AZ NKORMNYZATI TULAJDON GAZDASGI TRSASGOK INTEGRITS FELMRSNEK TAPASZTALATAI

AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK INTEGRITÁS FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI: OBJEKTÍV VESZÉLYEK, SZUBJEKTÍV KONTROLLOK ELŐADÓ: DR. PULAY GYULA, FELÜGYELETI VEZETŐ BUDAPEST, 2018. MÁJUS 24.

Az integritás felmérés jogi háttere „Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. ” (Alaptörvény 38. cikk (5) bekezdés) „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. ” (Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdés) 2

Az integritás kockázatközpontú megközelítésének alapmodellje Eredendő integritási kockázatok Integritási kockázatokat növelő tényezők Integritás kontrollok Fen n vesz maradó élye ztete tts ég 3

Az alapfogalmak átfogó definiálása Korrupció: közpénz, közvagyon, más közösségi erőforrás magánszemélyekhez, magánvállalkozásokhoz kerülése jogtalanul vagy a jogosultságot meghaladó mértékben, az erőforrások felett rendelkező, vagy azt befolyásolni tudó személyek vétkes közreműködésével. A korrupció lehetősége: a korrupció veszélyét hordozza minden olyan tranzakció, ahol közösségi erőforrás kerülhet a magánszféra szereplőihez; A korrupció veszélyét növelő tényező a korrupcióval elérhető haszonszerzés növekedése, ami a korrupció révén megszerezhető erőforrások anyagi értékével, vagy ritkaságértékével arányos; a kontrollok hiánya: a felelősségre vonás, a lebukás kockázatának és szankciójának a csökkenése

Eredendő korrupciós kockázat a GTfelmérésben Eredendő korrupciós veszélyhelyzet: amikor a közszféra és a magánszféra rendszerűen találkozik. Két terület, amikor a közszféra a magánszférával találkozik: 1. a GT közvagyont használ 2. a GT közszolgáltatást nyújt További kockázatok: 1. 1. a GT milyen formában használja a közvagyont (apportként, bérletként? ) 1. 2. a GT tulajdonosi szerkezetében köztulajdon és a magántulajdon is van 2. 1. a közszolgáltatás díjára a GT-nek vagy a GT tulajdonosának befolyása van 2. 2. a díjat a GT mérsékelheti 2. 3. a közszolgáltatáshoz közhatalmi jogosítványok is kapcsolódnak 5

Kockázatot növelő tényezők a GT felmérésben Közpénz használata hazai forrásból Uniós forrásból Veszteséges gazdálkodás Átszervezés Bonyolult jogszabályi környezet, A közvagyon egyes tárgyainak hasznosítása eladás vagy bérlet útján Külső ellenőrzöttség hiánya 6

Kontrollok Jogszabályban előírt kontrollok. A felelős vállalatirányítás kontrolljai Kontrollok, amelyek működését az ÁSZ ellenőrzések korábban problémásnak talált Az integritás klasszikus kontrolljai (etikai alapelvek, összeférhetetlenség szabályozása) Humánerőforrás gazdálkodás kontrolljai 7

Három index Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) indexe a GT alapvető tevékenységeivel és a működési körülményeit elsődlegesen meghatározó feltételekből (jogszabály, tulajdonosi döntés) eredő veszélyeztetettséget méri. Veszélyeztetettséget Növelő Tényezők (VNT) indexe a GT napi működési feltételeit jelentősen befolyásoló, alapvetően a menedzsment döntéseitől befolyásolt összetevőket számszerűsíti. Kontrollt Erősítő Tényezők (KET) indexe azt méri, hogy a GT-nél milyen mértékben intézményesültek az integritáskontrollok. A felmérés olyan kontrollok kiépítettségére is rákérdez, amelyek a jogszabályi előírásokon túlmutató elvárások. 8

Az indexekhez tartozó kérdések száma Index megnevezése Kérdések száma (db) Eredendő veszélyeztetettségi tényező (EVT) 15 Veszélyeztetettséget növelő tényező (VNT) 30 Kontrollt erősítő tényező (KET) 55 Összesen 100 9

A felmérés néhány jellemzője A felmérést az ÁSZ 2017 október-novemberében hajtotta végre, elektronikus kérdőív segítségével. 752 állami, illetve önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság vett részt a felmérésben. 10

Mire irányul a felmérés eredményeinek elemzése? Egyedi indexeket nem hoz az ÁSZ nyilvánosságra, mert ezzel üzleti kárt okozhatna Az elemzés fő kérdéskörei: Az előzetesen azonosított veszélyeztető tényezők milyen gyakorisággal fordulnak elő? Az előzetesen szükségesnek tartott kontrollok kiépítettsége milyen szintű? Melyek azok a tényezők, amelyek a veszélyek sűrűsödését idézik elő? Melyek azok a kontrollok, amelyeknek a kiépítettsége kedvezően befolyásolja a teljes kontrollszintet? Milyen összefüggés van a veszélyeztetettségi szint és a kontrollszint között? Milyen kontrollok esetében mutatkozik a legnagyobb különbség a kiváló és a gyenge integritású gazdasági társaságok között? 11

