zleti gazdasgtan Dr Andor Gyrgy Dr Bta Gbor

Üzleti gazdaságtan Dr. Andor György – Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék BME

BME 1 Gazdaságpszichológiai alapok › A közgazdaságtan néhány leegyszerűsítő alapelvét vezetjük fel. – A ma uralkodó paradigma néhány alappontját, axiómáját – Kitérünk a vitatható pontokra is › Próbáljuk e világkép kiindulópontjait, magyarázatait, építőköveit mélyen megérteni! › Kezdjük azzal, hogy miért küzdünk, miért vagyunk hajlandók áldozatot hozni? 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 2

1. 1 Motiváció, szükséglet és hasznosság › Milyen késztetésekből fakadnak cselekedeteink, milyen motivációk állnak a hátterében? › Drive – Valamilyen „zavaros” belső késztetés, hajtóerő. – A drive mozgósít, de nem irányít. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 3

› A szervezetnek állandó belső egyensúlyra van szüksége. › Amikor ez megbomlik, hiányállapot lép fel. – Pl. amikor a vércukorszint lecsökken › Ilyenkor – a belső tartalékok apadásával – viselkedésre késztető belső hajtóerő keletkezik. – Pl. magas cukortartalmú táplálék keresése. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 4

› Elsődleges drive – Ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerők: hőszabályozási, éhségi, szomjúsági, szexuális, alvási, salakanyag ürítési, védekezésre irányuló, általános aktivitási szükséglet, kutató vagy explorációs drive. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 5

› Másodlagos drive – Áttételes, tanulással, tapasztalással jutunk el hozzájuk – Olyan tárgyak, helyzetek, amelyek az elsődleges motívum kielégítésében játszanak szerepet › Például a pénz BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 6

› Drive-redukciós elmélet – A motivációk arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség (azaz a drive) csökkenése örömet is okoz. › Arousal-szint elmélet – Az (egyénenként eltérő) optimális arousal-szint elérésére törekszünk. › Az arousal éberséget, izgatottságot, gerjesztettséget jelent, fiziológiailag az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintjére utal. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 7

› Emberi viselkedés evolúciós megközelítése BME – Charles Darwin: a természetes szelekció működése. – Az élőlények folyamatosan arra szelektálódnak, hogy adott környezetükben genetikailag egyre rátermettebbek legyenek. – Jelentős szerepe van a mutációknak és a környezet alakulásának. – A természetes kiválasztódásnak nagyon hosszú időre van szüksége, még a viszonylag egyszerű változások is több tízezer évig tartanak. 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 8

BME – Így az a környezet, amiben az emberek – és így az emberi elmék is – kifejlődtek, nagyon különbözik az éppen aktuális környezettől. › Őseink fajunk evolúciós történek több mint 99% -át vadászó-gyűjtögető társadalmakban töltötték. › A természetes kiválasztódás milliónyi éven keresztül lassan, generációról generációra faragta az emberi elmét, előnyben részesítve az éppen aktuális napi problémák megoldásában jól működő „áramköröket”. – „Modern koponyánkban kőkori elme lakik. ” – Bizonyos viselkedési formák evolúciós csökevényként maradtak meg. › Valamikor segítették a túlélést, a szaporodást, bár ma már nem sok értelmük látszik. 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 9

› Közgazdasági közelítés – A közgazdaságtan a fogyasztó szükségletét kész tényként fogadja el. A drive-okkal, a hajtóerőkkel nem foglalkozik. – Szükséglet › Valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, ami cselekvésre késztet, fogyasztás révén nyer kielégítést. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 10

– Sőt, a közgazdaságtan inkább csak a hasznosság fogalmával dolgozik. › Előbb a hasznavehetőség szinonimája – 1700 -as évek, Daniel Bernoulli › Majd az objektív és szubjektív hasznosság elválasztása – XIX. sz. , Jeremy Bentham – Objektív hasznosság: mindenkinek ugyanúgy hasznos egy dolog, a hasznosság a dolgok belső tulajdonsága – Szubjektív hasznosság: a hasznosság nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a rajta keresztüli egyéni élvezet, illetve megakadályozott fájdalom › Mai felfogás szerint: hasznossága van valaminek, ha valaki számára kielégülést, élvezetet, hasznavehetőséget nyújt. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 11

1. 2 Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció › Mindent egyéni választásokkal magyarázunk – Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. – Motivációi, céljai csak embereknek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 12

› Szükségletek, hasznosságok mutatkoznak, az egyén ezek alapján választ a lehetőségek halmazából. – Lehetőségek halmaza: az egyén számára megvalósítható cselekvési lehetőségek. – Választási mechanizmus: az egyén „valahogy” dönt, hogy melyiket válassza, melyiket hajtsa végre a lehetőségek halmazából. › A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít. – Itt a választási mechanizmus a racionalitás › Nincs egységesen elfogadott definíció a racionalitásra. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 13

