Lehoczki gnes bv fhdgy klinikai szakpszicholgus Igazsggyi Megfigyel

Lehoczki Ágnes bv. fhdgy. klinikai szakpszichológus Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola Alkalmazott Pszichológia Program – témavezető: Dr. Boros János

§ A profilalkotásról § A terület jelenlegi állása, nehézségei § A kutatás ismertetése § Nehézségek és tanulságok a kutatás során

§ A bűnügyi profilalkotás a kriminálpszichológia egyik legígéretesebb alkalmazott területe § A módszer a pszichológiát, a pszichiátriát, a pszichopatológiát és a szociológiát használja fel az ismeretlen tettes felderítésének támogatására § A profilalkotás az elkövető legfőbb személyiség - és viselkedésbeli jellemzőinek rekonstrukciója cselekményének pszichológiai szempontú elemzése alapján

§ A profil NEM váltja ki a hagyományos nyomozati eszközöket és technikákat, nem mondja meg, hogy ki az elkövető, ám rámutat arra, hogy – nagy valószínűséggel - milyen típusú személy § NEM csak sorozatos bűncselekmények esetén használható, hanem optimális minden olyan esetben, ahol az elkövetés „szokatlan”, vagy patológiás működésből származik

§ Gyanúsítotti kör szűkítése, a § § nyomozati források megfelelő felhasználása Házkutatás Esetek összekapcsolás, bejóslás Kihallgatási stratégia megtervezése Proaktív nyomozati technikák tervezése § Sorozatgyilkosságok § Tömeggyilkosságok, § § § § ámokfutások Egyszeri emberölések Szexuális bűncselekmények Gyermekek elleni szexuális cselekmények Gyújtogatások Zaklatások Emberrablások Eltűnések Újabban rablássorozatok is

§ Jelenleg a profilalkotó csoport az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Elemző és Koordinációs Igazgatóságán működik § Magyarországon 1996 -ban kezdődött a módszer alkalmazása § A hazai módszer az USA-ból, angol közvetítéssel érkezett § Szociológiai típusú, erősen statisztikai alapú profilalkotás § Ezen kívül egyéni, informális próbálkozások § A profilalkotás használatára ugyan történtek kísérletek, de a nyomozati munkában mégsem terjedt el a rendszeres felhasználás § A profilalkotás hazai kutatása egyelőre nem létező

§ Hazánkban csak kis számban fordulnak elő olyan jellegű és súlyosságú cselekmények, melyek indokolnák vagy kikényszerítenék a profilalkotás használatát § A ballisztika sem szükségtelen, mert relatíve kevés a lőfegyverrel elkövetett cselekmény § A profilalkotás alkalmazhatósága jóval meghaladja a rituális szexuális sorozatgyilkosságok körét

§ Az elterjedés elmaradásának oka a nyomozó hatóságok konzervativizmusa, idegenkedése az új módszertől, másrészt a speciálisan képzett szakemberek hiánya § Mivel nálunk nincsenek ilyen cselekmények, nincs szükség ilyen területen képzett és tapasztalt szakemberekre § Amikor mégis szükség van a módszerre, akkor a képzetlen és tapasztalatlan szakemberek nem hozzák az elvárt eredményt § Ez igazolja elvárásunkat, miszerint az egész nem is jó semmire?

§ Szükség esetén a külföldi kollégák igénybevételével orvosolható a hiány § A külföldi kutatási eredmények és tapasztalat (pl. FBI) nem ültethető át egy az egyben a hazai működésre § Pl. a roma kultúra és szimbólumvilág ismerete

§ A profilalkotásra időről-időre szükség van § Az elterjedt sztereotípiánál jóval szélesebb körben felhasználható a módszer § Az elvárt eredményhez szükség van § Annak ismeretére, hogy a profilalkotás milyen területen használható § Annak ismeretére, hogy a profilalkotásról mi várható és mi nem § A területen képzett és tapasztalt szakemberekre § Hazai kutatásokra § A nemzetközi színtéren évente csak 10 -15 cikk jelenik meg, és ezeknek is csak töredéke tudósít empirikus kutatásokról § Magyarországon mindezidáig nem készült a profilalkotás területén publikált, pszichológiai szempontú empirikus kutatás

§ Sokat tudunk az emberöléshez vezető folyamatokról - de mi történik utána? § Milyen érzelmi, kognitív és viselkedéses reakciók követnek egy emberölést az elkövető esetében? § Nyomozati alkalmazhatóság – profilalkotás, nyomozati stratégiák, kihallgatási stratégiák § Terápiás használhatóság – a cselekmény beépítése az identitásba § A kutatás célja egy olyan terület kutatása, amely a tudományos vizsgálódás számára eddig feltáratlan maradt

A tettes érzelmi állapota és stressz-szintje a cselekmény alatt és után A tettes posztoffenzív megküzdési stratégiái A tettes általános megküzdési jellemzői A cselekmény elkövetési jellegzetességei Mintázatok

