EPORTFLI EPORTOFOLIU HU RO Az eportfli a PROFNET

E-PORTFÓLIÓ E-PORTOFOLIU

HU RO

Az e-portfólió a PROFNET projekt keretében kidolgozott, kipróbált szakmai anyagok válogatását, a projekt jó gyakorlatait tartalmazza. Szerzőcsapat Bio-zóna: Zsombori Orsolya Erő-tér: Bartyik Zita Info-csúcs: Virginás Tar Judit Öko-föld: Lőrinczné Gyulai Márta, Tóth Kinga Robot-lak: Valkai Előd Szám-sziget: Păcurar Mária, Szilveszter Ibolya Technika-völgy: Bakos Etelka, Valkai Előd Szerkesztők: Erdei Ildikó és Zsombori Orsolya Design: Zsombori Norbert Korrektúra: Stan Orsolya A PROFNET projekt partnerintézményei: Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár és Kis Bálint Református Általános Iskola, Vésztő Pályázati munkacsoport: Virginás Tar Judit - projektmenedzser, Juhász Sándorné - projektmenedzser, Pricop Elena - pénzügyi felelős, Mucsiné Sallai Annamária - projektasszisztens Szakmai csoport: Erdei Ildikó, Hollósi Márta, Ilonczai Zsolt, Lőrinczné Gyulai Márta, Stan Orsolya, Szabó Klára, Szilveszter Ibolya, Zsombori Orsolya Temesvár, 2012.

Szám-sziget Bio-zóna Infó-csúcs Erő-tér Öko-föld Technika-völgy Robot-lak

Növényi szövetek gyakorlati tanulmányozása • • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Biológia Témakör: Szövettan Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): V-VIII. – létszám: 10 -15 Mikor használható? – órán; – tudományos játszóházban; – szakkörön; – táborban stb. Cél(ok): – az elméletben elsajátított tudás gyakorlatba ültetése; – különböző készségek elsajátítása: § a mikroszkóp használata; § mikroszkópi preparátumok készítése pl. nyúzat, metszet, kaparék.

Növényi szövetek gyakorlati tanulmányozása • • • Szükséges eszközök: – mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, óraüveg, borotva, bonctű, kézi nagyító, szappanos oldat, üvegcső, narancs, paradicsom, dinnye, hagyma, pletykalevél, muskátlilevél, fehér szirmú virág, kék vagy piros tinta, üvegpohár, burgonyagumó, bab-, rizsszemek, mentalevél, citromhéj, narancshéj, gyertya, napraforgómag, dióbél, szűrőpapír. Időtartam: 3 óra A tevékenység lépései / mozzanatai / bemutatása: 1. Elméleti ismerkedés a növényi szövetekkel és a mikroszkóp felépítésével. 2. Gyakorlati tevékenység a különböző szöveteket vizsgáló tevékenységekkel: - mesterséges szövet készítése szappanoldattal; - hagyma sejtjeinek vizsgálata; - nyúzatkészítés pletyka- és muskátlivélből a bőrszövet gázcserenyílásainak és szőröcskéinek tanulmányozására; - levágott fehér szirmú virág megfestődése tintával a szállítószövetek működésének megértésére; - kiválasztó szövet vizsgálata mentalevél és citromhéj segítségével; - burgonyagumó, bab-, rizsszemek keményítőtartalmának tanulmányozása. 3. Rögzítés, összefoglalás, ismétlés szóban.

Növényi szövetek gyakorlati tanulmányozása Melléklet: Munkalap A növényi sejt A növények teste apró kamrácskákból, sejtekből áll. A sejtek alakja lehet: gömb, ovális, téglalap stb. szabad szemmel, kézi nagyítóval: paradicsom, dinnye, narancs, citrom Láthatóak mikroszkóppal, tehát méretük mikroszkopikus: a legtöbb növényi sejt. A mikroszkóp felépítése: •

Növényi szövetek gyakorlati tanulmányozása A növényi szövetek Az azonos alakú, szerkezetű és működésű sejtek szövetet alkotnak. Gyakorlatok: • Készíts mesterséges szövetet! Sűrű szappanoldatba fújj szalmaszálon vagy üvegcsövön át levegőt. A keletkezett habos tömeg olyan, mint a bodza bélszövete. Az egyes sejtek úgy simulnak egymáshoz, mint a szappanbuborékok! • Kézi nagyítóval vagy szabad szemmel is figyeljük meg a paradicsom, narancs, dinnye húsos belét! • Figyeld meg mikroszkóppal a hagyma sejtjeit! Készíts rajzot a mikroszkópos vizsgálat során látott hagymaszövetről! Milyen következtetést tudnál levonni a hagyma sejtjeinek alakját és szerkezetét illetően?

Növényi szövetek gyakorlati tanulmányozása A növényi szövetek lehetnek: A. Osztódószövetek – A gyökerek, a szár csúcsán és a rügyekben találhatók, ott, ahol tulajdonképpen végbemegy a növények növekedése – Apró, állandóan osztódó sejtek alkotják, ezek hozzák létre a növény különböző szöveteit. B. Bőrszövet – A növényt kívülről borítja be, védi – Szorosan, egymáshoz tapadó sejtek alkotják – Egyes sejtek átalakultak : § gázcserenyílásokká → a növény így tud lélegezni, párologtatni § szőröcskévé → a száraz helyeken élő növények így kevesebbet tudnak párologtatni. bőrszövetek

Növényi szövetek gyakorlati tanulmányozása Gyakorlat: • Készíts nyúzatot egy növény leveléről majd figyeld meg mikroszkópban. A vizsgálathoz használj fiatal levelet. • Számold meg, hogy a látható felületen hány gázcserenyílás látható. Kérdezd meg társaidat is, majd a kapott értékekből számold ki az átlagot. – Láttál-e szőrőcskéket? Ha igen, hányat? Szerinted miért? C. Szállítószövetek – A gyökerek által a talajból felszívott vizet, ásványi anyagokat és a kész táplálékot szállítják a növény összes részébe. Gyakorlat: • Állíts levágott fehér szirmú virágot piros vagy kék tintával megfestett vízbe! Mit észlelsz néhány óra múlva? Értelmezd a megfigyeléseket!

Növényi szövetek gyakorlati tanulmányozása D. Alapszövetek – a növényi szervekben a bőrszövet és a szállítószövet között helyezkednek el, kitöltik a szervek belsejét; – lehetnek: táplálékkészítők, raktározók, szilárdítók, kiválasztóak és víztartó alapszövetek. Gyakorlat: • A burgonyagumó, bab- és rizsmag keményítőt raktároz. Készíts kaparékot a felsorolt növényekből! Helyezd mindegyik mintát egy-egy tárgylemezre, majd cseppents mindegyikre tintaoldatot és fedd le. Nézd meg mikroszkópban a készítményeidet! Figyeld meg a szemcsék színét, méretét, rétegződését. Rajzold le a látottakat! burgonyakeményítő babkeményítő Nagyítás: X rizskeményítő X Nagyítás: X

Növényi szövetek gyakorlati tanulmányozása Gyakorlat: • Morzsolj szét ujjaid közt mentalevelet és citrom héját. Mit tapasztalsz? Miért? • Szűrőpapírra tegyél héjától letisztított napraforgómagot vagy dióbelet! Dörzsöld szét a szűrőpapíron. Mit tapasztalsz? Miért? • Összenyomott narancshéjjal spriccelj a gyertya lángjába! Mi történik? Miért?

A távírás » Brainbox » Áramkörök forrasztása »

A távírás • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Technika Témakör: Gépek és kémek Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): V-VIII. – létszám: 10 -30 Mikor használható? – órán; – tudományos játszóházban; – szakkörön; – táborban stb. Cél(ok): – technikatörténeti ismertető; – Morse ábécé megismertetése; – az adó- és vevőállomás alapműködésének megismertetése; Szükséges eszközök: házilag készített távírójáték Időtartam: játszóházban 2 óra, szakkörön 2 -4 óra.

A távírás • A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. A tanár vagy segítő diák bemutatja a játékot és a tudományos hátteret. 2. A diákok kipróbálják, játszanak vele, építik. § A technika történetében érdekes állomás a távíró feltalálása, mint az első olyan árammal működő kezdetleges szerkezet, amely az információk rögzítésével és továbbításával próbálkozott, sikeresen. § Samuel Finley Breese Morse amerikai festőművész kalandos élete és eredeti ötletei felkelthetik a tanulók érdeklődését és motivációját a távközlés titkainak megértésére és továbbfejlesztésére. § Ezért ők maguk fognak egyedül vagy csapatban távírót készíteni. Az elkészített távírókon kipróbálhatják a Morse ábécés üzenet küldését és leolvasását. § Ha egy kis kémtörténetet kapcsolunk a játékhoz, a diákok nagy kedvvel és izgalommal vesznek részt a tevékenységben.

A távírás • A távíró elkészítése: Adóállomás: – 4, 5 voltos laposelem tápegységként; – egy kettéhajtott 4 x 10 cm karton, amelynek két végére belül fémpénzt ragasztunk, ezek lesznek a távíró érintkezői; – 1 db 20 cm-es dróthuzal; – 1 db 3 m-es dróthuzal; – ragasztószalag. § Eltávolítjuk a 20 cm-es drót két végéről a műanyag borítást és az egyik végét odaerősítjük ragasztószalaggal az elem egyik pólusához, a drót másik végét odaerősítjük az egyik pénzdarabhoz (a pénz és karton közé). § Eltávolítjuk a 3 m-es drót két végéről is a műanyagborítást. Egyik végét a másik pénzdarab és a karton között rögzítjük a fémpénzhez, a másik végét pedig elvezetjük a vevőállomásig.

A távírás A vevőállomás körülbelül 3 méterre legyen az adóállomástól, hogy a gyerekek érezzék, hogy távol vannak egymástól. – 4, 5 voltos izzólámpa foglalattal, hogy kényelmesen tudjuk rögzíteni hozzá azt a drótot, ami az adóállomásról érkezik. – 3 m-es drót, amit az izzólámpa másik csatlakozójához rögzítünk, majd elvezetjük az adóállomásra és ragasztószalaggal a laposelem még szabad pólusára erősítjük. § Mikor a két pénzdarab érintkezik az adóállomáson, akkor a vevőállomáson meggyullad az izzólámpa. § Mind az adó-, mind a vevőállomásnak kiosztunk egy-egy Morse ábécét. Ha az izzólámpa 1 másodpercig ég, pontnak számít, ha 3 másodpercig ég, az vonalnak számít. § Az adóállomáson felírnak maguknak egy szót, később már mondatot is, és megpróbálják közvetíteni az üzenetet a Morse ábécé és a pénzdarabok érintgetése segítségével. § A vevőállomáson papírral és ceruzával felkészülten várják a lámpa kigyulladását és jegyzetelik az üzenetet, majd megpróbálják megfejteni a Morse „titkosírást”.

A távírás Mellékletek: fényképek Adóállomás Vevőállomás Távíró szimulációs játék

Elektronikai áramkört építő játék (Brainbox) • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Technika, Fizika Témakör: Áramkörök összeszerelése Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): IV-VIII. – Létszám: 1 -24 Mikor használható? – órán; – tudományos játszóházban; – szakkörön; – táborban stb. Cél(ok): – elektronikai alapismeretek elsajátítása; – szem-kéz koordinációs képesség fejlesztése; – kreativitás fejlesztése; Szükséges eszközök: elektronikai áramkört építő játék (1 -12 doboz Brainbox) Időtartam: minimum 5 perc, maximum 2 óra egy foglalkozás alkalmával

Elektronikai áramkört építő játék (Brainbox) • A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. A tanár bemutatja a játékot, ismerteti az elektronikai fogalmakat. 2. A diákok kipróbálják, játszanak, az építődobozokban található áramkör szerkezeti vázlatai alapján építenek áramkört. Bemutatás: • A játékban begyakorolt elektronikai fogalmak és jelenségek: – áramkör, tápegység, az áram iránya, az áram fény és hőhatása, párhuzamos és soros kötések, távirányítás, elektronikus zene; – az áram mozgást tud előidézni az elektromos motorok segítségével. • A játékban felhasznált elektronikai elemek: – kapcsolók, izzólámpa, biztosíték, dióda, LED, csengő, változtatható ellenállás, relék, hangszóró, integrált áramkörök, villanymotor, erősítő, kondenzátor, mágneses kapcsoló.

