Az zrvizsgztatsok jelenlegi rendszere Programoz matematikus szak zrvizsga
- Slides: 13
Az záróvizsgáztatások jelenlegi rendszere. Programozó matematikus szak záróvizsga. (Programtervező informatikus BSc szak záróvizsga). Szakdolgozat. (Szakdolgozatot annak kell írni, aki programozó matematikus (főiskolai) diplomát szeretne kapni). Szakdolgozati témát el kell fogadtatni a védés előtt legalább 4 hónappal. Szakdolgozat leírása: Felhasználói dokumentáció. Fejlesztési dokumentáció. A program forrásnyelvű listája. (Megfelelve a szakdolgozatra vonatkozó formai követelményeknek).
Szakdolgozat védése: 1. Programbemutató + válasz a bizottság kérdéseire. 2. A közzétett témakörökből a hallgató által kiválasztott témakörből vizsga. ( Ezt kiváltja a sikeresen letett ”informatika” szigorlat. Programozó matematikus szak szigorlatai: • Matematika. • Szoftver. • Informatika. )
Az záróvizsgáztatások jelenlegi rendszere. ELTE programtervező matematika szak MSc záróvizsga. (Ebben több évtizede veszek részt). A záróvizsga két részből áll: • A diplomamunka védése. • Elméleti vizsga. A diplomamunkát a védést két héttel megelőzően kell benyújtani a vizsgabizottsághoz elbírálásra. A diplomamunkához mellékelni kell a témavezető(k) véleményét. (A jegy megajánlása nem kötelező). (A témavezető véleményét elég a védést megelőző napon zárt borítékban a záróvizsga bizottság elnökéhez eljuttatni).
A diplomamunka kemény kötésben A 4 -es formában, 12 pontos betűméretet használva készül el, fedőlapjának színe fekete, aranyszínű feliratokkal. A külső fedőlap feliratai: Középen : Lent jobbra : Diplomamunka hallgató neve védés évszáma
Belső fedőlap feliratai: Fent: ELTE embléma Középen: Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar < … > Tanszék A dolgozat címe Szerző neve Témavezető(k) neve Lent: Budapest dátum
• A diplomamunka bekötve kell, hogy tartalmazza a kitöltött és jóváhagyott Diplomamunka Bejelentőt. • A diplomamunkának legyen bevezetője, amelyben a hallgató ismerteti a megoldandó problémát és a megoldás feltétel-rendszerét. • A megoldást a hallgató a tartalom által megkívánt módon, fejezetekre bontva mutassa be. • A megoldás ismertetése után a hallgató foglalja össze pontokba szedve, munkájának legfontosabbnak eredményeit. • A diplomamunkának tartalmaznia kell azon forrásmunkára való hivatkozásokat, amelyeket a hallgató a megoldás során felhasznált.
• A könyvek idézésének formája a következő: hivatkozási azonosítója Szerző neve : a könyv címe , a kiadó neve , a kiadás éve , terjedelme , ISBN szám. Például: 2 Jan Sommerville: Software Engineering, Addison Wesley, 1998, 742 , ISBN – 0201 -42765 -6. • Folyóiratcikk idézésének formája a következő: hivatkozási azonosítója Szerző neve : a cikk címe , a folyóirat címe , Vol. száma , évszám terjedelme. • Hálózaton elérhető forrásmunka esetén a „link” megadása után adjuk meg az elérés dátumát.
Észrevételek a diplomamunkával kapcsolatban: • A hallgatók nem olvassa el figyelmesen a követelményeket. • A hallgató nem tud határidőre dolgozni. • A hallgató nem érzi formai követelmények jelentőségét. Szűrök: a tanulmányi adminisztrátor + záróvizsga bizottság elnöke. Dolgozatok 20 -30%-a javításra vissza.
