Hideg vezet sarkkrk sarkok Elhelyezkeds Sarkkri ghajlat Kanada

Hideg övezet – sarkkörök, sarkok

Elhelyezkedés Sarkköri éghajlat Kanada, Alaszka, Grönland partvidéke, Oroszország északi része Sarkvidéki éghajlat Északi félgömbön: Grönland belseje Baffin-sziget keleti része Déli félömbön: Antarktisz

Sarkköri éghajlat Hosszú, zord tél Rövid hűvös nyár (6 -10 hét), hasonló a mi márciusunkra Évi átlag hőmérséklet: -30 -10 Évi hő ingás: 30 -40 Celsius fok Csapadék szinte csak hó formájában hull, 200 mm/év körül (fagysivatag) (kis párolgás, fagyos talaj miatt kevés beszivárgás) Északkeleti sarki szelek uralma gyakori anticiklon

Sarkvidéki éghajlat Nincsenek évszakok egyetlen zord, száraz tél Évi középhőmérséklet -10 és 55 C fok között A Földön mért leghidegebb hőmérséklet itt (-89, 2 C) A csapadék 100 -400 mm/év Az Antarktisz a legszárazabb kontinens (évente kevesebb, mint 50 mm csapadék)

Talaj Szerkezet nélküli tundratalaj (nincsenek szintek benne) gyenge minőségű fagyott altalaj (nyáron is) Örök fagy!!! az olvadékvíz nem tud beszivárogni (mocsarak) Sarkokon nincs talaj

Jellegzetes un. poligonális felszín Tundrán

Tundra biom Átmenet: erdős-bokros-füves tundra Nincs zárt erdő, fák gyökere kiterjedt, felszín közeli (fagyos altalaj), ezért távol állnak Törpe növésű cserjék (sarki fűz, törpenyár, törpefenyő) Mohák, zuzmók – változó vízállapot, rövid életidő, tág tűrőképesség

Erdős tundra

Sarkvidék Déli félgömb: Gyakorlatilag nincs növény. A legészakibb szigeteken telente mohák, és az antarktiszi sédbúza hajt ki egyes években. Északi félgömb: Csak a hó és jég birodalma. Grönland déli részein nyaranta egyre több növény hajt ki a felmelegedés eredményeképpen.

Tundra állatvilága Állandó testhőmérséklet Többnyire mindenevők (ragadozók is fogyasztanak növényeket) A környező tengerek is táplálékforrásnak számítanak Költözők pl. : Sarki csér 20000 km a Jeges-tengertől az Antarktiszig

Lemming – jelegzetes mintázat Télen is a tundrán él Rágcsáló Nagyon szapora (gradáció kb. 4 évente) Kétszer 4 -8 ivadék évente 5 hetesen ivarérett! Nyáron: magok, rovarok Télen: moha, zuzmó

Rénszarvas Állandó tundralakó Páros ujjú patás – patái szélesek, szétterülők Szőrzete sűrű, kiszélesedő agancsa jellegzetes Nagy csordákban vándorol (Rénszarvas tenyésztés? ? ? ) Rénszarvas zuzmót eszik+fakérget. . .

Sarki róka Kis relatív testfelület!!! A legnagyobb rókafaj Kis fülkagyló Téli bunda (nyáron barnás) Ragadozó, de növényt is elfogyaszt

Sarkvidék állatvilága Jegesmedve A jegesmedve az északi sarkvidéken vadászik halakra és fókákra. Zsákmányát leüti.

Jól úszik, fehér bundája nem ázik át Hóba vájt oduban pihen Magányos állat, kivéve anya és bocsa

Grönlandi fóka Vízi életmód: uszony, megnyúlt ujjak között úszóhártya, orsó alak, rövid szőr, bőr aljában zsírréteg, bezárható orr- és fülnyílás. A szárazföldön párosodik és fial Fókaborjú – születéskor fehér, 5 évesen éri el felnőtt színét

Elefántfóka A legnagyobb fóka Hím 6 m és 4 tonna Nevét kis ormányáról kapta

Rozmárok az északi féltekén találhatók. A hím 4, 5, a nőstény 3 m lehet Kifejlett hím 2 tonna! Agyar hossza akár 70 cm Jellegzetes sörtés bajusz és ráncos bőr Hátsó lábát előre is tudja hajlítani

Pingvinek – Szárnnyal evezők Ragadozó, halevő állatok Madarak, de röpképtelenek Szárnyaik kicsik, evezőnek használják Tolluk szőrszerű, nem ázik át, hőszigetelő Lábujjaik között úszóhártya van Fekete-fehér színük a vízben rejtőszín Csípőizület állása miatt egyenes tartás, tipegő járás (esetlen)

Császárpingvin

Császárpingvin (A pingvinek a déli féltekén élnek. )

Császárpingvinek érkeznek a jégre

Királypingvin pelyhes fiókájával

Inuitok