Elektronikai áramkört építő játék (Brainbox) • A játékhoz egy színes útmutató is tartozik, ahol 480 áramkör szerkezeti vázlata található. Ezek fényképszerű pontossággal mutatják meg, hogyan fog kinézni az áramkör, amikor készen van. • Természetesen mindegyikhez rövid szöveges magyarázat is tartozik (angolul). Ez megadja a lehetőséget a diákoknak, hogy egyedül dolgozzanak, mindenki a saját ritmusában és a saját érdeklődése szerint. • Dolgozhatnak 2 -es csapatokban is. A három diák egy építőkészlethez már sok, nem alkalmas. Egyszerre játszhatnak 10 -en, 20 -an egy műhely keretén belül, ha van elegendő Brainbox, tehát áramkört építő játék. • A kezdeti elméleti bemutatás után a tanár szerepe tanácsadóivá alakul át. A diákok egyéni kérdéseire válaszol, esetleg segít megkeresni a hibát, ha mégsem működik, a diák által megépített áramkör. Megjegyzések: a Brainboxoknak 3 szintje kapható: – kezdő; – középszintű; – haladó: itt már napelemeket, szenzorokat, számítógéphez köthető szerkezeteket találunk. •

Elektronikai áramkört építő játék (Brainbox) • Melléklet: fénykép

Áramkörök forrasztása • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Technika, Fizika Témakör: Áramkörök összeszerelése Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): IV-VIII. – létszám: 2 -3 diákból álló csapatok, legfeljebb 3 csapat. Mikor használható? – szakkörön; – táborban stb. Cél(ok): – egyszerű áramkörök összeforrasztása, beüzemelése. Szükséges eszközök: áramköri szettek, kittek Időtartam: 1 -2, illetve 4 -6 óra, az áramkörök komplexitásától függően

Áramkörök forrasztása • A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. Megismerkedünk az áramköri lapkákkal és komponensekkel. 2. Forrasztóállomás vagy pisztoly használata. 3. Az áramkörök összeszerelése. 4. Beüzemelés és javítás. • Megjegyzések: – Hosszantartó koncentrációt igényel mind a diákok, mind a tanár részéről, ezért a létszám alacsony kell maradjon. – Fokozottan sérülésveszélyes tevékenység a felhasznált eszközök természete miatt: vágószerszámok, forró páka. • Melléklet: fénykép

Robotika bevezető. Szenzorok alkalmazása a környezet érzékelésére • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Számítástechnika Témakör: Robotok, egyéb beágyazott rendszerek Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): VI-VII. – létszám: 2 -3 diákból álló csapatok, legfeljebb 3 csapat. Mikor használható? – órán: folyamatábrák gyarkolati bemutatójaként kiváló; – tudományos játszóházban szórakoztató jelleggel; – szakkörön; – táborban. Cél(ok): – elméleti ismeretek játékos elsajátítása, rögzítése; – programozási struktúrák (ciklus, elágazás) intuitív felfedezése; – a számítógép és a környezet kapcsolata szenzorok által. Szükséges eszközök: Robotika kitt (Fischer Technik, Lego Mindstorms) Időtartam: 3 óra hosszabb szünettel

Robotika bevezető. Szenzorok alkalmazása a környezet érzékelésére • A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. Rövid ismétlés, illetve felzárkóztatás a csatolt feladatlapok segítségével, ismerkedés a robotok felépítésével, programozásával. 2. Szenzorok bemutatása. Háromféle eszközt mutattunk be, ezek alapvető fizikai működését megbeszéltük. Ultrahang szenzor távolság érzékelésére, hőmérséklet és fényerősség szenzorok. 3. Robotok felszerelése a megfelelő szenzorral és programozása a következő feladatok elvégzésére: 3. 1. Akadály megtalálása és a „tisztes” távolgás tartása egydimenziós térben (a robot reagál, ha az akadály közelebb kerül, ő is visszavonulót fúj, ha távolodik, akkor követi) – lánctalpas robot. 3. 2. Ventilátor szabályozása (gyorsabban vagy lassabban forog) hőmérséklet vagy fény változtatásával - álló robot. 3. 3. Fényerősségre reagáló háromkerekű robot, gyakorlatilag a 3. 1 -es pont változata. 4. Szünet után robotot cserélünk, így mindenki mind a három lehetőséget kipróbálhatja.

Robotika bevezető. Szenzorok alkalmazása a környezet érzékelésére • Mellékletek: fényképek és folyamatábrák

Robotika bevezető. Szenzorok alkalmazása a környezet érzékelésére

Algoritmusok. Folyamatábra • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Informatika Témakör: Algoritmusok (mindennapi), folyamatábra Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): alkalmazható IV. osztálytól felfele bármilyen korú gyerekeknél, de fontos, hogy egy csoportban hasonló korú tanulók legyenek. – létszám: 4 -8 Mikor használható? – órán; § az informatikai algoritmus fogalmának és ábrázolásának felvezetésekor jól használható egy rövidített változata. – tudományos játszóházban; § alkalmazható különböző példákra, folyamatok leírására és robotok vezérlésére, ha már van a témában alapismeretük a gyerekeknek. – szakkörön; § bővített formában is, konkrét bevezetője lehet a programozásnak – táborban.

Algoritmusok. Folyamatábra • Cél(ok): – az algoritmus fogalmának megértése és alkalmazása mindennapi helyzetekben; – a folyamatábra alkalmazása algoritmusok ábrázolására; – folyamatábra készítésére alkalmas program használata. • Szükséges eszközök: – tábla/flip-chart, legalább 2 különböző színű írószer; – számítógép lehetőleg minden tanulónak; – laptop és videóprojektor; – telepített folyamatábrakészítő program (pl. az y. Ed Graph Editor). • Időtartam: 2 óra elmélet, 2 -3 óra programhasználat (szűkíthető/bővíthető a csoport korától és a tevékenység típusától függően)

Algoritmusok. Folyamatábra • A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: – a leírt foglakozás 2, 5 -3 órában zajlott a TÁLENTUM gyakorlati táborban. – a tanulás lépései megegyeztek minden korcsoportnál, de a konkrét hétköznapi algoritmuspéldákat és az oktatási ritmust a korosztályhoz és a csoport érdeklődési köréhez igazítottam. § § A csoport érdeklődési színtjétől függően időnként érdemes utalni a kapcsolódó konkrét informatikai fogalmakra és eszközökre. Ha a tanulók tanultak LOGO programozási nyelvet fontos kapcsolni és felhasználni az ismereteiket. 1. A felírt ALGORITMUS szó köré ősszegyűjtöttük a csoporttal azokat a szavakat, amelyek az addigi ismereteik és sejtéseik alapján kapcsolódnak a fogalomhoz: szabály, utasítás, lépések, folyamat, útmutató, feladat, probléma, matematika, megoldás, recept, eredmény, program, stb. • Amennyiben a csoportnak teljesen idegen volt a fogalom, mondtam 2 -3 példát, amelyben jól érzékelhető volt a feladat lépésekre lebontott megoldása, az utasítások sorozata (pl. utasítások egy ajtó kinyitásához, telefon használatához, étel elkészítéséhez, stb. ). • Közösen meghatároztuk az ALGORITMUST, mint: „egy feladat megoldásához szükséges lépések sorozata”, „utasítássorozat egy meghatározott eredmény elérésére”, stb.

Algoritmusok. Folyamatábra 2. Az algoritmus összetevői: • Az adatok: azok az anyagok, körülmények, stb. , amelyekre szükségem van ahhoz, hogy megoldhassam a feladatot (pl. egy recept esetében a hozzávalók, edények, tűzhely, óra; egy bezárt ajtó kinyításánál az ajtó és a megfelelő kulcs; egy matematika, fizika vagy kémia feladat esetében a feladat ismert adatai; egy kísérlet esetében a szükséges anyagok és eszközök, stb. ) • Az eredmények: a feladat megoldása (pl. az elkészített étel, a működő technikai eszköz, a kísérlet, a mérés, a feladat eredményei, stb. ) • A feladat megoldásának lépései (utasítások) a végrehajtó (személy, robot, számítógép stb. ) által megértett nyelven és szinten (pl. másképp adom meg a telefon használati utasítását egy felnőttnek, és más szinten meg részletességgel egy gyereknek, aki még soha nem telefonált. Egy szakácsnak vagy háziasszonynak elég annyit mondani, hogy készíts egy kemény majonézt, egy főzőtanfolyam résztvevőjének részletezni kell az elkészítés módját is, stb. ) – Jó alkalom itt kitérni a SZÁMTÓGÉPre, amely egy olyan eszköz, amely pontosan meghatározott, az ember által betáplált műveleteket tud elvégezni (adat, algoritmus, programozási nyelv, eredmények stb. ). – Hasznosnak tartottam minden csoportnál érinteni az automatikusan (reflexszerűen) elvégzett algoritmusok fogalmát – amikor már annyiszor elvégeztük, annyira megtanultuk, hogy nem kell már gondolkodni a lépéseken (járunk, bezárjuk az ajtót, stb. ). Innen jól bevezethető a programozott számítógép fogalma, amelybe betápláljuk az adatokkal együtt az algoritmust is a memóriába, s a gép végigvégzi az utasításokat emberi beavatkozás nélkül stb.

Algoritmusok. Folyamatábra 3. A folyamatábra elemei: indító-, záró-, művelet-, kapcsoló-, adat-, eredménytömbök, nyilak. • Alkalmaztuk közösen és egyénileg mindennapi algoritmusokra: felkelési program, rántotta sütése, tornaóra előtti előkészület, stb. 4. Az elágazás folyamatábrája: feltétel, műveletek a két ágon, az elágazás zárása. • Alkalmaztuk közösen és egyénileg mindennapi algoritmusokra: kísérlet a sav vagy bázis megállapítására, délutáni program megtervezése az időjárás függvényében, stb. 5. Folyamatábra elkészítése számítógépes programmal (y. Ed Graph Editor): – a program lehetőségeinek rövid bemutatása; – a folyamatábra-tömbök és nyilak kezelése; – szöveg hozzárendelése; – az objektumok jellemzőinek beállítása; – mentés; – exportálás grafikus állományba (tapasztaltabb csoportnál).

Algoritmusok. Folyamatábra • Vetítőn követték a műveleteket, több kész algoritmust is bemutattam mielőtt a saját példáikon dolgoztak. • A VI. és VII. osztályoknál bevezettem a ciklus fogalmát is (használtak már számlálós ciklust LOGO programozásban). Ábrázoltuk és alkalmaztuk az elöltesztelős ciklust (pl. hígtojás főzésnél várunk, amíg fő a víz, amíg eltelik a 3 perc stb. ), valamint a számlálós ciklusra és ábrázolására is kitértünk röviden. • A szabadon letölthető y. Ed Graph Editor bemutatásakor fontosnak tartottam kitérni a szabadilletve kalózprogramok (filmek, zene stb. ) kérdésére. • A gyakorlatok között szerepelt egy távirányítható kisautó végigvezetése az adott pályán, amely jó bevezető, illetve kapcsolódott a LOGO foglalkozásokhoz (tanítjuk az V-VII-es diákoknak), de a ROBOTIKA foglakozáshoz is.

