Az emsztrendszer felptse Szjreg z rzkels des savany

Az emésztőrendszer felépítése

Szájüreg • íz érzékelés (édes, savanyú, keserű, sós) • rágás, aprítás, nyállal való keverés, falatképzés • nyáltermelés: - 1, 5 liter/nap - pufferoló anyagok (HCO 3; H 2 PO 4) - p. H: 5, 8 -7, 5 - enzimek (alfa-amiláz, maltáz) - antibakteriális hatás (lizozim) - nyálkahártya nedvesen tartása - falat bevonása - méreganyagok, nehézfémsók kiválasztása (pl. higany vegyületek) - fogak tisztítása

Garat, nyelőcső • a garat kb. 12 cm hosszú, a nyelőcsőben folytatódik a nyelés összetett reflexfolyamat a falat gégébe jutását a gégefedő akadályozza meg • a nyelőcső ujjnyi vastag, felnőtteknél 25 -30 cm hosszú izmos falú cső a falat továbbítását a gyomorba perisztaltikus mozgása teszi lehetővé

Gyomor • Befogadóképessége 1 -2 l. • A mirigyek melléksejtjei mucint (nyákot), a fősejtek pepszinogént, a fedősejtek sósavat termelnek. • A gyomornedv napi mennyisége 2 -2, 5 l. • A táplálék a gyomorban 1 - 4 órát tartózkodik (szénhidrát < fehérje < zsír).

Gyomor • Chymus képzése (a táplálék oldatba vitele, ételpép forma, 50%-os víztartalom). • Fehérjék denaturálása (pepszinogénből pepszin képződik sósav hatására; kimozin, rennin a csecsemők gyomrában). • Lipáz aktivitás (5 -ös p. H fölött). • Baktériumok elleni védekezés (p. H 2).

Vékonybél • Az emésztés és felszívódás döntően itt zajlik. • Hossza 6 méter, belső felületét 0, 5 -1, 0 mm-es ujjszerű kitüremkedések, ún. bélbolyhok fedik. A bolyhokon mikrobolyhok találhatók, ezek összessége a kefeszegély. • A bélfelület felnőtt emberben mintegy 250 m 2. • Három szakasza: duodenum, jejunum, ileum.

A bél belső felszínének szerkezete

Vékonybél • Fehérje, zsír, szénhidrát emésztés • Hasnyálmirigy enzimek: tripszinogén, kimotripszinogén, karboxipeptidáz, elasztáz, ribonukleáz, dezoxiribonukleáz, alfa-amiláz, lipáz • Vékonybél (Liberkühn mirigyek) enzimjei: proaminopeptidáz, enteropeptidáz • Bélhámsejtek: diszacharidázok, di- és tripeptidázok. • Epe szekréció (zsírok emulgeálása) • A vékonybél mozgásai keverik a béltartalmat és továbbítják a vastagbél felé

Máj • epetermelés • szénhidrát raktározás glikogén formájában • egyszerű cukrok átalakítása (pl. fruktózt glükózzá) • zsírsavak, koleszterin, aminosavak bontása, szintézise • karbamid szintézis • A-vitamin előállítás karotinból • alkohol bontás • méregtelenítés Epe epesavak (lipáz aktiválás, zsír emulgeálás, mennyiségét növeli a fehérjedús táplálkozás) epefesték (bilirubin, a vörös vértestek szétesésével keletkezik) koleszterin (az epesavak és a lecitin tartja oldatban, epekő képződhet belőle, mennyisége növekszik állati eredetű zsírok fogyasztásakor)

Hasnyálmirigy • belső elválasztású mirigyállomány (Langerhans szigetek): peptidhormonok termelése (inzulin, glukagon) • külső elválasztású mirigyállomány: lúgos kémhatású emésztőnedv termelés szénhidrát, zsír, fehérje emésztés összetétele a táplálék összetételétől függ termelődését idegi és hormonális hatások egyaránt befolyásolják

Vastagbél • három szakasza a vakbél, a remesebél és a végbél • hossza kb. 1, 5 méter • az ide kerülő chymus normális esetben emészthető, emésztett táplálóanyagokat nem tartalmaz • Na, K és víz felszívódás, chymus besűrítése • a baktériumok által termelt vitaminok (K, B 12, tiamin, riboflavin) felszívódása • salakanyag továbbítása • mucin termelése • széklet: emészthetetlen rostokat, kevés fehérjét, zsírt, levált bélhámsejteket, emésztő enzim részeket, epefestékeket tartalmaz. átlagos étrenden mennyisége: 110 -150 g/nap, szárazanyag-tartalma: 25%