A trsasgi ad s az osztalkad Trvnyi httere

A társasági adó és az osztalékadó Törvényi háttere: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalék adóról. (rövidítve: Tao. ) A törvény célja: A vállalkozási tevékenységet végzők is járuljanak hozzá a közfeladatok ellátásához szükséges államháztartási bevételekhez.

1. A társasági adó általános jellemzői • Versenysemleges adó (szervezeti keretektől és tulajdonosi formától független) • Közvetlen adó (közvetlenül kapcsolódik a vállalkozási tevékenység nyereségéhez) 2007. jan. 1 -től nemcsak az elért jövedelem, hanem önmagában a gazdasági tevékenység végzése okán is fizetni kell. • Alapja nem azonos az adózás előtti eredménnyel. • A számított adót csökkenteni lehet a külföldön megfizetett adó összegével, illetve bizonyos adókedvezményekkel- a kettős adóztatás elkerülése érdekében.

2. A társasági adó alanya • A belföldi illetőségű adózó: Gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, alapítvány, állami vállalat, társadalmi szervezet, stb. . • A külföldi illetőségű adózó: külföldi vállalkozó. • A külföldi vállalkozó: belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet. . • Nem alanya a társasági adónak: MNB, ÁPV Rt. , felszámolási eljárás alatt állók, közszolgálati műsorszolgáltatók, pártok, EVA alanyok, stb. .

3. A társasági adókötelezettség • A belföldi adózó TA kötelezettsége a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ill. ellenjegyzésének napján keletkezik. Adókötelezettsége teljes körű, azaz belföldről és külföldről származó jövedelmére is kiterjed. • A külföldi adózó TA kötelezettsége fióktelepének cégnyilvántartásba történő bejegyzésével kezdődik. Adókötelezettsége korlátozott, azaz csak a belföldről származó, vagy a Magyar Köztársaságban (nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján) adóztatható jövedelmére terjed ki.

4. A társasági adóalap meghatározása I. • A TA alapja a módosított adózás előtti eredmény (az eredménykimutatásban/eredménylevezetésben kimutatott összeg). • A csökkentő jogcímeket a Tao. 7. §-a, a növelő jogcímeket a 8. § tartalmazza. A módosító jogcímeket az Országgyűlés határozza meg a gazdaságpolitikával összhangban. A módosító tételek különböző célok köré csoportosulnak. • A jövedelem adózatlanul történő kivonásának megakadályozása. Ezek a korrekciós tételek egyidejűleg csökkentő és növelő hatást is gyakorolnak, tehát egyenlegükkel hatnak az adóalapra. Pl. értékcsökkenési leírás, céltartalék, követelések értékvesztése, stb • A Tao. nem ismeri el azokat a költségeket/ráfordításokat, melyek nincsenek összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel. Ezek értékével a TA alapot növelni kell. (3. sz. melléklet) pl. Selejtezett eszköz értéke, hiányzó eszköz értéke, bírság és büntetés, stb.

5. A társasági adóalap meghatározása II. • Az állam szankcionálja a vállalkozót, ha beruházási kedvezmény alapján korábban csökkentette adóalapját, azonban a csökkentés feltételeit nem teljesítette. Ebben az esetben a korábban az adóalapból levont összeg kétszeresével kell növelnie az adóalapját. • A vállalkozások feltételeinek és a munkahelyteremtés érdekében a törvény megengedi az adóalap csökkentését a kutatás, kísérleti fejlesztés költségeivel, illetve kis- és középvállalkozások esetében meghatározott beruházási ráfordításokkal (max, az adózás előtti nyereség, max. 30 millió Ft). Ezen túlmenően a vállalkozó csökkentheti adóalapját az ún. fejlesztési tartalékkal, melyet négy éven belül köteles beruházásra felhasználni, (maximum az adózás előtti eredmény 25%-a, de maximum 500 millió Ft).

6. A társasági adóalap meghatározása III. • Az állam bizonyos adóalap csökkentő tételek által megakadályozza a vállalkozás jövedelmének kettős adóztatását. Pl. a kapott osztalék, részesedés értékével csökkenteni kell az adóalapot, mivel azt az osztalék kifizetője az adózott nyereségéből fizette. • A kapott támogatás, juttatás értékével, és az elengedett kötelezettségek értékével a vállalkozó csökkentheti adóalapját. • Az állam ösztönzi a vállalkozót bizonyos társadalmi célú feladatok ellátására az adóalap csökkentés lehetőségével. Pl. korábban munkanélküli személy utáni kedvezmény a TB járulék 12 hónapon át; tanulónként minden hónapban csökkentheti adóalapját a minimálbér 24%-val, ha a tanuló(k) gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanuló szerződés alapján végzi, 12%-val ha az iskolával kötött megállapodás alapján végzi; meghatározott környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék összege; stb.

