kolgiai gazdlkodsban alkalmazhat gyomszablyozsi mdszerek A burgonya s
Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható gyomszabályozási módszerek A burgonya és sárgarépa gyomszabályozása Zilahiné Bede Györgyi 2006
Célkitűzés § Gyomszabályozás ökológiai gazdálkodásban § Gyomszabályozási módszerek, eszközök § Burgonya, sárgarépa § Elmélet – gyakorlati megvalósítás
Ökológiai szemléletű gazdálkodás § § § § § Környezettudatos Ember - természet kapcsolata Zárt rendszer Szintetikus vegyszer nélküli Megelőzés, nem orvoslás 1997 -ben 1. 000 ha ellenőrzött gazdaság 2005 -ben 122. 615 ha Burgonya 39, 31 ha Sárgarépa 23, 19 ha
Anyag és módszer § Gyomok elleni védekezési eljárások § irodalmi - gyakorlati § 2005 június ökofarm látogatás § adatgyűjtés Galgahéviz § 2005 Szeptember MOM ökopiac § Kérdések 8 termelő, ebből 3 biodinamikus § Hány hektáron termesztenek burgonyát - répát § Gyomszabályozó módszerek § Mit alkalmaznak, az agrotechnikai – mechanikaibiológiai gyomszabályozó módszerek közül § Jellegzetes gyomok
A gyomnövények „Gyomnövénynek nevezzük bármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagymagumó stb. ), amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos. ”
A burgonya fontosabb gyomnövényei § § § § § Tavasszal csírázó nyárutói egyévesek (T 4) közönséges kakaslábfű (Echinocloa crus-galli) fehér libatop (Chenopodium album) szőrös disznóparéj (Amarantus retroflexus) parlagfű ( Amrosia elatior) pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis) fakó muhar (Setaria glauca) zöldmuhar (Setaria viridis) csattanó maszlag (Datura stramonium)
A burgonya fontosabb gyomnövényei § Talajban telelő évelő tarackos, rizómás fajok (G 1) § tarackbúza (Agropyron repens) § csillagpázsit (Cynodon dactylon) § Szaporítógyökeres fajok (G 3) § apró szulák (Convulvulus arvensis)
A sárgarépa fontosabb gyomnövényei § Nyárutói egyévesek (T 4) § § § § § kakaslábfű (Echinocloa crus-galli) fehér libatop (Chenopodium album) szőrös disznóparéj (Amarantus retroflexus) parlagfű (Amrosia elatior) pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis) fakó muhar (Setaria glauca) kövér porcsin (Portulaca oleracea) csattanó maszlag (Datura stramonium) vadmurok (Daucus carotta)
A sárgarépa fontosabb gyomnövényei § Talajban telelő évelő tarackos fajok (G 1) § tarackbúza (Agropyron repens) § csillapázsit (Cynodon dactylon) § Szaporítógyökeres fajok (G 3) § apró szulák (Convulvulus arvensis) § mezei acat (Cirsium arvense)
A bakhátas művelés célja és előnye sárgarépában § Nagyobb a termés mennyisége § Kiváló a minőség, a gyökértest nem ágazik el § A répa feje nem zöldül § A laza szerkezetű bakhátból könnyebb a betakarítás § A bakhát tenyészidőszakban történő rendszeres ápolásával csökkenthető a kártevők száma § Gyomszabályozás rendszeres sorközműveléssel jól elvégezhető
Agrotechnikai gyomszabályozás § Megelőzés § Vetésforgó § § § - csökkenti a magprodukciót - megszakítja a gyomok életciklusát - nem hagyja felépülni a gyompopulációt - csökkenti az áttelelő szaporító képleteket A vetésidő helyes megválasztása Ugaroltatás Tarlóhántás – betakarítás után Tarlóápolás Hamis magágy készítése - vetés előtt napokkal, hetekkel § Gyomfojtó növények vetése a vetésforgóban § Mulcsozás - újrahasznosított papír, növényi maradványok, szalma, kéreg, fűrészpor, faforgács, fólia: fekete, barna, kék, feketén fehér, áttetsző
Mechanikai, fizikai gyomszabályozás § Kelés előtti és kelés utáni § Gyomlálás, gyomlálókés, kerti kapák § Kaszálás § Éjszakai talajművelés § Hálóborona § Gyomfésű, vagy fésűborona § Küllőskapa § Sorközművelő kultivátorok § Rotációs gyomirtók § Forgóboronák § Gyomkefék, vagy kefekapák § FIZIKAI GYOMSZABÁLYOZÁS: § Éjszakai talajművelés
Kultivátor Küllős kapa Hálóborona
