Zszlk A magyar zszl eredete s trtnete Zszletikett

Zászlók A magyar zászló eredete és története Zászló-etikett Nemzetközi etikett és protokoll Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Csikós Eszter GM-2006 eszter. csikos@gmail. com

Mi is az a zászló? A zászló egy rugalmas, hajlékony szövetdarab, amelynek egyik széle rögzítve van, hogy a többi része szabadon loboghasson a levegőben; jelzésre vagy díszítésre szolgál. A zászlók a népek életének és törekvéseinek különös kísérője és tanúja. A jelképek szentek, s közöttük is az egyik legszentebb a nemzeti lobogó, amely minden ember szívének kedves. Az emberiség története során a zászlók fontos szerepet játszottak a kulturális és nemzeti azonosságérzet kifejezésében és a kommunikációban. Az ezer évvel ezelőtti csaták standardjai és a mai futballmeccsek zászlószínekre festett arcú szurkolói azonos jelentésűek: mindegyik esetben egy meghatározott embercsoport juttatja kifejezésre a környezet más csoportjaitól való elkülönülését.

Történelmi zászlóalakok

Modern zászlóalakok

Funkció szerint Légierő zászlaja Nemzeti felséglobogó Katonai zászló Nemzeti lobogó Polgári repülésben használatos Nyugalmazott tengerészti zászló Városi zászló Polgári zászló Parancsnoki árbocszalag Hadi árbocszalag Udvariassági zászló Megkülönböztető zászló Fanion Guidon Ház zászló Fehér zászló Lándzsazászlócska Révkalauzzászló Rangjelző zászló Szolgálati zászló Jelző zászló Állami felségjel Állami zászló hadilobogó

Használat szerint Banner Felvonuló zászló Bannerol Fehér zászló Autózászló Asztali zászló Udvariassági zászló Trombitazászló Dobzászló Beltéri zászló Orrzászló Kopjazászló Kültéri zászló

Zászlóanyagok Damaszt - mintás szövésű kelme; nevét attól a finom, mintás anyagtól örökölte, amelyet Damaszkuszban szőttek a középkorban. A valódi damaszt eredetileg selyemből készült, de az elnevezést egyre inkább a jellegzetes mintára használták, függetlenül attól, hogy a kelmét milyen szálból szőtték. A kelme alapját vászonkötéssel szövik, a lánc- és a vetülékfonal egymásra merőleges, emiatt az anyag itt nem csillog, mint a selyemfényű részeken. Kalikó - Finomabb, gyakran nyomott mintás, vászonkötésű pamut szövet. Erős, merev és fényesre kikészített pamut-, len v. féllen textilanyag védőkötény v. könyv kötővászon céljára (az indiai Calicut [e: kaükut] város nevéből). Műselyem - Cellulózból készült textilszál, amelyet először 1892 -ben állítottak elő. Nejlon (nylon) Pamut - A pamutot a gyapot nevű növény (mályvaféle) tokterméséből kipattant magszálakból szövik. Általában 30 szem mag az átlagos termés és minden maghoz 20007000 gyapotszál tartozik. A gyapotszálakból nyert pamut szálakat fonási eljárásokkal alakítják fonallá.

Poliészter - A poliészterek a polimerek családjába tartozó, rendkívül hosszú molekulák. Miden poliészter molekula több ezer atom hosszú, ezért a poliészter szál olyan kis kötélhez hasonlítható, amelyet mikroszkopikus, egymásba gabalyodott spagettiszálakból készítenek. Selyem - állati eredetű szál; rovarok választják ki gubó vagy háló készítéséhez. Az iparban szinte kizárólag annak a gubónak a szálát használják, amelyet a Bombyx nembe tartozó selyemlepkék, nevezetesen a B. mori hernyói termelnek. Sendallum Szitaszövet - a szitáló gépeknek gyapjú-, nyers selyem- és drótszövet- bevonata. A gyapjú- s nyers selyem-szitaszövetek gaze-szövetek, a drótszövetek ellenben vászonkötésűek. Tafota - a hasonlónevű alapkötéssel készült selyemszövet neve a textiliparban. Sűrűsége igen változó. A ritkább szövésűt bélésárúnak, a sűrűbb szövésűt ruhaszövetnek használják. Vászon

A magyar zászló

A magyar zászló a magyarság egyik nemzeti jelképe, egyben a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe. Az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19. ) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. Színei a korábban rögzült címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), ebben az összeállításban nemzeti színekként értelmezve a reformkorban jelentek meg.

