A szomszdsgpolitika dilemmi Tlas mintjnak Alcm Pter szerkesztse

A szomszédságpolitika dilemmái Tálas mintájának Alcím Péter szerkesztése Stratégiai Védelmi Kutatóközpont NKE Nemzetközi Intézet talas. peter@uni-nke. hu 2013. 11. 9.

Fogalmi bevezető A szomszédságpolitikát befolyásoló történelmi tényezők A szomszédságpolitikát befolyásoló stratégiai folyamatok (renacionalizáció, európaizálódás) A szomszédságpolitika mint regionális politika (a középeurópai opció) A szomszédságpolitika eredményei, konfliktusai és dilemmái 2013. 11. 9.

Fogalmi bevezető A szomszédságpolitika többértelmű fogalom Történelmi szomszédságpolitika a két világháború közötti időszak szomszédságpolitikája ebben az időszakban alakulnak ki a magyar szomszédságpolitika alapproblémái Hagyományos A szomszédságpolitika hét közvetlen szomszédunkkal fennálló viszony Funkcionális Az szomszédságpolitika EU és a NATO-tagságból következő szomszédságpolitika 2013. Keleten Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, 11. 9. Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország

2013. 11. 9.

2013. 11. 9.

Fogalmi bevezető • Kisebbségpolitika • • a magyarországi kisebbségek önkormányzati modelljének, anyanemzeti kapcsolataiknak a fejlesztése, asszimilációjuk lassítása, történetileg kialakult kettős identitásuknak a fenntartása Etnopolitika („htmh” politika) • a magyar kisebbségi és diaszpóra közösségekkel való magyar kapcsolatrendszer folyamatos fejlesztése, politikai, jogi, gazdasági, kulturális helyzetük javítása 2013. 11. 9.

Fogalmi bevezető • Nemzetpolitika • a magyarországi magyarok és a külhoni magyar kisebbségi és diaszpóra közösségek által alkotott egyetemes magyar kulturális nemzeti közösség együvé tartozásának, magyarságtudatának, a modern magyar nemzeti közösség kereteinek a „karban tartása”, fejlesztése • Szomszédságpolitika • a hét szomszédos állammal bilaterális, regionális, uniós és nemzetközi politikai szinteken differenciált, érdekvezérelt, jószomszédi viszonyra törekvő külkapcsolati rendszer 2013. működtetése, amelynek legérzékenyebb területe 11. épp 9. a

Történelmi szomszédságpolitika Trianon következményei Pszeudo-nagyhatalmi státusz helyett kisállami lét és kisállami komplexus (kisebbnek lenni mint valójában) Politikai és gazdasági mozgástér elvesztése Jószomszédi politika kudarca Elszigetelődés és annak állandó veszélye Az új utódállamok önazonosságának felépülése együtt jár a magyar történelmi szerep folytonosságának tagadásával az etnonacionalizmussal (közös etnikai eredet) Ezt a korabeli magyar politika is erősítette 2013. 11. 9.

Történelmi szomszédságpolitika A két világháború közötti külpolitika kudarca miatt állandó normatív követelmény a szomszédságpolitika számára Miként lehet elkerülni Magyarország elszigeteltségét, bekerítettségét? Melyek az aktív jószomszédi politika azon céljai és eszközei, amelyek megakadályozzák az elszigetelődést? Miként lehet egyidejűleg az államközi és magyar-magyar kapcsolatok pozitív szinergiáját létrehozni? Miképp lehet a szomszédokhoz és az ott élő magyar kisebbségekhez fűződő kapcsolatokat olyan módon fenntartani, hogy az ne veszélyeztesse a regionális stabilitást és az együttműködést? 2013. 11. 9.

Magyarok aránya a Kárpát-medencében 2013. 11. 9.

Magyarország és a szomszéd államok, régiók 2013. 11. 9.

