INTERAKCIINTERPERSZONLIS VISZONY KAPCSOLATTEREMTSI MOTIVCIK Interakci interperszonlis viszony l

INTERAKCIÓ-INTERPERSZONÁLIS VISZONY- KAPCSOLATTEREMTÉSI MOTIVÁCIÓK

Interakció, interperszonális viszony l l l Interakció: társas kölcsönhatás, amelyben az én, a másik és a helyzet meghatározó szerepet tölt be. Interaktív jártasság: szociális ügyesség, mint a kapcsolat meghatározó tényezője Társas készség: spontán és tudatos reagálási módok összessége, mely szabályozza az emberi kapcsolatokat, együttműködés, egymás iránti bizalom és összehangoltság jellemzi

Függőségi viszonyok – Álfüggőség: konkrét előírások szabályozzák a kapcsolatot, személyes elemek háttérbe szorulnak, a résztvevők viselkedését konkrét előírások kötik, pl. díszszemle résztvevői – Aszimmetrikus függőség: az egyik kapcsolati fél kiszolgáltatott szerepet tölt be, alárendelődés, , egyenlőtlen pozíció, pl. hierarchikus rendszerek jellemzok

Függőségi viszonyok – – Reaktív függőség: a partnerek egymás viselkedésének figyelembevételével képesek cselekedni, saját szempont csak részben valósul meg, pl. vitaműsor Kölcsönös függőség: a cél közös, a felek cselekedeteit az összehangoltság, az egyeztetés jellemzi, ez a teljes interakció, pl. munka- csoport értekezlet

Interperszonális viszony Személyközi kapcsolat: a személyek ismételten érintkeznek egymással. l A kapcsolatok formálisak, informálisak lehetnek. A kapcsolatok tartósságát, mélységét (Davis) a partnerek közötti összeillés meghatározza. l Ezek: l – l a test, pszichológiai jegyek, társadalmi hovatartozás, attitűdök, nézetek, személyi történet. Fizikai távolság, gyakori találkozások, térbeli faktorok szabályozzák és formálják a kapcsolattartást.

Vonzalom Alapja, a jutalomelmélet: l azokat az embereket kedveljük, akik megerősítenek bennünket, akikhez a „legkisebb költség mellett, nyereségre tehetünk szert”. l Kétoldalú megerősítések, együttműködés sikere – a jó kapcsolat, a vonzalom kialakulásának háttere

l l A személyiség választásaiban: az életet befolyásoló elvekben, az értékorientációk során a hasonlóság mértéke a meghatározó. A hasonlóság biztonságot nyújt, segíti a kapcsolat továbbfejlődését. A különbözőség izgalmat és elevenséget kölcsönöz a kapcsolatnak. Megállapítható, hogy a megküzdési módok tekintetében bizonyosságot nyert az elv: „Hasonló a hasonlónak örül”.

A vizsgálati eredmények alátámasztják a hipotézist: a megküzdés (coping) tekintetében a hasonló párok, elégedettebbek a kapcsolatukkal!

Vonzások és választások l l Moreno: Szociometriai módszere, a csoport interperszonális beállítódását mutatja Vizsgálati helyzetben: inkább pozitív viszonyulásokat kapunk Kapcsolati háló: egymást kölcsönösen választókról szól Kölcsönös kapcsolat – kedvező csoport helyzetet mutat

A társas befolyásolás szakaszai Kétirányú, kölcsönös, és aktív folyamat-Kelman: 1. Behódolás : a csoport, társak befolyásának elfogadása. Jutalomért, büntetés elkerüléséért , a motivált engedelmeskedik– plusz nyereség Másodlagos nyereség: új viselkedésformák felismerése, kivitelezése keletkezik – engedelmes viselkedés, a befolyás kontroll nélküli elfogadáshoz vezet (áramütés vizsgálat), kontroll nélküli tekintélyelvű viselkedés eredménye

A társas befolyásolás szakaszai 2. Azonosulás (identifikáció): l a befolyásolás azon módja, a személy szeretne hasonló lenni, a befolyást gyakorlóhoz, viselkedése nem belső szükséglet, hanem az elvárások kielégítése l Azonosulás eszköz az elfogadáshoz, ható tényező a vonzerő, a csoport normarendszere, álláspontja