Piros-fehér-zöld – Miért pont ez? Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek című műve szerint Az új hazát kereső magyarságnak is voltak zászlai, minden törzsnek a sajátja. Kézai Simon, IV. László XIII. századbeli udvari krónikása szerint a magyarok Géza fejedelem koráig turulos zászló alatt harcoltak. A Képes Krónika festője viszont a magyar királyoknak kettőskeresztes, vörös-fehér csíkú zászlókat adott a kezébe. Szent István zászlóhasználatánál német befolyás hatott, mivel Bajorországból nősült. (A német császárok a XIII. század közepéig bíbor zászlót használtak, nyelén római sassal. István jelképe a kereszt volt. ) Zászlaja, ha valóban német mintára készítették – rúdja hegyén kereszttel ellátott, vörös színű lobogó lehetett.

A Képes Krónika ábrázolásai szerint: Az őstörténetben vörös alapon fekete turulmadár-mintás zászlónk volt. A XI-XII. században : Vörös lobogó, zöld hármas halmon álló ezüst kettős kereszttel Vörössel és fehérrel hétszer vágott (4 vörös-4 fehér csíkú) Mátyás király idejében (Bonfini szerint) „minden csapatnak megvolt a maga zászlaja”, viszont a kettős kereszt, a Corvin-ház hollómintája - a legyőzhetetlen magyar nemzet jelképe, Dalmácia jelképe – a vágások, és a cseh királyság és Ausztria jelvényei voltak a „fő zászlón”. Corvin Mátyás Bécsbe viszont vörös alapon a cseh oroszlán, a vágásos magyar címer és a Hunyadi ház hollója alatt vonult be. (Mátyás a függőpecsétek sodratain használja a piros-fehér-zöld színt. )

Dózsa György zászlaja fehér volt, közepén nagy, vörös kereszttel. Mohácsnál Drágfy János, országbíró tartotta a zászlót, mely egyes történészek szerint fehér alapon, mások szerint világoskék alapont volt Szűz Mária mintás (avagy máriás). 1601 -ben Basta román vajda 72 lovassági és 36 gyalogsági zászlót zsákmányolt Báthory Zsigmondtól, melyek között voltak vörös, fehér, zöld, kék, sárga, ibolyaszínű, de vörös-fehér, vörös-kék, vörös-sárga és fehér-kék is. Előfordult egy többszörösen vágott vörös-fehér-zöld színű is.

Az első, kétszer három színű zászlót 1601 -ben a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnek. Hat csíkjának színrendje: vörös, zöld, fehér, vörös, fehér, zöld volt. József nádor és Pavlovna, orosz felesége Nógrád megye zászlaját díszítette fel nemzetiszín-szalagokkal. 1814 -ben a pesti hajósok céhes zászlajain is láthatóak ilyen szalagok. A magyar történelemben első ízben a győztes forradalom, 1848 mondta ki nemzeti színeink, a pirosfehér-zöld törvényes használatát. Ami addig történt, szokásjog volt csupán.

3 féle zászlót különböztetünk meg az 1848 -49 -es korból: Hadi zászlók, csapatzászlók, egyik oldalukon a koronás (‘ 49 tavaszától koronátlan) kiscímerrel, a másikon a vármegye illetve város címerével vagy más képpel. Piros-fehér-zöld nemzeti zászló, melyet a közhivatalok, a polgárság és a nemzetőrség használt. Republikánus csapatok nemzetiszín-szalaggal díszített vörös zászlaja.

