Budapesti Outputfinanszrozs Corvinus Egyetem a felsoktatsban Prezentci cm

Budapesti Outputfinanszírozás Corvinus Egyetem a felsőoktatásban Prezentáció cím egy vagy két sor, balrazárva Dr. Boda György Stocker Miklós 2011. 12. 09 Budapest

Tartalomjegyzék TÁMOP-4. 2. 1/B-09/1/KMR-2010 -0005 • Input-, vagy outputfinanszírozás • Néhány alapfogalom • Outputfinanszírozás modellje • A finanszírozási rendszer ösztönző funkciói • Az outputfinanszírozás társadalmi beágyazódása

Input, vagy output finanszírozás TÁMOP-4. 2. 1/B-09/1/KMR-2010 -0005 • Ahol az output finanszírozás háttérbe szorul, ott a versenyképesség lehanyatlik. • Ahol a piaci hatások gyengék, vagy közvetetten, politikai mechanizmusok áttételein keresztül érvényesülnek, ott mindig felerősödik az input finanszírozás. • A Corvinus egyetemen vegyes finanszírozás van, de az első tétel értelmében az output finanszírozás arányának növelése kívánatos.

Néhány alapfogalom TÁMOP-4. 2. 1/B-09/1/KMR-2010 -0005 • Felsőoktatás alaptevékenységei – Oktatás – Kutatás – Tanácsadás – Szakmai gyakorlatosokkal történő szolgáltatás • Értékteremtési logika elemei: – Input/Erőforrás – transzformáció – output

Inputok/erőforrások meghatározása TÁMOP-4. 2. 1/B-09/1/KMR-2010 -0005 • A felsőoktatási intézmények számos input/erőforrás felhasználásával működnek, ilyenek: – az épületek, – az áram, a gáz, a víz, – a tudományos infrastruktúra, – a támogató személyzet • Az elsődleges értékteremtés inputjai/erőforrásai: – Oktatók, kutatók – Tananyag – Hallgató, kutatási kérdés, tanácsadási probléma, anyagok • Inputok, amelyen a transzformáció történik – Az oktatás esetén: a hallgatón. – A kutatás esetén: a kutatás tárgyán, illetve a kutatott ismereten. – A tanácsadás esetén: a tanácsadási problémán, esetleg a megbízón vagy szervezetén. – A szakmai gyakorlatosokkal történő szolgáltatás esetén: akár alapanyagon, akár ügyfélen.

Az értékes output meghatározása • TÁMOP-4. 2. 1/B-09/1/KMR-2010 -0005 Az értékes kibocsátás: – Az oktatás esetén: nagyobb tudású, több kompetenciával bíró hallgató, aki gyorsabban tud elhelyezkedni, jobban szereti a munkáját és nagyobb bérhez jut, mint ahogy ezek a tényezők a képzés nélkül alakulnának. – A kutatás esetén: releváns szakmai folyóiratban/monográfiában/konferencián közölt új ismeret, piacon értékesíthető megoldás, termék vagy szolgáltatás. – A tanácsadás esetén: az a megoldott probléma, egyéni, vagy szervezeti átalakulás, amelyért a megbízó hajlandó fizetni. – A szakmai gyakorlatosokkal történő szolgáltatás esetén: az a létrejövő termék, vagy a kielégített ügyféligény, amelyért az ügyfél hajlandó fizetni.

Jelenlegi finanszírozási struktúra TÁMOP-4. 2. 1/B-09/1/KMR-2010 -0005 • Döntően input finanszírozás – Képzési normatíva – Tudományos normatíva – Fenntartói normatíva – Feladathoz nyújtott normatíva – Saját bevétel • Képzési bevétel, ami gyakorlatilag hallgatói inputfinanszírozás • Kutatási bevétel, • Tanácsadási bevétel • Az állami finanszírozási logika átragad a költségtérítéses képzésekre is!

Az outputfinanszírozási modell tényezői • TÁMOP-4. 2. 1/B-09/1/KMR-2010 -0005 Az outputfinanszírozásnak a négy alaptevékenységen kell nyugodnia • A tanácsadás és a szakmai gyakorlatosokkal történő szolgáltatás esetén az outputot a piac pénzben méri, ezt érdemes ösztönözni • A kutatás esetén a tudományos publikációk „piaca” mér, ami azonban kvázi piac, ehhez mutatókat kell rendelni • Az oktatási tevékenység lehetséges mutatói: – Szakmában történő elhelyezkedés ideje – Bruttó kezdő fizetés – Bruttó fizetés öt év múlva

Az oktatási tevékenység outputfinanszírozási modellje TÁMOP-4. 2. 1/B-09/1/KMR-2010 -0005

Az outputfinanszírozás társadalmi beágyazódása TÁMOP-4. 2. 1/B-09/1/KMR-2010 -0005 Az oktatási ráfordítások akkor fognak megtérülni, ha • – a társadalmi mobilitás szolgálatában működnek egy dinamizálódó társadalmon belül, – ha rugalmas és átjárható rendszert biztosítanak, amelyek nem szegregálnak – ha az iskolák irányítása erős önkormányzatiságra támaszkodik és a kormányzati stratégiát csak egy adott szorzó közvetíti, – ha a magán és állami képzések rendszere kiteljesedik (de a magániskolákat kizárólag output alapon tudjuk elfogadni), – ha a felsőoktatás kiterjedten alkalmazni kezdi a korszerű menedzsment ismereteket a stratégia, marketing, a vezetői számviteli területén – ha rendelkezésre bocsátja azokat az erőforrásokat, melyek a tudásnak megfelelő társadalmi elismertséget biztosítanak, legalább olyat, mint Klebelsberg Kunóék biztosítottak a Horthy rendszerben.

TÁMOP-4. 2. 1/B-09/1/KMR-2010 -0005 Köszönjük a figyelmet! Várjuk hozzászólásaikat és kérdéseiket !