Szakdolgozat bemutatsa Magyarorszgi npessgszm modellezse Ksztette Baranyain Kerekes
Szakdolgozat bemutatása Magyarországi népességszám modellezése Készítette: Baranyainé Kerekes Tünde 2011.
Témaválasztás, cél A demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása nem csak hazánkra jellemző Európai statisztikák hasonlóak: • Alacsony születésszám • Csökkenő gyermekvállalási kedv • A várható élettartam növekszik Fogyó-öregedő társadalom jelensége Kutatások vizsgálják a jelenség következményeit (gazdasági-, társadalmi), és okait (gazdasági-, szociológiai-, pszichológiai-, kulturális, stb. ) Nincs kutatás arra vonatkozóan, hogy a jelenségre ható • egyes tényezők változása milyen mértékű hatással bír, és • a tényezők egymáshoz képest milyen mértékben befolyásolják az eredményt Célom: Meghatározni, hogy az általam relevánsnak vélt tényezők közül mely az, amelynek változása leginkább befolyással van a népességszám alakulására. Üzenet a gazdasági, gazdaságpolitikai szakemberek számára
A dolgozat szerkezete • A dolgozatban használt szakkifejezések, definíciók, fogalmak meghatározása • Szakirodalmi kutatások bemutatása • Az elemzési módszer • A felhasznált adatbázis jellemzőinek ismertetése reprodukálható a vizsgálat az adatbázis felhasználásával • Eredmények, számítások, szemléltető diagramok • Következtetések • A felhasznált szakirodalom jegyzéke, mellékletek
Fogalmak, definíciók Természetes szaporodási ráta = reprodukciós képesség: Egy nőre jutó gyermekek száma Tényleges szaporodás: A születések, halálozások, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlások egyenlege Foglalkoztatottak: 15 évesnél idősebb, van munkajövedelme Nem foglalkoztatottak: 15 -65 éves munkanélküli, munkát kereső Gazdaságilag aktív populáció A foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak együttesen Munkaképes korú népesség 15 -65 éves korcsoport Korfüggőségi arány A nem munkaerőként számon tartottak aránya a munkaerőként számon tartott munkaképes korúak aránya (fiatalok, és idősek korfüggőségi aránya)
Demográfiai elemzések A mutatószámok alakulását követik nyomon. Jellemző nemzetközi trendek: • A természetes szaporodási ráta szinte minden európai államban a szükséges 2, 1 alatt van • A tendencia évek óta tart • A fiatalok aránya a népességen belül csökken, az időseké nő • Előre jelzések szerint Európában 2050 -re a 14 év alatti korcsoport aránya a népességszám 25%-a, az idősek aránya 50% lesz, az idősek korfüggőségi aránya megduplázódik Magyarországi jellemzők: • 1981. óta csökkenő népességszám (halálozások száma meghaladja a születések számát) • 2050 -re a gazdaságilag aktívak és inaktívak aránya 2 : 1 • A természetes szaporodási ráta 1, 36, mélyen az európai átlag alatt • A gyermekvállalás ideje kitolódik • A rendszerváltást követően a gazdasági élénkülés nem változtatott a folyamaton • „Fogy a nemzet ereje”
Hazai szakértői álláspontok Szociológiai megközelítés – Dr. Ferge Zsuzsa Társadalmi egyenlőtlenségek, szegénység a kiváltó ok. Megoldás: anyagi támogatás Pszichológia megközelítés – Dr. Tóth Olga, Dr. Benda József Családpolitika, családtámogatás hiánya , dolgozó anyák miatti intimitás hiánya, pszichés zavarok („anyátlanság” átélése) a kiváltó ok Megoldás: a hagyományos családmodell támogatása, a népesség kapcsolati kultúrájának rehabilitációja Egészségügyi megközelítés – Dr. Kopp Mária Stressz-betegségek kockázata jóval magasabb a boldogtalan emberek körében. A gyermekekkel együttélés boldogabb életet jelent, a gyermekvállalás tehát eredője, és egyben oka a boldogságnak, így az egészséges, hosszú életnek. A gyermekvállalás tehát maga a terápia; Megoldás többek között: családi adókedvezmény, részmunkaidő, napközi Statisztikai megközelítés – Pongrácz Tiborné A házasságban élők inkább megvalósítják gyermekvállalási terveiket A társadalom értékrendje változik