Algoritmusok. Folyamatábra • Megjegyzések: § Az INFORMATIKA foglakozás megalapozott másik két foglakozást: § A IV-esek rövid betekintést nyertek a LOGO teknőc világába (alapmozgások, ceruzajellemzők). § Az V-VII. osztályosok ROBOTIKA foglakozáson vettek részt, ahol folyamatábra segítségével vezéreltek két megépített lego robotot. § A tábor végén szervezett ismétlés és értékelés keretjátékában felhasználták a LOGO és a folyamatábra ismereteiket az elrejtett feladatlapok megkeresésében. • Mellékletek: § Számítógépen szerkesztett folyamatábrára példák. § LOGO alapú keresési algoritmusra példa (keretjáték kelléke).

Algoritmusok. Folyamatábra AJTÓ KINYÍTÁSÁNAK ALGORITMUSA LABDAPATTINTÁS ALGORITMUSA

Algoritmusok. Folyamatábra HÍGTOJÁS KÉSZÍTÉSÉNEK ALGORITMUSA

Algoritmusok. Folyamatábra ELREJTETT TÁRGY KERESÉSI ALGORITMUSA (LOGO PARANCSOKKAL)

Biológiai vízminősítés » Készítsünk víztisztító berendezést! »

Biológiai vízminősítés • • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Biológia/Környezetvédelem Témakör: A vizek világa Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): VI-VII. – létszám: 2 -12 Mikor használható? – tudományos játszóházban részben; – szakkörön; – táborban stb. Cél(ok): – a bioindikáció módszerének ismertetése a diákokkal; – a vizekben élő gerinctelen élőlénycsoportok meghatározása; – a vízi élővilág sokszínűségének megismerése; – környezettudatos életmódra való nevelés.

Biológiai vízminősítés Szükséges eszközök: – feladatlapok; – BISEL módszer leírása; – határozók; – AQUANAL doboz a víz kémiai elemzéséhez; – műanyag tálak, szűrők, csipeszek; • Időtartam: 2 -3 óra • A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. Elméleti alapismeretek a vízről 2. Vizek elemzése: kémiai, fizikai, biológiai módszerek 3. A biológiai vízminősítés módszerei és lépései 4. Fontosabb indikátorcsoportok szemléltetése és bemutatása 5. Terepmunka: vízi gerinctelenek begyűjtése, meghatározása 6. Eredmények kiértékelése •

Biológiai vízminősítés • Megjegyzések: § A vizekkel kapcsolatos alapismeretek felidézése a diákok által tanórákon elsajátított ismeretanyagra épült. A biológiai vízminősítés lépéseinek bemutatása új ismeretanyag volt a diákok számára. A fontosabb vízi gerincelenek szemléltetése és bemutatása egy oktató CD segítségével történt. § A terepmunka a tábor mellett folyó Bega patakban valósult meg, melyet az eredmények kiértékelése követett a patak partján. • Mellékletek: § BISEL táblázat § Adatlap és kiértékelő § Fényképek Felhasznált irodalom: 1. Kriska, Gy. , Vízi gerinctelenek, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004 2. Kriska, Gy. , Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009 www. bisel. hu

Biológiai vízminősítés

Biológiai vízminősítés Vizsgálatot végzők: VI. osztályos csoport Vízfolyás neve: Bega patak Mintavételi hely száma: 1, 2, 3, 4 Mintavételi hely koordinátái: ………………. . Dátum: 2012. augusztus 30. Időpont: 11 h Vízfolyás típusa: Időjárás: esős X napos forrás X hegyvidéki síkvidéki csatorna Vízfolyás szélessége: <1 m X 1 -5 m 5 -25 m 25 -100 m >100 m Átlagos vízmélység: <0. 1 m X 0. 1 -0. 5 m 0. 5 -1. 0 m 1. 0 -2. 0 m >2. 0 m Áramlás sebessége: örvénylő gyors X mérsékelt lassú stagnáló Meder jellemző anyaga: kő X kavics homok iszap/sár Meder állapota: X tiszta algás szerves törmelékkel borított Kitettség mértéke: nyitott X félig nyitott teljesen árnyékos Vízpart esése: sík/lapos X meredek leszakadó Vízpart szerkezete: X természetes félig természetes/félig mesterséges Vízpart borítása: X természetes kő mesterséges beton/kőlap csupasz talaj X fű/fűfélék X bokor fa Elsődleges földhasználati mód a vízfolyás X erdő láp mocsár szántóföld mentén felfelé legelő rét lakott terület ipari terület építési törmelék egyéb: ………. . . egyéb: ……. …………………………………. . Makroszennyezés: X nincs műanyag üveg

Biológiai vízminősítés FIZIKAI-KÉMIAI JELLEMZŐK Átlátszóság: X tiszta (>50 cm) zavaros (10 -50 cm) Víz színe: X színtelen barna nagyon zavaros (< 10 cm) fekete pirosas (kék) zöld egyéb: ………………………………………………… Vízhőmérséklet: ………………. . °C Oldott oxigén tartalom (O 2): …. …………. . mg/l (NH 4+): ……. mg N/l Savasság: p. H: 6, 5 Ammónium tartalom Teljes keménység (Ca 2+ + Mg 2+): ……………. . . mg/l Nitrát tartalom (NO 3 -): …………. . . mg N/l Karbonát-keménység (CO 32 -): ……………. . . mg/l Nitrit tartalom (NO 2 -): …………. . . mg N/l BIOLÓGIAI JELLEMZŐK Megfigyelt makrogerinctelen taxonok Száma (1/több) Házas tegzesek Több Álkérészek Több Erezett kérész 1 db Húrféreg 1 db Pióca 1 db. Bolharák Több Szúnyoglárvák Több Szitakötő lárvák Több Dánkérész 1 db. Vízipókok Több Vízibogarak Több Megfigyelt makrogerinctelen taxonok Figyelembe vehető taxonok száma: 8 Legérzékenyebb csoport: Erezett kérészek Legérzékenyebb csoport gyakorisága: kevésbé gyakori BISEL INDEX: 8 Vízminőségi osztály: II. Színkód: ZÖLD Száma (1/több)

Biológiai vízminősítés

Biológiai vízminősítés •

Készítsünk víztisztító berendezést ! Hogyan tisztítják a vizet? • • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Környezetvédelem Témakör: A víz Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): IV-VIII. – létszám: 1 -20 Mikor használható? – órán; – tudományos játszóházban; – szakkörön; – táborban stb. Cél(ok): – a víztisztítás módszerének megismerése; – a különböző típusú anyagok szerepe a víztisztításban; – környezettudatos életmódra való nevelés;

Készítsünk víztisztító berendezést ! Hogyan tisztítják a vizet? Szükséges eszközök: § 4 joghurtos pohár (az aljukat lyukasszuk ki úgy, hogy egy ceruza beleférjen), 1 befőttesüveg, 1 kávéfilter vagy szúnyoghálódarab a lyukak lefedéséhez, homok, apró kavicsok, aktív szén (beszerezhető állatkereskedésben vagy patikában) • Időtartam: 15 -20 perc • A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. Mielőtt hozzákezdenénk a kísérlethez, alaposan mossuk át a homokot és a kavicsot folyó víz alatt. Akkor lesz tiszta, ha már teljesen átlátszó a víz. • 2. 3 joghurtos poharat töltsünk meg a feléig aktív szénnel, homokkal, kaviccsal. A negyedik pohárba helyezzük bele a kávéfiltert. Helyezzük egymásra a poharakat, úgy, hogy a filteres legyen legfelül. A tornyot helyezzük bele a befőttesüveg szájába. Most öntsük a legfelső pohárba a piszkos vizet, melyet egy sáros tócsából merítettünk ki. 3. A víz átfolyik a szinteken, ugyanazon az elven, mint az ipari víztisztító berendezéseknél. 4. A leérkező víz tisztább lesz, mint amit felül beöntöttünk.

Készítsünk víztisztító berendezést ! Hogyan tisztítják a vizet? • Megjegyzések: § A különféle anyagok (aktív szén, homok, kavics) lyukacsos szerkezetűek, az anyagtól függően különböző nagyságúak ezek a lyukak. Az ilyen jellegű - azaz porózus – anyagok lyukain fennakadnak a különböző szennyező anyagok. § A víztisztító berendezés is több lépcsőben tisztítja meg az ivóvizet. Ha meg szeretnétek vizsgálni a „tisztítóanyagok” tulajdonságait külön-külön is átszűrhetitek rajtuk a vizet. • Melléklet: fénykép

Készítsünk víztisztító berendezést ! Hogyan tisztítják a vizet?

I. és II. fokú egyismeretlenes egyenletek » Szöveges feladatok megoldási módszerei »

I. és II. fokú egyismeretlenes egyenletek • • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Matematika Témakör: I. és II. fokú egyismeretlenes egyenletek megoldása Z-ben, Q-ban, R-ben Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): VI-VII. – létszám: 8 -16 Mikor használható? – órán; – tudományos játszóházban; – versenyeken; – táborban stb. Cél(ok): – logikai gondolkodás fejlesztése; – tehetséggondozás; – versenyfelkészítés.

I. és II. fokú egyismeretlenes egyenletek • • • Szükséges eszközök: – munkalap; – példatár; – tábla. Időtartam: 3 óra csoportonként A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. A munkalapok előkészítése 2. Az ismert egyenletek megoldási módszereinek átismétlése ax + b = c a, b, c € N; Z; Q; R. 3. Magasabb szintű osztályokban tanított egyenletek megoldása ismert módszerekkel ax 2 + b = 0; ax 2 + bx = 0; (ax + b)2 = c ; | ax + b | = c; | ax + b | + | cx 2 + d | + | mx 2 + nx | = 0 | ax + b | + | cx 2 + d | + | mx 2 + nx | = p ax 2 + bx + c = 0 a, b, c, d, m, n, p € N, Z, Q, R; a, c, m‡ 0; p<0.

I. és II. fokú egyismeretlenes egyenletek 4. A II. fokú egyismeretlenes egyenlet megoldási képletének a bemutatása. ax 2 + bx + c = 0 a, b, c, € R; x 1, 2 5. Alkalmazások • • Megjegyzések: § VI. és VII. osztályban tovább vittem a gondolatot a Viete összefüggésekig. Nagyon ügyesen megtalálták a II. fokú egyenlet gyökeit az S és a P ismeretében. ( Z 2 - SZ + P = 0 ) § A VII. osztályban a II. fokú kifejezést fel is bontottuk két első fokú tag szorzatára és úgy is oldottunk egyenleteket. ax 2 + bx + c = a( x + m)(x + n) = 0 Melléklet: feladatlap és fénykép.

