Alapt okirat mdosts az j trvnyi szablyozs szerint

Alapító okirat módosítás az új törvényi szabályozás szerint

Emlékeztetőül 2014. május 31. 1. A közhasznúság ismételt megszerzésére illetve megtartására irányuló kérelmek benyújtása – hogy a törvényszék ne törölje a nyilvántartásból a civil szervezetet. 2. Beszámoló letétbe helyezése az OBH-hoz Akik a 2012 -es beszámolójukat sem helyezték letétbe, eddig az időpontig pótolhatták, ellenkező esetben a bíróság Törvényességi Ellenőrzési eljárást kellett, hogy indítson.

Emlékeztetőül 2016. Március 15. A létesítő okiratot legkésőbb eddig a dátumig kell módosítani amennyiben a civil szervezet: • nem közhasznú jogállású • nem ad be közhasznú nyilvántartásba vétel iránti kérelmet • ezen dátumig nem módosul semmiben a létesítő okirat 3

Elektronikus eljárás 2015. január 1 -től indul az elektronikus eljárás (tesztüzem: 2014. december 1 -től) Ügyfélkapus regisztráció lesz szükséges pl. a kérelmek benyújtásához. 4

Kötelező elemek - alapítványok Az alapítványok létrejöttének az ideje (határozott vagy határozatlan időre jött létre). Ha ez korábban nem szerepelt benne, akkor most bele kell írni az alapító okiratba. Az egyesületekkel szemben még mindig lehetőség van a határozatlan időre alakulni, ekkor legyen benne hogy határozott és hogy hány év, vagy határozatlan, valamint a megszűnésre vonatkozó szabályoknak. Csatlakozás: ezt is az új Ptk. követeli meg. Az alapító okiratnak szükség szerint rendelkezni kell a csatlakozás megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogokról. (A legtöbb alapítvány nyitott, amihez bárki csatlakozhat. ) A megszűnés kapcsán az okiratot át kell írni az új ptk. -nak megfelelően. Az alapítvány megszűnésének szabályait az új ptk. 402. és 403 -as paragrafus tartalmazza. Ha az alapítványnak felügyelő bizottsága van, meg kell adni, hogy hány tagú, hány évre választják, valamint az összeférhetetlenségről kell rendelkezni. 5

Kötelező elemek - egyesületek Hiba: A vezető tisztségviselő neve mindig hiányzik, korábban nem volt kötelező megadni. Az új ptk szerint nem elég megadni a vezető tisztségviselő nevét, hanem az összes elnökségi tagnak a nevét, lakcímét kell beleírni. Ez a ptk. általános szabályai miatt kötelező. Létesítő személyek nevét nem kell beleírni, még nem kérik, de célszerű tagjegyzéket vezetni. Egyesület alapszabályának tartalmaznia kell a tagok jogait, kötelezettségeit, külön fejezetben. Törölteti a bíróság még azt is, ha beleírják az alapszabályba azt, hogy: „a kiskorú tag életkorának megfelelő tisztségre választható”, mert csak nagykorú cselekvőképes személy lehet vezető tisztségviselő, elnökségi tag. Összeférhetetlenségi szabályok: ugyanúgy, mint az alapítványoknál: Vagy be kell idézni a jogszabályból, vagy hivatkozni kell a Ptk. 322 -re (általános szabályok a vezető tisztségviselőkre) 6

Kötelező elemek - egyesületek Alapszabálynak tartalmaznia kell az egyesület szerveit, azok hatáskörét, továbbá a tagokra, vezető tisztségviselőkre, felügyelő bizottságra vonatkozó kizáró - és összeférhetetlenségi szabályokat. Szerveit és hatáskörét: ez azt jelenti, hogy a közgyűlés, elnökség, ami szükség szerint van, azok megnevezését, valamint hány tagú az a szerv, mi a hatásköre. A felügyelő bizottságnál fel kell sorolni a feladat hatásköröket, mikor határozatképes a bizottság, hány tagja van, hogyan hozza a határozatait, és hány tagnak kell ott lennie az ülésen, hogy határozatképes legyen 3. könyv 26. par. Felügyelő szerv (továbbiakban felügyelő bizottság) létrehozása csak akkor kötelező, ha - a szervezet közhasznú minősítést szeretne és várható éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot (2013 -ban változott 5 millió forintról!). A felügyelő bizottság feladata, hogy az ügyintéző és képviseleti szervtől függetlenül ellenőrizze a szervezet törvényes működését. - a tagok több mint a fele nem természetes személy 7 - a tagság létszáma a 100 főt meghaladja.

