A mondatrszek 1 Alany s lltmny MONDATTAN 7

A mondatrészek 1. : Alany és állítmány. MONDATTAN 7.

Az állítmány a tagolt mondat központi szerepű főmondatrésze. SZÓFAJA � igei természetű � Igésült névszó (segédigével /szám, személy, mód, idő ategóriáját hordozza/). FAJTÁI � IGEI ÁLLÍTMÁNY: Igével kifejezett állítmány. Szerkezete szerint Egyszerű: [pl. : Kati olvas. ] Összetett igealakkal kifejezett (analitikus): Szóalakteremtő segédige + ige [pl. : El fogunk menni. ; Szerettem volna elmenni. ] � NÉVSZÓI ÁLLÍTMÁNY ÉS NÉVSZÓI-IGEI ÁLLÍTMÁNY

Az állítmány Igei Névszói-igei E/1 olvasok - mérges vagyok E/2 olvasol - mérges vagy E/3 olvas mérges - T/1 olvasunk - mérgesek vagyunk T/2 olvastok - mérgesek vagytok T/3 olvasnak mérgesek -

Az állítmány mondatrészteremtő segédigék (kopulák): � a van ragozott, jelezett alakjai � a marad és ragozott, jelezett alakjai � a múlik és ragozott, jelezett alakjai (életkor kifejezésekben, az éves mellett

Az állítmány � van, vannak, nincsenek önmagukban töltik be az állítmány szerepét. � kell, lehet, illik, van, nincs, (szabad) állítmány mellett a főnévi igenév mindig az alany szerepét tölti be

Az állítmány � Egyszerű � Összetett (a névszói-igei állítmány): Peti katona volt. � Halmozott: egymással mellérendelő viszonyban lévő állítmány [pl. : reng és üvölt a tenger]. � Kettős állítmány: Kell, lehet, szabad, illik + felszólító módban álló igealak [pl. : El kell menjek pihenni. (≠ El kell mennem pihenni. !)].

Az állytmány AZONOSÍTÁS és MINŐSÍTÉS A minősítés: az állítmány fogalomköre tágabb, mint az alanyé [pl. Az ember élőlény. , A rózsa virág. , Édesapám tanár]. � Az azonosításnál: az alany és az állítmány fogalomköre fedi egymást � � azonosító predikatív viszony: mind az alany, mind az állítmány szerepét főnév vagy főnévi névmás tölti be. � Az elemzést bizonyos grammatikai szempontok könnyítik: Alanynak elemezzük a névmással kifejezett vagy névmással helyettesíthető elemet, és mivel az egyeztetést az alany irányítja, az igei rész személyragja kijelöli az alanyt [pl. Én vagyok én. , Ő a barátom, Édesapám a tanár]

Az alany � LOGIKAI SZEMPONTBÓL � mindig az a mondatrész, amelyre az állítás, az ítélet vonatkozik (az állítmánnyal az alanyról állítunk valamit). � megnevező szerepe van. � az alany a minősített vagy az azonosított. FORMAI SZEMPONTBÓL: az a mondatrész az alany, amelyik alanyesetben áll ( esetragos). � nem minden esetben esik egybe a grammatikai alany a logikai alannyal � Nekünk tanulnunk kell. A logikai alany grammatikailag részeshatározó lesz, mert a szófajisága megakadályozza, hogy grammatikai alany legyen.

Az alany SZÓFAJA � mindig főnév, főnévi értékben lévő más szófaj, bármely fajtája, főnévi névmások (kivéve a kölcsönös névmás és a visszaható névmás is csak személyes névmási értelemben). � Főnévi igenév: � kell, lehet, szabad, illik, van, nincs igei állítmányok mellett [pl. : van mit enni]. [pl. : Tanulni kell. (általános alany), Tanulnom kell. (E/1 sz. cselekvéshordozóra utal)]. � Bizonyos névszói állítmányok mellett (tilos, hasznos, jó, fölösleges), illetve a muszáj és szabad lexémák mellett,