A világosi fegyverletétel után a tervszerű emlékpusztítás következtében kevés ereklye maradt meg, annyit viszont tudunk, hogy Rákóczi szabadcsapat zászlaját Teleki Blanka készítette el, mely vörös alapon, zöld díszítéssel a szélein selyemből készült, egyik oldalán „Óh, ha te élnél Rákóczy!”, másikon „Hazádnak rendületlenül. ” felirattal. A Bach-korszakban Haynau 1949. július 19 -én törvénybe iktatta, hogy „életét veszti az, aki forradalmi jelek viselésével (háromszínű szalag, vörös toll) a pártütést segíti”. A kiegyezés hivatalosan visszaállította a magyar szín- és címerhasználatot.

Honfoglalás – 896 Feszty Árpád – A magyarok bejövetele (részlet) 1894 Munkácsy Mihály – Honfoglalás (részlet) 1893

Szent István zászlaja 1000 -1038

Az Árpád-házi királyok által használt árpád-sávos zászló 1000 -1301

Az Árpád-házi királyok által használt kettős-keresztes zászló 1000 -1301

Az Anjou-k zászlaja Árpád-sávok és Anjou liliomok 1307 -1395

Hunyadi János kormányzó zászlaja A törökverő Hunyadi János 1446 -1453 között volt kormányzó a kiskorú V. László mellett. Az 1456. évi nándorfehérvári diadal után pestisben halt meg.

Mátyás király zászlaja 1458 -1490

A Fekete sereg zászlaja

A Dózsa parasztfelkelés zászlaja 1514 -ből Keresztes zászló

Bocskai István fejedelem zászlaja Erdély fejedeleme 1604 -1606, Magyarország fejedelme 1605 -1606

Bethlen Gábor fejedelem zászlaja Erdély fejedelme 1613 -1629

Zrínyi Miklós zászlaja 1664

Thököly Imre fejedelem zászlaja Felső-Magyarország fejedelme 1682 -1685, Erdély fejedelme 1690

II. Rákóczi Ferenc zászlaja Erdély fejedelme 1704 -1711, Magyarország vezérlő fejedelme 1705 -1711

A kuruc lovasság zászlaja 1706

1848 -as honvéd zászló Ne bántsd a magyart!

Magyar zászló 1867 -1918, az Osztrák. Magyar Monarchia idején.

1935 -ös magyar gyalogsági zászló

1956 -os emlékzászló Dicsőség a legyőzötteknek (Gloria victis)

III. Béla az ún. Árpád-sávos zászlóval a Képes Krónikában. Magyar zászlós bélyegek

Egy XIX. Századi romantikus értelmezés szerint: A vörös szín az erőt, a fehér szín a hűséget, a zöld szín a reményt jelképezi.

Amiket manapság használunk… 1: 2 arányú alap zászló 3: 4 arányú hadi zászló Forrás: wikipedia. hu 1: 2 arányú állami zászló 3: 4 arányú tengerészeti zászló 3: 4 arányú haditengerészeti zászló

Pirosok, fehérek, zöldek – máshol A bolgár zászló, melyben a fehér képviseli a békét, a zöld jelképezi a bolgár föld termékenységét a piros pedig az emberek bátorságát. Olaszország zászlajában a zöld a reményt, a fehér a hitet, a piros pedig a könyörületességet, emberszeretetet szimbolizálja. Kuvait zászlaja zászló pánarab színeket mutatja. A fekete a csatmezőn legyőzött ellenséget jelképezi, a vörös az ellenség vére az arab kardokon. A zöld a termékeny földre, a fehér az arabok nemes tetteire utal. Madagaszkár zászlaja, ahol a fehér az eszmék tisztaságát, a vörös a függetlenséget, a zöld a reményt és a boldog jövőt jelképezi. A mexikói zászlóban a színek a reményt (zöld), a tisztaságot (fehér) és a vallást (vörös) jelképezik. Forrás: wikipedia. hu