6. A társasági adóalap meghatározása IV. A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7. , 8. § -okban foglaltakkal. Ha az adózó így meghatározott korrigált adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint vagy nyilatkozatot tesz, vagy a nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak. A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározott tételekkel növelt és csökkentett összes bevétel 2 százaléka.

7. A társasági adó megállapítása • A társasági adó a pozitív adóalap és az adó mértékének szorzata. A társasági adó mértéke 16%. Kivéve: a meghatározott törvényi feltételek teljesítése esetén az adó mértéke a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%, az e feletti összegre 16%. • Az így meghatározott adó az ún. számított adó. • Adómentességet élveznek, azaz nem kell a számított adót megfizetnie, többek között a közhasznú szervezeteknek, alapítványoknak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, ha a vállalkozási tevékenységükből származó bevétel nem haladja meg az összes bevétel 10% -át, de maximum 10 millió Ft-ot, stb. . • A fizetendő adó a számított adó csökkentve az adókedvezményekkel és a külföldről származó jövedelem után a külföldön megfizetett adóval.

8. Az adókedvezmények • Az adókedvezményeket a Tao. törvény 20. §-a, 21. §-a és 22. §-a tartalmazza. A társasági adókedvezménynek négy csoportját különböztetjük meg: • Beruházási adókedvezmények • Térségi és egyéb adókedvezmények • Kis- és középvállalkozások adókedvezménye • Fejlesztési adókedvezmény • A beruházási adókedvezmény a számított adó 100%-a. A kedvezményt elmaradott térségben létesített nagy beruházás, illetve a legalább 10 milliárd Ft értékű termék előállítást szolgáló beruházás esetén veheti igénybe a vállalkozó, de csak a 2002 dec. 31 előtt megkezdett beruházásokra. • A térségi adókedvezmény utoljára 2002 -ben volt érvényesíthető. • Egyéb adókedvezmény igénybevételére a szövetkezet, illetve annak jogutódjai jogosultak. Az adókedvezmény esetükben a kárpótlással kapcsolatos veszteség 17%-a. Ha az adózó árbevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-t a számviteli szolgáltatás alapján elszámolt szolgáltatási díj 15 százaléka minősül adókedvezménynek.

9. Az adókedvezmények • A fejlesztési adókedvezmény a PM egyedi engedélye alapján vehető igénybe. Az engedélyezés feltétele többek között, hogy a fejlesztéssel legalább 3 milliárd Ft. jelenértékű (hátrányos térségben legalább 1 milliárd Ft), 2002. december 31. után megkezdett, kizárólag önálló környezetvédelmi beruházást vagy szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházást helyezzenek üzembe, illetve üzemeltessenek. A beruházás értékének arányában kifejezett adókedvezmény a társasági adó összegéig vehető igénybe. A kedvezmény mértékét régiónként az EU szabályozza. A kedvezmény 10 adóévben vehető igénybe. • Kis-és középvállalkozások esetén adókedvezmény vehető igénybe a 2000. december 31. után felvett tárgyi eszköz beszerzéséhez, illetve előállításához kapcsolódó hitel kamata után. Az adókedvezmény ebben az esetben a hitel után fizetett kamat 40%-a, évente maximum 5 millió Ft. ( 2004. január 1. -e után felvett hitel esetén max. 6 millió Ft, max. az adó 70%-a)

10. A társasági adó és adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai Az osztalékadó I. • A társasági adóbevallás beadásának határideje az adóévet követő év május 31. • Az adóelőleg megállapítása önadózással történik, alapja az előző évi adó és az adóbevallással egyidejűleg kell bevallani az adóelőleget. (Ha az alapul vett előző évi adó összege meghaladja az 5 millió Ft-ot havonta-, ellenkező esetben negyedévente kell fizetni az előleget. ) • A vállalkozás köteles kiegészíteni az adóelőleget a várható éves társasági adó összegére az adóév december 20. -ig, ha az előző időszakban az árbevétele meghaladta az 50 millió Ft-ot időarányosan. • Az osztalékadóval kapcsolatos rendelkezéseket a Tao. törvény 27. §-a tartalmazta. Az osztalékadóra vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték.

Köszönöm a figyelmet!