Agrrkrnyezetgazdlkods A talajszennyezs s a talajvdelem Savany szikes

Agrár-környezetgazdálkodás (A talajszennyezés és a talajvédelem) Savanyú-, szikes talajok javítása, erózió, defláció elleni védekezés

Az erózió elleni védekezés A legjobb talajvédő vegetáció: erdős puszták legelők, kaszálók Az ősi vegetáció talajvédő hatása jobb a termesztett növényekénél. A termesztési hatásukat meghatározza a növényzet sűrűsége, gyökérzete, a fedettség időtartama. Bolyhos gyökérzet: összefogja a talajmorzsákat, elhalásával növeli a talaj vízbefogadó képességét Minél hosszabb ideig fedi növénytakaró a talajt, annál jobb védelmet nyújt. - évelő növények: 2 vagy több éves fedettség - áttelelő növények: 7 -9 hónapos fedettség - hosszú tenyészidejű tavaszi vetésű növények: 5 -6 hónapos fedettség - rövid tenyészidejű tavaszi vetésű növények: 3 -4 hónapos fedettség

Az erózió elleni védekezés • agrotechnikai talajvédelem • műszaki talajvédelem • erdészeti talajvédelem I. Agrotechnikai talajvédelem - művelési ágak megválasztása pl. : 40%-nál meredekebb lejtőt erdősítik; 25%-nál meredekebb lejtőkön a műszaki talajvédelem mellet szőlő, gyümölcs telepítés - táblásítás: lejtőkön kisebb táblák kialakítása, melyek hossziránya a lejtő irányára merőleges, táblákon belüli változó növényi összetétel (sávos vetés)

Az erózió elleni védekezés agrotechnikai talajvédelem - talajfedettség biztosítása: termeszthető növények helyes megválasztása, talajvédelmi vetésforgók (talajfelszínt borító növények pl. pillangósok, gabonanövények), növényi maradványok területen hagyása - talajművelés: szintvonal menti, szalagos vetés (2 növény termesztése, az egyik kedvezően befolyásolja az eróziót) - talajvédő fasorok és erdősávok: táblahatárok, utak mentén szintvonal menti gyep, cserje, fasor

Szalagos növénytermesztési módok

Az erózió elleni védekezés • agrotechnikai talajvédelem • műszaki talajvédelem • erdészeti talajvédelem II. Műszaki talajvédelem: a lefolyó csapadék szabályozására - lejtők sáncolása: a terep mesterséges hullámosítása a lefolyó csapadék visszatartására - ültetvények teraszozása: teraszok, teraszlépcsök kialakítása a hajlásszög csökkentésére (szőlő- és gyümölcsültetvényeken, ha a lejtő hajlásszöge meghaladja a 12%-ot)

Az erózió elleni védekezés műszaki talajvédelem - gyepes vagy burkolt levezetők: talajfedettséget biztosítja -vízmosások megkötésével, a hordalék visszatartásával kapcsolatos feladatok és művek: vízmosás feltöltése (belterületeken, kismértékű vízmosásoknál), hordalékfogó gát

Az erózió elleni védekezés erdészeti talajvédelem • a fagyökerek lazító hatása miatt a beszivárgást fékező talajtömörödöttség csökken, • lombozat, több növényi szint, avartakaró védő hatása • a lejtőn lefelé induló hordalékot, talajrészeket szállító vizet megszűri, lerakódásra készteti

A deflácó elleni védekezés • agrotechnikai és erdészeti feladatokat foglal magába, ezek megelőzik, csökkentik a deflációs károkat, alkalmasak a környezet hatékony védelmére is. • a deflációt kiváltó tényezők közül a szél sebessége és örvénylése, a befolyásoló tényezők közül a deflációs terület hossza erdősávok, fasorok, ligetek telepítésével, valamint kulisszás vetéssel csökkenthetők. a termesztett növénynél magasabb, vagy sűrűbb vetésű növényeket telepítünk, amelyek képesek a szél hatását mérsékelni A kukorica, mint az uborka védőnövénye

A defláció elleni védekezés Szélerózió mérsékelése sorközbe ültetett homokfogó növénnyel

A deflácó elleni védekezés • talaj fedettsége csökkentheti a szél sebességét gyepesítés, szántóföldön a betakarítás utáni szalmafedés és szalmabetárcsázás alkalmazható. Tavaszi telepítésre előkészített területen szalmatakarása Soltvadkerten

A deflácó elleni védekezés A talajfelszín ellenállásának növelése elérhető • öntözéssel: gyakori, kis adagú vízzel öntözünk; sűrű egyenletes növényállományon keresztül védi a talajt. • talajműveléssel: kerülni kell a többszöri talajmunkát, mert az lazít, szárít, a felszín mechanikai stabilitása csökken (homoktalajoknál mélylazítás, a talajfelszín tömörítése) • a talaj szemcseösszetételének kedvező irányú befolyásolásával: természetes ásványi anyagokkal (zeolit, tőzeg, bentonit) mesterséges talajstabilizáló anyagokkal (emulziók, polielektrolitok, műanyag habok) Dűlőút-karbantartási munkák szél által lerakott homok következtében