A felmérésben résztvevők GT-k mérlegfőösszeg szerinti összetétele 12

A felmérésben résztvevő önkormányzati tulajdonú GT-k megoszlása tevékenységük jellege szerint Közfeladatnak, közszolgáltatásnak nem minősülő tevékenységet végez 32, 1% 58, 9% Kizárólag közfeladatot és/vagy közszolgáltatást lát el 13

Az önkormányzati GT-k kockázati és kontrollindexeinek átlagos értéke Index megnevezése Index értéke Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) index Veszélyeztetettséget Növelő Tényezők (VNT) index Kontrollt Erősítő Tényezők (KET) index 39, 3% 23, 6% 46, 3% 14

Az önkormányzati GT-k EVT indexe mérlegfőösszeg szerinti megoszlásban 60, 0% 50, 0% 40, 0% 30, 0% 20, 0% 10, 0% -10 millió forint 10 -100 millió 100 -600 millió - 3 3 -13 milliárd 13 - milliárd forint millió forint milliárd forint között forint volt 15

Az önkormányzati GT-k EVT indexe a feladatellátás jellege szerint 16

Az önkormányzat GT-k VNT indexe a kapott uniós támogatás mértéke alapján t öt fö l rd 1 m ill iá m ill 10 0 -1 00 0 m ill 00 -1 10 Ft kö Ft ió ió m ill 10 z. . . tt kö al Ft sz ré ne m g sá rs a Tá a zö at e. . . t 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 17

A GT-k KET indexe a felügyelőbizottság részére történő beszámolás alapján 18

A GT-k KET indexe a kockázatalapú belső ellenőrzési terv elkészítése alapján 19

A GT-k KET indexe a mérlegfőösszeg nagysága szerinti csoportosításban 20

A GT-k KET indexe a feladatellátás jellege szerint 21

Az önkormányzati GT-k egyedi EVT és KET indexértékeinek kapcsolata 22

Az önkormányzati GT-k megoszlása az eredendő kockázat mértéke és a kontrollok kiépítettsége szerint Csoport Kockázat mértéke/Kontroll szint Csoportba tartozó társaságok aránya „A” Alacsony eredendő kockázatú/Magas kontroll szintű 22, 8% „B” Magas eredendő kockázatú/Magas kontroll szintű 26, 8% „C” Magas eredendő kockázatú/Alacsony kontroll szintű 22, 4% „D” Alacsony eredendő kockázatú/Alacsony kontroll szintű 28, 0% 23

Az önkormányzati GT-k egyedi VNT és KET indexértékeinek kapcsolata 24

Az önkormányzati GT-k megoszlása a VNT és a KET indexértékei szerint Csoport Kockázat mértéke/Kontroll szint Csoportba tartozó társaságok aránya „A” „B” „C” „D” Alacsony integritási kockázatú/Magas kontroll szintű Magas integritási kockázatú/Magas kontroll szintű Alacsony integritási kockázatú/Alacsony kontroll szintű Magas integritási kockázatú/Alacsony kontroll szintű 21, 1% 27, 0% 24, 3% 27, 6% 25

A veszélyeztetettségi és a KET indexek kapcsolata az összes GT esetében 1. 26

A veszélyeztetettségi és a KET indexek kapcsolata az összes GT esetében 2. 27

A Társaság alakított-e ki eljárásrendet annak vizsgálatára, hogy a szerződéses partnerek megfelelnek-e az átlátható szervezetekre vonatkozó előírásoknak? 28

Társaságuk belső szabályozása kötelezővé teszi-e a munkatársaknak, hogy nyilatkozzanak gazdasági vagy egyéb érdekeltségeikről? 29

A Társaságnak van-e a 2017. évre elfogadott belső ellenőrzési terve, amely kockázatelemzés alapján készült? 30

Szabályozta-e a Társaság a külső szakértők alkalmazása során az összeférhetetlenség kérdését eljárásrendben, szabályzatban? 31

Társaságuknál alkalmaznak-e rendszerű kockázatelemzést, és az eredmények alapján folytatnake kockázatkezelési tevékenységet? 32

Társaságuk rendszeresen felméri-e a korrupciós kockázatokat? 33

Társaságuk az etikai szabályok megsértésének kivizsgálására szervezeti egységet/ személyt jelölt-e ki, és az eljárására vonatkozó szabályokat rögzítette-e? 34

Következtetések A felmérés igazolta, hogy a köztulajdonú gazdasági társaságok korrupciós veszélyeztetettsége a társaság vagyonával, által használt közpénzzel, tevékenységének összetettségével, jogi szabályozásának bonyolultságával arányosan, azaz objektív tényezők következtében növekszik. A gazdasági társaságokra nézve nincsenek olyan jogszabályok, amelyek a magasabb veszélyeztetettségű társaságok számára szigorúbb kontrollok alkalmazását írnák elő. Laza a kapcsolat a társaságok korrupciós veszélyeztetettségi szintje és a kontrollok kiépítettségének színvonala között. Következésképpen a társaságok tulajdonosi joggyakorlóinak és menedzsmentjének a felelőssége az, hogy alkotmányos kötelezettségüknek eleget téve hatékony integritási kontrollokat intézményesítsenek az integritási (korrupciós) kockázatok feltárására, megelőzésére és kezelésére. 35

Sok gazdasági társaság nem épített ki a korrupciós veszélyeket kezelni képes kontrollokat. 36

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! www. asz. hu www. aszhirportal. hu