I. és II. fokú egyismeretlenes egyenletek Feladatlap a VII. osztálynak 1. 2 x – 1 =7 2. 3 x+3 = 19 3. 4. 5. 3 ( x + 2 ) – 8 = 2 ( 4 x + 3 ) – 3 x 6. 9 ( 4 x – 3 ) – 7 ( 3 x + 5 ) = 5 ( 3 x + 10 ) – 4 ( 2 x + 15 ) – 4 7. 8. 9. 10. 11. x 2 + 3 = 4 12. 2 x 2 + 3 = 0

I. és II. fokú egyismeretlenes egyenletek 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 3 x 2 - 12 = 0 (2 x – 1)2 =49 4 x 2 – 3 x = 0 x 2 + 5 x = 0 2 x 2 + 7 x = 0 |x|+2=11 | ax + b | + | cx 2 + d | + | mx 2 + nx | = 0 (x+2)2 + (x-3)2 + |(x+1)(x-1)| = 0 (x+4)2 + (3 x+12)2 + |(x+4)(x-4)| = 0

I. és II. fokú egyismeretlenes egyenletek 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. (x+2)2 + (x-3)2 + |(x+1)(x-1)| + 6 = 0 (3 x-7)(3 x+7) = 0 x 2 + 3 x + 2 = 0 2 x 2 - 3 x + 1 = 0 x 2 + 4 x + 4 = 0 9 x 2 - 6 x + 1 = 0 x 2 - 5 x + 6= 0 x 2 + 3 x + 7 = 0 (x – 2)2 + 3 x = x(2 x – 1)

I. és II. fokú egyismeretlenes egyenletek

Szöveges feladatok megoldási módszerei • • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Matematika Témakör: Számelmélet Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): IV-V. – létszám: 7 -12 Mikor használható? – órán; – szakkörön; – versenyfelkészítésnél; – táborban stb. Cél(ok): § Különböző készségek elsajátítása: - számolási készség fejlesztése; - logikai gondolkodás fejlesztése; - szövegértés gyakorlása. § Tehetséggondozás.

Szöveges feladatok megoldási módszerei • • • Szükséges eszközök: – munkalap; – példatár; – tábla. Időtartam: 1, 5 óra csoportonként A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. A négy alapművelet átismétlése műveletsorok segítségével műveletek elvégzésének sorrendje, zárójelek használata. 2. Egyszerű gyakorlatok. 3. Szöveges feladatok megoldási módszereinek átismétlése: az egységre visszavezetés módszere és az ábrázolás módszere. 4. Gyakorlatok. 5. Az összehasonlítás módszerének elsajátítása: bevezetés, példa, gyakorlat. 6. Játsszunk számolósdit számrácsok segítségével! Megjegyzések: § A szöveges feladatok megoldási módszereinek bevezetése a IV. osztály tanóráin elsajátított ismeretekre épül. Melléklet: feladatlap

Szöveges feladatok megoldási módszerei 1. Oldjuk meg együtt, először fejben, majd ellenőrizzük: 100: 25+75*2 - 20: 5 [(78 -24*3)*2 -2]: 10 2. Anya a piacon 8 kg almáért 24 lejt fizetett. Következő alkalommal Annát küldi a piacra, hogy vásároljon 3 kg ugyanolyan almát. Hány lejre van szüksége Annának? 3. Két szám összege 325, az egyik szám 15 -tel nagyobb, mint a másik. Melyek ezek a számok? 4. Három ember életkorának összege 100 év. Az első életkora 3 -szorosa a második életkorának, a harmadik pedig 20 évvel idősebb, mint a második. Határozzuk meg a három ember életkorát! 5. 17 zsák liszt és 26 zsák krumpli össztömege 2764 kg, 17 zsák liszt és 35 zsák krumpli össztömege 3250 kg. Hány kg tömegű 1 zsák liszt és 1 zsák krumpli?

Szöveges feladatok megoldási módszerei 6. 12 pohár és 10 tányér ára összesen 106 lej, 15 pohár és 25 tányér összesen 220 lejbe kerül. Mennyibe kerül 6 tányér és 6 pohár összesen? 7. 2 kg cukorkát és 3 kg mézeskalácsot 59 lejért vásároltunk. Máskor 6 kg cukorka és 2 kg mézeskalács 100 lejbe került. Mennyibe kerül 1 kg cukorka és 1 kg mézeskalács külön- külön? 8. Készítsünk egy 9 x 9 -es négyzetrácsot! Írjuk be minden sorába a számjegyeket 1 -től 9 -ig. Melyik a legrövidebb út (ha csak balról jobbra és függőlegesen léphetünk) a négyzetrács bal felső sarkától a jobb alsó sarokig, úgy, hogy a lépések mentén a számjegyek összege 100 legyen? Felhasznált irodalom: 1. Simon József: Matematika feladatok V. osztály számára 2. H. Steinhaus: Caleidoscop matematic 3. Dan Brânzei: MATE 2000+

Növények nedves jelenségei » Gömb-, henger- és parabolafelületek alkalmazásai » Elektromágneses kísérletek »

Növények nedves jelenségei • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Fizika Témakör: Hajszálcsövesség, diffúzió, ozmózis Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): V-X – létszám: 10 -15 Mikor használható? – szakkörön; – táborban stb. Cél(ok): § A növényekben lejátszódó fizikai jelenségek modellezése és magyarázata. § Tudatosítani a diákokban, hogy a természettudományok ágai összefonódnak a természetben. Szükséges eszközök – Ételfestékkel festett víz, különböző vastagságú fehér fonal, különböző belső átmérőjű üveg hajszálcsövek, vastag szárú virág; – Krumpli, kés, ételfestékes víz, cukor. Időtartam: 1, 5 óra

Növények nedves jelenségei • A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. Folyadékok típusai: amelyek nedvesítik az edény falát és amelyek nem. 2. Hajszálcsövek bemutatása és színes vízbe állítása. Meniszkusz megfigyelése. 3. Megfigyelés: a folyadék vízszintjének a változása a hajszálcső átmérőjének függvényében. 4. Kísérlet: hajszálcsöves jelenség a virág szárában. Vastag szárú virág szárát kettéhasítjuk kb. 10 cm hosszan. Az egyik részét tiszta vízbe, a másik részét festékes vízbe állítjuk. Az idő előrehaladtával a színes vizes oldalon a festékes víz egyre magasabbra emelkedik.

Növények nedves jelenségei 5. Kísérlet: vékony és vastag fehér fonalat festékes vízbe lógatunk. Megfigyelés: a vékonyabb fonal hamarabb szívja fel a festékes vizet. Minél hosszabb a fonal, annál nehezebben jut fel a festékes víz a szál felső végéig. 6. A diffúzió jelenségének bemutatása és magyarázata. Koncentráció kiegyenlítődés. Vizet szívó és vizet taszító anyagok. Ozmózis. Kísérlet: 2 krumplinak az egyik végét levágjuk és egyforma mélyedést vágunk belé. Az egyikbeszínes vizet, a másikba cukros színes vizet töltünk (2 kockacukor). Megfigyelés: a cukros vizes krumpliban megnő a víz szintje. Megjegyzések: § Minél nagyobb osztálynál mutatjuk be, annál magasabb szintű a magyarázat. § A táborban az V. osztályos csoportnál tartottam ezt a foglalkozást. § A virágos kísérlet tovább is eltarthat a virág szárának szárazságától és korától függően. Friss sarj hamarabb festődik, mint az idősebb.

Gömb-, henger- és parabolafelületek alkalmazásai a fizikában • • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Fizika Témakör: Elektromágneses és mechanikai hullámok visszaverődése gömb-, henger- és parabolafelületen Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): VI-IX – létszám: 6 -12 Mikor használható? – szakkörön; – táborban stb. Cél(ok): – a különböző típusú hullámok tulajdonságainak tanulmányozása; – a gömb-, henger- és parabolafelületek gyakorlati alkalmazásainak megismerése. Szükséges eszközök § Visszaverő hengerfelület (szétvágott sörösdoboz), gömbtükör, parabolafelület (tál), 2 db. lézer, hangforrás (ketyegő óra), kartonlap, kartonhenger, bolyhos szövet, ernyő, hangfelvevő eszköz (telefon, mp 3 lejátszó, reportofon), gyurma, csokoládé, étkezési műanyag fólia, fogpiszkáló, alumínium fólia, hőmérsékletmérő, szondás multiméter. • Időtartam: 1, 5 óra

Gömb-, henger- és parabolafelületek alkalmazásai a fizikában • A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. Gömb-, henger- és parabolafelületek jellemzői: szimmetriapontok és szimmetriatengelyek 2. Hullámok: mechanikai hullámok (hang) és elektromágneses hullámok (fény, hősugárzás) 3. Hullámok visszaverődése: síkfelületről és gömbfelületről. 4. Visszaverődés gömb-, henger- és parabolafelületről, fókuszpont és fókusz-egyenes (a szimmetriatengelyen). Hullámok interferenciája, erősítés és gyengítés. 5. Kísérlet: hanghullámok visszaverődése síkfelületről, homorú gömbfelületről és hengeres felületről, csőben, egyenetlen/bolyhos felületről. A hangerősség megfigyelése minden esetben. 6. Kísérlet: Fényes tál közepébe gyurmával fogpiszkálóra szúrt csokit rögzítünk. A tálat lefedjük műanyag fóliával és kitesszük a napra. Megfigyeljük, mennyi idő alatt kezd el a csoki olvadni és ekkor megmérjük a hőmérsékletet a fólia alatt. 7. Kísérlet: Parabolaantenna készítése ernyőből, az ernyő fogantyújára rögzítjük a hangfelvevő eszközt. Az ernyő konkáv részét a hangforrás felé fordítva madárhangokat veszünk fel.

Gömb-, henger- és parabolafelületek alkalmazásai a fizikában • Megjegyzések: § A csoki 52 Celsius fokon olvadt meg. Ha az ernyő belsejét alumíniumfóliával vonjuk be, akkor ez a visszaverődést és interferenciát javítja, ami növeli a hangerősséget, azonban szeles időben alkalmazhatatlan, mivel a szél zörgeti a fóliát. § A kísérletek időjárásfüggőek, illetve a kísérletek eredményessége függ a diákok fegyelmezettségétől, ugyanis ha nem maradnak csendben, a madarak nem szólalnak meg, és a hangfelvétel se lesz jó. § A kísérleteket a diákok 3 fős csoportokban végzik. • Mellékletek: fényképek

Gömb-, henger- és parabolafelületek alkalmazásai a fizikában

Elektromágneses kísérletek • • • Tantárgy/ Tantárgycsoport: Fizika Témakör: Elektromágnesesség, elektromágneses erő, Lenz törvénye, elektromos feszültség generálása mágneses mezőben forgó tekercsben. Csoporttal kapcsolatos elvárások: – osztály(ok): VIII-XI – létszám: 1 -2 Mikor használható? – szakkörön; – órán; – tudományos játszóházban stb. Cél(ok): – bemutatni, hogy az elektromágneses erő iránya hogyan függ az elektromos áram irányától és a mágneses mező erővonalainak irányától; – bemutatni az indukált elektromotoros áram mágneses tere és az indukáló mágneses tér közötti kölcsönhatást; – elektromotoros feszültséget létrehozni mágneses térben forgó tekercsben és megfigyelni a feszültség függését a fordulatszámtól.

