Magyarorszg fenntarthat fejldsnek kulcskrdsei hossz tv energiastratgia zld

Magyarország fenntartható fejlődésének kulcskérdései: hosszú távú energiastratégia, zöld gazdaságfejlesztés 2010. október 1. , Szeged Bencsik János energiaügyi és otthonteremtési államtitkár

Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A valódi ok az erőforrások túlfogyasztása. A kialakult válság kezelését és tartós megoldását is ennek megfelelően, merőben új gondolkodással kell megközelíteni. 2

3

Az igazságosság próbaköve § Ha ma nagymennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk a levegőbe, akkor az több évtized múltán is érzékelteti kedvezőtlen hatását - Az éghajlatváltozás ezért a nemzedékek közötti igazságosság próbaköve § Az éghajlatváltozás hatására a természeti környezet is megváltozik, ezért egyben a teremtéssel szembeni igazságosság próbája is § A gyengéket és szegényeket különösképpen is sújtja, ezért az emberek és a nemzetek közötti igazságosság próbája is 4

A klímaváltozás, nemzetbiztonsági kérdés § Az elsődleges szempont azon képességek fejlesztése lesz, amelyek segítségével a romló életkörülmények is túlélhetőek lesznek, és amelyekkel hosszútávon is biztosítható az egyén és a közösség fennmaradása § A magyar lakosságot és gazdaságot fel kell készíteni egy melegebb és szárazabb időszakra, illetve a szélsőséges időjárási jelenségekre, és ezek következményeire § Az egyes régiók, kistérségek, települési típusok, társadalmi csoportok nem egyformán sérülékenyek 5

Értékváltásra van szükség § Az állam nem lehet közömbös az igazságossággal szemben, és minden ember, valamint a természet iránt is szolidárisnak kell lennie, és felelősséget kell vállalnia értük § Értékváltás nélkül semmilyen technikai megoldás, vagy az éghajlatvédelmet célzó politikai tárgyalás sem vezethet célra § Az új érték lényege, hogy minden embert azonos méltóságúnak tekint, képességeitől függetlenül, és mindenki számára emberhez méltó körülményeket követel meg 6

Kormányprogram - 2010. június „A 21. században a világ visszatér az emberiség alapjaihoz: újból a termőföld, a víz, az élelem, az energia lesz a fontos. Furcsa dolog, de mi magyarok éppen annak vagyunk bővében, ami a 21. században a világ sok helyén szűk keresztmetszetté válik. Magyarország gazdag földalatti vizekben, ivóvízben és termálvízben. ” 7

Kormányprogram – 2010. június „Az alacsony népsűrűség és a tágasság is előny az életminőségre építő európai stratégiában. Az alternatív energiaforrások, különösen a nap-, a geotermikus energia, és a bioenergiák terén is bőségben vagyunk. A sikerhez azonban az anyagi erőforrásokon túl szellemi és lelki forrásokra is szükség van. ” 8

Nemzeti Együttműködési Program § § § Gazdaság talpra állítása Rend Egészségügy Szociális biztonság Demokratikus normák 9

A fenntartható fejlődés társadalmi feltétele Olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző társadalom kialakulása, amelyben a boldogulás alapja az egészség, a tudás, az erkölcs - amely többek között a hiten, a bizalmon és tisztességen alapul -, valamint a családi, közösségi és nemzeti összetartozás. 10

A fenntartható fejlődés gazdasági feltételei Olyan új közmegegyezés, amelyben a gazdaság és a társadalom szereplői, valamint a közhatalom gyakorlói elfogadják a termékek és szolgáltatások reális árazását. Cserébe tartós és egyszerű szabályozó környezetre, valamint bürokrácia- és korrupció mentes hivatalokra számíthatnak. 11

A fenntartható fejlődés közhatalmi feltételei Elsődleges feltétel, a szilárd politikai konszenzuson nyugvó tartós közbizalom. A politika feladata olyan normaalkotó szabályozást kidolgozni, amelyet a végrehajtás iránti széleskörű elkötelezettség övez. A másik fontos feltétel a példamutatás, azaz a közhatalom gyakorlóinak hiteles, közbizalmat építő intézményrendszert kell kiépítenie. 12

A fenntartható fejlődés kulcsterületei az élelmiszer önrendelkezés biztosítása az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása az energiafüggésünk csökkentése vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése a lakosság környezeti- és klímatudatosságának fejlesztése az oktatás minden szintjén • az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó K+F támogatása • • A biztonságos energiaellátás mindezek egyik háttérfeltétele 13