A társas befolyásolás szakaszai 3. A bensővé válás – interiorizáció Az egyén elfogadja a befolyásolást, mert az egybevág saját értékrendjével Jellemzi: hitelesség, rugalmasság, bizonyos függetlenség Viselkedés kongruens- megfelel az egyén értékrendjének, társadalmi normáknak, de hajlékonyság is jellemzi

KAPCSOLATTEREMTÉS l l Fogalom: közvetlen (általában fizikai vonzásontaszításon alapuló) személyes összekapcsolódás igénye. Kapcsolatteremtési motiváció pszichológiai háttere: – személyes vonzódás, ragaszkodás, érzelmi kötődés, gyöngédség szükséglete, elfogadásmegértés igénye, szimpátia elnyerési igény, társas szükséglet, kapcsolódási szükséglet, magány kerülése, együttműködési vágy, bizalom, biztonságigény

Motivációk l l l Azok a pszichikai mechanizmusok, amelyek mozgatnak bennünket Hajtóerők, amelyek cselekedeteink, döntéseink, ítéleteink mögött rejlenek, gyakran rejtve maradnak Beszédünk, egész viselkedésünket meghatározza, motivációnk alapja.

Motivációs területek l l l l l Kapcsolatteremtés, Környezeti hatások Az ismeretek rendszerezése Tekintélykövetés Feladatok végrehajtásának szükséglete Erkölcs Birtoklás Siker, kiemelkedés szükséglete Szabadság Életmód, életcél igény.

l A motiváció fajtái: – – – Belső késztetettség: azok a hajtóerők, amelyekhez konkrét cél nem kötődik, inkább vágyak, szándékok által vezéreltek Cél-motiváció: meghatározott célokra irányulnak, hajtóerő, mozgósító erő működteti Megfeleléskészségek: olyan motiváció-fajták, amellyel a környezetünkből érkező elvárásokra reagálunk.

KAPCSOLATOK OSZTÁLYOZÁSA KAPCSOLATTÍPUSOK (Levinger-Snoek) Egyoldalú észrevétel: utazásunk ideje alatt akivel találkozunk Felszínes kapcsolat: interakció, de érzelmi bevonódás mértéke alacsony Kölcsönös kapcsolat: felismerik egymásban az egyént, odafigyelnek a másik érzelmeire, gondolataira, viselkedésére.

KAPCSOLATOK KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK l l l l l Térbeli közelség Társadalmi helyzet és demográfiai jellemzők hasonlósága Testi vonzerő Attűd-hasonlóság Egymást kiegészítő szükségletek Kompetencia Önbecsülés Jó tulajdonságok önfeltárás

Párrá válás fázisai

Párrá válás feltételei Párkapcsolati életciklus alapja: Párrá válás feltételeinek kialakítása – megvan-e? El tud-e kezdődni és folytatódni a párkapcsolat (nulladik fázis): Érzelmi leválás: komplex folyamat, származási családtól, szülőktől történő elszakadás, nem fizika feltétlenül, de segíti azt, l családi struktúra változik: gyerek-felnőtt/felnőtt-felnőtt szerepekké, mellé rendelődévé alakulnak, önálló döntések, felelősségvállalás, egzisztenciális döntések, - kölcsönös elfogadás Identitás kialakulása: önismeret, önértékelés, mit akarok, mik korlátaim – ez kell a másokról alkotott reális képhez, önmagamért mit tudok megtenni, felelős vagyok önmagamért, és nem külvilág Elköteleződés: elköteleződésre, intimitásra, nyitottságra való hajlandóság és képesség megléte (szoros fizikai és érzelmi állapot igénye), l másik befogadása, nyitottság, elfogadás, másik melletti döntés, biztonságérzet, bizalom - megléte l

…. feltételek… § Kötődés: John Bolwby (1969, 1973, 1980) által kidolgozott Kötődés-elmélet: l mely a kötődést (bioszociális) ösztönalapú viselkedéses mintázatnak írja le, l evolúciós szerepe van: a veszély elleni védekezésben és a biztonság kialakításában, felnőtt párkapcsolatban a kötődés reprezentatív, vagyis azt jelenti – biztonságos kötődés esetén – „ ha a másik nincs jelen, akkor is velem van. ” (Berta, 2018: 11. )