Nemzetközi szakértői álláspontok Nemzetközi (EU-s) felmérések megállapításai: Egzisztenciális problémáktól tartanak a leginkább a gyermeket nem vállalók Bizonytalan, vagy jövőkép nélküli fiatalok családalapítási terveinek megvalósítása eltolódik Magasabb iskolai végzettségűek körében alacsonyabb a munkanélküliség Megoldás: Tanulmányok folytatásának támogatása Munkalehetőség, részmunkaidő, óvodai, bölcsődei ellátás biztosítása
Elemzési módszerek Követéses kérdőíves panel módszer – jellemző demográfiai felmérés Feltételei: Megfelelő számú, és összetételű minta Megfelelő kérdéssor, és válasz-lehetőségek A megkérdezettek követése (újabb kérdőív) Hátránya: A válaszok sokszor szubjektívek, benyomásokon alapulnak, a pillanatnyi érzelmi állapot befolyásolja Előre megfogalmazott válasz-lehetőségek – megközelítő okok COCO – összehasonlító elemzés (Component-base Object Comparation for Objectivity) Objektív input adatok alapján (bár szubjektív azok kiválasztása) Objektív output adatok Az input adatok változása modellezhető Elvileg korlátlan mennyiségű adatot képes kezelni Előrejelzési funkció
Futtatás paraméterei Kiválasztott területi egységek (Magyarországi NUTS 2 régiók) • Közép-Magyarország • Közép-Dunántúl • Nyugat-Dunántúl • Dél-Dunántúl • Észak-Magyarország • Észak-Alföld • Dél-Alföld Kiválasztott tényezők: • Népességszám: (lakosság) mint vetítési alap a méretfüggőséget okozó változóknál • Foglalkoztatottsági adatok: foglalkoztatottak száma (e fő) • Munkanélküliségi adatok: munkanélküliek száma (e fő) • Jövedelem (nettó kereset) / lakos • Bölcsődei férőhelyek száma / lakos • Óvodai férőhelyek száma / lakos • Felsőfokon tanulók száma / lakos 2002 -től 2009 -ig idősoros adatok (KSH adatbázis felhasználásával) A régiók jellemzői: • a népességszám minden régióban csökken • a fogyás intenzitása régiónként eltérő • érzékelhető a Közép-Magyarországi régió elszívó ereje (tényleges szaporodás nő)
Eredmények A futtatás során meghatározásra kerültek: • Az egyes tényezők egy főre jutó értéke • Az egyes tényezők lehetséges minimum és maximum értékéi • Ezek lehetséges összes kombinációja • Minden egyes kimenetelhez tartozó egy-egy érték, mely alapján • Rangsort állítottam fel (70 elemű). Első eleme az összes lehetséges tényező legmagasabb értékét képviseli • A lépcsőnkénti értékek alapján megállapítható a kimeneti adatra ható tényezők egymáshoz viszonyított aránya, és az egyes tényezők súlya Jól elhatárolható egymástól az egyes tényezők hatása az egyetlen kimeneteli adatra (népességszámra): 1. Foglalkoztatottság (1%) 2. Felsőfokú intézményben tanulók (5%) 3. Nettó jövedelem (6%) 4. Bölcsődei férőhelyek száma (10%) 5. Óvodai férőhelyek száma (35%) 6. Munkanélküliségi ráta (43%)
Megállapítások Ha a gyermekvállalási kedv növekedése csak a jólét függvénye lenne, a fejlett európai államokat nem fenyegetné e probléma. Vizsgálatom eredménye szerint a munkanélküliség, és összességében infrastrukturális ellátás minősége (óvodai, bölcsődei férőhelyek) befolyásolja leginkább a népességszám alakulását. (optimum megtalálása) Az egzisztenciális biztonság megteremtése (biztonság tudat) fokozza a gyermekvállalási kedvet. Az egzisztenciális biztonság megteremtésére nagyobb esély van a magasabb iskolai végzettség elérésével; csökken a munkanélküliségtől való félelem. A nők foglalkoztatottságának segítése, a részmunkaidő, részfoglalkoztatottság támogatása növeli a fiatal családok biztonság tudatát, erősíti a jövőképét. A vizsgálatot érdemes kiterjeszteni további releváns tényezőkre, és bővebb adatbázisra. A COCO elemzési módszerrel meghatározható az egyes tényezők optimális értéke, mely még pozitívan hat a népességszám alakulására
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
- Slides: 12