A felsoktatsi intzmnyek irnytsi rendszernek talakulsa s dilemmi

A felsőoktatási intézmények irányítási rendszerének átalakulása és dilemmái Kováts Gergely 2009. január 28. Vezetéstudományi Intézet Vezetés és szervezés tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. ; 1828 Budapest, Pf. 489. Tel. : (1)4825377, (1)4825263; fax: (1)4825118 Internet: http: //mgmt. uni-corvinus. hu

Az irányítási rendszer átalakulása ■ Governance és bizottsági struktúra (pl. társadalmi tanácsok, gazdasági tanács) ■ A munkamegosztás, hatáskörmegosztás átalakulása – Újszerű vezetői posztok megjelenése (pl. fejlesztési rektorhelyettes) – Irányítási és szolgáltatási egységek számának, súlyának növekedése, funkciójának átalakulása – A kar és központ viszonyának változása – centralizáció és decentralizáció – Az akadémiai (kari/tanszéki) struktúra átalakulása ■ A vezető szerepének átalakulása – új vezetési funkciók, feladatok, szerepek Kováts G. : Az irányítási rendszer átalakulása. . . 2009. január 28. 2

Az adminisztráció átalakulásának mozgatórugói ■ Az adminisztráció létszáma gyorsabban nő, mint az oktatói/kutatói létszám ■ Növekedés és mérethatékonyság – Differenciálódás a szektoron és az intézményen belül is – Formális struktúrák szerepe nő – Erőforrásigény növekszik ■ Külső kényszerek, állam átalakuló szerepe – A szektor növekedésével nő az elszámolás iránti igény – Steering – Jogszabályok útján való kikényszerítés ■ Erőforrás-hiány és verseny (másolás) – kontroll, erőforrásgazdálkodási és monitorozási rendszerek fejlődése – Belső elosztási mechanizmusok és ösztönzési rendszerek megteremtése lényeges (lenne). Az ösztönzöttség decentralizációt igényel, ez ugyanakkor a fejlesztési források elaprózódását is eredményezi. – Az újszerű megoldások, illetve külföldi minták szektoron belüli terjedése (szervezeti megoldások, technikák) ■ Technológia (informatika) fejlődése – Egyszerre növeli a komplexitást (új egységek, új kompetenciák szükségesek) és egyszerűsíti az adminisztrációs folyamatokat Kováts G. : Az irányítási rendszer átalakulása. . . 2009. január 28. 3

Az adminisztráció átalakulása az expanzió időszakában ■ Nemzetközi kapcsolatokat, diákcseréket szervező iroda ■ Pályázati iroda ■ Oktatás-adminisztráció átalakulása: szakfeladatok kialakulása: tanulmányi adminisztráció, felvételi csoport, tanrendi-órarendi csoport, oktatás-informatikai csoport. Később tanulmányi igazgatóságok létrejötte. ■ Informatikai szolgáltatások bővülése (infrastruktúra üzemeltetés, a fejlesztési feladatok fokozatos kiszerveződése) Kováts G. : Az irányítási rendszer átalakulása. . . 2009. január 28. 4

Az adminisztráció átalakulása a versengés időszakában ■ A stratégiai, tervezési egységek ■ PR, marketing, kommunikációs osztályok ■ Karrier iroda / alumni rendszerek ■ Vállalati kapcsolatok (szórványosan) ■ Minőségügyi iroda ■ Infrastruktúra üzemeltetés kiszervezése (műszaki igazgatóságok szerepének átalakulása) Kováts G. : Az irányítási rendszer átalakulása. . . 2009. január 28. 5

Az adminisztráció átalakulása: szórványosan megjelenő és/vagy gyenge funkciók ■ Az erőforrás-kontroll struktúrái nálunk is megjelennek, de… – Kontrolling: főként a kormányzat által előírt beszámolók készítése. Pl. hiányzó riporting rendszer. – HR: korábban is létezett személyügyként, funkciója jelentősen nem bővült (például egyéni teljesítményértékelési rendszerek gyengesége). – VIR: egységes, átlátható, a vezetők számára információt nyújtó rendszerek hiánya Kováts G. : Az irányítási rendszer átalakulása. . . 2009. január 28. 6