Mindenhol nemzeti szín. Mindenhol magyar. A három szín ennek az országnak és népnek, ha nem is egyedüli, de vesztett csatáin, elbukott forradalmain, temetőin, sírjain, fakeresztjein átsugárzó, eltéphetetlen összetartozását és méltóságát hordozó gyönyörű szimbóluma: „Sokaknak mindegy, ott van-e. De senkinek, ha nincsen ott. ” részlet Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek c. könyvéből Kép: Moizes Gábor

Zászló-protokoll A zászló-etikettnek nincs nemzetközi szabályozása, de az egyes országok által elfogadott szabályok annyi közös elemmel rendelkeznek, hogy általános irányelvek megfogalmazhatók. A szabályokban némi eltérés mutatkozik a belföldi használat és a nemzetközi fórumokon történő használat vonatkozásában. Az alapszabály mindkét esetben az, hogy az egymás mellett megjelenő zászlóknak egyforma szélesnek kell lenniük, és külön zászlórúdra kell felvonni őket, illetve yardarmmal* ellátott zászlórúd esetében külön felhúzókötélre. Egy felhúzó kötélen egynél több zászló elhelyezése helytelen. (*a zászlórúd legkülső része, ahová az emelő-szerkezet van rögzítve)

A legtöbb országban a következő belső szabályzatot követik: A zászlónak szabadtéren napfelkeltétől napnyugtáig kell lobognia, rossz időjárású napokon azonban nem kell felhúzni. Éjszaka is loboghat, amennyiben megfelelően megvilágítják. A zászlót fürgén kell felhúzni, és lassan kell levonni. A zászlót mindig megfelelő tisztelettel kell kezelni. Sosem érhet földhöz, padlóhoz, nem eshet vízbe. Soha nem szabad vízszintesen vinni – szabadon kell lobognia, függőlegesen kell tartani. Asztalterítőnek, szék- és egyéb kárpitnak használni tilos, továbbá nem használható tárolásra, szállításra és csomagolásra sem.

A nemzeti zászló nem jelenhet meg alárendelt pozícióban más zászló mellett. A nemzeti zászló elsőbbséget élvez minden más zászlóval szemben. Amikor más szuverén államok zászlaival együtt vonják fel, a zászlókat azonos méretű, külön rúdon kell elhelyezni. A zászlóknak azonos méretűnek, illetve azonos szélességűnek kell lenniük, és azonos magasságba kell felvonni őket. A többi nemzet zászlaját az adott ország nyelve szerinti alfabetikus sorrendben kell elhelyezni.

Amikor két zászlót húznak fel egymás mellett, a nemzeti zászlónak a rúddal szemben álló megfigyelő bal oldalán kell megjelennie. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, amikor úgy helyeznek el egy nemzeti zászlót egy másikkal együtt, hogy a zászlórudak keresztezik egymást; ilyenkor a nemzeti zászló rúdjának elöl kell lennie. Három zászló elhelyezésekor a nemzeti zászlónak középen kell megjelennie. Négy zászló elhelyezésekor a nemzeti zászlónak a megfigyelőtől balra, első helyen kell megjelennie. Az ábrán a szürke színű zászló a nemzeti lobogó.

Öt vagy több egymás mellett elhelyezett zászló esetében két nemzeti zászlót kell alkalmazni, a sor mindkét végén egyet. Félkörben elhelyezett zászlók esetében a nemzeti zászlónak kell középen lennie. Körben elhelyezett zászlók esetében a nemzeti zászlónak közvetlenül az épület vagy stadion főbejáratával szemben kell megjelennie.

Az együtt felvont zászlók sorrendjét a következő hierarchia határozza meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Nemzeti zászló Területi vagy tartományi zászló Megyei, gyülekezeti vagy közösségi zászló Városi zászló Szolgálati zászló (pl. rendőrségé, tűzoltóságé) Egyéb zászló (egyetemé, egyéb oktatási intézményé, vállalaté, sportklubé, stb. )

Nemzeti zászló felvonuláson Amikor a nemzeti zászlót felvonulásra viszik, mindig szabadon kell lobognia. Libasorban mindig a nemzeti zászlónak kell legelöl haladnia. Amikor egy sor zászló halad egymás mellett, a nemzeti zászlónak a haladási irányban, a sor jobboldalán, a szélen kell megjelennie; amennyiben két vagy több egyéb zászlóval együtt viszik: vagy középen kell lennie, vagy egynek a sor egyik végén, egynek a másik végén.