Elektromágneses kísérletek • • • Szükséges eszközök: § Korongmágnes, 4, 5 V-os telep, réz- illetve alumíniumdrótos keret, állvány, huzalok, U alakú elektromágnes, kapcsoló, alumínium karika, forgótekercses generátor-modell, multiméter Időtartam: 30 perc A tevékenység lépései/ mozzanatai/ bemutatása: 1. Változtatva az elektromos áram irányát a keretben és a mágneses tér irányítását, megfigyelni a keret elmozdulását az elektromágneses erő irányába. 2. Megfigyelni az alumínium karika elmozdulását az elektromágnes áramkörének nyitásakor és zárásakor. Megmagyarázni Lenz törvényével az elmozdulás irányát. 3. Forgatva a tekercset megfigyelni az indukált elektromotoros feszültség értékét. Megjegyzések: § Mivel ezek a kísérletek messziről nem láthatók (például katedrán bemutatva) ezért hatásosabb, ha 1 -2 diák próbálja ki egyszerre őket, tanári útmutatással és magyarázattal. Melléklet: fénykép

Elektromágneses kísérletek

E-portofoliul conține o culegere a materialelor didactice elaborate și validate în practică în cursul implementării proiectului PROFNET. Echipa de autori: Zona Bio: Zsombori Orsolya Spațiul Forțelor: Bartyik Zita Vârful Info: Virginás Tar Judit Eco Terra: Lőrinczné Gyulai Márta, Tóth Kinga Robotică: Valkai Előd Insula Cifrelor: Păcurar Mária, Szilveszter Ibolya Valea Tehnicii: Bakos Etelka, Valkai Előd Coordonatori: Erdei Ildikó și Zsombori Orsolya Design: Zsombori Norbert Instituțiile partenere în proiectul PROFNET: Liceul Teoretic Bartók Béla, Timișoara și Școala Gimnazială Reformată Kis Bálint, Vésztő Echipa de proiect: Virginás Tar Judit - manager proiect, Juhász Sándorné - manager proiect, Pricop Elena - manager financiar, Mucsiné Sallai Annamária - asistent Echipa de experți: Erdei Ildikó, Hollósi Márta, Ilonczai Zsolt, Lőrinczné Gyulai Márta, Stan Orsolya, Szabó Klára, Szilveszter Ibolya, Zsombori Orsolya Timișoara, 2012.

Insula Cifrelor Zona Bio Vârful Info Spațiul Forțelor Valea Tehnicii Eco Terra Robotică

Studierea practică a țesuturilor vegetale • • • Materia/ Grupul de materii: biologie Tematică: histologie Așteptări față de grup: – Clasele: V-VIII. – Număr elevi: 10 -15 Unde se poate folosi? – la clasă; – în Ludoteca Științifică; – la cercul de specialitate; – în tabără etc. Scopuri: – transpunerea în practică a cunoștințelor teoretice dobândite; – formarea următoarelor deprinderi: § utilizarea microscopuluia; § pregătirea preparatelor pentru microscop ex. jupuire, secțiune, scurmare

Studierea practică a țesuturilor vegetale • • • Mijloace necesare: – microscop, lamă de sticlă, lamele, pipetă, ceas de sticlă, lamă de ras, ac de disecție, lupă manuală, soluție de săpun, tub de sticlă, portocală, roșie, lubeniță, ceapă, frunză de tradescantia, frunză de mușcată, floare cu petală albă, cerneală albastră sau roșie, pahar de sticlă, tubercul de cartof, boabe de fasole, boabe de orez, frunză de mentă, coajă de lămâie, coajă de portocale, lumănare, boabe de floarea-soarelui, miez de nucă, hârtie filtru. Durata: 3 ore Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Cunoștințe teoretice despre teșuturile vegetale și structura microscopului. 2. Efectuarea unor activități practice pentru studierea diferitelor țesuturi: – prepararea unui țesut artificial cu ajutorul soluției de săpun; – studierea celulelor de ceapă; – jupuirea frunzelor de tradescantia și frunzelor de mușcată pentru studierea stomatelor și perișorilor; – colorarea cu cerneală a petalei albe pentru a înțelege funcționarea țesutului conductor; – cercetarea țesutului excretor cu ajutorul frunzei de mentă și a coajei de lămâie; – studierea amidonului (tuberculul de cartof, boabele de fasole și boabele de orez). 3. Fixarea cunoștințelor, rezumare, recapitulare orală.

Studierea practică a țesuturilor vegetale Anexă: Fișă de lucru • Celula vegetală Plantele sunt alcătuite din camere mici denumite celule. Forma celulei poate fi: sferică, ovală, dreptunghiulară etc. cu ochiul liber, cu lupa manuală: roșie, lubeniță, portocală, lămâie Sunt vizibile cu microscop, deci au dimensiune microscopică: majoritatea celulelor Structura microscopului: •

Studierea practică a țesuturilor vegetale Țesuturile vegetale Celule cu aceeași formă, structură și funcție alcătuiesc un țesut. Exerciții: • Preparați un țesut artificial! Suflați aer printr-un tub de sticlă sau paie în soluția densă de săpun. Masa spumoasă obținută seamănă cu țesutul medular al socului. Așezarea celulelor este similară cu baloanele de săpun! • Observați cu ochiul liber sau cu lupa manuală miezul roșiei, portocalei, lubeniței! • Observați cu microscopul celulele cepei. Desenați țesutul cepei studiat cu microscopul! Ce concluzie puteți să trageți despre forma și structura celulelor de ceapă?

Studierea practică a țesuturilor vegetale Țesuturile vegetale pot fi: A. Țesuturi meristematice(embrionare) – se află în rădăcină, în tulpină și în muguri, acolo unde are loc creșterea plantelor; – este alcătuit din celule meristematice mici, care se divid încontinuu și formează diferitele țesuturi ale plantei. B. Epiderma – acoperă și protejează planta din exterior; – este alcătuit din celule strâns unite între ele. – Unele celule se transformă în • stomate → cu ajutorul acestora plantele respiră, evaporă • perișori → plantele care trăiesc în locuri ferite de umiditate pot evapora astfel mai puțin. Epidermă

Studierea practică a țesuturilor vegetale Exerciții: • Realizați o jupuire din frunza unei plante și observați-o la microscop. La experiment folosiți o frunză intactă. • Numărați stomatele de pe suprafață. Întrebați colegii despre rezultat și calculați o medie a datelor obținute. – Ați observat perișor? Dacă da, câți? De ce? C. Țesuturile conducătoare – Transportă apa, mineralele și nutriția absorbită de rădăcină în toate părțile plantei Exercițiu • Introduceți o floare cu petale albe în apă colorată cu cerneală roșie sau albastră! Ce observați după câteva ore? Explicați observațiile!

Studierea practică a țesuturilor vegetale D. Țesuturi fundamentale – se află între țesutul epidermic și țesutul conductor, umplă corpul plantei – pot fi: asimilatoare, de depozitare, acvifere, aerifere. Exerciții • Tuberculul de cartof, boabele de fasole și boabele de orez conțin amidon. Preparați o scurmare din plantele enumerate. Așezați fiecare mostră pe o lamă de sticlă, picurați pe fiecare soluție de cerneală și după aceea acoperiți lama de sticlă. Observați preparatul la microscop. Observați culoarea, dimensiunea, stratificarea granulelor. Desenați cele observate! Amidon cartofi Mărire: Amidon fasole X Mărire: Amidon orez X Mărire: X

Studierea practică a țesuturilor vegetale Exercițiu: • Fărâmițați frunza de mentă și coaja de portocale. Ce observați? De ce? • Așezati pe un filtru de hârtie un miez de floarea-soarelui sau un miez de nucă! Presați-l pe filtrul de hârtie. Ce observați? De ce? • Stropiți cu zeama obținută din presarea coajei de portocală în flacăra lumânării! Ce se întâmplă? De ce?

Calificarea biologică a apei » Să construim un dispozitiv de curățare a apei! »

Calificarea biologică a apei • • • Materia/ Grupul de materii: ecologie, biologie Tematică: lumea apelor Așteptări față de grup: – Clasele: VI-VIII. – Număr elevi: 1 -12 Unde se poate folosi? – la clasă; – în Ludoteca Științifică; – la cercul de specialitate; – în tabără etc. Scopuri: – prezentarea metodelor bioindicatorilor; – definirea grupurilor de ființe nevertebrate care trăiesc în apă; – cunoașterea diversității lumii viețuitoarelor din apă; – educarea la un mod de viață conștient de protecția mediului.

Calificarea biologică a apei • • • Mijloace necesare: – fișe de lucru; – descrierea metodei BISEL; – Culegeri; – cutie AQUANAL pentru analiza chimică a apei; – Castroane de plastic, filtre, pensete. Durata: 2 -3 ore Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Cunoștințe teoretice de bază despre apă. 2. Analiza apelor: metode chimice, fizice, biologice. 3. Metodele și pașii calificării biologice a apei. 4. Prezentarea și ilustrarea grupelor importante de indicatori. 5. Muncă de teren: colectarea și identificarea viețuitoarelor nevertebrate. 6. Evaluarea rezultatelor.

Calificarea biologică a apei • • Observații: § Reamintirea cunoștințelor de bază despre apă se bazează pe cunoștințele elevilor însușite la clasă. Prezentarea pașilor de calificare biologică a apei este materie nouă pentru elevi. Prezentarea și ilustrarea celor mai importante viețuitoarea nevertebrate din apă se realizează cu un CD educativ. § Munca de teren s-a realizat pe pârâul Bega aflat lângă tabără. Evaluarea rezultatelor a avut loc la malul pârâului. Anexe: § Tabel BISEL § Fișă de date și de evaluare § Fotografii Bibliografie: 1. Kriska, Gy. , Viețuitoare nevertebrate din apă, Editura Kossuth, Budapesta, 2004 2. Kriska, Gy. , Viețuitoare nevertebrate din apă dulci. Culegere, Editura Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapesta, 2009 www. bisel. hu

Calificarea biologică a apei

Calificarea biologică a apei Cei care efectuează testul: un grup din clasa a VI-a Numele apei curgătoare: pârâul Bega Numărului locului de prelevare a mostrei: 1, 2, 3, 4 Coordinatele locale mostrelor: ………………. . Data: 30 august 2012 Ora: 11 h Tipul apei curgătoare: Lățimea apei Vreme: ploioasă X cu soare izvor X de munte de câmpie canal <1 m X 1 -5 m 5 -25 m 25 -100 m >100 m <0. 1 m X 0. 1 -0. 5 m 0. 5 -1. 0 m 1. 0 -2. 0 m >2. 0 m vertiginos curgătoare: Adâncimea medie a apei: Viteza curentului: rapid X moderat încet stagnant Materialul characteristic al albiei: pietre X pietriș nisip nămol/noroi Starea albiei: X curată cu alge acoperită cu resturi organice Gradul de expunere: deschis X jumătate deschis în umbră în totalitate Căderea malului: plată X abruptă desprinsă Structura malului: X naturală jumătate naturală/jumătate artificială Acoperirea malului: X naturală cu pietre X iarbă beton/pietre artificială sol X tufiș copaci Metoda primară de folosire a solului de-a lungul X pădure mlaștină mocirlă teren arabil apei curgătoare: câmp zonă locuită zonă industrială deșeuri de la construcții altele: ………. . . pășune altele: ……. …………………………………. . Macrocontaminare X nu există plastic sticlă

Calificarea biologică a apei CARACTERISTICI FIZICE ȘI CHIMICE Transparență: X curată (>50 cm) tulburată (10 -50 cm) Culoarea apei: X fără culoare maro foarte tulburată(< 10 cm) negru roșiatică (albastru) verde altele: ………………………………………………… Temperatura apei: ………………. . °C Cantitate de oxigen dizolvat (O 2): …. …………. . mg/l Aciditate: p. H: 6, 5 Cantitate de amoniu (NH 4+): ……. mg N/l Duritate totală (Ca 2+ Duritate carbonată + Mg 2+): ……………. . . mg/l (CO 32 -): ……………. . . mg/l Cantitate de nitrat Cantitate de nitrit (NO 3 -): …………. . . mg N/l (NO 2 -): …………. . . mg N/l CARACTERISTICI BIOLOGICE Taxoni macrovertebrați observați Număr (1/mai mulți) Tricoptere cu căsuță Mai mulți Plecoptere Mai mulți Heptagenide 1 Nematomorpha 1 Lipitoare 1 Gammarus roeseli Mai mulți Larve țânțari Mai mulți Larve libelulă Mai mulți Efemeridă danică (Ephemera danica) 1 Păianjeni de apă (Argyroneta aquatic) Mai mulți Gândaci de apă Mai mulți Taxoni macrovertebrați observați Numărul de taxoni luați în considerare: 8 Grupul cel mai sensibil: Heptagenide Frecvența celui mai sensibil grup: nu prea frecvent INDEX BISEL: 8 Clasa calității apei: a II-a Cod culoare: VERDE Număr (1/mai mulți)

Calificarea biologică a apei

Calificarea biologică a apei

Să construim un dispozitiv de curățare a apei! – Cum se curăță apa? • • • Materia/ Grupul de materii: ecologie Tematică: apa Așteptări față de grup: – Clasele: IV-VIII. – Număr elevi: 1 -20 Unde se poate folosi? – la clasă; – în Ludoteca Științifică; – la cercul de specialitate; – în tabără etc. Scopuri: – cunoașterea metodei de curățare a apei; – rolul diferitelor materiale în curățarea apei; – educarea la un mod de viață conștient de protecția mediului.