A savanyú talajok javítása • meszezés: talaj káros savanyúságának mérséklésére vagy megszűntetése, a növények kalciumellátásának javítása, illetve a talajszerkezet javítása céljából történhet • A javítás céljára: - kalcium tartalmú ásványi anyagokat (mészkőpor, mésztufa, lápi mésziszap, meszes lápföld), termékeket (égetett mész) és melléktermékeket (cukorgyári mésziszap) A hatása: - mérsékli, vagy megszűnteti a talaj savanyúságát, - kedvezően hat: a talaj mikroorganizmusainak tevékenységére, a tápanyag-gazdálkodására, a fizikai tulajdonságaira, a víz- és levegőgazdálkodására, - javítja a talaj szerkezetét, - csökkenti a talajok művelőeszközökkel szembeni ellenállását. A meszezés tartamhatása 6 -12 évre tehető.

A savanyú talajok javítása A savanyú talajok javításának szükségességét a hidrolitos aciditás Y 1 érték alapján állapítjuk meg: – ha az Y 1 érték < 4, nem szükséges a javítás, – ha az Y 1 érték 4 -8, a talaj feltételesen mészigényes, – ha az Y 1 értéke 8 -nál nagyobb, feltétlenül szükséges a meszezés. A savanyú talaj semlegesítéséhez szükséges mész mennyiségét a hidrolitos aciditás Y 1 értékszám és az Arany-féle kötöttségi szám faktorának szorzatával számítjuk ki. A javításra alkalmas meszező anyagok Ca. CO 3 tartalma eltérő. – az őrölt mészkőpor Ca. CO 3 tartalma átlag 90%. – a lápi mész Ca. CO 3 tartalma átlag 50%. – a cukorgyári mésziszap Ca. CO 3 tartalma átlag 40%.

Savanyú talajok javításának hatása • • javul a talajszerkezet, csökken a cserepesedés, csökken az aktív és potenciális savanyúság, nő a N- és P-szolgáltató képesség, nő a kicserélhető Ca és Mg mennyisége, csökken az oldható Fe, Al, Mn mennyisége és ezek toxikus hatása, kedvezőbb a Mo felvétel, termékenység nő, baktériumok aránya nő,

A szikes talajok javítása • A szikjavítás feltétele: a talaj sókészletének csökkentése (a drénviszonyok javításával), továbbá olyan körülmények kialakítása, amelynek hatására megnő a talajoldat kalciumion koncentrációja. • Előfeltétel: a talajvízviszonyok rendezése. • Javítóanyagként: – savanyú kémhatású kalcium tartalmú anyagok (gipsz, lignitpor stb. ) – lúgos kémhatású, mésztartalmú anyagok (meszes altalaj, digóföld vagy sárgaföld) • A szikjavítás hatására: • a művelt réteg víz- és levegőgazdálkodása kedvezőbbé válik, • a mikroorganizmusok élettevékenysége javul, • tápanyag-feltáródása jelentősen nő - több termeszthető növények • A szikjavítás tartamhatása maradandó, amennyiben az egyéb feltételek megteremtésére is sor kerül (mélylazítás, drénviszonyok javítása).

Őszi árpa Szikes talajfolt

Kukorica már a kismértékű szikesedésre is jelentős terméscsökkenéssel reagál.

A szikes talajok vízrendezése A magyarországi szikes talajokban a sófelhalmozódás legfőbb forrása: a felszínközelbe emelkedő sós talajvíz. Megszüntetése: altalajcsövezéssel vagy nyílt árkos drénezéssel A talajvíz felemelkedése és ezzel a szikesedés végérvényes megszüntetése árokszűrőzéssel kombinált sekély drénezés (1 -1, 5 m mélységű) alkalmas: a dréncső fölött mélylazítóval elérhető kavicsszűrő réteget alakítanak ki Az árokszűrő és a mélylazítás együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy vízvezetési kapcsolat alakuljon ki a talajfelszín és a dréncső között, és megoldható a talajvízszint szabályozása és a felszíni vizek elvezetése.

Felszíni vízrendezés • Belvízképződésre hajlamos talajon a víz elvezetését biztosító felszínalakítás, amit a tervezett vízvezető vápa vonalában folyamatos szétszántással, vagy vetést követően a csatornanyitó eke használatával oldhatunk meg. • Szikes talajok talajvízszint szerinti csoportosítása 1/ talajvízszint eléri a felszínt a kapillárisokon - felszíni réteg sótartalma >0, 2% - drénezés, sótartalom csökkentés, kémiai javítás 2/ talajvízszint időnként eléri a felszínt - felszíni réteg sótartalma <0, 2% - drénezés időszakosan, kémiai és mechanikai javítás 3/ talajvízszint nem éri el a talajfelszínt - felszíni réteg sótartalma maradvány jellegű - felszíni vízelvezetés, kémiai és mechanikai talajjavítás