Az alany Bármely más szófaj betöltheti az alany szerepét, ha szófajt váltott és aktuálisan főnévi értékben szerepel [pl. : „Anyám szájából jó volt az étel, / Apám szájából szép volt az igaz. ”] Untat ez az állandó jaj-ne-már. � ALAKJA Alanyesetben áll, mindig (!) zéró esetragos (ha valamely szóalakon esetrag van, nem lehet alany). De jelek lehetnek rajta: � k - többes szám jel [pl. : A fiúk jöttek el. ] � é – birtokjel [pl. : A fiúké piros. ] � birtokos személyrag/jel

Az alany Egyszerű alany: Összetett alany: Egy zéró esetragos névszóból + lenni/múlni/maradni segédigenévből áll (u. a. mint az összetett tárgy, de tárgyatlan igei alaptag mellett). Ugyanazok mellett az állítmányok mellett fordul elő, mint a főnévi igenévi alany [pl. : Nem szeretne tízéves maradni. ] � Halmozott alany: Mellérendelő szintagma alkotja az alanyt [pl. : Kati és Jóska volt ott. ] � Szerkezetes alany: Az alanyos szószerkezettel egyenlő [pl. : Ady írta vers. ] � �

Az alany � *Kettős alany: Csak a hagyományos nyelvtanokban (MMNy, MMNy. R) található meg ez a kategória, a MGr nem veszi fel!!! � Bizonyos igei állítmányok (tetszik, látszik, érződik, kezdődik, megszűnik) mellett egy névszói és egy főnévi igenévi alany [pl. : Állni látszik az idő. ; Vigadni látszott a világ. ]. Ez a mondat átalakítható alárendelő összetett mondattá. Ebben az átalakított mondatban a 2 alanyból cselekvés és cselekvéshordozó viszonya lesz [pl. : Az látszott, hogy az idő áll. ; Az látszott, hogy a világ vigad. ]. � A MGr nem fogadja el a kettős alany meglétét. A névszói alanyt tekinti alanynak, az igenévi részt pedig állapothatározónak

Az alany FAJTÁI � Határozott alany: minden alany, ami nem határozatlan vagy általános, az határozott, meg tudom nevezni az alanyt, és nem vagyok tekintettel annak determináltságára vagy determinálatlanságára. E koncepció értelmében az alany határozottsága vagy határozatlansága mást jelent, mint a tárgyé [pl. : Könyv van az asztalon. , Egy könyv van az asztalon. , A könyv az asztalon van. – mind határozott alany]. � Határozatlan alany: A határozatlan alany mindig harmadik személyű (ez összefügg a harmadik személy heterogenitásával). Nem tudom, vagy nem akarom megnevezni az alanyt. Kifejezőeszközei: � Határozatlan névmás [pl. : Valaki van ott. ] � T/3 személyű igei személyrag utalhat határozatlan alanyra, ha a szövegelőzményben sincs megnevezve az alany [pl. : „Megint jönnek, kopogtatnak. ”, Göndör hajam le akarják vágni. ]

Az alany Általános alany: � Nem tudom, vagy nem akarom megnevezni az alanyt, de mindenkire vonatkozik az állítás (egy nagyobb vagy kisebb közösség minden tagjára). Kifejezőeszközei: � Általános névmás minden fajtája [pl. : Mindenki ott van. ; Senki nincs ott. ] � Az ember, világ általános főnevek, amikor általános értelemben használjuk őket [pl. : Azt gondolná az ember…] � Igei személyragok [pl. : E/2 közmondásokban: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!; T/3 hivatalos levelekben: Értesítjük…; T/2 szépirodalmi szövegekben: „Nem hallottátok Dózsa György hírét? ”; T/3 köznyelvben: Azt mondják…]. � A személyrag nélküli főnévi igenévi alany is általános érvényű cselekvéshordozóra utal [pl. : Tanulni kell. ]

Az alany Lappangó alany, tapadásos alany A MGr nem tesz különbséget a kettő közt. � A tapadásos alanynál a nyelvközösség számára egyértelmű (ugyanaz a lexéma tapad az állítmányhoz). Általában nem is tesszük ki, de emiatt nem lesz hiányos a mondat, mert az alany egyértelmű [pl. : Tálalva van. (az étel); Ágyazva van. (az ágy)]. � A lappangó alany szintén egyértelmű. Több, valamely azonos fogalomkörbe tartozó lexéma töltheti be a szerepét [pl. : Többre [pénz] nem telik. (anyagi javak); Majd lesz neked! (büntetés, nemulass); Nekünk is kijutott. (baj, nehézség)].