Magyarország energiatükre a fenntarthatóság szemszögéből • Földgázfelhasználásunk túlsúlyos • Megújuló energia hasznosításunk minimális • A hazai épületállomány részesedése meghatározó a végenergia-felhasználásban • Épületeink energiafelhasználása pazarló • Nincs energiatakarékos közlekedés-fejlesztési stratégiánk 14

Alapvetések • Erősebb állami szerepvállalásra van szükség • Nemzetközi kötelezettségeinket nemzeti érdekeinknek megfelelően kell megtervezni • Az ország súlyával és erőforrásaival arányos részvétel a globális problémák megoldásában • Szabályozási hitelesség helyreállítása – átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás • Az ország területén gazdaságosan „kitermelhető” megújuló energia az éves energiaszükséglet 36%-át képes biztosítani 15

Energiapolitikai célkitűzések • Energia importfüggőség mérséklése § § Energiatakarékossággal Energiahatékonysággal Megújulók részarányának növelésével Beszerzési útvonalak diverzifikálásával Energiaszegénység csökkentése Állam szabályozó szerepének erősítése Új megállapodás az energiaszolgáltatókkal Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása • Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése • • 16

Szükséges intézkedések • Intézményrendszer átalakítása § Szabályozó rendszer hitelességének helyreállítása § Átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás megteremtése • Energetikai információkhoz való szabad hozzáférés biztosítása • Felsőfokú energetikai képzés megerősítése • K+F források átcsoportosítása Realista, közösségi érdekű, fogyasztóbarát, objektív helyzetértékelésen alapuló energiapolitika 17

Célok • A hazai energia-szerkezet módosítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése • Az energiatermelés és felhasználás hatékonyságának fokozása • A kapcsolódó ipar és szolgáltatás tudatos bővítése 18

Szükséges lépések • Fel kell értékelni a magyar társadalom jelenleg „kis befolyású” szereplőinek – lakosság, önkormányzat, KKV – érdekeit • Intézményi háttér megteremtése: „zöld fejlesztési és finanszírozási alap” létrehozása 19

Kötelező átvételi rendszer átalakítása • Átvételi szabályok és engedélyek egyszerűsítése; • Differenciált támogatási formák (biomassza, nap, szél, kapcsolt stb. ); • Háztartási kiserőművek kérdése, szigetüzem rendszerek jogi és szabályozási feltételeinek megteremtése; • Kapcsolt energiatermelés során a megújulók előnyben részesítése; • Kis- és közepes rendszerek támogatása, zöldáram és „zöldhő” támogatási feltételeinek megteremtése (összekapcsolás) • Prémium rendszerek kidolgozása (előnyt élvez az, aki komplex projektet valósít meg, munkahelyeket teremt, veszélyes hulladékot semmisít meg stb. ) • Hosszú átvétel biztosítása a kiszámíthatóság elve mentén • Nagyerőművek zöldáram támogatásának fokozatos leépítése 20

Zöld gazdaságfejlesztés Természeti-társadalmi egyensúly megteremtése Nemzetközi vállalások teljesítése Zöld gazdaságfejlesztés 21

Új Széchenyi Terv 7 kitörési pont: • • Gyógyító Magyarország Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés Otthonteremtés Vállalkozásfejlesztés Tudomány - Innováció – növekedés Foglalkoztatás Közlekedés - tranzitgazdaság 22

Új Széchenyi Terv Zöld gazdaságfejlesztés – hatása a fenntarthatóságra • Természeti rendszerek egyensúlyának helyreállítása • Évtizedekre szóló belső piac építés • Foglalkoztatás bővülése - társadalmi egyensúly helyreállítása • Mérséklődő energiaimport – csökkenő függőség • Zöld innováció - új piacok elérhetősége • Növekvő GDP - javuló fizetési mérleg • Önkormányzati, mezőgazdasági, és KKV szektor felértékelődés • Mitigációs és adaptációs feladatok teljesítése 23

Az energetikai feladatok megosztása a központi kormányzati intézmények között • Nemzetgazdasági Minisztérium § Stratégia- és programalkotás • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium § Szabályozás, jogszabályalkotás, végrehajtás 24

Államtitkárság feladatai • Új Széchenyi Terv 2010 -14 • Hosszú távú nemzeti energia stratégiája (2030) • Nemzeti fenntartható fejlődés stratégia • Európa 2020 stratégia • Épületenergetikai, energiatakarékossági programok • Otthonteremtési program • Öko-gazdasági mutatórendszer Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkár Bencsik János Olajos Péter Otthonteremtés és építésgazdaság 25

Köszönöm a figyelmet! janos. bencsik@ngm. gov. hu 26