Történelmi szomszédságpolitika 1948 -1990 – nincs igazi szomszédságpolitika A Varsói Szerződés és a KGST inkább elválaszt Moszkva és a tömbtagok a szomszédok A szomszédságpolitika problémái szőnyeg alá kerülnek Relatív elszigetelődés 1956 után, illetve 1968 után Szomszédságpolitika: az osztrák-magyar viszonyban az 197 oes évek második felétől 2013. 11. 9.

Kelet-közép-európai folyamatok Eltérő történelmi pályán való mozgás Megkésett fejlődés (nemzeti, gazdasági, társadalmi) A térség nacionalizmusainak a nyugatitól eltérő jellege (államnemzet vs kultúrnemzet) Közép-Európa történetéből kimaradt az organikus integráció (szakosodás megkezdéséig jutottunk el a KGST -ben) A térségen belül nemzeti társadalmak különbségei államjogi helyzet (önálló nemzetállam vs többnemzetiségű föderatív államok) társadalomszerkezet (nyugatos polgári vs. törzsi, 2013. klános) 11. 9. demokratikus politikai hagyományok, kulturális

Fejlettségbeli különbségek Jugoszláviában 2013. 11. 9.

Kelet-közép-európai integrációs folyamatok Három integrációs folyamat Renacionalizáció (nemzeti integráció) A XVIII. században meginduló európai nemzetfejlődés folytatódása Európaizálódás (európai integráció) Az 1950 -es években megkezdődő – s a monetáris unió szintjére fejlődő – európai integrációhoz való csatlakozás Globalizáció (univerzális integráció) A leginkább az információ, a pénzügyek és a gazdaság terén tapasztalható az univerzális integrációhoz való alkalmazkodás 2013. 11. 9.

Integrációs folyamatok Renacionalizáció A szuverenitás megerősítése Nemzeti érdek újradefiniálása A nemzetgazdaság piacosítása, a nemzeti tőke megteremtése Nemzeti kül- és biztonságpolitika Modern jogállamiság megteremtése Nemzeti tudat megerősítése (történelmi „fehér foltok”) Önálló nemzetállammal rendelkező társadalmak Első 2013. önálló nemzetállam létrehozása 11. 9. A területi integritás és a szuverenitás megteremtése és

Vázlatszöveg formátumának szerkesztése Második vázlatszint Harmadik vázlatszint Negyedik vázlatszint Ötödik vázlatszint Hatodik vázlatszint Hetedik vázlatszint Nyolcadik vázlatszint 2013. 11. 9. Kilencedik vázlatszint. Mintaszöveg

Renacionalizáció – a föderatív államok felbomlása 2013. 11. 9.

Integrációs folyamatok Renacionalizáció Kelet-Közép-Európában Átrendezte régiónk geopolitikai viszonyait (9 korábbi államból 20 állam jön létre) Megváltoztatta az itteni nemzetek egymáshoz való kapcsolatát (nemzeti ellentétek kiújulása) A föderatív államok felbomlása (nacionalizmus) Csehszlovákia: kevésszámú szereplő, a szétválás békés Szovjetunió: a föderatív állam hegemón nemzete (Oroszország) szabta meg a változások kereteit és feltételeit Jugoszlávia: nincs hegemón nemzet, véres etnikai háborúk 2013. 11. 9.

Integrációs folyamatok Renacionalizáció Kelet-Közép-Európában széttöredezett, új határok, új erővonalak és új ellentétek Korlátozott gazdasági szuverenitás (hazai tőke hiánya, offshore) 2013. 11. 9.

2013. 11. 9.

Integrációs folyamatok Renacionalizáció Kelet-Közép-Európában széttöredezett, új határok, új erővonalak és új ellentétek Korlátozott gazdasági szuverenitás (hazai tőke hiánya, offshore) Integrációs versenyfutás (vetélytársai voltunk egymásnak) Nemzeti identitások összetűzése (az etnikai tisztogatásoktól, a kisebbségekről való vitákon keresztül, a történelmen való veszekedésig) A renacionalizáció csökkenti az európaizálódás befolyását és hatékonyságát 2013. 11. 9.