Az alany Mikor maradhat el az alany? � 1. és 2. személyű alany elmaradhat, a mondat nem is lesz hiányos (pragmatikailag reprezentált – az első személy a beszélő, a második a hallgató). Pl. Futok. Futsz. � 3. személyű alany is elmaradhat, a mondat viszont hiányos lesz így (a 3. személy grammatikailag reprezentált – bárki lehet az 1. és 2. személyen kívül). Pl: Fut. � Nem lesz hiányos a határozatlan vagy általános alanyú mondat (mert nincs, ami hiányozzon). � Nem lesz hiányos a tapadásos és lappangó alanyú mondat sem, mert a nyelvközösség számára egyértelmű az alany. � Nem lesz hiányos az alanytalan mondat sem (időjárási kifejezések). Az alany-állítmány szinte oszthatatlanul van jelen [pl. : alkonyodik, villámlik]. � Metaforikusan használva viszont, ha nincs alany, hiányos a mondat [pl. : Mit csinált az ágyú? – Dörgött. ; Milyen a szeme? – Villámlik. ]

Az alany és az állítmány viszonya Laczkó Krisztina 2001. Alany és az állítmány viszonya: hozzárendelés vagy alárendelés? Nyr. 125: 407– 418. http: //www. c 3. hu/~nyelvor/period/1254/125 402. htm

Az alany és az állítmány viszonya 5 nézet: 1. paralellizmusfelfogás � Logikai gyökerű: a mondat = ítélet � a mondat alapvetően alanyi és állítmányi részből áll � az állítmányi rész tartalmazza az állítást, mely az alanyi részre vonatkoztatható � predikatív viszony, nem szintagmatikus � nem egymástól függenek, hanem a mondat jelentésétől. � minden tagolt mondat: egy alanyi és egy állítmányi rész, de a konkrét elemzésnél már csak ún. puszta alany és állítmány � Az egyeztetés „célzott egyformaságnak”, nem grammatikai ismérv

Az alany és az állítmány viszonya 2. A hozzárendelés-felfogás � a magyar szakirodalmi hagyománybanm az iskolai oktatásban a legelterjedtebb volt � szintén logikai megalapozottságú, � az alany és az állítmány szintagmatikus kapcsolatnak � a két tag kölcsönösen meghatározottság, amit az egyeztetés jelez � a mondat nyelvtani, szemantikai, logikai magját alkotják � a mondat predikatív jelentését hordozzák

Az alany és az állítmány viszonya 3. Az alany primátusa � tudománytörténeti érdekesség � Majtyinszkaja 1955 � Erős orosz (nyelvészeti) iskola hatás � az alany az állítmány fölérendeltje � grammatikai bizonyíték: az alany irányítja az egyezetést � nembeli egyeztetés � A magyarban az egyeztetés épp azaz az állítmány fölérendeltségét bizonyítja.

Az alany és az állítmány viszonya 4. az állítmány primátusa � szerves összefüggésben áll az igeközpontú szemlélettel, Tesniére valenciaelméletével � nemcsak az igei állítmányra, hanem az állítmányra általánosságban kiterjed � Deme László ehhez nem a valenciaelméletből kiindulva jutott el, hanem a mondategységen belüli viszonyokat vizsgálva � az állítmány a mondat központi magja, ennek alárendeltje az alany, ami ugyanúgy ún. mondatszintű bővítmény, mint a tárgy és a határozó.