Să construim un dispozitiv de curățare a apei! – Cum se curăță apa? • • • Mijloace necesare: § 4 pahare de iaurt (perforăm partea de jos a paharelor, astfel încât să încapă un creion), 1 borcan, 1 filtru de cafea sau parte din plasă contra țânțarilor pentru a acoperi găurile, nisip, pietricele, carbon activ (se găsește în magazine pentru animale sau în farmacie) Durata: 15 -20 minute Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Înainte de a începe experimentul trebuie spălat nisipul și pietricele sub apă curgătoare. Vor fi curați, dacă apa curgătoarea va fi transparentă. 2. Umplem 3 pahare de iaur la jumătate cu carbon activ, nisip și pietricele. În cel de-al patrulea pahar așezăm filtrul de cafea. Așezăm paharele unul deasupra celuilalt astfel încât paharul cu filtrul să fie deasupra. Așezăm turnul în borcan. Turnăm apă murdară, colectată dintr-o baltă în paharul de deasupra. 3. Apa curge prin diferitele nivele, în același mod ca la dispozitivele de curățare a apei din industrie. 4. Apa care ajunge în borcan va fi mai curată decât apa pe care am turnat-o deasupra.

Să construim un dispozitiv de curățare a apei! – Cum se curăță apa? • Observații: § Materialele diferite (carbonul activ, nisipul, pietricele) au structuri poroase, au găuri de diferite mărimi, depinzând de material. În cazul materialelor poroase diferitele materiale impure rămân în găuri. § Dispozitivul de curățare a apei curăță apa potabilă în mai mulți pași. Dacă doriți să analizați caracteristicile „materialelor de curățare”, puteți să strecurați apa pe rând prin fiecare. • Anexe: poze

Să construim un dispozitiv de curățare a apei! – Cum se curăță apa?

Introducere în robotică. Utilizarea senzorilor pentru perceperea mediului • • Materia/ Grupul de materii: științele calculatorului Tematică: roboți, sisteme încorporate Așteptări față de grup: – clasele: VI-VIII. – număr elevi: grupe de 2 -3 elevi, maxim 3 grupe deodată Unde se poate folosi? – la clasă; – în Ludoteca Științifică; – la cercul de specialitate; – în tabără etc. Scopuri: – însușirea și fixarea cunoștințelor teoretice prin joc; – descoperirea intuitivă a structurilor de programare (ciclu, ramificare); – relația dintre calculator și mediu prin senzori. Mijloace necesare: Kituri de robotică (Fischer Technik, Lego Mindstorms) Durata: 3 ore cu o pauză mai lungă

Introducere în robotică. Utilizarea senzorilor pentru perceperea mediului • Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Recapitulare scurtă, respectiv introducere succintă cu ajutorul fișelor de lucru, prezentarea structurii roboților și a programării acestora. 2. Prezentarea senzorilor. Se prezintă caracteristicile fizice a trei senzori: senzori de ultrasunet pentru perceperea distanței, senzori de temperatură, senzori de intensitate a luminii. 3. Echiparea roboților cu senzori și programarea lor pentru îndeplinirea următoarelor exerciții: 3. 1. Găsirea obstaculului și păstrarea unei distanțe „decente” într-un spațiu unidimensional (robotul reacționează și se distanțează dacă obstacolul se apropie, urmărește obstacolul dacă acesta se îndepărtează) – robot echipat cu șenile. 3. 2. Controlarea ventilatorului (se rotește mai repede sau mai încet) cu schimbarea temperaturii sau luminii – robot static. 3. 3. Robot cu trei roți care reacționează la intensitatea luminii, este o versiune a robotului 3. 1. 4. După pauză se schimbă roboții, astfel elevii pot încerca toate cele 3 posibilități.

Introducere în robotică. Utilizarea senzorilor pentru perceperea mediului • Anexe: poze și algoritme

Introducere în robotică. Utilizarea senzorilor pentru perceperea mediului

Ecuații de gradul I. și II. cu o singură necunoscută » Metode de rezolvare al problemelor cu text »

Ecuații de gradul I. și II. cu o singură necunoscută • • • Materia/ Grupul de materii: matematică Tematică: rezolvarea ecuațiilor de gradul I. și II. cu o singură necunoscută în Z, Q și R. Așteptări față de grup: – clasele: VI-VII. – număr elevi: 1 -16 Unde se poate folosi? – la clasă; – la cercul de specialitate; – la pregătirea pentru concursuri; – în tabără etc. Scopuri: – dezvoltarea gândirii logice; – îngrijirea talentelor; – pregătirea pentru concursuri.

Ecuații de gradul I. și II. cu o singură necunoscută • • • Mijloace necesare: – fișa de lucru; – cartea cu exerciții; – tabla. Durata: 3 ore cu o pauză mai lungă Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Pregătirea fișelor de lucru, 2. Recapitularea metodelor de rezolvare a ecuațiilor cunoscute, ax + b = c a, b, c € N; Z; Q; R. 3. Rezolvarea ecuațiilor predate în clase mai mari cu metode cunoscute ax 2 + b = 0; ax 2 + bx = 0; (ax + b)2 = c ; | ax + b | = c; | ax + b | + | cx 2 + d | + | mx 2 + nx | = 0 | ax + b | + | cx 2 + d | + | mx 2 + nx | = p ax 2 + bx + c = 0 a, b, c, d, m, n, p € N, Z, Q, R; a, c, m‡ 0; p<0 .

Ecuații de gradul I. și II. cu o singură necunoscută 4. Prezentarea formulei de rezolvare al ecuațiilor de gradul II. cu o singură necunoscută. ax 2 + bx + c = 0 a, b, c, € R; x 1, 2 5. Aplicații • Observații: § În clasele a VI-a și a VII-a am prezentat relațiile Viete. Elevii au găsit foarte ușor rădăcinile ecuației de gradul II. , cunoscând S și P. ( Z 2 - SZ + P = 0 ) § În clasa a VII-a am desfășurat expresia de gradul II. în două expresii de gradul I. și doar după aceea am rezolvat ecuațiile. ax 2 + bx + c = a( x + m)(x + n) = 0 • Anexe: fișa de lucru, poză

Ecuații de gradul I. și II. cu o singură necunoscută Fișă de lucru pentru clasa a VII-a 1. 2 x – 1 =7 2. 3 x+3 = 19 3. 4. 5. 3 ( x + 2 ) – 8 = 2 ( 4 x + 3 ) – 3 x 6. 9 ( 4 x – 3 ) – 7 ( 3 x + 5 ) = 5 ( 3 x + 10 ) – 4 ( 2 x + 15 ) – 4 7. 8. 9. 10. 11. x 2 + 3 = 4 12. 2 x 2 + 3 = 0

Ecuații de gradul I. și II. cu o singură necunoscută 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 3 x 2 - 12 = 0 (2 x – 1)2 =49 4 x 2 – 3 x = 0 x 2 + 5 x = 0 2 x 2 + 7 x = 0 |x|+2=11 | ax + b | + | cx 2 + d | + | mx 2 + nx | = 0 (x+2)2 + (x-3)2 + |(x+1)(x-1)| = 0 (x+4)2 + (3 x+12)2 + |(x+4)(x-4)| = 0

Ecuații de gradul I. și II. cu o singură necunoscută 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. (x+2)2 + (x-3)2 + |(x+1)(x-1)| + 6 = 0 (3 x-7)(3 x+7) = 0 x 2 + 3 x + 2 = 0 2 x 2 - 3 x + 1 = 0 x 2 + 4 x + 4 = 0 9 x 2 - 6 x + 1 = 0 x 2 - 5 x + 6= 0 x 2 + 3 x + 7 = 0 (x – 2)2 + 3 x = x(2 x – 1)

Ecuații de gradul I. și II. cu o singură necunoscută

Metode de rezolvare al problemelor cu text • • • Materia/ Grupul de materii: matematică Tematică: teoria numerelor Așteptări față de grup: – Clasele: IV-V. – Număr elevi: 1 -12 Unde se poate folosi? – la clasă; – în Ludoteca Științifică; – la cercul de specialitate; – în tabără etc. Scopuri: – dezvoltarea diferitelor deprinderi: • dezvoltarea deprinderii de numărare • dezvoltarea deprinderii de gândire logică • exersarea analizei textului – îngrijirea talentelor.

Metode de rezolvare al problemelor cu text • • • Mijloace necesare: – fișa de lucru; – culegere de probleme; – tabla. Durata: 1, 5 ore pentru fiecare grup Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Recapitularea celor patru operații de bază cu ajutorul secvențelor, al ordinii de rezolvare al operațiilor și utilizarea parantezelor. 2. Exerciții simple. 3. Recapitularea metodelor de rezolvare al problemelor cu text: metoda revenirii la unitate și metoda grafică. 4. Exerciții 5. Însușirea metodei de comparație: introducere, exemplu, exerciții. 6. Să ne jucăm: să numărăm cu ajutorul grilei de numere! Observații: introducerea metodelor de rezolvare al problemelor cu text se bazează pe cunoștințele însușite la orele de matematică în clasa a IV-a. Anexe: fișa de lucru

Metode de rezolvare al problemelor cu text Fișa de lucru 1. Să rezolvăm împreună, mai întâi în cap, apoi să verificăm rezultatul: 100: 25+75*2 - 20: 5 [(78 -24*3)*2 -2]: 10 2. Mama a plătit la piață pentru 8 kg de mere 24 lei. Data viitoare o trimite pe Ana la piață să cumpere 3 kg de mere. De câți lei are nevoie Ana? 3. Suma a două numere este 325, unul dintre numere este mai mic cu 15 decât celălalt. Care sunt cele două numere? 4. Suma vârstelor a trei persoane este de 100 ani. Vârsta primei persoane este de 3 ori mai mult decât vârsta celei de-a doua persoane, cea de-a treia persoană este cu 20 ani mai în vârstă decât cea de-a doua persoană. Determinați vârstele celor trei persoane! 5. Masa totală a 17 saci de făină și 26 saci de cartofi este 2764 kg, masa totală a 17 saci de făină și 35 saci de cartofi este 3250 kg. Care este masa exprimată în kg al unui sac de făină și al unui sac de cartofi?