§ Emberölés bűntettéért jogerősen elítéltek § Férfiak: Budapesti Fegyház és Börtön, Szegedi Fegyház és Börtön § Nők: Kalocsai Fegyház és Börtön § Emberölés bűntett gyanújával előzetes letartóztatásban lévők § Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet – elmemegfigyeltek § A cselekmény és az elfogás között eltelt idő szerint (1 hét alatt/felett) legalább 30 fős minták

§ A cselekménnyel kapcsolatban § Jogerősen lezárt esetek ítéletkiadmányai § Az elkövetési jellegzetességek jelölése statisztikailag feldolgozható formában § Változók: korábbi kutatások alapján, pszichológiai relevanciával bíró változók kiválogatása § Az FBI által használt kérdőív § Canter és mtsainak kutatásai § Modus Operandi nyilvántartás § Poszt-offenzív változók gyűjtése a feldolgozás alatt

Általános tesztbattéria Poszt-offenzív tesztbattéria § STAI vonásszorongás (Sipos, § STAI állapotszorongás (Sipos, Spielberger, 1988) § Levensohn-féle Önkitöltős Pszichopátia Skála (Levensohn és tsai, 1995) § EPQ szociális kívánatosság skála (Eysenck és Matolcsi, 1984) § Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív (Oláh, 1986) § Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív (Kökönyei, 2008) § Büntetés-és Jutalomérzékenység Kérdőív (Kállai és tsai, 2009) § Addikciókkal és szerhasználattal kapcsolatos kérdőív 1988) - módosított § Észlelt Stressz Kérdőív (Stauder, Konkoly Thege, 2006) - módosított § Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív (Oláh, 1986) - módosított § Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív (Miklósi és tsai, 2011) - módosított § A PTSD kérdőív (Foa, 1995) - módosított § Kriminális Narratívák Kérdőív (Canter, 2012) § Bűncselekménnyel Kapcsolatos Szégyen és Bűntudat Skála (Wright, Gudjonsson, 2007) § Saját összeállítású kérdőívek a poszt-offenzív szakasz érzelmi, kognitív, viselkedéses történéseire vonatkozóan

§ Az adatok begyűjtése megtörtént § ∑ 25 nő és 110 férfi § 2013. január 31 -i adat szerint 1197 fő tölti jogerős büntetését életellenes cselekményért ma Magyarországon -> a teljes populáció 10%-a szerepel § Jelenleg § Adatbevitel és feldolgozás § Kényszergyógykezeltek adatainak összehasonlítása a fogvatartotti populációval

§ Adatszerzés nehézségei § A mintát torzító tényezők - és mégis vizsgálni kell valahogyan § Kedvező benyomáskeltés § A bűnösség tagadása § Analfabétizmus, diszlexia, pszichózis, értelmi fogyatékosság § Előzetes vs. letöltés alatt – érdek vagy időmúlás § Az eddigi adatok alapján a cselekmény óta eltelt idő és a benn töltött idő sem korrelál semmilyen eredménnyel § Kérdőív vs. interjú - a cselekménnyel kapcsolatos szégyen jelensége § Jó hír: az együttműködési kedv a vártnál jobb

§ § § § Boros J. : A bűnözői profilalkotástól a tanúkihallgatásig: Törekvések a modern kriminálpszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle, 2003, 2: 275 -292. Coupe JJ. : A clinical approach to deductive criminal profiling (Disszertáció). Chester, USA: Institute for Graduate Clinical Psychology. 2003, p. 104. Crabé A, Decoene S, Vertommen H. : Profiling homicide offenders: A review of assumptions and theories. Agression and Violent Behavior, 2008; 13: 88 -106. Csernyikné Póth Á, Fogarasi M. (szerk. ): Kriminálpszichológia. Budapest: Rejtjel, 2006. p. 213 -217. Douglas JE, Burgess AW, Burgess AG, Ressler RK. : Crime Classification Manual. San Fransisco: Jossey-Bass, 2006, p. 555. Kemény G. : A profilalkotás adaptálásáról. Belügyi Szemle, 1999; 47(3): 3 -20. Kocsis RN. : Criminal profiling: Principles and practice. Totowa, New Jersey: Humana Press, 2006. p. 273. Nagy E, Elekesné Lenhardt Zs. : A specifikus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata. Belügyi szemle, 2004; 52(6): 51 -65. Petherick W. : Criminal profiling: A qualitative and quantitative analysis of process and content (Disszertáció). Robina Queensland, Australia: Bond University, 2007. p. 291. Ressler RK, Burgess AW, Douglas JE. : Sexual homicide, Patterns and motives. New York: The Free Press, 1992. p. 234. Salfati CG, Dupont F. : Canadian homicide: An investigation of crime-scene actions. Homicide Studies, 2006; 10(2): 118139. Salfati CG: The nature of expressiveness and instrumentality in homicide. Homicide Studies, 2000; 4(3): 265 -293. Tremmel F, Fenyvesi Cs, Herke Cs. : Kriminalisztika. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2005. p. 205 -227. Turvey BE. : Criminal profiling, third edition: An introduction to behavioral evidence analysis. London: Elsevier, 2008. p. 753.