogatás pszichofiziológiája: Oxitocin, vasopressin központi szerepe. S Knox, SW Porges munkássága a társas támogatás hatásának közvetítésében az oxitocin és vasopressin központi szerepet játszik- krónikus stressz állapot megelőzése-anya-gyerek, intim, bizalomteli testi kapcsolat l 1982 - A szorongás pszichofiziológiája, Ideggyógyászati Szemle l Onkológiai betegeknél ellentétes hatású lehet a túlzott, direkt társas támogatás ! l l l
Megbirkózási készségek: l l l l Rosszabb betegség kimenettel jár együtt: a fatalista, beletörődő coping, a szorongó, aggodalmaskodó coping, a reménytelen, önfeladó megbirkózás, Védő faktor: a megküzdő coping, aktívan részt vesz a kezeléssel kapcsolatos döntésekben, viszonylag jobb kimenettelű az elkerülő coping Főleg mamma cc. esetében vizsgálták
Együttműködés készség, compliance: Legfontosabb az orvos-beteg kommunikáció: a beteg félelmeinek, ismereteinek, kultúrájának megfelelő kommunikáció l Jó együttműködés: küzdő coping, szorongás, depresszió, alacsony ellenségesség, alacsony önvádlás l Minél teljesebb információ a kezelés módjáról, céljairól, a beteg elégedettsége l
Antonio Damasio: Descartes tévedése: l “Van némi paradoxon a mai orvoslás felfogásában. Számos orvost érdekelnek a humán területek, a művészettől az irodalmon át a kultúráig. Ugyanakkor az orvoskarok javarészt eltekintenek ezektől az emberi dimenzióktól, és csupán a test fiziológiájára és kórtanára összpontosítanak. E hagyomány végeredménye az, hogy szinte teljesen negligálják az elmét, mint a szervezet funkcióját. ”
Az „agy évtizede” után: l Az „agy évtizede” után végre fel kellene ismerni az agy, az elme, a pszichés funkciók szerepét az orvoslásban és egészség tudományban, l mind a megelőzésben, mind a gyógyításban l a pszichoonkológia erről az összefüggésről szól
- Slides: 22