› Változó racionalitás-megközelítések BME – Korai gondolkodók (XIII. sz. ) – Az emberi ráció a szellem alacsonyabb szintje – A hit világához, Istenhez, csak misztikus intuíción keresztül juthatunk el. A ráció nem is képes elvezetni a hitigazságok bizonyításához. – Kibontakozik a newtoni mechanikára emlékeztető természeteszme (XVII-XVIII. sz. ) – Rendszer, ok és okozatok vannak – Egyházi dogmáktól, tekintélyektől mentes tudományra, tudományos módszerekre, matematikai eszköztárra kezdenek építeni. 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 14

– Előkerül az „önérdekelt ember” képe BME › A racionális gazdasági ember, a homo oeconomicus gyökere. › Az ember természetes jellemeként jelenik meg, hogy cselekvésének motivációi szenvedélyekből, vágyakból fakadnak. › Ezt az „önérdekelt ember” viszont szomorú látványnak tartják: azonkívül hogy önző, még agresszív is. – Mert szűkösség van, így verseny, ezért hatalomra kell törekedni. › Ezt kell kordában tartsa a társadalmi szerveződés: az emberek az agresszió jogát az államnak, kormánynak adják át. 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 15

BME – Adam Smith elméletében már államra, kormányra sincs szükség: az egyéni cselekvések összhangja nála már a rendszer természetéből fakad. › „Láthatatlan kéz” › Felesleges társadalmi intézmények (egyház, elburjánzó kormányzat és bürokrácia stb. ) – Az XIX. sz. (Menger , Walras és Jevons) modern polgári közgazdaságtana a racionális fogyasztók szubjektív hasznosságérzeteire és szükségletkielégítéseire épít. › Egyéni döntésekre építenek, de az egyén itt leginkább egy „átlagot megtestesítő hipotetikus lényt”, egy „átlagegyént” jelent. › (Ebből indul ki a mai közgazdaságtan is. ) 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 16

› Homo oeconomicus (racionális gazdasági ember) – Önérdekvezérelt › Csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik, félresöpri mások érdekeit. – Hasznosságérzete függetlenített a társadalmi normáktól és erkölcsi szabályoktól. Nem társadalmi lény. › Nem gondol társadalmi egyenlőségre, jövő generációjára (stb. ) – Érdekeinek képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 17

BME › Két aggályos pont a homo oeconomicusi racionalitással való modellezéssel kapcsolatosan – Valóban jól megragadható így az ember motivációs világa, vágyainak tengere? – Vajon valóban képes az ember racionális okoskodásra, kalkulációra? 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 18

› Racionális vágy – Kénytelenek vagyunk az objektív hasznosságból kiindulni – Szubjektív hasznossággal ugyanis zavaros a kép › Mindenre, amit valaki cselekszik, mondhatjuk, hogy számára nyilván hasznossággal bírt. Ekkor viszont semmi nem lesz irracionális, legfeljebb deviáns, „nem normális”. › A közgazdaságtan itt ellentmondásos: hol a cselekvést magyarázza a racionalitással, hol a racionalitást a cselekvéssel („nyilván hasznos volt számára, ha csinálta”). – Sok mindent végül racionálisnak fogadunk el › Pl. irracionális félelmek BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 19

› Altruizmus BME – Lényeges kérdése a homo oeconomicusi megközelítés relevanciájának: lehet-e az önzőség a kiindulópont? › Úgy tűnik, gyakorta feladjuk az önzőséget, és készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkentésének árán. – Lehet, hogy sokszor önzőségből vagyunk önfeláldozók? › Talán csak azért segítünk másokon, hogy később viszonzást kapjunk? › Talán a jótékonykodás mögött inkább áll a saját presztízs növelése, mintsem a támogatottak jóléte? 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 20

› Számottevő motívum-e az „igazi” altruizmus? BME – Nyilvánvalóan ilyen is előfordul – Gyerek segíti szüleit; súlyos beteg segítése; anonim jótékonykodás; „őszinte” adóbevallás › Igaz, sokszor még ezek is megkérdőjelezhetők › A kérdés az, hogy igazi altruizmusról van szó, vagy csak rövid távú önfeláldozásról későbbi gazdasági vagy pszichológiai haszonért? › 1) gazdasági haszonért; 2) pszichológiai haszonért; 3) „igazi altruizmus” (a másik öröme, jóléte tölti el örömmel) – Úgy konkludáljuk, hogy az igazi altruizmus nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 21