Az alany és az állítmány viszonya Érvek: 1. a mondategységnek a szórendi elrendeződés szempontjából az állítmány a szuverén magva; 2. az állítmány segítségével kérdezünk az alanyra éppen úgy, ahogy a tárgyra és a határozóra is; 3. az alany irányítja a szám- és személybeli egyeztetést, amit mindig a bővítmény irányít (vö. én könyvem) 4. a kérdő, határozatlan vagy általános névmással kifejezett alany az ugyanezekkel a névmásokkal kifejezett tárggyal vagy határozóval mellérendelő kapcsolatot képes létesíteni, például: Ki, mikor és hol találkozott vele? → mellérendelő viszonyba csak a mondat azonos szerkezeti szintjén lévő mondatrészek kerülhetnek egymással

Az alany és az állítmány viszonya De: az állítmány primátusát vallók is elismerik az alany és az állítmány hozzárendelő jellegét, de azt logikai viszonynak tartják (l. MGr). Probléma: egymástól igen eltérő módon viselkedő állítmányfajták, az igei és az összetett állítmány (ez utóbbiba beleértve az ún. névszóit is) közös vonását kellene megfogalmazni. A fő nehézséget az alany vonzat voltának megítélése jelenti.

Az alany és az állítmány viszonya Érvek az alany vonzat voltára (= az ige jelentéstartalmához általában eleve hozzátartozik az alannyal való kiegészülés): � az alany struktúramegkülönböztető jegy (az ún. alanytalan igék oppozícióban állnak az alannyal kiegészülő igékkel) � képes tárggyal (mely mindig vonzat) és határozói vonzattal váltakozni bizonyos szerkezetekben (pl. aktív-passzív), tehát maga is vonzat

Az alany és az állítmány viszonya A hozzárendelésnél az alany vonzatossága okoz gondot (valencia). Az állítmány primátusa esetében a kétféle állítmány. � Az alany mint vonzat nem tartozik hozzá a főnév szótári tételéhez, s kérdéses a melléknév szótári tételéhez való tartozása is � Rácz Endre a melléknév vonzataként tartja számon az alanyt, azzal indokolva, hogy állítmányi funkcióban a melléknév mindig köthető alanyhoz, ami összefügg a jelzős szerkezet és az állítmányi szerkezet transzformálhatóságával � De: az állítmányi pozíció megköveteli az igei jelleget, mind a főnév, mind a melléknév csak a kopula segítségével képes az állítmányra jellemző grammatikai kategóriák (mód-, idő- és személyszámjelentés) kifejezésére � vagyis az összetett állítmány alanya a névszóhoz mint ún. grammatikai igéhez kapcsolódik

Az alany és az állítmány viszonya a kopula a névszót nem képes teljes mértékben igei jelleggel felruházni: az állítmányi szerepű főnév és melléknév is megőrzi saját szófajára jellemző bővítményeit, pl. a főnév jelzőjének megmaradása: Máté jó kisfiú volt ma. Kérdés tehát, hogy mennyiben tekinthető egy igei jellegű főnév vagy melléknév vonzatának az alany? � MGr: az alanyt a grammatikai ige strukturális bővítményének értelmezi. Ez azonban ellentétben áll a vonzat-, illetve régensmeghatározásával: „A vonzat olyan bővítmény, amely szervesen hozzátartozik az alaptag jelentésszerkezetéhez […] A vonzatok alaptagját régensnek nevezzük. Régensek mindazok a szótári tételek, amelyek meghatározott számú nyelvi egység jelenlétét követelik meg az őket befogadó mondatokban” (Keszler 2000: 355, kiemelés tőlem L. K. ). → a kétféle állítmány melletti alanyi viszony nem azonos.

