Kereskednk teht gyarapodunk Avagy mirl szl az Eurpai

Kereskedünk, tehát gyarapodunk… Avagy miről szól az Európai Unió közös kereskedelempolitikája? Babes-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság kar Kolozsvár, 2010. november 8. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, RMDSZ, EPP 1

TÉMAKÖRÖK 1. Közös kereskedelempolitika 2. Az EU súlya a világkereskedelemben 3. Kereskedelmi egyezmények típusai a partnerországokkal illetve régiókkal 4. Döntéshozatal az EU-ban, és konkrétan a közös kereskedelempolitikában, a Lisszaboni Szerződés után 5. Esettanulmány: EU - Dél-Korea Szabadkereskedelmi Megállapodás - FTA 2

1. Az EU közös kereskedelempolitikája 3

Mit jelent: EU közös politika ! Közös politika ≠ Közösségi politika ! • Közös politikák – azon politikák, amelyek az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, tehát olyan területekre vonatkoznak, ahol a Szerződés* értelmében az EU döntési kompetenciája a meghatározó Ezek: közös kereskedelempolitika, közös mezőgazdasági politika, közös közlekedési politika, versenypolitika, gazdasági és monetáris unió, regionális politika • Közösségi politikák – kiegészítik a tagállamok e területen folytatott nemzeti politikáit, pl. iparpolitika, energia, foglalkoztatás, stb. * Az EU működéséről szóló szerződés (Lisszaboni Szerződés), az EU Hivatalos Lapja C 83/1, 2010. 03. 30 4

Mit jelent: EU közös kereskedelempolitika I. - A közös kereskedelempolitika bevezetésének szükségességét az Európai Közösségek megalakulásának egyik fő célja, a vámunió hívta életre. A vámunióval a tagállamok a külső országokkal folytatott kereskedelmük szabályozását közösségi szintre emelték. 5

Tehát: Két EU tagország közötti kereskedelem nem minősül külkereskedelmi ügyletnek. A tagállamok egymás közötti kereskedelmét a belső piaci politika szabályozza. A vámunió: a tagállamok közös külső vámtarifákat alkalmaznak az Unióba belépő árukra. VAGYIS: függetlenül attól, hogy egy termék mely tagországnál lépi át az Unió határát, az exportőrének ugyanazokkal a feltételekkel kell számolnia. Egy kívülről érkező termék, amelyre egy tagországban már megfizették a vámot, szabadon továbbszállítható egy másik tagországba. A mezőgazdasági termékek kereskedelme nem tartozik a közös kereskedelempolitika hatálya alá, arra a közös agrárpolitika rendelkezései vonatkoznak. 6

Mit jelent: EU közös kereskedelempolitika II. A következő tevékenységeket foglalja magába a közös kereskedelempolitika: • a tagállamok közös vámtarifákat fogadnak el • közösen kötnek vám és kereskedelmi megállapodásokat külső országokkal vagy régiókkal • egyesítik liberalizációs intézkedéseiket, exportösztönző politikájukat és a kereskedelmük védelmét biztosító (védintézkedések) mechanizmusokat 7

A kereskedelempolitika alakulásának útja • 1957: Római Szerződés, Európai Gazdasági Közösség a hatok között (Franciao. , Németo. , Olaszo. , Be. Ne. Lux államok) • 1958 -1970 között a kereskedelmi forgalom meghatszorozódik a hatok között • 1968: Létrejön a vámunió • A közös kereskedelempolitika a tagállamok közti vámok végleges lebontása után, 1970 -ben lép hatályba, azonban bizonyos elemei a tagállamok különböző érvényben lévő kétoldalú kereskedelmi megállapodásai miatt csak 1975 -től működnek !! A tagországok csatlakozásukkal egyidejűleg átveszik az EU-s közös kereskedelempolitikát (Románia, 2007. jan. 1. ) 8

A kereskedelem szerepe az európai integrációban Célok: Közös piac egységes piac (vagy belső piac) Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek (4 alapszabadság) szabadon, korlátozások nélkül áramolhatnak az EU területén 1. Az áruk szabad mozgása vámunió 2. A szolgáltatások szabad áramlása 3. A tőke szabad áramlása 4. A személyek szabad áramlása munkaerő szabad mozgása 9

