Patay Vilmos orszggylsi kpvisel Az egysges szvetkezeti szablyozs
Patay Vilmos országgyűlési képviselő Az egységes szövetkezeti szabályozás parlamenti folyamata. 2012. június 14.
Mottó „Szövetkezve gyarapodni, vagy nélküle szegényedni. ”
Milyen világban élünk, hogy fontossá válhat az összefogás lehetősége? Három fontos általános tapasztalat az elmúlt 20 esztendőről: • ’ 89 utáni időszakot az útkeresés, az eltévedés, és a visszakanyarodás jellemzi. • a helyes válaszok megtalálása, majd az ezekhez szükséges társadalmi támogatottság megszerzése nem volt sikeres. • felerősödött az indivídum szerepe, de ezzel együtt az egyéni érvényesülés korlátai is fokozódva jelentkeztek.
Mi szükség van új szabályozásra, hiszen nem régi a 2006 évi X. tv. , azaz a szövetkezeti törvény? - hazai és az európai piaci mechanizmusok, különbségek okai - mindenki szívesen lenne aktív részese és haszonélvezője egy jövőbeni szövetkezeti rendszerfejlesztésnek - kkv egyetlen reális lehetősége a piaci versenyhátrányuk kiegyenlítésére csak az egymással való együttműködés
Mi a baj a jelenlegi szövetkezeti szabályozással, miért és hogyan kell másik? - A hatályos szövetkezeti tv. nem a szövetkezetek nemzetközi elveinek következetes alkalmazására épül. - Az egységes szövetkezeti szemléletet és a rendszerű fejlesztést gátolja a külön-külön törvényi szabályozás. - A jelenlegi magyar jogrendben nem érvényesül a szövetkezetek közjavakat teremtő jellegének elismerési. - Az új törvénytervezet a tagi és az operatív irányítás
- A tag-tulajdonos nem, mint munkavállaló, hanem mint a szövetkezettel speciális üzleti kapcsolatban álló jelenik meg. - A szövetkezet kifelé for-profit, tagjai felé non- profit jelleggel rendelkezik. A profitcentrum pedig a tagtulajdonos. - A tervezetben a szövetkezeti típusok új csoportosítása a szövetkezeti működés célterületéhez kötődik. - A tervezet új területeken is feltárja a szövetkezeti keretek lehetőségét. (pl. földbérleti hasznosításra) - A szövetkezeti rendszerek működőképességét az önsegély elve alapján indokolt megerősíteni. Ezért indokolttá válik összehangolt, de szektoronként külön működő ellenőrzési rendszer és intézményvédelmi alap.
Mit szeretnénk elérni egy új szabályozással? • újabb emberi és anyagi erőforrások mozgósításával erősítse a társadalmi kohéziót. • segítse elő egy megújuló gazdasági alternatíva megerősödését. • segítse elő a termelő, szolgáltató szektorban az üzemkiegészítő szövetkezeti modell rendszerelvű működésének kialakulását. • biztosítson reális érdekérvényesítő alternatívát az atomizált helyzetű gazdasági vállalkozásoknak. • biztosítson reális jövedelemszerző alternatívát a kilátástalan élethelyzetbe sodródott, munkajövedelem nélküli tömegeknek.
Hogyan kezdődött az új szövetkezeti szabályozás előkészítése? • Információkereséssel neten, könyvtárban, kutatóintézetben. • Minden szóba jöhető fél felkeresésével, konzultációkkal. • Együttműködés szövetkezeti partnerekkel, szellemi műhelyekkel. • Szabályozást előkészítő rendszerfejlesztési tanulmány elkészítésével. • Végül egy új, kódex jellegű szövetkezeti törvénytervezet elkészítésével.
• • • Hol tartunk most a törvényi előkészítő munkával és mi van vissza? Legfontosabb feladat az új Ptk. tervezettel a koherencia biztosítása. A szakági egyeztetések legsúlyosabb észrevétele az egységes szöv. -i szabályozás létjogosultságának megkérdőjelezése. A válaszunk egyszerű! Nincs külön szabályozás az eltérő területeken működő gazdasági társaságokra sem. Fontos feladat az új szövetkezeti törvény társadalmi vitája, valamint szakági egyeztetések kezdeményezése. Fontos jól előkészíteni hatálybalépéséig a segítő,
Köszönöm megtisztelő figyelmüket !
- Slides: 10