A felsoktatsi intzmnyek misszii Hrubos Ildik Budapesti Corvinus

A felsőoktatási intézmények missziói Hrubos Ildikó Budapesti Corvinus Egyetem ildiko. hrubos@uni-corvinus. hu Prezentáció cím Az előadás a TÁMOP 4. 2. 1. B-09/1 KMR-2010 -0005 projekt egy vagy két sor, balrazárva keretében készült „Magyar Felsőoktatás 2011” Hazai vitakérdések – nemzetközi trendek A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának konferenciája 2012. január 25.

Az előadás vázlata • A felsőoktatás misszióinak bővülése – a harmadik misszió • A vertikális és a horizontális szemlélet kettőssége • A U-Map modell • A hazai adaptálás célja és módszerei • A hazai felsőoktatási intézmények fő csoportjai tevékenységük szerint • Néhány következtetés 2

A felsőoktatás misszióinak bővülése – előtérben a harmadik misszió • Az oktatás és kutatás mellett társadalmi szolgáltatások nyújtása (Európai Egyetemi Szövetség) • Az oktatás és kutatás mellett az innováció (OECD) • A kiterjesztett egyetem (az alkalmazott kutatási eredmények követése) • A vállalkozói egyetem – innovatív egyetem fogalom megjelenése (Burton Clarknál)

• • A tudástranszferben való érdekeltség Vállalkozások, szabadalmak Kulturális aktivitás Regionális elkötelezettség, regionális hallgatói vonzás és munkaerő-piaci szerep – jelentős regionális bevételek (U-Map modell)

• Az életen át tartó tanulás felvállalása – nem hagyományos hallgatói csoportok bekapcsolása • Technológia transzfer , az oktatás – kutatás – innováció egységben való kezelése • Társadalmi elkötelezettség (szolgáltatások, hagyományőrzés, régió tudat, környezetvédelem, hátrányos helyzetű csoportok segítése) E 3 M Project

Kiváltó okok: - erősödő verseny az erőforrásokért finanszírozási nehézségek az egyediség keresése társadalmi elfogadottságra való törekvés

A vertikális és a horizontális szemlélet kettőssége Rangsorkészítés (ranking) • Hierarchiában való gondolkodás • Értékítélet • Néhány kiemelt dimenzió, kevésszámú, jól mérhető indikátor • Az erőforrások koncentrálásához nyújt adalékot – a csúcsokra figyel Osztályozás (klasszifikáció, mapping) - Azt vizsgálják, hogy az intézmények milyen tevékenységeket folytatnak, nem azt, hogy milyen jól teszik azt - A tevékenységek széles körére utaló mutatók együttesét méri - Minden intézményre kiterjed - Intézményi csoportokat azonosít, egyedi intézmények összehasonlítására ad módot

A U-Map modell • A rendszer empirikus adatok felhasználásával épül fel, az intézmények jelenlegi jellemzőit figyelembe véve, nem pedig előzetesen meglévő, szabályozási típusok alapján. • Többdimenziós jellegű, többféle érintett szereplő szempontjait veszi figyelembe. • Nem hierarchikus, sem a vizsgálati dimenziók, sem az azokon belüli kategóriák tekintetében. • Leíró, nem pedig normatív jellegű. Nem értékeli az intézményeket az egyes dimenziók vagy indikátorok alapján. • Megbízható és ellenőrizhető adatokat használ. • Meglévő adatokra támaszkodik, nem igényel további adatfelvételeket.

Vizsgálati dimenziók és indikátorok

A hazai adaptálás célja és módszerei • Új megközelítésben, a megszokott kérdésfeltevéseket félretéve vizsgáljuk az intézményhálózatot, ezzel jobban meg tudjuk érteni a rendszer sokféleségének természetét. • A figyelem a tevékenységek egészére irányul, nem tulajdonít fontossági sorrendet az egyes tevékenység típusoknak. • 6 dimenzió, 27 indikátor mentén épül fel a modell, döntően a 2009/2010 -es tanévre vonatkozó adatok alapján.