2. Az EU súlya a világkereskedelemben 10

Az EU világgazdasági súlya A kereskedelempolitika eredményei: 1. 2. 3. 4. 5. Jelenleg a világ egyik legnagyobb kereskedelmi játékosa A világ legnagyobb exportőre 17, 1%-os részesedéssel (követi: Kína 13%, USA 12%, Japán 7%) A világ legnagyobb importőre 17, 6%-os részesedéssel (követi: USA 16, 8%, Kína 10%, Japán 6%) Kiterjedt szerződésrendszere átszövi az egész világot A világ legnagyobb segélyezője (fejlesztési segélyek több mint fele) 11 Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, 2009 -es adatok

EU = A világ egyik legnagyobb kereskedelmi hatalma ~20% a világ kereskedelmi forgalmából 17% (áru), 27% (szolgáltatások) Elsőszámú exportőr (1. 094 mld. euró) Elsőszámú importőr (1. 199 mld. euró) Vezető a külföldi befektetések terén (2008): 3. 300 mld. euró: EU befektetései külső országokban 2. 400 mld. euró: külső országok befektetései az EU-ban 12 Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, 2009 -es adatok

Az EU legfontosabb partnerei Import Export 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. USA Svájc Kína Oroszország Törökország Norvégia Japán Egyesült Arab Emirátusok 9. India 10. Brazília, Dél-Korea 19% 8% 7% 6% 4% 3% 3% 2% 2% 2% Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, 2009 -es adatok 1. Kína 2. USA 3. Oroszország 4. Norvégia 5. Svájc 6. Japán 7. Törökország 8. Dél-Korea 9. Brazília 10. India 18% 13% 10% 6% 6% 5% 3% 3% 2% 2% 13

3. Kereskedelmi egyezmények típusai a partnerországokkal illetve régiókkal 14

Kereskedelmi egyezmények típusai Kétoldalú (bilaterális) Többoldalú WTO – Doha forduló 3 DIMENZIÓ Szabadkeresk. egyezménynek (FTA)/ Regionális egyezmények Egyoldalú Preferenciális egyezmények (GSP), stb. 15

Többoldalú keresk. kapcsolatok (multilaterális) • Kereskedelemi Világszervezet (WTO): multilaterális kereskedelmi szervezet. Célja: a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az ún. tarifáris keresk. akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifáris keresk. akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése révén • 1995. január 1 -jén jött létre az 1947 -ben megkötött GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) utódaként • jelenleg 153 ország a tagja (2/3 -át a fejlődő országok teszik ki) • Az EU-t a kereskedelmi biztos, De Gucht, képviseli • Tárgyalási fordulók(miniszteri konferenciák): legutolsó a Dohai-forduló • Befulladt tárgyalások. . . – Ki miatt és miért? 16

Unilaterális kereskedelmi kapcsolatok Az Európai Unió unilaterális kereskedelmi kapcsolataiban egyoldalú kedvezményekkel segíti a fejlődő országok kereskedelmét. Általános Preferenciarendszer (Generalised System of Preferences, GSP) • Ez alapján az EU vámmentes vagy csökkentett vámú kedvezményes hozzáférést kínál piacaihoz a legtöbb fejlődő országból vagy átalakuló gazdaságból származó import esetén. Konkrétan: támogatja a készáruk és feldolgozott mezőgazdasági termékek fejlődő országokból az Unióba történő exportját. (pl. Sri Lanka) • A GSP körülbelül 150 országra terjed ki + A világ 49 legszegényebb országa esetében még ennél is nagyobb kedvezményt nyújt. Ezen országok teljes exportja – a fegyverek kivételével – vámmentesen kerülhet az EU piacára. (EBA – Everything 17 but Arms)

Kétoldalú kapcsolatok • Az Európai Unió számos kétoldalú együttműködési megállapodást kötött harmadik országokkal, pl. Törökországgal (társulási megállapodás, vámunióban van), Nyugat-Balkán országokkal, Ukrajnával, Oroszországgal (Partnerségi és Együttműködési Szerződés 1997), Japán (ágazati együttműködések), de afrikai, karibi és csendes-óceániai országokkal is (AKCS országokkal Gazdasági Partnerségi Megállapodások). • Az Európai Unió a világ más feltörekvő hatalmaival – mint Kína, India (Együttműködési Szerződés 1994, Stratégiai partner 2004, cél FTA kialakítása) vagy Közép- és Dél-Amerika- is fokozza kereskedelmét. • Az EU regionális tömörülésekkel is szorosabbra kívánja fűzni keresk. kapcsolatait, pl. MERCOSUR (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, Venezuela), ASEAN (Dél-Kelet Ázsia), Mediterrán régió: Algéria, Egyiptom, stb. 18