Az alany és az állítmány viszonya Deme így kezeli az ellentmondást: „maga a jelző hiába az állítmány jelzője, nem a mondat szintjén áll itt sem, hanem eggyel lejjebb; azaz itt sem mondatrész, hanem szerkezettag: mondatrész magánügye, ha mindjárt az állítmányé is” (Deme 1971: 51). → de akkor a melléknévi állítmány határozója is szerkezetszintű, az is a mondatrész „belügye”, hiába áll látszólag a mondat szintjén: A fiú ma nagyon ügyes volt az edzésen

Az alany és az állítmány viszonya Elekfi László (Elekfi 1950, 1953, 1957, 1966): erősen megkülönbözteti a kétféle álítmányt Az összetett állítmány és az alany viszonya a grammatikai ismérvek alapján

Az alany és az állítmány viszonya Bizonyíték az Á kzp-i szerepére: � a névmási Á bővíthetősége Jövőre már tietek lesz itt a föld – az idő- és helyhatározó az állítmányi szerepből, az igeiségből adódik, nem a névmáshoz tartoznak lexikálisan. � Deme: szórendi elrendeződés szempontjából az állítmány a mondategység szuverén magva � generatív elemzés: az összetett és igei állítmányú mondatok a magyarban egységes szórendi és hangsúlyozási rendszert alkotnak: az igekötős ige szórendi viselkedése egyezik a kopulás névszóéval, ilyen értelemben tehát nem lehet a kétféle alany-állítmányi viszony között különbséget tenni. � a strukturális nyelvtan az összetett állítmány névszói részét igemódosítónak vagy inkorporált összetevőnek nevezi (vö. É. Kiss 1992: 129– 30; 1998: 34, 38)

Az alany és az állítmány viszonya Laczkó nem ért egyet Keszlerrel: Ki és hol találkozott Péterrel? Senki és soha nem tudta megoldani ezt a feladatot � két egyszerű mellérendelő mondat, ahol az egyik tagmondat teljesen redukálódott: Ki találkozott Péterrel? és Hol találkozott Péterrel? , valamint Senki nem tudta megoldani ezt a feladatot és Soha nem tudta megoldani ezt a feladatot. � Ezek viszontkérdések � A határozatlan és általános névmások logikai operátorok a nyelvben, s akkor vonhatók össze a fenti módon, ha mindkettő fókuszpozícióban van a többi mondatrész tekintetében egyébként azonos két mondatban.

Az alany és az állítmány viszonya 1. � � � Az egyeztetés: Fn, mn szófaji jellegéből adódóan nem képesek teljes mértékben egyezni az alannyal, csupán számban, a kötelező szám- és személybeli egyeztetés éppen ezért a kopulán valósul meg. sajátos egyeztetésforma: pusztán számbeli Az mindig velejárója egy másik egyeztetéstípusnak, nevezetesen a személybelinek és az esetbelinek. az összetett állítmány esetében a névszó megőrzi saját szófaji értékét is a -ként ragos essivusi állapothatározó is egyezhet pusztán számban az alannyal vagy azzal a mondatrésszel, amelyre vonatkozik. Például: A fiúk a hadsereg katonáiként/katonákként vettek részt a gyakorlaton. � Itt a számbeli egyeztetés két egymással szintaktikailag kapcsolatban nem lévő tag között valósul meg. � Oka: hogy a két mondatrész predikatív logikai viszonyban van egymással

Az alany és az állítmány viszonya 2. A kérdezhetőség. � az állítmány segítségével kérdezünk a többi mondatrészre. � De: a kérdezhetőség a szintagmatípusok elkülönítésében is szempont � Rácz Endre: a hozzárendelő szerkezetre az jellemző, hogy kérdezhetünk egyik tagról a másikra és viszont, az alárendelés esetében azonban csak az alaptagról kérdezhetünk a bővítményre. � Az alany és igei állítmány alárendelő voltát alátámasztja az a tény is, hogy csak az állítmányról lehet az alanyra kérdezni, az igei állítmánynak önálló kérdőszava nincs. � Az összetett állítmány és az alany viszonyában oda-vissza kérdezhetőség működik – főnévi állítmány: Péter katona volt – a) Ki volt katona? , b) Mi volt Péter? , melléknévi állítmány: Péter fantasztikus volt – Ki volt fantasztikus? , Milyen volt Péter?