Változásbejegyzési eljárás - Alapítvány Az eljáró bíróság: A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette. Kérelmező: Változásbejegyzés iránti kérelmet az alapítvány alapítója (ha több alapító van, az alapítók együttesen) vagy amennyiben az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője terjeszthet elő a bíróságon. Kérelmező lehet továbbá a kuratórium is abban az esetben, ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy az alapítói jogokat más okból véglegesen nem gyakorolja és az alapítói jogok gyakorlására más személyt vagy alapítványi szervet sem jelölt ki. A kérelem előterjesztése tekintetében alapítónak minősül az a személy vagy szerv akit/amelyet az alapítói jogainak gyakorlására kijelölt, továbbá az alapítói jogok gyakorlására is jogosult csatlakozó, illetve az a személy, akire az alapító jogait és kötelezettségeit átruházta. Kérelem-formanyomtatvány: A kérelmet az „Alapítvány változásbejegyzése iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. PK-102 V. jar 8

Változásbejegyzési eljárás - Egyesület Az eljáró bíróság: A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni amely a szervezetet nyilvántartásba vette. Kérelmező: Az egyesület változásbejegyzés iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő. Kérelem-formanyomtatvány: A kérelmet az „Egyesület változásbejegyzése iránti kérelem” ÁNYK űrlapon kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy – elektronikus útra kötelezett kérelmező esetében – elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a bíróságra. PK-101 V. jar 9

A kérelem papír alapon történő benyújtása Amennyiben a kérelmező nem elektronikus útra kötelezett, kérelmét papír alapon kétféle módon terjesztheti elő: • nyomtatványkitöltő program használatával • a nyomtatványt a bíróság internetes oldaláról kinyomtatva, majd azt kézzel kitöltve 10

A kérelem elektronikus benyújtása 2015. január 1. napját követően a beadvány kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő • ha a kérelmező jogi képviselővel jár el • ha a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri • a közhasznú jogállás megállapítása iránti kérelem, továbbá a már közhasznú szervezet nyújt be kérelmet 11

A kérelem letöltése www. birosag. hu 12

A kérelem letöltése www. birosag. hu 13

A kérelem letöltése www. birosag. hu 14

A kérelem letöltése www. birosag. hu 15

ÁNYK nyomtatványkitöltő 16

ÁNYK - Kötelezően kitöltendő lapok: A - Beküldő adatai 17

ÁNYK - Kötelezően kitöltendő lapok: B - Kérelmező adatai 18

ÁNYK - Kötelezően kitöltendő lapok: C 1 - Érintett adatok - Létesítő okirat módosításának kelte 19

ÁNYK - Kötelezően kitöltendő lapok: E - Képviseleti jog csak a képviselő, tehát nem az elnökség adatai (ha pl. a titkár is képvisel, akkor neki is külön kell kitölteni) 20

ÁNYK - Kötelezően kitöltendő lapok: M 1, M 2 - Csatolmányok listája (nem itt kell csatolni) 21

ÁNYK - Kötelezően kitöltendő lapok: K - Kérelem. Itt lehet bejelölni, ha egyszerűsített változásbejegyzést nyújtunk be, ekkor megnyilnak a mintaokirat lapjai. Nem javasolt még hibákat tartalmazhat, a törvényszék jobban szeret az "Okirat Sablon"-okból dolgozni. 22

Mellékletek csatolása 23

Mellékletek csatolása 24

Okirat sablon letöltése 2015 -től a szervezetek munkájának megkönnyítése érdekében A birosag. hu oldalon elérhetővé vált a módosításhoz használatos Létesítő okirat sablonja. Ez a sablon minden tekintetben megfelel a törvényi változásoknak, a Törvényszék erősen javasolja a használatát. A változásokat az eredeti alapszabályhoz képest, dőlt betűvel kell jelölni. 25

Okirat sablon letöltése 26

Okirat sablon letöltése 27

Okirat sablon letöltése 28

Okirat sablon letöltése 29

Gyakori kérdések: Kérdés: Mi a helyzet az 1%-al? Válasz: 1%-os adomány nem kötött a közhasznú státuszhoz. Azonban 1%-ot az kaphat, aki közhasznú tevékenységet folytat, ebből következtethetően, az is folytathat közhasznú tevékenységet, aki nem közhasznú jogállású. Törvényi változás: a 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a szerinti besorolás nem érvényes, helyette 2011. évi CLXXV. törvény van hatályban. Változott a közhasznú tevékenység fogalma is (2. § 20. pont). Közfeladatok (2. § 19. pont): www. civilhazveszprem. hu oldalról letölthető „Közfeladat táblázat”tartalmazza a régi közhasznú tevékenységek mostani jogszabályi megfelelőjét. Tehát akik eddig nem voltak közhasznúak, és most ezért nem is adtak be létesítő okirat módosítást de beadják a NAV-hoz az 1%-os igényüket, azoknál a NAV észreveszi, hogy a régi törvény szerinti közhasznú tevékenységek vannak felsorolva, ezért felszólítja a szervezetet, hogy aktualizálja ezeket az új törvény szerint. Ha a szervezet ezután módosítási kérelmet ad be a bírósághoz, akkor az egész létesítő okiratát aktualizálni kell az új Ptk. szerint. 30

