A generatv nyelvelmlet A generatv magyar szintaxis Forrsok

A generatív nyelvelmélet A generatív magyar szintaxis

Források �Alberti Gábor ─ Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv I ─II. Books in Print Kiadó, 2002 �Alberti Gábor: A magyar mondattan elmélete és gyakorlata generatív megközelítésben III. Háttérelmélet. 2006 http: //mek. niif. hu/04800/04892. pdf

Melyik generatív elméletet vizsgáljuk? A Noam Chomsky-félét (1957, 1965, 1981, 1986, 1995): generatív, ezen belül transzformációs, ezen belül módosított kiterjesztett sztenderd elmélet v. A legelterjedtebb nemzetközi strukturalista irányzat v. A magyar nyelv szerkezetéről ebben a keretben született a legteljesebb leírás: v. Kiefer Ferenc (szerk): Strukturális magyar nyelvtan. Mondattan (1992) vÉ. Kiss Katalin: Mondattan (1998)

A generatív-transzformációs nyelvleírás és a magyar nyelv (anyanyelv) �A magyar nyelv hagyományos leírása: a latin, a német, es. az angol nyelv mintájára �Mit keres a generatív nyelvészet? Az „igazi” (a nyelvre érvényes) nyelvtant. Ez a „mentális grammatika”, amely az anyanyelvi beszélőben élő tudás, kompetencia: o Képes megítélni, hogy egy mondat jó mondat-e. o Illetékes arra, hogy megítélje (nem a nyelvész az).

A generatív-transzformációs nyelvleírás és az anyanyelv A kompetencia mint a mondat „helyessége” megítélésének képessége a. ─Mi az, ami ennyire meglepett téged? ─… b. ─Igaz, hogy Ede naponta felhívja Marit? ─ Nem! … Behelyettesítendő mondatok: A. Julinak a férje naponta felhívja Marit. B. Julinak a férje hívja fel naponta Marit. C. Julinak hívja naponta fel a férje Marit. D. a fel Julinak naponta Marit férje hívja.

A generatív-transzformációs nyelvleírás és az anyanyelv �A (generatív) nyelvész feladata: egy formalizált szabályrendszer létrehozása, amely valamennyi „elfogadható” szósor létrehozására (generálására) képes, de egyetlen egy olyan szósort sem hoz létre, amely a beszélők szerint agrammatikus. v A generatív grammatika tehát tkp. az anyanyelvi kompetencia modellje. v Az univerzális grammatika (UG= a nyelvek grammatikájának közös nevezője) specifikált grammatikája: egy nyelv grammatikája: az UG nyelvi paramétereinek egy bizonyos beállítása

A generatív-transzformációs nyelvleírás �A grammatikai szerkezeteket egy „szabálycsomag” segítségével tudjuk leírni, amelyet: 1. a szintaktikai 2. a szemantikai 3. a hangtani és 4. a lexikai modul (komponens) szabályai alkotnak. A középpontban a szintaktikai komponens áll.

A generatív nyelvleírás és a magyar nyelv �Egy parametrikus különbség pl. az angol és a magyar nyelv között: a szórend különbsége � a. Andrew sold Eve Irene. � b. András eladta Évának Irént. � c. András Irént Évának adta el. � d. *Andrew Irene Eve sold. � e. Irént eladta András Évának. � f. Irene sold Andrew Eve. �Az angol szórend szélsőségesen kötött, ui. az igének és vonzatainak szigorú konfigurációban kell lennie �A magyar szórend meglehetősen szabad, ui. nem konfigurációs, és a morfológia feladata a vonzatszerep elkülönítése

A hagyományos és a generatív mondatelemzés �A hagyományos mondatelemzés: szavak közti közvetlen kapcsolat és ennek ábrázolása: függőségi nyelvtan �A generatív (deskriptív, strukturalista, disztribúciós) mondatelemzés: a sorba rendezett szósorok helyettesíthetőségén alapuló közvetlen összetevős eljárás (a közvetlen összetevők hierarchikus csomópontokba rendezőnek: X’ (ikszvonás)- elmélet A X helyén bármely szófaji kategória állhat.

A magyar mondatfajták a generatív grammatika szerint 1. Semleges ’Péter ’(’)odaúszott a ’bójához. Jelentése pusztán lexikai jelentéstényezőkből áll össze, nincsen szerkezeti többletjelentés ─ kiegyensúlyozott hangsúlyviszonyok 2. Nem semleges ’’Marit mutattam be Ödönnek. Jelentése szerkezeti többletjelentést hordoz: o o tárgy és az igekötő nem a „megszokott” helyén van hangsúlyeloszlásása polarizált