Integrációs folyamatok Európaizálódás Európai értékeken alapuló demokratikus intézmények A nemzeti piacgazdaságoknak az európai centrumhoz való kapcsolódása és felzárkóztatása A szuverenitás megosztása az EU-tagországokkal Az európai és az észak-atlanti biztonsági rendszerhez való csatlakozás Az európai értékek társadalmi elfogadtatása A helyi társadalmak európaiság tudatának megerősítése Európai integráció Euro-atlanti intézményekhez való csatlakozás 2013. 11. 9.

Integrációs folyamatok Európaizálódás Formálisan könnyen megvalósítható (demokratikus intézmények) Tartalmilag sok idő kell hozzá (demokratikus kultúra, nemzeti tőke) Legtöbb eleme követelményként és nem választásként jelenik meg (EU és NATO csatlakozás feltétele) Gazdasági fellendülést, tőkét és technológiák hoz Jelszavai mögött a nyugat gazdasági érdekei is meghúzódnak (piacgazdaság = külföldi privatizáció, piacszerzés, hazai versenyhátrány) 2013. 11. 9.

Integrációs folyamatok Európaizálódás Felkészületlenül éri a társadalmakat és a politikai eliteket (pl. érdekérvényesítés, EU-s pénzek felhasználása stb. ) Történetileg a periféria centrumából a centrum perifériájára viszi a társadalmakat (a periféria leggazdagabbjaiból a centrum legszegényebbjei leszünk) A gyakorlatban különbözőképpen éljük meg (a múlttal való összevetés, pl. Lengyelország és Magyarország) Célként és nem lehetőségként tekintenek rá társadalmak 2013. 11. 9.

Integrációs folyamatok Az integrációk egyidejűségből fakadó problémák Egyszerre vetődnek fel az integrációk problémái és dilemmái (nemzeti, európai, globális) Eltérő szuverenitás-értelmezés (nemzeti integráció = megerősítés, európai integráció = megosztás) Belső integráció (nemzeti) – külső integráció (európai) Hazai tőke megerősítése (nemzeti) – Privatizáció külföldi tőkével (európai, globális) Területvédelem (nemzeti) – érdekvédelem (európai, globális) Nemzeti értékek (nemzeti) – európai értékek (európai) Van-e egyidejű adekvát válasz a különböző kihívásokra? Lehet-e és hogyan harmonizálni a folyamatokat? 2013. 11. 9.

A szomszédságpolitika mint regionális politika A középeurópai opció egy közép 2013. 11. 9.

A szomszédságpolitika mint regionális politika A közép-európai opció 1989 1990 1991 1992 1991 1993 1999 – – Quadragonale Pentagonale Hexagonale Közép-Európai Kezdeményezés (Ke. K) Visegrádi együttműködés CEFTA SECI 2013. 11. 9.

1989 - Quadragonale Vázlatszöveg formátumának • Olasz kezdeményezésre szerkesztése jön létre vázlatszint • Négy Második ország - Olaszország, Harmadik vázlatszintés Ausztria, Jugoszlávia Negyedik vázlatszint Magyarország - konzultatív Ötödik vázlatszint együttműködési fóruma Hatodik vázlatszint • Néhány projektszintű Hetedik vázlatszint együttműködést (úthálózat, Nyolcadik kikötők stb. ) vázlatszint kezdeményezett. Kilencedik vázlatszint. Mintaszöveg szerkesztése 2013. 11. 9.

1990 - Pentagonale Vázlatszöveg formátumának • 1990 májusában szerkesztése Csehszlovákia is csatlakozik Második vázlatszint a Quadragonaléhoz Harmadik vázlatszint • 1990. augusztus 1 -jén Negyedik vázlatszint intézményesítettek a Ötödik vázlatszint résztvevők Hatodik vázlatszint Hetedik vázlatszint Nyolcadik vázlatszint Kilencedik vázlatszint. Mintaszöveg szerkesztése 2013. 11. 9.