Gyakori kérdések: Kérdés: Ha folyamatban van a létesítő okirat elfogadása, de közben újra változás történik a civil szervezet életében, mi a teendő? Válasz: A módosítási kérelmet be lehet adni a folyamatban lévő ügy alatt. Ha folyamatban van egy változásbejegyzési eljárás, és annak a folyamatban léte alatt ugyanarra az adatra nézve érkezik egy újabb kérelem, az első elbírálásáig a második kérelmet fel kell függeszteni. Ha más adatról van szó, akkor egyszerre bírálják el a két kérelmet. Kérdés: Nagyon régi/idejétmúlt a szervezet létesítő okirata, mit lehet vele tenni? Válasz: Ha túl bonyolult lenne a régi, idejétmúlt létesítő okiratot kijavítani, aktualizálni, van lehetőség egy teljesen új benyújtására. Ebben az esetben kerülni kell a régi alapszabály „hatályon kívül” helyezését, helyette az indoklásban pl. : „a jogszabályváltozásra tekintettel olyan mértékben módosítom, hogy a mai naptól ez a szervezet hatályos létesítő okirata” szöveg szerepeljen. Kérdés: Ha megszűnik egy alapítvány, akkor is kell rendelkezni a megmaradt vagyonról a létesítő okiratban? Válasz: Az alapítványoknál és az egyesületeknél sem kötelező elem. Vagy beírják a ptk. 404. par. hivatkozva, vagy megjelölik azt a létesítő okiratban, hogy kit jelölnek meg, melyik szervezetet vagy az alapítók visszakaphatják, amit ők bevittek alapításkor. Ha erről nincs rendelkezés, akkor a bíróság a Nemzeti Együttműködési 31 Alapnak juttatja a megmaradt vagyont.

Gyakori kérdések: Kérdés: ha valakinek bent van a nevében a társadalmi szervezet elnevezés, akkor küldeni fognak fellebbezést a név módosítására? Válasz: a miatt nem fognak fellebbezést küldeni, csak a közhasznúaknál kötelező a névmódosítás. Kérdés: Közhasznú alapítványnál, ha most nem felelt meg a közhasznúságnak a mérleg adatok miatt, mikor kérheti újra a közhasznúságot? Válasz: akkor kérheti először, amikor lesz két olyan lezárt üzleti éve, amelyik megfelelt a közhasznúságnak. Kérdés: közhasznúság törlését követően mikor lehet újra kérni a közhasznúságot? Válasz: Bármikor lehet kérni, törlés után, a jogerőre emelkedéstől újra lehet közhasznú. Kérdés: Melyik formában lehetséges a vezető tisztségviselők határozatlan időre szóló megbízatása (alapítványnál vagy egyesületnél)? Válasz: az alapítványnál lehetséges a határozatlan időre szóló megbízatás, egyesületnél 5 év, azon felül semmis. 32

Gyakori hibák: Civil szervezetek esetében nincs telephely, a bíróság csak székhelyet tart nyilván, mely az a cím, ahol a szervezet működik, hivatalos iratait fogadja. Ha pályázathoz, vagy egyéb okokból (adóhatóság) kifolyólag szükség van a telephely dokumentálására, beírható a létesítő okiratba, de a bíróság nem tartja nyilván (kivonaton nem szerepel), és ez miatt nem kell módosítási kérelmet beadni. Közfeladat meghatározásánál élő, hatályos törvényre kell hivatkozni konkrét név, szám és paragrafus megjelöléssel. Hiánypótlás: Magyar Köztársaság új elnevezése Magyarország, alkotmány új elnevezése Alaptörvény. 33

Gyakori hibák: Hiba: Társadalmi szervezet: beleírja az ügyészség a fellebbezésébe, hogy ez az elnevezés idejét múlt. Szíveskedjenek az egyesület vagy civil szervezet elnevezéseket használni. Az új Ptk. szerint az elnökséget ügyvezető szervnek kell hívni, a közgyűlést pedig döntéshozó szervnek. Szótöbbség: Régen kétharmad volt, sok egyesület alapszabályában benne van az, hogy mihez kell a kétharmados szavazattöbbség. Az új Ptk. szerint vagy egyszerű többséget vagy háromnegyedeset ismer főszabályként. Elnökség: Néhány olyan egyesület volt, ahol kéttagú volt az elnökség és a felügyelő bizottság. Az új Ptk. szerint minimum háromtagú elnökségnek kell lennie, vagy lehetőség van arra, hogy egyszemélyes vezetőséget válasszanak, ez esetben egy ügyvezető látja el az elnökség feladatait. 34

Anyagok letöltése www. civilhazveszprem. hu 35

Köszönöm a figyelmet! Bővebb információ: www. civilhazveszprem. hu civilhaz@vpmegye. hu 88/401 -110 Veszprém Kossuth u. 10. II/203. 36