Hőhatáson alapuló gyomszabályozó módszerek § Lángolás - gyomperzselő § teljes felületen, a sorokban és sorközökben § hő hatására a sejtfehérjék részben kicsapódnak § bután gázzal működve környezetbarát § Infravörös sugárzás § infravörös tartományban működő hősugárzó
Biológiai gyomszabályozás § Mikoherbicid § gombaspórák kijuttatása a gyomnövényre (kísérlet alatt) § Allelopátia § § § a növények kölcsönhatása egymásra serkentő - gátló hatás csírázásra növekedésre fejlődésre § Gerincesek § legeltetés § § § juh, szarvasmarha, ló baromfiak (tyúk, pulyka) sertés
Galgahévíz, Gódor bio Bt. családi ökológiai gazdaság § 1993 -ban kezdődött az átállása és 1996 -tól már teljes ökológiai gazdaságként működött. § 1996 -ban 5 ha-on indította el § ma 27 hektár a terület § Öntözött zöldséges vetésforgó növényei § - paradicsom, - káposzta, - zeller, - sütőtök - póréhagyma, - paprika, - kukorica, - cékla, - vöröshagyma, - dinnye, - borsó, - sárgarépa, - burgonya
Galgahévíz, Gódor Bio Bt. családi ökológiai gazdaság § 2005 -ben, burgonyát 2, 7 hektáron, sárgarépát 2 hektáron termesztett § Értékesítés -feldolgozóknak - bioboltoknak - lakóhely körzetében - ökopiacon
A burgonya ökotermesztése a galgahévízi gazdaságban § Talajelőkészítés § őszi mélyszántás, talajlezárás, tavasszal simítózás, forgóborona § Elővetemény § § § borsó, mustár, (baromfitrágya) Ültetés április közepén - ültetőgéppel, - elsődleges bakhát, a második bakhátat kelés után, amikor még kicsi a gyom § Fajta § Desire és Agria § Gyomszabályozás § kelés után - fésűs borona, később sorközművelés, a tövek körül kézi kapálás
A burgonya ökotermesztése a galgahévízi gazdaságban § Lombtrágyázás § háromszor Biomit és Hungavit kijuttatása § Növényápolás § háromszor permeteztek burgonyabogár ellen Novodor, és fitoftóra ellen Cuproxat keverékével § Öntözés § esőszerűen, konzolos megoldás § Leggyakoribb gyomok § kakaslábfű, csattanó maszlag, disznóparéj § Termésátlag § 2005 őszén 44 t /ha
A sárgarépa ökotermesztése a galgahévízi gazdaságban § Őszi talaj előkészítés § tarlóhántás, mélyszántás, tárcsázás § Elővetemény § vegyes kultúra - tök, dinnye, paprika § Tavaszi talaj előkészítés § február vége- március eleje § simítózás, forgóborona, és tavaszi bakhátkészítés § Művelésmód § bakhátas művelés, ikersoros elrendezés
A sárgarépa ökotermesztése a galgahévízi gazdaságban § Vetés § március vége – április eleje, szemenkénti vetés § Fajta § NEVIS, NEPTUN § Öntözés § sok csapadék, nem öntöztek § Gyomszabályozás § kelés előtt gyomperzselés, kelés után kultivátorozás, kézi gyomlálás, 2 -3 -szor kapáltak. § Leggyakoribb gyom § disznóparéj, kakaslábfű § Termésátlag § 2005 őszén 40 t/ha
Értékelés § Agrotechnikai módszerekközül legtöbben alkalmazták § vetésforgó § vetésidő helyes megválasztása § biodinamikus gazdálkodásban vetésnaptár § tarlóhántás § tarlóápolás § gyomfojtó kultúrnövények használata
Értékelés § A mechanikai módszerek közül alkalmazták § kézi gyomlálás (a kisebb területeken) § kapálás (még nagyobb területen is) § gyomfésű § sorközművelő kultivátor § rotációs kapa § (gyomperzselő)
Értékelés § Biológiai gyomszabályozás közül alkalmazták § Növényi kivonatok – biodinamikusban § baromfiak – ahol állattartás van
Értékelés § A gazdaságokban legáltalánosabban előforduló gyomnövények § T 1, T 4, G 1, G 3 -as életforma növényei voltak, a burgonya és sárgarépa állományban. § A tyúkhúr, szőrös disznóparéj, csattanómaszlag, fehér libatop, kakaslábfű, muharfélék, aprószulák § A gazdák egyöntetűen jó termésátlagról számoltak be
Következtetés § Eredményes és sikeres volt az agrotechnikai és mechanikai gyomszabályozó módszerek alkalmazása § A zöldségtermesztés sikeresen megoldható vegyszeres gyomirtás nélkül is, mely nem szükségszerű és nem egyedüli megoldás. § Az ökológiai termesztés, nagyobb odafigyelést, törődést igényel. § Eredménye nagy tápértékű, vegyszermentes egészséges növény, mely minden fáradságot megér.
- Slides: 32