1991 – Hexagonale Vázlatszöveg. Lengyelország formátumának • 1991 -ben szerkesztése csatlakozik a Második vázlatszint Pentagonaléhoz Harmadik vázlatszint • Az együttműködés földrajzi vázlatszint súlypontja is. Negyedik némileg áthelyeződött. Ötödik vázlatszint Hatodik vázlatszint • Kirobban a délszláv háború Hetedik vázlatszint Nyolcadik vázlatszint Kilencedik vázlatszint. Mintaszöveg szerkesztése 2013. 11. 9.

1992 - Közép-Európai Kezdeményezés (Ke. K) Vázlatszöveg Jugoszlávia formátumának • 1992 -ben, szerkesztése felbomlását követően Második vázlatszint Horvátország és Szlovénia Harmadik vázlatszint csatlakozott a Hexagonaléhoz Negyedik vázlatszint Ötödik vázlatszint Hatodik vázlatszint Hetedik vázlatszint Nyolcadik vázlatszint Kilencedik vázlatszint. Mintaszöveg szerkesztése 2013. 11. 9.

1992 - Közép-Európai Kezdeményezés (Ke. K) Vázlatszöveg formátumának 1992 -ben, Jugoszlávia szerkesztése felbomlását követően Második vázlatszint Horvátország és Szlovénia Harmadik vázlatszint csatlakozott a Hexagonaléhoz vázlatszint • Ma a Ke. K-nek –Negyedik a balti államok Ötödik vázlatszint kivételével - valamennyi kelet Hatodik vázlatszint közép-európai ország tagja. Hetedik vázlatszint • Földrajzi kiterjedése és Nyolcadik taglétszámának növekedése vázlatszint ellenére a Ke. K nem vált a Kilencedik vázlatszint. Mintaszöveg szerkesztése regionális együttműködés motorjává • 2013. 11. 9.

1991 – Visegrádi együttműködés 1991. február 15 -én Visegrádon alakul meg • csak ennek volt biztonságpolitikai Vázlatszöveg formátumának vo nat kozása. szerkesztése • összehangolja tagjainak elszakadását a szovjet blokktól Második vázlatszint • pl. a Varsói Szerződés Harmadik vázlatszintfeloszlatása • szovjet csapatkivonások terén) Negyedik vázlatszint • fokozza rá ha tásukat a Nyugatra Ötödik vázlatszint integrálásuk érdekében. Hatodik vázlatszint • együttműködésük rendsze res, Hetedik vázlatszint szerteágazó és magas szintű Nyolcadik vázlatszint miniszteri) (államelnöki, kormányfői, • nem váltotta be az eredetileg hozzá Kilencedik vázlatszint. Mintaszöveg fűzött reményeket szerkesztése • 2013. 11. 9.

1992 - CEFTA Vázlatszöveg formátumának • Közép-európai szerkesztése Szabadkereskedelmi Második vázlatszint Egyezmény Harmadik vázlatszint • Eredetileg a visegrádiak Negyedik vázlatszint érdekében kezdeményezik Ötödik vázlatszint • 1991 -es EU társulási Hatodik vázlatszint egyezmény feltételeit Hetedik vázlatszint érvényesíti az egymás Nyolcadik közötti kereskedelemben vázlatszint • Kilencedik kibővülvázlatszint. Mintaszöveg szerkesztése 2013. 11. 9.

1992 - CEFTA Vázlatszöveg formátumának • Közép-európai szerkesztése Szabadkereskedelmi Második vázlatszint Egyezmény Harmadik vázlatszint • Eredetileg a visegrádiak Negyedik vázlatszint érdekében kezdeményezik Ötödik vázlatszint • 1991 -es EU társulási Hatodik vázlatszint egyezmény feltételeit Hetedik vázlatszint érvényesíti az egymás Nyolcadik közötti kereskedelemben vázlatszint • Kilencedik kibővülvázlatszint. Mintaszöveg szerkesztése 2013. 11. 9.