Metode de rezolvare al problemelor cu text 6. Prețul a 12 pahare și 10 farfurii este 106 lei, prețul a 15 pahare și 25 farfurii este 220 lei. Cât costă în total 6 farfurii și 6 pahare? 7. Am cumpărtat 2 kg de bomboane și 3 kg de turtă dulce pentru 59 lei. Am plătit 100 lei pentru 6 kg de bomboane și 2 kg de turtă dulce. Cât costă separat 1 kg de bomboane și 1 kg de turtă dulce? 8. Desenați o grilă pătratică 9 x 9! Scrieți în fiecare rând cifre de la 1 la 9. Care este cel mai scurt drum (dacă putem să mergem doar din stânga la dreapta și vertical) din colțul din stânga sus al grilei până la colțul din dreapta jos, astfel încât suma cifrelor de pe drum să fie 100? Bibliografie: 1. Simon József: Exerciții de matematică pentru clasa a V-a 2. H. Steinhaus: Caleidoscop matematic 3. Dan Brânzei: MATE 2000+

Fenomenele umede ale plantelor » Utilizarea suprafețelor de sferă, cilindru și parabolă în fizică » Experimente electromagnetice »

Fenomenele umede ale plantelor • • Materia/ Grupul de materii: fizică și puțină chimie Tematică: capilaritate, difuziune, osmoză Așteptări față de grup: – Clasele: V-X – Număr elevi: 2 -15 Unde se poate folosi? – la cercul de specialitate; – în tabără etc. Scopuri: – Modelarea și explicarea fenomenelor fizice desfășurate în plante. – Conștientizarea elevilor că ramurile științelor naturii se îmbină în natură. Mijloace necesare: – apă colorată cu vopsea alimentară, fire albe de diferite dimensiuni, capilare cu diametre interioare diferite, floare cu tulpină groasă – cartofi, cuțit, apă colorată cu vopsea alimentară, zahăr. Durata: 1, 5 ore pentru fiecare grup

Fenomenele umede ale plantelor • Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Tipurile fluidelor: care umezesc peretele vaselor și care nu umezesc peretele vaselor. 2. Prezentarea capilarelor și așezarea lor în apă colorată. Observarea meniscului. 3. Observarea schimbării nivelului apei în lichid în funcție de diametrul capilarului. 4. Experiment: fenomen capilar în tulpina floarelui Rupem tulpina groasă al floarelui în două părți de aproximativ 10 cm. Așezăm o parte în apă curată, iar o altă parte în apă colorată. Cu trecerea timpului în apa colorată partea de apă vopsită se va ridica.

Fenomenele umede ale plantelor 5. Experiment: Așezăm un fir alb gros și un fir alb subțire în apă colorată. Observație: firul mai subțire absoarbe mai rapid apa colorată. Cu cât firul este mai lung cu atât apa pătrunde mai încet în partea superioară a firului. 6. Prezentarea și explicarea fenomenului de difuzie. Egalarea concentrației. Materiale hidrofile și hidrofobe. Osmoză. Experiment: Tăiem capătul a 2 cartofi și tăiem o adâncitură. Într-una din adâncituri turnăm apă colorată, iar în cealaltă adâncitură turnăm apă îndulcită cu 2 cuburi de zahăr. Observație: în cartoful cu apă îndulcită crește nivelul apei. • Observații: § Explicația devine mai detaliată pentru clasele mai mari. § În tabără am ținut această activitate pentru elevii din clasa a V-a. § Experimentul cu floarea poate dura mai mult, depinde de uscăciunea și vârsta tulpinei. Lăstarul proaspăt se colorează mai rapid decât cel în vârstă.

• • Utilizarea suprafețelor de sferă, cilindru și parabolă în fizică Materia/ Grupul de materii: fizică și puțină chimie Tematică: reflexia undelor electromagnetice și mecanice pe suprafețe sferice, cilindrice și parabolice Așteptări față de grup: – Clasele: V-IX – Număr elevi: 2 -15 Unde se poate folosi? – la cercul de specialitate; – în tabără etc. Scopuri: – studierea proprietăților undelor; – cunoașterea aplicațiilor practice a suprafețelor sferice, cilindrice și parabolice. Mijloace necesare: Suprafață cilindrică reflexivă (cutie de bere tăiată în două), oglindă sferică, suprafață parabolică (castron), 2 laseruri, sursă de sunet (ceas care ticăie), carton, cilindru de carton, țesut pufos, umbrelă, instrument de înregistrare a sunetului (telefon, mp 3 player, reportofon), plastelină, ciocolată, folie de aluminiu, multimetru cu sondă pentru măsurarea temperaturii. Durata: 1 oră și jumătate

• Utilizarea suprafețelor de sferă, cilindru și parabolă în fizică Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Proprietățile suprafețelor sferice, cilindrice, parabolice: puncte de simetrie și axe de simetrie. 2. Unde: unde mecanice (sunet) și unde electromagnetice(lumina, căldura). 3. Reflexia undelor: de pe suprafețe plane și de pe suprafețe sferice. 4. Reflexia de pe suprafețele sferice, cilindrice, parabolice, punct de focus, dreaptă de focus (pe axa de simetrie). Interferența undelor, întărire, atenuare. 5. Experiment: reflexia undelor de pe suprafețe plane, suprafețe concave sferice, suprafețe cilindrice, tuburi, suprafețe inegale/pufoase. Observarea intensității sunetului de fiecare dată. 6. Experiment: Așezăm ciocolată montată pe o scobitoare cu plastelină într-un castron lucios. Acoperim castronul cu folie de plastic și îl așezăm la soare. Observăm în cât timp se va topi ciocolata și măsurăm temperatura de sub folie. 7. Experiment: Construirea unei antene parabolice din umbrelă. Așezăm pe mânerul umbrelei instrumentul de înregistrare a sunetului. Prin așezarea părții concave al umbrelei către sursa de sunet, înregistrăm vocile păsărilor.

Utilizarea suprafețelor de sferă, cilindru și parabolă în fizică • Observații: § Ciocolata s-a topit la 52 grade Celsius. Dacă învelim interiorul umbrelei cu o folie de aluminiu, îmbunătățim reflexia și interferența, care crește intensitatea sunetului, însă nu poate fi folosit în timpul vântului, deoarece vântul zornăie folia. § Experimentele depind de vreme și de disciplina elevilor, deoarece dacă nu rămân în liniște, păsările nu vor cânta și nu vor obține înregistrarea. § Experimentele se realizează în grupe de 3 elevi. • Anexe: poze

Utilizarea suprafețelor de sferă, cilindru și parabolă în fizică

Experimente electromagnetice • • • Materia/ Grupul de materii: fizică Tematică: electromagnetism, forță electromagnetică, legea lui Lenz, generarea tensiunii electrice în câmpul magnetic al bobinei caree se rotește Așteptări față de grup: – clasele: VIII-XI; – număr elevi: 1 -2 Unde se poate folosi? – la cercul de specialitate; – la ore; – În Ludoteca Științifică. Scopuri: – prezentarea faptului că direcția forței electromagnetice depinde de direcța curentului electric și direcția liniilor de forță al câmpului magnetic; – prezentarea interacțiunii între câmpul magnetic al curentului electric indus și câmpul magnetic care a indus curentul electric(inductiv); – generarea tensiunii electrice într-o bobină care se rotește în câmp magnetic și observarea dependinței tensiunii față de numărul de rotație.

Experimente electromagnetice • • • Mijloace necesare: § Disc magnetic, baterie 4, 5 V, cadru din sârmă de cupru și cadru din sârmă de aluminiu, stativ, cabluri, electromagnet în formă de U, verigă de aluminiu, model de generator bobină rotativă, multimetru Durata: 30 de minute Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Observarea mișcării cadrului în sensul forței electromagnetice pin schimbarea sensului curentului electric și al câmpului magnetic. 2. Observarea mișcării verigii de aluminiu la deschiderea și închiderea circuitului electric al electromagnetului. Explicația sensului mișcării cu ajutorul legii lui Lenz. 3. Observarea cantității de tensiune electrică indusă obținută prin rotirea bobinei. Observații: Deoarece aceste experimente nu sunt vizibile de departe (de exemplu de pe catedră), este mult mai eficace, dacă 1 -2 elevi încearcă experimentul cu ajutorul îndrumării și explicației profesorului. Anexă: poză

Experimente electromagnetice

Telegrafia » Brainbox » Lipituri în electronică »

Telegrafia • • Materia/ Grupul de materii: tehnică Tematică: maşini şi spioni Așteptări față de grup: – clasele: V-VIII; – număr elevi: 2 -30. Unde se poate folosi? – la cercul de specialitate; – la ore; – în Ludoteca Științifică; – În tabără. Scopuri: – prezentarea istoriei tehnicii; – cunoașterea alfabetului Morse; – cunoașterea funcționării de bază a stațiilor de emisie și a stațiilor de recepție. Mijloace necesare: joc de telegraf construit acasă Durata: în ludotecă 2 ore, la cercul de specialitate 2 -4 ore.

Telegrafia • Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Profesorul sau elevul ajutător prezintă jocul şi bazele sale teoretice, istorice. 2. Elevii încearcă jocul, se joacă, construiesc jocul. § § Invenția telegrafului este un moment interesant în istoria tehnicii, deoarece este primul instrument rudimentar alimentat cu curent electric care a înregistrat și a trimis informații cu succes. Viața și ideile originale pictorului american Samuel Finley Breese Morse pot stârni interesul și motivația elevilor pentru a înțelege funcţionarea și a construi un telegraf. § Elevii vor confecționa singuri sau în grup telegrafe. Pe acestea pot încerca trimiterea și citirea unor mesaje scrise cu alfabetul Morse. § Dacă introducem și câteva date legate de istoria spionajului, elevii devin mai interesaţi şi participă mai entuziaşti la activitate.

Telegrafia • Confecţionarea telegrafului Stație de emisie: – baterie de 4, 5 V ca unitate de alimentare; – un carton de 4 x 10 cm îndoit, la cele două capete lipim monede de metal, acestea vor fi contactelegrafului; – o sârmă de 20 cm; – o sârmă de 3 m; – bandă adezivă; § Înlăturăm de la margini coperta de plastic de pe sârma de 20 cm și lipim cu bandă adezivă un capăt al acestuia la un pol al bateriei, celălalt capăt îl fixăm la una dintre monede (între bani și carton). § Înlăturăm de la margini coperta de plastic de pe sârma de 3 m. Fixăm un capăt al acestuia la cealaltă monedă, celălalt capăt se va conecta la stația de recepție.

Telegrafia Stația de recepție trebuie să fie la cel puțin 3 m de stația de emisie, copii trebuie să simtă că sunt la o anumită distanță unul de celălalt. – Fixăm sârma care vine de la stația de emisie la o dulie a unei lămpi cu incandescență de 4, 5 V. – Racordăm sârma de 3 m la celălat contact a lămpii incadescente, după care fixăm cu bandă adezivă sârma la polul liber al bateriei din stația de emisie. • Dacă cele două monede intră în contact la stația de emisie, lampa se aprinde la stația de recepție. • Împărțim alfabete Morse la stația de emisie și la stația de recepție. Dacă lampa incandescentă este aprinsă 1 secundă, atunci s-a transmis un punct, dacă este aprinsă 3 secunde, s-a transmis o linie. • Cei de la stația de emisie transmit un cuvânt, ulterior o propoziție cu ajutorul alfabetului Morse și a monedelor. Cei de la stația de recepție așteaptă aprinderea lămpii incandescente și notează mesajul, după care încearcă să decripteze mesajul secret transmis cu alfabetul Morse. • Observații: § § • Copiii cu vârstele 10 -13 ani se descurcă mai bine dacă alcătuiesc mesajele de transmis, sau decriptează mesajul primit în echipe de doi câte doi. La locul de desfăşurare a jocului este util dacă afişăm planşe cu imaginea unui telegraf real, a lui Morse, eventual alte alfabete cu coduri secrete. Anexe: poze

Telegrafia Stație de recepție Stație de emisie Simularea prin joc a funcționării unui telegraf

Joc pentru construirea circuitelor electrice (Brainbox) • • Materia/ Grupul de materii: tehnică Tematică: circuite electrice Așteptări față de grup: – clasele: IV-VIII; – număr elevi: 1 -24. Unde se poate folosi? – la cercul de specialitate; – la ore; – în Ludoteca Științifică; – În tabără. Scopuri: – însușirea unor noțiuni de bază în electronică; – dezvoltarea aptitudinii de coordonare ochi-mână; – dezvoltarea creativității. Mijloace necesare: joc pentru construirea unui circuit electric (1 -12 cutii Brainbox) Durata: 2 ore

Joc pentru construirea circuitelor electrice (Brainbox) • Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Profesorul prezintă jocul și noțiunile electronice. 2. Elevii încearcă jocul, construiesc circuite electrice pe baza schițelor aflate în cutiile de joc. Prezentare: • Noțiunile și fenomenele electrice prezentate prin joc: – Circuit electric, direcția curentului electric, efectul de lumină și căldură al energiei electrice, legarea paralelă și în serie, teleghidarea, muzică electronică; – Energia electrică poate genera mișcare cu ajutorul motoarelor electrice. • – Elementele electronice utilizate în joc: întrerupător, lampă incandescentă, siguranță, diodă, LED, sonerie, rezistență variabilă, boxe, circuite electrice integrate, condensator, întrerupător magnetic.

