A SZAKDOLGOZAT A szakdolgozat elksztse s megvdse a

A SZAKDOLGOZAT

• A szakdolgozat elkészítése és megvédése a záróvizsga része. • A hallgató választhat a tanszékek által javasolt szakdolgozati témák közül, vagy írhat a saját maga által választott témáról is. (Az utóbbi esetben tanszékvezetői engedélyt kell kérni. ) • Terjedelem: minimum 30 oldal • Kizárólag tudományos igényű, elméleti vagy empirikus jellegű, megfelelő bibliográfiai apparátussal ellátott dolgozatokat fogadunk el. • A szakdolgozatnak tükröznie kell a hallgató széleskörű szakirodalmi tájékozottságát a választott témában.

Formai követelmények Címlap Szöveg Intézmény, szak Dolgozat címe A szerző neve A konzulens neve Intézmény székhelye Évszám egy oldalon 28 sor egy sorban 65 leütés 3 -3 cm margó 1 cm bal oldalon, a kötésnek

Hogyan készítsünk szakdolgozatot? • Témaválasztás • Kutatási terv + időbeosztás • Anyaggyűjtés - rendszeres kutatás - hólabda rendszer - kerülő utak módszere • Feldolgozás • Formába öntés

Szerkezet · Bevezetés: az adott jelenség ismertetése, felvázolása. (Kutatási cél, illetve probléma) · Az előzmények kritikai bemutatása. (Problématörténet) · Hipotézis: feltételezések a probléma megoldására. · Az anyaggyűjtés módszereinek, konkrét feladatainak ismertetése. (Metodika) · A gyűjtött adatok ismertetése, elemzése. (Bizonyítás) · A bizonyított megállapítás tömör megfogalmazása; érvényességi körének, feltételeinek meghatározása. (Következtetés) · A következtetés hasznosíthatóságának számbavétele.

Arányok · rövid bevezetés, · 3 -6 oldalas problémafelvető és problématörténeti rész, · fél oldalasnál nem hosszabb hipotézis · a metodika ismertetése 2 -4 oldal, · a tények elemzésére 10 -15 oldal · Az összegező következtetés s a tanulságok megfogalmazása 2 oldal · a következtetések 2 oldal. · 2 oldal, a felhasznált publikációk jegyzéke

Az alkotás folyamata · Megfelelő, kifejező, rövid címet kell választani · A dolgozat 7 szerkezeti eleme szerint csoportosítsa a mondanivalót. · Ezt követően érdemes a teljes mondanivalót kellően tagolva, s minél szűkszavúbban leírni. · A leírtakat érdemes többször is elolvasni, s más, hozzáértő olvasó helyzetébe képzelve magát kiegészíteni, itt-ott részletezni, a bizonyítást teljessé tenni. · A jegyzeteket, hivatkozásokat pontosan össze kell állítani. · Csak legvégül kell a szöveget stilizálni, tagolni. · Ha a kézirat teljesen kész, érdemes újraolvasni, s kritikus elemzésnek alávetni.

Irodalomjegyzék • A dolgozat fontos része a bibliográfia. Ha a bibliográfiai címleírások nem pontosak, a dolgozat elfogadhatatlan!

A BIBLIOGRÁFIAI CÍMLEÍRÁS SZABÁLYAI • A forrást többféleképpen meg lehet adni, de egy írásművön belül következetesen az egyik fajtát alkalmazza.

Könyv 1. A szerző vezeték- és keresztneve 2. A mű címe és alcíme. 3. Kiadó 4. A kiadás helye 5. A kiadás éve Pl. : Fehér Katalin: A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1999.

Folyóiratcikk 1. A szerző vezeték- és keresztneve 2. A cikk címe 3. A folyóirat címe. 4. Az év és a szám. 5. Mely oldalakon található a cikk? Pl. : Boreczky Ágnes: Menni vagy maradni? A tanárok iskolai konfliktusairól. Új Pedagógiai Szemle, 1995. 4. sz. 68 -97.