1992 - CEFTA Vázlatszöveg formátumának • Közép-európai szerkesztése Szabadkereskedelmi Második vázlatszint Egyezmény Harmadik vázlatszint • Eredetileg a visegrádiak Negyedik vázlatszint érdekében kezdeményezik Ötödik vázlatszint • 1991 -es EU társulási Hatodik vázlatszint egyezmény feltételeit Hetedik vázlatszint érvényesíti az egymás Nyolcadik közötti kereskedelemben vázlatszint • Kilencedik kibővülvázlatszint. Mintaszöveg szerkesztése 2013. 11. 9.

1999 - SECI Vázlatszöveg formátumának • 1996 - Délkelet-európai szerkesztése Együttműködési Második vázlatszint Kezdeményezés Harmadik vázlatszint • 1999 - Délkelet-európai Negyedik vázlatszint Együttműködési Szervezet Ötödikbűnözés vázlatszint • a határokon átívelő Hatodik vázlatszint közös megfékezését tűzte Hetedik vázlatszint célul Nyolcadik • Tagokból és megfigyelőkből vázlatszint áll Kilencedik vázlatszint. Mintaszöveg szerkesztése 2013. 11. 9.

Etno- és szomszédságpolitikai leltár Kisebbségi törvények: Magyarországon és a hétből öt szomszéd országban, közülük háromban (osztrák, szerb, szlovén) az autonómiaformák működtetésével Alapszerződések: a hétből öt szomszéddal: Ukrajnával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával, Romániával, Kétoldalú kisebbségvédelmi szerződések a hétből három szomszéddal (horvát, szlovén, ukrán) és két közeli nagyhatalommal (orosz, német) Sokszor és sokat változó magyarországi kisebbség- és támogatáspolitikai intézményrendszer: Státusztörvények és állampolgársági törvények, emléktörvények Közös kormányülések: Romániával, Szlovéniával, Ausztriával, Horvátországgal és a közeljövőben Szlovákiával Schengeni határok: a hétből három szomszéddal 2013. Etnikai konfliktusok: kevés kirívóan súlyos konfliktus, sok 11. 9. inzultus, sérelem, panasz

Bilaterális alap- és kisebbségi szerződések Alapszerződések 1991. 1992. 1995. 1996. december 6. magyar-ukrán alapszerződés december 2. magyar-szlovén alapszerződés december 16. magyar-horvát alapszerződés március 19. : magyar-szlovák alapszerződés szeptember 16. magyar-román alapszerződés Kisebbségvédelmi szerződések 1991. március 31. magyar-ukrán kisebbségi nyilatkozat 1992. szeptember 25. magyar-nyugatnémet közös nyilatkozat a magyarországi németek támogatásáról 1992. november 6. magyar-szlovén kisebbségi egyezmény 1992. november 11. magyar-orosz kisebbségi nyilatkozat 2013. 1995. április 5. magyar-horvát kisebbségi egyezmény 11. 9.

Konfliktuspotenciál a szomszédságpolitikában Nincsenek látványos sikerek, stabil stratégiai partnerek Visegrádnak nincs kulturális, identitásformáló hatása: regionális és uniós érdekérvényesítő szerepe is igen mérsékelt Magyar gazdasági, morális, politikai krízishelyzet következményei Kormányközi együttműködésben tartós zavarok a kisebbségi ügyek miatt: a kisebbségi magyar pártok szerepének eltérő megítélése, a kisebbségi konfliktusok nemzetköziesítése, a magyar-magyar kapcsolattartás kriminalizációja, permanens nacionalista tematizáció 2013. 11. 9.

Konfliktuspotenciál a szomszédságpolitikában A magyar-szlovák konfliktushelyzet a magyar szomszédságpolitika állatorvosi beteg lova nemzetállami önmeghatározás, történelmi sérelmek kompenzálása radikális államnacionalista programok magyarellenes nacionalizmus pártpreferenciákat befolyásoló szerepe figyelemelterelés gazdasági, belpolitikai gondokról, botrányokról szuverenitás vélelmezett fenyegetettsége 2013. 11. 9.

