10 osztly Viking hadjratok Projektmunka A Viking Hadjratok

10. osztály Viking hadjáratok Projektmunka

A Viking Hadjáratok A viking hadjáratok 793 -tól 1042 -ig tartottak. Rettegésben tartották egész Európát és Amerikába is elhajóztak még körülbelül 500 évvel Kolumbusz Kristóf előtt.

Jelentősebb csaták • A mai Skandináviából indultak, a Jeges tengeren keresztül. Eljutottak az Atlanti-óceánig. Végig hajóztak Európa Északi partjain, majd a Gibraltáriszoroson keresztül bejutottak a Földközi-tengerre. Ezek után a Boszporusz és a Dardanellákat érintve kijutottak a Fekete-tengerre. Ezen kívül az Atlanti- óceánon kihajóztak Amerikába. • 793. angolszászok ellen 845. Hamburg ostroma 910. Párizs ostroma • 1000. körül Vinland (Amerika) felfedezése • 1042. Bréma alatti vereség: Viking hadjáratok vége.

• Híres vikingek • Leif Eriksson • Rollo • Vasbordájú Björn • Ragnar Lodbrok • Vörös Erik

Viking hajók

• A vikingek lelke benne van a hajóikban – mondta Winston Churchill. • A tenger ellenállhatatlanul csábította őket, s az általuk épített hajók nem csak közlekedési eszközök voltak, hanem legfőbb büszkeségük, legféltettebb kincsük, kedvenc alkotásuk. A hajóépítés a vikingeknél eleinte közösségi munka volt, amelyben a család összes férfi tagja részt vett. Később, a városiasodás korában, már fizetett mesterek végezték ezt a munkát. A viking hajók jellemzője az erős gerinc, a magasra felmeredő orr, a széles, lapos hajótest, ami stabil haladást tett lehetővé viharos tengeren is. Egy keresztvitorlával és egy evezősorral is rendelkezett. A viking hajók másik jellemzője, hogy egyetlen kormányevezővel irányították, amit mindig a hajó jobb oldalán helyeztek el.

• A hajóépítés fejlődésével párhuzamosan kialakultak a különböző célra használható hajótípusok. Nagy különbségek voltak a hadi és a kereskedelmi célra épített hajók között. A különböző hadihajókat három nagy csoportba lehet sorolni: • a snigg a skeid sárkányhajó

• A kereskedelmi hajóknak két típusa alakult ki: • knarr (knorr) a byrdinget A vikingek híján voltak a navigációs eszközöknek, csak egy fából készült tájolókorongot használtak. Ennek ellenére ők voltak a kor legmerészebb felfedezői, akik gyenge lehetőségeik ellenére is bátran vágtak neki a bizonytalannak.

Most pedig a vikingek nehézségeiről olvashattok a tengeri hadjárataik során.

A tengeri áramlatok

A tengervíz legfontosabb mozgásfolyamata a hullámzás, a tengeráramlás, és a tengerjárás. Hatásai minden partvidéket érintenek. A tenger hullámzását a tengerfelszín fölötti légréteg légnyomáskülönbségei és a nyomukban fellépő szél keltik. Tengeráramlásnak a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgását nevezzük. A tenger szintje naponta kétszer emelkedik, és kétszer süllyed. Az emelkedést dagálynak, a süllyedést apálynak, a szintingadozást pedig tengerjárásnak vagy árapálynak nevezzük. A tengerjárást elsősorban a Föld-Holdrendszer tömegvonzása kelti.

Az egyes tengeráramlások irányát a Coriolis-erő és a szárazföldek szabálytalan eloszlása módosítja. Megkülönböztetünk hideg és meleg tengeráramlatokat.

Köszönjük a figyelmet!