Joc pentru construirea circuitelor electrice (Brainbox) • Jocul conține un ghid colorat cu 480 de schițe pentru circuite electrice. Acestea ilustrează cu poze cum va arăta circuitul electric când acesta va fi gata. • Desigur, fiecare schiță are o explicație scurtă(în limba engleză). Astfel, elevii pot să lucreze individual, în ritmul propriu și în funcție de interese. • Pot lucra și în grupe de 2 persoane. Trei elevi sunt prea mulți pentru un grup. Se pot juca simultan 10, 20 de de elevi dacă există destule cutii de jocuri Brainbox. • După prezentarea teoretică de la începutul activității, profesorul va avea rolul de consultant, îndrumător. Profesorul răspunde la întrebările elevilor, eventual ajută la găsirea greșelii în circuitul electric nefuncțional construit de elevi. • Observații: jocurile Brainbox se găsesc la 3 nivele: – începător; – mediu; – avansat: aici găsim elemente solare, senzori, structuri care pot fi legate la calculator.

Joc pentru construirea circuitelor electrice (Brainbox)

Lipituri în electronică • • Materia/ Grupul de materii: tehnică, fizică Tematică: asamblarea circuitelor electrice Așteptări față de grup: – clasele: IV-VIII; – număr elevi: 3 -4. Unde se poate folosi? – la cercul de specialitate; – la ore; – în Ludoteca Științifică; – în tabără. Scopuri: – asamblarea, lipirea și punerea în funcțiune a unor circuite electrice simple Mijloace necesare: seturi, kituri de circuite electrice Durata: 1 -2 ore sau 4 -6 ore, în funcție de complexitatea circuitelor electrice

Lipituri în electronică • Prezentarea pașilor/momentelor activității: 1. Familiarizare cu plăcile imprimate și componentele circuitului electric 2. Utilizarea unei stații sau a unui pistol de lipit 3. Asamblarea circuitelor electrice 4. Punerea în funcțiune, remedierea defectelor • Observații § Activitatea necesită concentrație îndelungată atât din partea elevilor, cât și din partea profesorului, din această cauza numărul elevilor este redus. § Activitatea prezintă pericol de accidentare din cauza instumentelor folosite: instrumente de tăiere, materiale fierbinți.

Algoritmi. Schema logică • • Materia/ Grupul de materii: informatică Tematică: Algoritmi (cotidiani). Schema logică. Așteptări față de grup: – clasele: poate fi folosit începând din clasa a IV-a până la clase mai mari, dar este important ca grupul să fie omogen din punct de vedere al vârstei. ; – număr elevi: 4 -8. Unde se poate folosi? – la clasă; § o versiune mai scurtă poate fi folosită în momentul introducerii noțiunilor de algoritm și schemă logică în informatică. – în Ludoteca Științifică; § dacă elevii au deja cunoștințele de bază în această temă poate fi utilizat la descrierea diverselor exemple, proceduri, respectiv la comanda roboților, . – la cercul de specialitate; § în formă extinsă poate fi utilizat la introducerea în programarea calculatorului. – în tabără.

Algoritmi. Schema logică • Scopuri: – înțelegerea noțiunii de algoritm și utilizarea acesteia în descrierea situaţiilor cotidiene; – utilizarea schemelor logice pentru ilustrarea algoritmilor; – utilizarea unui program specializat pentru desenarea schemelor logice. • Mijloace necesare: – tablă/flip-chart, markere (minim 2 culori); – un calculator pentru fiecare elev; – laptop și videoproiector; – program de desenare a schemelor logice instalat (ex. y. Ed Graph Editor). • Durata: – 2 ore teorie, 2 -3 ore pentru utilizarea programului (poate fi restrâns/extins în funcţie de vârsta elevilor şi de tipul activităţii

Algoritmi. Schema logică • Prezentarea pașilor/momentelor activității: – activitatea prezentată s-a desfășurat în 2, 5 -3 ore în tabăra aplicativă „TÁLENTUM”. – În fiecare grupă s-au parcurs aceeaşi paşi de activitate, dar ritmul de parcurgere şi exemplele alese din viaţa cotidiană au fost adaptate la vârsta şi domeniul de interes al grupului. § § În funcție de interesul şi deschiderea grupului merită să facem trimitere la noțiunile și instrumentele informatice concrete. Dacă elevii au învățat limbajul de programare LOGO, atunci este important să realizăm legătura cu cunoștințele lor. 1. Am notat cuvântul ALGORITM pe tablă, şi se am căutat împreună cu elevii cuvinte care au legătură cu această noțiune: regulă, comandă, pași, proces, indicator, problemă, matematică, rezolvare, rețetă, rezultat, program, etc. • Dacă elevii nu au cunoscut noțiunea, am prezentat 2 -3 exemple din care să rezulte modul de rezolvarea pas cu pas a sarcinii/problemei, prin instrucţiuni bine definite (ex. Instrucțiuni pentru deschiderea ușii, pentru folosirea telefonului, pentru prepararea mâncării, etc. ) • Am definit împreună noțiunea de ALGORITM, ca: „o serie de pași necesari pentru rezolvarea unei probleme”, „un şir de instrucțiuni necesari pentru obținerea unui rezultat”, etc.

Algoritmi. Schema logică 2. COMPONENTELE ALGORITMULUI: • Datele: acele materiale, circumstanțe, etc. , care sunt necesare pentru rezolvarea problemei (de exemplu: ingrediente, vase, aragaz, ceas - în cazul unei rețete; datele problemei - în cazul unui exercițiu de matematică, fizică sau chimie; materialele și instrumentele necesare - în cazul unui experiment). • Rezultatul/rezultatele: rezolvarea sarcinii/problemei (de exemplu: mâncarea pregătită, instrumentul tehnic funcțional, rezultatele problemei, măsurătorii, experimentului). • Instrucţiunile: pașii necesari pentru rezolvarea problemei (de exemplu: Pentru utilizarea unui telefon se dau instrucţiuni mai amămunţite şi la alt nivel unui copil care nu a utilizat niciodată încă telefonul decât unui adult; Pentru un bucătar sau o gospodină este de ajuns să spunem să prepare maioneză, pentru o persoană aflată la un curs de bucătar trebuie detaliat modul de preparere) formulat într-un limbaj și la un nivel cunoscut de cel care le execută (persoană, robot, calculator, etc. ). – Este un bun prilej să definim în acest moment noțiunea de CACULATOR, care este un instrument care execută şirul de instrucţiunile/ operaţii introduse de om (dată, program, limbaj de programare, rezultate, etc. ) – Am considerat utilă introducerea noțiunii de algoritm cotidian automatizat (din reflex) - sunt algoritmi pe care, după foarte multă exersare le executăm în mod automat, fără să ne mai gândim la paşii pe care îi efectuăm (de exemplu: mersul, închiderea ușii). Pornind de la această idee am introdus noțiunea de calculator programabil în memoria căruia introducem atât datele problemei cât şi algoritmul (programul) şi acesta execută instrucțiunile pas cu pas fără intervenție umană.

Algoritmi. Schema logică 3. ELEMENTELE SCHEMEI LOGICE: blocul de start, blocul de stop, blocul de operaţii, blocul de intrare a datelor, blocul de ieşire a datelor, blocul de decizie, săgeţi, conectori. § S-a exersat atât în grup cât şi individual prin realizarea unor algoritmi din viaţa cotidiană: programul zilnic de trezire, pregătirea omletei, pregătirea pentru ora de educație fizică, etc. 4. STRUCTURA ALTERNATIVĂ în schema logică: condiție, operații pe cele două ramuri, închiderea ramificației. § Am utilizat schema logică pentru algoritmi zilnice în grup și individual: experiment pentru determinare acid sau bază, planificare program de după-masă în funcție de vreme, etc. 5. DESENAREA UNEI SCHEME LOGICE CU UN PROGRAM PE CALCULATOR (y. Ed Graph Editor): – prezentarea succintă a posibilităților programului; – gestiunea blocurilor și săgeților din schema logică; – introducerea textului; – setarea caracteristicilor obiectelor; – salvare; – exportare în fișier grafic (la o grupă cu experiență). •

Algoritmi. Schema logică • Înainte de activitatea individuală s-au urmărit frontal pas cu pas algoritmi din viaţa cotidiană cu videoproiectorul. • În clasa a VI-a și a VII-a am introdus şi noțiunea de STRUCTURĂ REPETITIVĂ (elevii au utilizat deja ciclul cu contor în limbajul de programare LOGO). Am desenat și am utilizat şi ciclul cu testare inițială (ex. Pentru a fierbe un ou moale așteptăm până ce trec 3 minute de la clocotirea apei, etc. ), și am vorbit succint şi despre modul de reprezentare al ciclurilor cu contor. • La prezentarea programului gratuit y. Ed Graph Editor am considerat important să vorbesc despre programele libere și programare piratate (filme, muzică, etc. ) • Printre sarcinile elevilor s-a numărat şi un realizarea unui algoritm prin care se asigurau comenzile necesare dirijării unei maşinuţe teleghidate pe un traseu dat. Prin acest exerciţiu sa făcut legătura atât cu cunoştinţele de LOGO (predate în clasele V-VII) cât şi cu temetica atelierului de ROBOTICĂ.

Algoritmi. Schema logică • Observații: § Activitatea atelierului de INFORMATICĂ a asigurat baza de pornire pentru alte două ateliere la care urmau să participe elevii. Astfel la următoarea activitate: § Elevii din clasa a IV-a au avut parte de o incursiune în lumea”ţestoasei” LOGO (mișcări de bază, caracteristicile creionului) § Elevii din clasele V-VII. au participat la o activitate de ROBOTICĂ, unde au ghidat doi roboți lego prin algoritmi reprezentaţi cu ajutorul schemelor logice § În jocul cadru de recapitulare și evaluare de la sfârșitul taberei elevii au utilizat cunoștințele lor despre LOGO și scheme logice la căutarea fișelor de lucru. • Anexe: § Exemple de scheme logice desenate pe calculator § Exemplu pentru algoritmul de căutare bazat pe LOGO (necesar jocului cadru).

Algoritmi. Schema logică ALGORITM PENTRU DESCHIDEREA UȘII ALGORITM PENTRU JOCUL CU MINGEA

Algoritmi. Schema logică HÍGTOJÁS KÉSZÍTÉSÉNEK ALGORITMUSA

Algoritmi. Schema logică ALGORITM PENTRU CĂUTAREA UNUI OBIECT ASCUNS (CU COMENZI LOGO)