Az alany és az állítmány viszonya 3. A transzformálhatóság. � minősítő szemantikai viszonyt tartalmazó mondat: azt mutatja, hogy az alany eredethatározóval, az állítmány pedig eredményhatározóval váltakoztatható (vö. legutóbb Lengyel 2000 a: 398). Péter tanár lesz. Péterből tanár lesz Péter tanárrá lesz. A tett halála az okoskodás alanya az okoskodás, állítmánya a halála A tett halálává az okoskodás lesz A tett halála lesz az okoskodásból ha az alany és az állítmány névszói része is átalakítható, akkor közöttük nem tisztán alárendelő jellegű viszony van.

Az alany és az állítmány viszonya 4. A mellékmondattal való kifejezhetőség. � Hozzárendelés: mind az alany, mind az állítmány kifejezhető mellékmondat formájában � hierarchikus viszony esetében csak az alárendelt tag alakítható át mellékmondattá. � De a mellékmondattal való kifejezési lehetőség mutatja a legtisztábban, hogy az igei állítmány alanya alárendelő jellegű: igei állítmányi mellékmondat nem létezik � az összetett állítmány alanya azonban nem lehet tisztán hierarchikus viszonyban az állítmánnyal, hiszen az állítmány névszói része kifejezhető mellékmondat formájában, például: Péter volt az, akit tegnap baleset ért, Akkora a hó, hogy alig lehet járni, Szerelmünk még mindig olyan, amilyen a kezdetekben volt.

Az alany és az állítmány viszonya Konklúzió: � az alany és az állítmány viszonya a magyarban nem egyféle � Igei állítmány esetében hierarchia valósul meg: az alany az igei állítmány alárendeltje (állítmány primátusa). � az összetett állítmány és az alany logikailag és grammatikailag is hozzárendelő? Nem! � az alany és az összetett állítmány főnévi vagy melléknévi része között áll fenn a hozzárendelő viszony � De: a kopula igésítő szerepe folytán a szerkezet az alárendeléshez közelít.

Az alany és az állítmány viszonya Ok: � az igei állítmány viszonya teljes mértékben grammatikalizálódott: az ige és alanya grammatikai viszonyt alkotnak, tehát egymással mondatrészi függésben vannak � az összetett állítmány esetében ez csak részlegesen igaz: � az alany és az összetett állítmány főnévi vagy melléknévi része logikai hozzárendelő (predikatív) viszonyt mutat, � a névszói rész és a kopula között morfológiai típusú grammatikai kapcsolat van, ezek tehát morfológiai jellegű szószerkezetet alkotnak, � s a morfológiai jellegű grammatikai szerkezet, valamint az alany vonatkozásában realizálódik a szintaktikai alárendelő kapcsolat. Azaz tulajdonképpen kétféle grammatikai és egy logikai viszony kombinálódik.

Az alany és az állítmány viszonya Bonyolít: a kopula speciális jellege az igék osztályában. � Bizonyos tulajdonságai segédige jellegűek, lexikálisan tartalmatlan, s az ige grammatikai jelentéseit hordozza, Lengyel Klára mondatrészteremtő segédigének nevezi (2000 b: 252– 3), � Igei természetű is: az összetett és az igei állítmányú mondatok a magyarban egységes szórendi és hangsúlyozási rendszert alkotnak, és az igekötős ige szórendi viselkedése egyezik a kopulás névszókéval vagyis átmenetinek nevezhető nyelvi jelenség. Ha létigével és a tartalmas igékkel rokonítjuk, ez az összetett állítmány megszüntetéséhez vezet (strukturális nyelvtan, Elekfi László ). � állítmányi pozícióba kizárólag az ige kerülhetne: a Péter tanár lesz mondat esetében tehát a lesz kopula, s ennek az állítmánynak két alárendeltje a Péter alany és a strukturalisták által igemódosítónak, Elekfi László által tulajdonítmánynak, régebbi nyelvtanokban állítmánykiegészítőnek nevezett tanár főnév. Ez az ún. hatodik mondatrész, ami predikatív viszonyban az alannyal