Párkapcsolat életciklusai Rendszerszemléletű párkapcsolat-életciklus modell szerint: l kezdeti szakasz, mely a megismerkedés időszaka. Ebben folyik az összeszokás, az életcélok és feladatok összeegyeztetése, l középső szakasz: a kapcsolat egyensúlyának (adok-kapok kölcsönösségének) kiépítése, l kései szakasz: a párkapcsolat személyes szférájára koncentrálás Tárgykapcsolati párkapcsolat-életciklus modell szerint: az ember, kapcsolatban alakul ki és formálódik. A kapcsolatokat, a személyiséget, felnőtt kapcsolatokat is: a korai kapcsolatok határozzák és formálják meg! A tárgykapcsolati diagnosztika szerint is: a párkapcsolat megismétli a korai gyermek-szülő kapcsolatot, megtapasztalt kötődési mintázatot. E. Bader- Mahler: anya-gyerek kapcsolattal állította párhuzamba a párkapcsolatok fejlődését, a párkapcsolati életciklus fejlődése.

Az anya-gyermek kapcsolat szakaszai Szimbiózis (összeolvadás): l Az én határai még nem világosak a gyermeknek, a gyermek tudatában ő- és anyja még egység. Ebben az egységben a gyermek a szüleire van utalva. Differenciálódás (elkülönülés): l ki az anya, ki az „én” kérdéssé - válik fontossá, l a gyermek elkezdi felfedezni saját testhatárait és a külvilágot is, ezáltal már valamilyen szinten kezd elkülönülni édesanyjától, l fokozatosan tudatára ébred a gyermek, hogy anyja különálló lény.

Az anya-gyermek kapcsolat szakaszai Gyakorlási szakasz: l l a gyerek fizikailag is el tud távolodni édesanyjától, ezáltal önállóan képes felfedezni a környezetét, de még szüksége van az anya által nyújtott biztonságos bázisra, így gyakran visszatér hozzá, a határok próbálása, a világ felfedezése történik, már nem figyel a gyermek az anyára folyamatosan A gyerek ingázik a leválás és a visszatérés között, a közelség itt még magától értetődő.

Újraközeledési szakasz: l l a gyermekben tudatosul, hogy ő egy anyjától függetlenül létező egyén, ami megijeszti, és egyszerre próbál közeledni és mégis függetlenedni tőle, a közeledésben és közelségben benne van a gyermek akarata is Az individualitás megszilárdulása és az érzelmi tárgyállandóság kezdetei (2 -3 éves kor körül): l l jellemzője, hogy az elsődleges és másodlagos gondozókról kialakított belső képet (reprezentációt) nincsenek érzelmi viharok, pl. egy átmeneti szeparációs élmény esetén.

Az anya-gyermek kapcsolatfejlődési modell és a felnőttkori párkapcsolat összefüggése l l Szerelmes szimbiózis Differenciálódás Gyakorlás időszaka Újraközeledés

Szerelmes szimbiózis „A rózsaszín/ lila köd időszakának” l szerelem és a fokozott intimitás korszaka, s egyben az idealizáció kora l a párkapcsolat kezdetén uralja a párt, az anya-gyermek szimbiózisához hasonló l egységélmény jellemző (mindent együtt csinálnak, gondolnak) „Mi” szakasz és megélése l a korai időszakában mindent szépnek látszik, l a szerelem mindent elsöprő érzését hormonok is alakítják (oxitocin) l ebben a fejlődési szakaszban, ahogy az anya-gyermek kapcsolatban, a pár két tagja egy szimbiotikus egység, l párunkról és párkapcsolatunkról megszerzett kép nem mindig a realitásból fakad, l Elsősorban az udvarlás során szerzett tapasztalatainkból (melyben igyekszünk jó színben mutatni magunkat és a konfliktus helyzeteket elkerülni)!

Szakirodalom l l l Fiske, S. T. (2006): Az emberi interakciók tanulmányozásának tudományos módszerei. In Társas alapmotívumok. Budapest: Osiris Kiadó. 74– 127. Mindennapi Pszichológia, mipszi. hu kiadványai Joseph P. Forgas (Forgács József) 2012 : A párkapcsolatok pszichológiája, Kairos Kiadó