A diplomamunka megvédése. a. ) A diplomamunkájának megvédésére a hallgató 15 perces szemléltető anyag kidolgozásával készül fel. Ebben ismerteti a diploma-munkájának fő célkitűzéseit, azok elérése során felmerülő problémákat, valamint azok megoldásának legfontosabb lépéseit. (A szemléltetés szoftvereszköze Latex-ben készített fóliákból generált PDF fájl, vagy Power. Point. A prezentációhoz a hardver a védés helyszínén rendelkezésére áll). b. ) Az ismertetés után a hallgató a bizottság kérdéseire, észrevételeire válaszolva védi meg eredményeit. c. ) A diplomamunka védése nyilvános, azonban – a záróvizsga bizottság tagjain kívül – csak a témavezető szólalhat fel. d. ) Az aznapi védések után a bizottság zárt ülésen alakítja ki álláspontját a diplomamunkákról és a védésekről.
A diplomamunka értékelése: A bizottság figyelembe véve • a témavezető előzetesen írásban benyújtott és • a bizottság referáló tagjának véleményét, külön érdemjegyet állapít meg a dolgozatra, valamint a védésre. A bizottság elnöke a bizottság minden tagjának jelenlétében hirdeti ki az eredményeket, amelyeket a hallgatók felállva hallgatnak meg. Tapasztalatok: • A hallgató általában nem tudja a saját eredményének lényegét megragadni. • Nem tudja tömören, érthetően előadni eredményeit. • A védésre kapott jegy általában rosszabb a dolgozatra kapott jegynél.
Az elméleti vizsga. Az elméleti vizsgára a védést legalább két munkanapot követő napon kerülhet csak sor. A záróvizsga minden tantárgyának esetében a tételjegyzéket interneten keresztül elérhetővé kell tenni a záróvizsgázni szándékozó hallgatók számára legalább egy hónappal a záróvizsga kezdő időpontját megelőzően. A záróvizsgán a hallgató két tételt kap. Egyiket a mindenki számára kötelező tárgyak valamelyikének tételei közül és egy másik tételt az általa felvett sávok tételeinek listájából. a. ) A hallgató mindkét kérdésre reális felkészülési idővel élhet. b. ) A hallgató maga döntheti el, hogy melyik kérdésből kíván először vizsgát tenni. ( A vizsga bizottság előtt zajlik le. Indokolt esetben tárgyanként az illetékes vizsgabizottsági tagnál is sor kerülhet a vizsgáztatásra, ha ezt az eljárást minden vizsgázó elfogadja).
Az aznapi elméleti vizsgák végén a bizottság zárt ülésen értékeli a válaszokat és mindkét tételre kapott válaszokra külön érdemjegyet állapít meg. A két kapott válasz alapján, meghatározza az elméleti vizsga érdemjegyét. A bizottság a dolgozatra, a védésre kapott jegy, valamint az elméleti vizsga eredménye alapján meghatározza a záróvizsga végeredményét (záróvizsgajegy). Ennek megtörténte után a bizottság elnöke, a bizottság minden tagjának jelenlétében, kihirdeti az elméleti vizsga részeredményeit, az elméleti vizsga végeredményét és a záróvizsga végeredményét, amelyeket a hallgatók felállva hallgatnak meg. Diplomába beírt jegy: 2 (záróvizsgajegy) + 3 (szigorlatok átlaga) 5
Összefoglalás. A záróvizsga minősítése nem minősíti a hallgató több éves munkáját. Az év közbeni minősítések nem szűrik ki azokat akik nem teljesítenek. (Olyan ma az egyetem, mint a szakérettségi volt). Legutóbbi MSc záróvizsga tapasztalatomat szemléltetem 20 hallgató mintáján, ahol az átlag jegyeket adtam meg: Évei alatt nem volt bukása: 10 alatt: 10 - 20 között: több: Létszám: 3 fő 11 fő 4 fő 2 Dolgozat: 5 4. 5 3. 5 Záróvizsga: 4. 7 4. 5 3. 5 A bukások maximuma 31 volt. Ezt egy fő „érte el”, az ő záróvizsgája lett közepes. Budapest, 2007 október. Varga László, ELTE.