A Magyar Szent Korona Prkay Dorottya 2013 12

A Magyar Szent Korona Prókay Dorottya 2013. 12. 04

A Szent Korona jelentősége A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban.

A Szent Korona eredete v A korona létrejöttéről, formájáról egyidejű írásos források nem maradtak fenn. A tudományos kutatások számára az egyetlen fogódzót ezért magának a királyi fejéknek a vizsgálata jelenti. v A korona keletkezésére vonatkozó elméletek három fő csoportba oszthatók: v A korona mint a pápa által Szent Istvánnak küldött hatalmi jelkép v A 20. század végén terjedésnek indult misztikus elméletek v A jubileumi 2000. évre készült tudományos összegzések, amelyek jelenleg a magyar tudományos közéletben nagy többségű támogatást élveznek

A korona leírása v A korona aranyból készült. v Rekeszzománc képekkel és igazgyöngyökkel, drágakövekkel van díszítve. v Felső része sötétebb, tisztább aranyból készült négy, 51 mm széles aranypánt. v Alsó része egy nagyobb ezüsttartalmú, ezért szilárdabb, világosabb aranyból készült abroncs, amelynek rekeszzománc képein görög feliratok vannak. v A korona magassága a tetején ferdén álló latin kereszt nélkül 127 mm. az alsó koronarész legnagyobb átmérője 216 mm, a legkisebb 204 mm, kerülete 720 mm. v Két oldalán négy-négy, hátul egy 10 -13 cm hosszú aranylánc lóg le róla, amelyek végén lóhere alakú foglalatban féldrágakövek vannak.

A korona leírása v A korona felső részét filigrán díszíti, a pántok szélén igazgyöngy és almandin ékkövek sorakoznak váltakozva, foglalatban. v Az egyes lemezek teljes felületét zománc borítja, felirataik latin nyelvűek. v A görög koronán nincs filigrán, a gyöngysort drótra felhúzva rögzítették. v A zománcképek a lemezek belső mélyedésébe illeszkednek és nem a teljes felületüket borítják. v A görög koronán az oromdíszeket és az abroncs peremét gyöngyözött aranydrót kíséri, amelynek megmunkálása más, mint a latin korona pántjait szegélyező gyöngyözött aranydróté.

A Szent Korona sémája

A Szent Korona elöl- és hátulnézete

A korona szerkezete A korona két, markánsan elkülönülő részből, a „görög koronából” és az úgynevezett latin koronából áll. Az összeillesztés minősége messze elmarad az egyes részek ötvösszakmai színvonalától.

A görög korona v Az ún. bizánci vagy görög koronából. Ez a korona felső résznél magasabb ezüsttartalmú, vastagabb, halványabb aranyból való abroncs, görög nyelvű magyarázattal ellátott rekeszzománc-képekkel. v Maga a görög korona is két részre oszlik: alsó és felső részre. v A felső rész: elöl fültől fülig háromszög alakú és félköríves oromzatok egymásutánja, 1 -1 színes drágakővel (vörös, kék, fehér). Hátul az oromzatok helyett nagy gyöngyök vannak. Elöl és hátul egy-egy kép díszíti, melyeken Krisztus, illetve Dukász Mihály bizánci császár képe látható. v Az alsó rész: nyolc, négyszögletű színes zománclemez váltakozik sima mezőkkel, a sima mezőkben drágakövek vannak, a zománclemezek arkangyalokat, szenteket, uralkodókat ábrázolnak.

A latin korona v A latin korona képein nyolc apostol szerepel. Közülük kettő, Tamás és Bertalan ábrázolása nem, vagy alig látszik, mert a korona alsó, bizánci részének kiemelkedő részei takarják azokat. v A koronán lévő ékkövek nagyalakú csiszolt és csiszolatlan zafírok, gránátkövek, rubinok és ametisztek. Emellett igazgyöngyök füzérei veszik körül a korona alsó pántját. A színes ékkövek és az áttetsző oromzati díszek révén a korona erős megvilágításban sokféle színben ragyog.

Felhasznált irodalom v http: //www. kiszely. hu/istvan_dr/038. html v http: //the-online. hu/erdekessegek/reszletek/794_koronagyanu/