Kétoldalú kapcsolatok: Szabadkereskedelmi megállapodások Free Trade Agreements I. • Az EU-nak több mint 20 olyan megállapodása van, amelyek vagy szabadkereskedelmi egyezmények vagy olyanok, amelyek szabad kereskedelemre vonatkozó részeket tartalmaznak: - FTA (Norvégia, Izland, Svájc) - Stabilizációs és társulási megállapodások (Albánia, Macedónia, Montenegró) - Gazdasági és kereskedelmi együttműködési megállapodások (Mexikó, Dél-Afrikai Köztárs. ) - Társulási megállapodások (Algéria, Egyiptom, Izrael, Csille, stb) - Gazdasági Partnerségi Egyezmények – tárgyalások folyamatban (Afrikai országokkal) 19

Kétoldalú kapcsolatok: Szabadkereskedelmi megállapodások Free Trade Agreements II. - Nem jöttek létre kereskedelmi megállapodások az Európai Unió és a fejlett országok közül kikerülő legfőbb uniós kereskedelmi partnerek, például az USA, Japán vagy Kína között. - A velük folytatott kereskedelem a Világkereskedelmi Szervezet mechanizmusai keretében zajlik, noha az EU számos ágazati megállapodást írt alá ezen országokkal. 20

A későbbiekben esettanulmány az EU – Dél. Korea Szabadkereskedelmi Megállapodásról 21

FONTOS: Az uniós érdek védelme a kereskedelmi egyezmények mentén Kereskedelmi védintézkedések Lényegük: eszközök az EU kezében, amelyek révén biztosítják a méltányos kereskedelmet (fair trade) és megvédik az európai vállalatok érdekeit - Piacvédelmi intézkedések (safeguards) - Szubvencióellenes (anti-subsidy) intézkedések - Dömping ellenes intézkedések Dömping ár: Külpiacon alkalmazott alacsony ár, amely tönkreteheti az adott országban a helyi termelőket, a versenytársakat. pl. A kétcentes kínai zokni esete az uniós piacon 22

4. Döntéshozatal az EU-ban, és konkrétan a közös kereskedelempolitikában, a Lisszaboni Szerződés után 23

Lisszaboni Szerződés életbelépésével megváltozott a döntéshozatal a kereskedelempolitika terén Lisszabon előtt Lisszabon után (2009. dec. 1) Jogalap: 133 sz. cikkely az Európai Közösség Alapszerződésében (TEC, Treaty of the European Community) Jogalap: 207 sz. cikkely az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésben (TFEU, Treaty of Functioning of the EU) Jogalkotási eljárás: Fő szerep: Európai Bizottság és Európai Tanács, az EP – hozzájárulási eljárásban (assent procedure) ≈ csak véleményt mondott Felértékelődik az EP szerepe: Jogalkotási eljárás: jelentős szerep az Európai Bizottságé, az Európai Tanács és EP EGYÜTT DÖNT (Rendes jogalkotási eljárásnak nevezzük) Az Európai Bizottság köteles rendszeresen tájékoztatni az EP-t a tárgyalások helyzetéről 24

Döntéshozatal az EU-ban (általános séma) RÉGIÓK BIZOTTSÁGA GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG EURÓPAI BIZOTTSÁG -javaslat EURÓPAI TANÁCS EURÓPAI PARLAMENT EUJOGSZABÁLYOK • rendeletek • irányelvek • döntések BÍRÓSÁG SZÁMVEVŐSZÉK 25

Rendes jogalkotási eljárás (Ordinary legislative procedure) Európai Bizottság (Lisszabon előtt együttdöntési eljárásnak nevezték) Európai Parlament Bizottsági javaslat Az Európai Unió Tanácsa Első olvasat az EP-ben (Parlamenti álláspont) Első olvasat a Tanácsban (Tanácsi álláspont) Második olvasat az EP-ben (amennyiben szükséges) Második olvasat a Tanácsban (amennyiben szükséges) Egyeztetőbizottság (amennyiben szükséges) 26 Végső szavazás harmadik olvasatban (amennyiben szükséges)