Figyelemre méltó – jól ismert – tények: - a 69 felsőoktatási intézményből 34 intézmény ezer fő alatti hallgatói létszámmal működik - a hallgatók 86, 7%-a állami fenntartású intézménybe jár - a hallgatók ¾-e egyetemi státuszú intézménybe jár

A hazai felsőoktatási intézmények fő csoportjai tevékenységük szerint • 1. klaszter: kis hallgatói létszámú, hitéleti képzést nyújtó egyházi főiskolák • (16 intézmény, a hallgatók 1%-a, a szakok 1, 6%-a) • • • • A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Adventista Teológiai Főiskola Baptista Teológiai Akadémia Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Egri Hittudományi Főiskola Esztergomi Hittudományi Főiskola Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Győri Hittudományi Főiskola Pápai Református Teológiai Akadémia Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pünkösdi Teológiai Főiskola Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Sárospataki Református Teológiai Akadémia Sola Scriptura Teológiai Főiskola Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Szent Pál Akadémia

• 2. klaszter: kisebb hallgatói létszámú, dominánsan gazdaságiüzleti, illetve társadalomtudományi képzést nyújtó, magán főiskolák • (7 intézmény, a hallgatók 3, 8%-a, a szakok 3%-a) • • Általános Vállalkozási Főiskola Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Nemzetközi Üzleti Főiskola Tomori Pál Főiskola Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Zsigmond Király Főiskola 13

• 3. klaszter: nagyobb hallgatói létszámú, szélesebb képzési profilú főiskolák • (10 intézmény, a hallgatók 19, 2%-a, a szakok 14, 8%-a) • • • Budapesti Gazdasági Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Eötvös József Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Gábor Dénes Főiskola Károly Róbert Főiskola Kecskeméti Főiskola Kodolányi János Főiskola Nyíregyházi Főiskola Szolnoki Főiskola 14

• 4. klaszter: speciális, szűkebb képzési profilú főiskolák • (11 intézmény, a hallgatók 3, 7%-a, a szakok 3%-a) • • • Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapest Kortárstánc Főiskola Harsányi János Főiskola Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Magyar Táncművészeti Főiskola Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Rendőrtiszti Főiskola Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Wesley János Lelkészképző Főiskola Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

• 5. klaszter: széles profilú, de a klasszikustól eltérő szakmai összetételű egyetemek • (12 intézmény, a hallgatók 39, 6%-a, a szakok 34, 5%-a) • • • Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Semmelweis Egyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem 16

• 6. klaszter: speciális profilú, viszonylag kis egyetemek • (7 intézmény, a hallgatók 0, 9%-a, a szakok 5, 3%-a) • • Debreceni Református Hittudományi Egyetem Evangélikus Hittudományi Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem

• 7. klaszter: klasszikus egyetemek • (4 intézmény, a hallgatók 31, 9%-a, a szakok 36, 9%-a) • • Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem • 8. klaszter: nemzetközi egyetemek • (2 intézmény, a hallgatók 0, 1%-a, a szakok 0, 7%-a) • • Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Közép-európai Egyetem 18

Néhány következtetés • A hazai intézményhálózatban együttesen jelenik meg a hosszabb távon kialakult struktúrák stabilitása és több új elem, amelyet az utóbbi két évtizedben lezajlott társadalmi, gazdasági folyamatok generáltak. • Érvényesül az egyetem-főiskola törésvonal, de mind az egyetemek, mind a főiskolák jelentős különbségeket mutatnak. • Határozottan elkülönül a klasszikus, nagy állami egyetemek, a nemzetközi egyetemek, valamint a kis hallgatói létszámú egyházi főiskolák csoportja - a többi csoporton belül határozott diverzifikáltság, sokszor egyediség tapasztalható. • Érdemes a rendszer egészére is rátekinteni – vajon az intézmények együttesen betöltik-e a felsőoktatástól elvárt szerepet.

A kutatás részletesen megismerhető az NFKK füzetek 8. számában megjelent tanulmányok alapján. http: //nfkk. uni-corvinus. hu