A kari adminisztráció és az akadémiai struktúra átalakulása ■ Kari adminisztráció – Rendkívül nagy a változatosság még egyetemen belül is (pl. hagyományok, méret, diszciplína szerint) – Párhuzamosságok a karok számos központi adminisztratív funkciójával ■ Az akadémiai struktúra – Bővülés időszakában: § Új karok, tanszékek § Jelentős párhuzamosság (integrációval különösen) – Versengés időszakában § A kis tanszékek problémái § Intézetek kialakulása § Sikertelen kísérletek a párhuzamosságok felszámolására Kováts G. : Az irányítási rendszer átalakulása. . . 2009. január 28. 7

Néhány következmény az adminisztráció helyzetére vonatkozóan ■ Az adminisztráció szerepének növekedésével fokozatosan intézményesednek az adminisztratív szerepek (FGSZE, felsőoktatási főigazgatók konferenciája) ■ Szervezeten belüli feszültség nő: „Legyen végre szolgáltató szervezet, ne hivatal”, „Legyen az adminisztráció professzionális!”. DE: Miért nem valósul meg? ■ Adminisztráció = nem oktatók: az adminisztráció státusza az egyetemen kisebb (? ), mint a tényleges hozzájárulása az intézmény működéséhez. Kováts G. : Az irányítási rendszer átalakulása. . . 2009. január 28. 8

Az új vezetői szerep betöltésének akadályai ■ Megfelelés vs. irányítás (kollegiális vs. hierarchikus szerep) – Egyre erőteljesebb az irányítás kényszere és felelőssége vs. alacsony cselekvési mozgásér, tisztázatlan felelősségi viszonyok (lényegében felelősséggel az újraválasztó testületnek tartoznak a vezetők) – Kultúra és hagyomány-idegen, elvárási kényszerek ■ Adminisztratív vs. oktató-kutatói szerep – A felügyelt feladatok komplexitása, specialitása nő, miközben a legitimitás oktatói- kutatói előmenetel függvénye – Szocializáció, tapasztalat, reflexiós tér hiánya, mindenki magát építi fel (nincs képzés) ■ Operatív vs. stratégiai fókuszok – Operatív, tűzoltási feladatok túlsúlya. Az intézmények üzemszerű működésének fenntartása folyamatos felsővezetői közreműködést igényel. – Stratégiai kérdések háttérbe szorulnak, ha megjelennek, akkor folyamatos oda-vissza váltás az operatív és stratégiai feladatok között – Professzionalizálódás hiánya: az akadémiai vezetés egyben operatív vezetés is. (igazgatói rendszer mint megoldás? ) ■ Szervezeten belüli bizalom hiánya (integráció és a piaccsökkenés miatt) – Az akadémiai szféra félelme a szervezeti kontroll elveszítésétől – A vezető közvetítői szerepe nő. Kováts G. : Az irányítási rendszer átalakulása. . . 2009. január 28. 9

Dilemmák, kérdések ■ Kényszerített eszközök működése, beválása (stratégia, minőségügy) ■ A „természetes” módon kialakult szervezeti megoldások közötti különbségek (például karrier iroda, nemzetközi iroda) ■ Hiányzó, gyengén működő rendszerek külső és belső okainak feltárása (kontrolling, HR) ■ Az adminisztratív pozíció beágyazottsága ■ A vezetők szerepének átalakulása ■ Hogyan teremthető meg a bizalom az adminisztráció professzionalizálásához? Hogyan csökkenthető az akadémiai szféra félelme a kiszolgáltatottságtól? ■ Hogyan őrizheti meg az egyetem az „emberarcúságát” egy bürokratizáltabb, formalizáltabb egyetemen? Kováts G. : Az irányítási rendszer átalakulása. . . 2009. január 28. 10

■ Köszönöm a figyelmet! Kováts G. : Az irányítási rendszer átalakulása. . . 2009. január 28. 11