Rendes jogalkotási eljárás a kereskedelempolitikában: Az Európai Bizottság folytatja le a tárgyalásokat • mandátumot/felhatalmazást kap az Európai Tanácstól, hogy az EU-27 nevében tárgyaljon • rendszeresen tájékoztatja az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet a tárgyalások alakulásáról • Teljes mértékben felkészül a tárgyalások megkezdése előtt EGYÜTTDÖNTÉSBEN Európai Tanács: • Tárgyalási irányelvek (Directives for negotiations) elfogadása • Követi a tárgyalási folyamatokat • Elfogadja a tárgyalások eredményét (általában minőségi többséggel szavaz) együttdöntve a Parlamenttel – ezt tagállami ratifikálás követi Európai Parlament: • Minden kereskedelempolitikai törvénykezést együttdöntési eljárásban hoz meg a Tanáccsal, kivéve a tárgyalási irányelveket (tárgyalási mandátum) • Követi a tárgyalási folyamatokat 27

5. Esettanulmány: EU - Dél-Korea Szabadkereskedelmi Megállapodás - FTA 28

EU – Dél-Korea kereskedelmi kapcsolatok I. • 1962 óta az EU Dél-Korea egyetlen nagyobb külföldi befektetője • Ezért vált Dél-Korea 2006 -ban a Global Europe kereskedelempolitikai stratégia prioritásává • 2007 májusában, Seoul-ban elindították a Dél-Koreával való tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) létrehozásának céljából • 8 tárgyalási forduló után, 2009 októberében a megállapodás végleges formájába került 29

EU – Dél-Korea kereskedelmi kapcsolatok II. • Az EU és Dél-Korea képviselői 2010. október 6. -án Brüsszelben aláírták a szabadkereskedelmi megállapodást • A megállapodást az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia rendes jogalkotási (együttdöntési) eljárásban • Ezt követően minden tagország kormányának ratifikálnia kell • A megállapodás (a hivatalos megerősítését megelőzően) 2011. július 1 -jétől ideiglenesen alkalmazandó lesz 30

EU – Dél-Korea kereskedelmi kapcsolatok III. (számokban 1. ) • Az Unió és Dél-Korea közötti kereskedelmi forgalom 2008 -ban mintegy 65 milliárd eurót jelentett, 2009 -ben pedig 55, 5 milliárd eurót. • Főbb kereskedelmi termékek: ipari gépek és szállítási eszközök, vegyipari termékek, információ-technológia, irodai felszerélesek, stb. • 2009 export – import adatok: EU Export Dél-Koreába: 21. 5 mld. € EU Import Dél-Koreából: 32. 0 mld. € Románia Export Dél-Koreába: 144 mil. € Románia Import Dél-Koreából: 343 mil. € Forrás: Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság; Románia Gazdasági Minisztériuma, Külkereskedelmi Részleg 31

EU – Dél-Korea kereskedelmi kapcsolatok III. (számokban 2. ) • az EU árukereskedelmi mérlege Dél-Koreával szemben jelenleg negatív, azonban a trendek azt mutatják, hogy a koreai piac jelentős növekedési potenciállal bír • az olyan termékek esetében, mint a vegyi anyagok, gyógyszerek, autóalkatrészek, ipari gépek, lábbelik, orvosi berendezések, színes fémek, vas és acél, bőr és szőrme, fa, kerámia és üveg az EU kereskedelmi mérlege határozottan pozitív • ugyanígy a mezőgazdasági termékek esetében Dél-Korea az uniós termelők számára a világ értékes exportpiacai közé tartozik: az exportőrök 1 milliárd euró feletti éves forgalmat bonyolítanak le • a szolgáltatások vonatkozásában az EU kereskedelmi mérlege Dél. Koreával szemben 3, 4 milliárd euró többlettel bír: 2008 -ban az export 7, 8 milliárd euróra rúgott, míg az import csak 4, 4 milliárd eurót tett ki 32

FTA EU – Dél-Korea I. • Az eddigi legfontosabb, külső országgal kötött szerződés ”deep and comprehensive FTA” • A lisszaboni Szerződés életbe lépése után ez az első kereskedelmi megállapodás, amely az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra 33

FTA EU – Dél-Korea II. Pozitív vonatkozások 1. • Hatására szakértői becslések szerint a következő húsz évben több mint kétszer akkorára nő az unió és a távol-keleti ország közötti kereskedelem, mint amekkorára a megállapodás nélkül bővülne • A megállapodás életbelépése lehetővé teszi a Korea felé irányuló exportot terhelő 1, 6 milliárd eurónyi vám gyors felszámolását • Ebből a gépipar 450 millió eurót, a vegyipar 150 millió eurót, a textilipar pedig 60 millió eurót lesz képes megtakarítani • Az FTA átláthatóságot és előreláthatóságot fog nyújtani az olyan kérdésekben, mint a szellemi javak védelme • Egyik alapelve a fenntartható fejlődés, bevonva a kereskedelem ellenőrzésébe a civil társadalmat 34