A yardammal ellátott rúdra felvont nemzeti lobogó megfelelő pozíciója:

Amikor a zászlót az utca közepén helyezik el, függőlegesen kell megjelennie, felső szegélyének egy kelet-nyugati tájolású utcában északra kell néznie, illetve egy észak-déli tájolású utcában keletre. Amikor függőlegesen helyezkedik el egy zászló a keresztrúddal ellátott zászlórúdon, a zászló felső szegélyének a megfigyelő bal oldalán kell lennie.

Amikor szónoki emelvényen helyezik el a zászlót, a közönség felé forduló szónok jobbján kell megjelennie. Amikor koporsót takarnak le vele, a zászlót úgy kell elhelyezni, hogy rúdrésze a fejhez essen, felső szegélye pedig a bal váll vonalába. A gyász jeleként a rúdra felvont zászlót félárbocra eresztik. A rövid rúdon lobogó zászlóra fekete szalagot kötnek, a katonai díszszemléken használatos zászlókat fekete kravátlival látják el. Amikor a zászló állapota már nem megfelelő, tiszteletteljes módon, égetéssel kell megsemmisíteni (nem nyilvánosan).

A nemzetközi szervezetek székházainál a nemzetközi konferenciákon és sporteseményeken a nemzeti lobogókat a vendéglátó ország nyelve szerinti alfabetikus sorrendben, vagy az angol ábécé szerint kell sorba rendezni. Az egyszerre felvont nemzeti lobogóknak egyforma szélességűeknek kell lenniük. Amikor a zászlórudak zárt kört alkotnak, a zászlókat az óramutató járásával megegyező irányban kell felsorakoztatni; az első zászlót a főbejárattal szemben kell elhelyezni.

A zászlókat úgy terezik, hogy vízszintes helyzetben használják őket. Legalább két esetben azonban függőlegesen kell elhelyezni őket: Asztalon Falra szerelve Más körülmények között azonban a függőleges elhelyezés nem megfelelő, mivel a zászlót díszítő címerpajzs vagy embléma fekvő helyzetbe kerül. Négy országban – Brazíliában, Pakisztánban, Szaúd. Arábiában és Srí Lankán – törvény tiltja a nemzeti lobogó függőleges megjelenítését. Liechtenstein, Szlovákia és Szlovénia nemzeti zászlajának speciális, függőleges változatát is meghatározta; Németországban é Ausztriában a függőlegesen elhelyezett nemzeti zászlón rendszerint elforgatják a címert, hogy az is álló helyzetbe kerüljön.

Az általános szabály a zászló függőleges elhelyezésekor az, hogy a zászló felső szegélyének a megfigyelő balja felé kell néznie (a megfigyelő ekkor a zászló hátlapját látja). Kivételt képez éppen Liechtenstein, Szlovákia és Szlovénia zászlója – ezeknek a hivatalos verzióját kell alkalmazni, melyekre már utaltunk.

A Parlamentben…

Kossuth téri felvonulás és ünnepi zászlófelvonás Kossuth-téri felvonulás

Köszönöm a figyelmet!

Források Magyar Történelmi Zászlósor a Hazatérés Református Templomban, Budapest, Szabadág tér. A képek készültek: 2000. november 30. A zászlók és a róluk készült képek a Hazatérés Református Egyházközség tulajdonát képezik. Wikipedia. hu egyes szócikkei Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek c. könyve A Neumann-ház honlapja (http: //jelesnapok. neumann-haz. hu/prod/unnep/az_1956 os_forradalom_es_szabadsagharc_leveresenek_gyasznapja) Zászló enciklopédia Index. hu