Az uniós keret esélyei Bilaterális kapcsolatok nélkül nincs közös regionális fejlesztés, regionális jövőkép nélkül nincs sikeres közösségépítés Közép-európai mulasztás: elmaradt az anyaállamok kisebbségvédelmi stratégiájának összehangolása A térség kulturális sokszínűségének, többnyelvűségének megőrzése nélkül magunkra maradhatunk: a kisebbségi magyarság többnemzetiségű régiói csak a szomszéd államok aktív részvételével kapcsolódhatnak be a határokon átívelő nagyrégiók kialakításába Ezek nélkül aligha sikerülhet az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban álló egyéni és közösségi autonómiák kialakítása A magyarság ezeréves regionális tagoltsága a 21. század eleji 2013. Unióban is megvédendő alapértéknek számít 11. 9.

Kisebbségi kérdés mint biztonságpolitikai tényező EBESZ, EU, State Department számára kisebbségi kérdés elsődlegesen stabilitást befolyásoló tényező Nemzetközi diplomácia a mozdulatlanságban érdekelt, a konfliktusok megelőzésében látja fő feladatát Etnopolitikai modellek fejlesztésében, autonómiaformák szorgalmazásában kockázatot lát, nem lehetőséget A kisebbségi önkormányzatisággal szemben folyamatosan erős fenntartások, félelmek, kritikák fogalmazódnak meg. Nehéz megmagyarázni: jól megválasztott autonómiaformák biztosabb alapra helyezhetik az egyes országok, az egész régió biztonságát, növelik a kisebbségek integráltságát, megszilárdítja az államszerkezetet. 2013. 11. 9.

Alternatívák és dilemmák – prioritások és veszélyforrások 2004 után Magyarország nemzetpolitikájában új külpolitikai opciók: 2010 után a magyar állampolgárság könnyített megszerzésével a kettős állampolgárság, a magyar nemzet „közjogi egyesítése” került előtérbe Támogatáspolitikai intézkedések újragondolása Szülőföldi boldogulás mellett a magyarországi munkaerőpiac, az otthon maradás mellett az áttelepülés 2013. „… a nemzetpolitikát ilyen értelemben átértékelő 11. 9.

Összehangolható-e a magyar nemzetpolitika és szomszédságpolitika? Magyar etnopolitika vs. szomszédok kisebbségpolitikája Magyar állam és magukat magyarnak valló személyek, csoportok, közösségek kapcsolatainak működtetése Több szomszéd a kisebbségi magyar közösségépítést, a magyar kapcsolattartást nem tartja „legitimnek” Nemzetpolitikai perspektívák Kisebbségi magyar közösségek regionális (szülőföldi) kötődéseire, saját régiójuk multikulturális jellegére építve a tituláris nemzetekkel közös fejlesztések alapozhatják meg a lojalitás újraértelmezésének, uniós kiterjesztésének lehetőségét Lehetséges elmozdulás a szomszédságpolitikában Az Unió schengeni határain belül a kisebbségi paradigma fokozatos meghaladása 2013. uniós vagy Anyaországok konfliktusos védhatalmi szerepe helyett legalább regionális szabályrendszer és konszenzus 11. 9.

Nemzet- és szomszédságpolitikai célok Magyarország regionális pozíciói erősen befolyásolják a magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítő képességét Budapest a szomszédság- és nemzetpolitikai célokat egymással összekötve valósíthatja meg sikeresen Szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, a magyar közösségek identitásőrzése, jogérvényesítése, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése, jóléte, a nemzet határokon átívelő integrációja egymásra épülő és egymást feltételező folyamatok. Uniós tagság könnyíti az együttműködést, a szabad kapcsolattartást a kisebbségi magyar közösségekkel, éppúgy a nyugati és tengerentúli magyar diaszpórával. 2013. 11. 9.

Köszönöm a figyelmet! 2013. 11. 9.