FTA EU – Dél-Korea II. Pozitív vonatkozások 2. • Szolgáltatások terén: a megállapodás lehetőséget fog nyújtani olyan szolgáltatási ágazatok részére, amelyek terén az EU versenyképes (telekommunikáció, hajózás, pénzügyi és jogi szolgáltatások). • Ami a vámtarifákat illeti, gyakorlatilag valamennyi vámot megszüntet a két gazdaság között. • A megállapodás hatálybalépését követő 5 éven belül Dél-Korea és az EU meg fogja szüntetni a vámok 98, 7%-át mind az iparcikkek, mind a mezőgazdasági termékek esetében. A dokumentum az Unió történek valaha is létrejött legambiciózusabb kereskedelmi megállapodása. 35

FTA EU – Dél-Korea III. Érzékeny pontok: • Bizonyos iparágak számára egy ilyen megállapodás fenyegetést jelenthet Pl. Autóipar. A tárgyalások alatt az Európai Autógyártók Szövetsége kemény lobbyt folytatott az EU-s intézményeknél (Elsősorban a Ford és Fiát konszern fejezete ki aggályait, hogy az olcsóbb koreai autók veszélyeztethetik az európai autógyártók versenyhelyzetét az uniós piacon) - a Romániai Ford esete 36

FTA EU – Dél-Korea IV. • A szabadkereskedelmi megállapodás magába foglalja a kereskedelmi folyamatokat ellenőrző módszereket is, valamint az ezek áthágására alkalmazható szankciókat is ”safeguard measures” • Ezek legfőképpen a versenyhelyzet szabályozására és egészséges fenntartására irányulnak • Tiltják a kartelek kialakítását, valamint a monopólium helyzetek kialakulását • Ezek az intézkedések a fogyasztók jogainak védelmét biztosítják, valamint meggátolják a magas árak kialakulását 37

FTA EU – Dél-Korea az Európai Parlamentben Az EP-nek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia: 1. Előbb a megállapodásban szereplő kereskedelmi védzáradékra vonatkozó rendelkezéseket - 2010. tavaszán érkezett a javaslat a Bizottságtól az Európai Parlamenthez, az ügyért az EP Külkereskedelmi Szakbizottsága (INTA) felelős. A szakbizottság júniusban szavazott, majd novemberben kerül sor a végleges szavazásra az EP Plénumában - időközben folyamatos (formális és informális) egyeztetések voltak az EP (INTA) és a Tanács között = trialógus 2. Majd magát a megállapodást - December 1 -én szavaz az INTA, a Plénum elé várhatóan dec. közepén kerül az anyag. Elfogadása esetén a rendes jogalkotási eljárás tovább folytatódik. 38

Források: • Uniós portál: www. europa. eu • Európai Parlament honlapja: www. europarl. europa. eu • Az Európai Parlament Külkereskedelmi Bizottságának (INTA) honlapja: http: //www. europarl. europa. eu/activities/committees/home. Com. do? language= HU&body=INTA • Az Európai Bizottság Külkereskedelmi Főigazgatóságának (DG Trade) honlapja: http: //ec. europa. eu/trade/ • Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának honlapja: http: //epp. eurostat. ec. europa. eu/portal/page/portal/eurostat/home/ 39

Köszönöm a figyelmet! Winkler Gyula www. winklergyula. ro iuliu. winkler@europarl. europa. eu Brüsszel Parlament européen Bât. Altiero Spinelli 05 F 158 60, rue Wiertz / Wiertzstraat 60 B-1047 Bruxelles/Brussel Tel. : +32 (0)2 28 45406 Fax: +32 (0)2 28 49046 Strasbourg Parlement européen Bât. Winston Churchill T 08036 Allée du Printemps F-67070 Strasbourg Cedex Tel. : +33 (0)3 88 75406 Területi képviselői iroda 330152 Déva, Hunyad megye Iuliu Maniu út, Bl. L 2, parter tel-fax: 0254 217 524 e-mail: hunyad@rmdsz. ro Fax: +33 (0)3 88 79406 40