› Etika (moralitás, erkölcs stb. ) BME – Vajon gyakran felülemelkedünk-e az önérdeken etikai alapon? › A gyereknél az etikusság még az önérdekkel keveredik össze (büntetés elkerülése) › Később szerepelvárásként jelentkezhet (követni „kell” az előírásokat) – „Lopni nem szabad!” › Végül (ha egyáltalán) valamely összetett erkölcsi, etikai filozófia alapján elemezve jutunk döntésre. – Ez a kritikai morális gondolkodás › Viszont „olcsóbb”, egyszerűbb a kultúra által sugallt szimpla sémákat követnünk – Ez az intuitív morális gondolkodás › „Bosszút állok a családomat ért inzultusért” 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 22

– Megtérülő etika BME › Rövidebb távú gazdasági hátrányok hosszabb távú előnyökért – Öncélú etika › Az etikai premisszából levezetett döntés ilyenkor „veszteséget okoz” › Ez is legtöbbször inkább rutinszerű – Úgy konkludáljuk, hogy az öncélú etika nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 23

› Racionális vágy – összefoglalás – Az ember a hétköznapokban gyakran nem racionális megfontolások alapján dönt. › Néha igazi altruista módon cselekszik. › Néha öncélú etikai iránymutatásokat tart be. – A homo oeconomicusi racionalitáshoz, ezen belül a racionális vágyhoz, nem illeszthető elemek érezhetően nem átütőek. Az emberi viselkedést tömegében, átlagosságában tekintve ezek a motívumok inkább csak szabályt erősítő kivételek. – (Evolúciós magyarázat lehet ezek háttérben. ) BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 24

› Racionális kalkuláció BME – Vajon jó modell az, amelynél feltételezzük, hogy az ember › rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; › világos, stabil preferenciái vannak; › képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. – Ezek nyilván nem teljesülnek tökéletesen. 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 25

BME – A cselekedetek vélt és valós halmaza eltérhet – Az egyes lehetőségek sokszor értékelhetetlenek › Vállalati K+F, továbbtanulás, párválasztás – Értékelésünk sokszor vágyvezérelt › Előbb döntünk, majd ezt alátámasztó információkat gyűjtünk (tudat alatt is). – Statisztikai összefüggéseket tévesen értelmezünk › Alapvető statisztikai törvények ismeretének hiánya – Átlaghoz való visszatérés törvénye; tiszta véletlen „szélsőségeinek” alábecslése (vízállás, időjárás, betegségek vélt okai); oksági kapcsolatok tévesztése („gyerekszenvedés” válási pereknél) › Személyes tapasztalatainkat és az aktuális, friss eseményeket túlzott súllyal vesszük figyelembe. – Politikai választási eredmény becslési tévedés 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 26

› Racionalitás helyett korlátozott racionalitás – Herbert Simon: A racionalitásalapú döntései modell és gyakorlat szembenállása. – A döntéshozó képessége és kapacitása korlátokkal terhelt, ami a racionalitás elvének megsértéséhez vezet. – A döntéshozó saját intellektuális korlátait nem képes meghaladni, ezt be is látja, és így tudatosan nem maximalizáló modellt követ. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 27

› Racionalitás BME – Összes választható lehetőség ismerete – Az összes lehetőség értékének kiszámítsa – Sorrendállítás – A legjobb kiválasztása › Korlátozott racionalitás – Nem ismerjük az összes alternatívát – Bizonytalanok vagyunk döntéseink következményét illetően – Keresés és megelégedésre törekvés › Korlátozott racionalitásnál – Aspirációs szint – Heurisztikus keresés – Egy „elég jó” találása 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 28

› Racionális kalkuláció – összefoglalás BME – A racionális kalkulációt több ponton is fenntartásokkal kell kezelnünk. – Nyilvánvaló, hogy fellépnek különböző információtorzítások, és kétségtelen a döntéshozók logikai, statisztikai gyengesége is. – A racionális kalkuláció mégis elfogadható alapmegközelítés lehet, számíthatunk arra, hogy nagyobb, fontosabb ügyeknél, pláne tömegesen, az emberek döntése nem tér el jelentősen a racionális kalkuláció alapján modellezettől. 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 29

› Racionalitás - összefoglalás – Mint alapmegközelítés elfogadható › Kissé tágabban értelmezve a racionális vágyak körét. › Kissé nagyvonalúbban tekintve a kalkulációk során vétett hibákra. – Egyéni döntések leírására is, de a tömegek átlagos viselkedésének megragadására még inkább. – Hasznosságmaximalizálás › Az emberek cselekedeteit hasznosságuk maximalizálása vezérli. › Modellember-képünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb hasznosságban mért eredményt reméli. BME 2015. ŐSZ ÜZLETI GAZDASÁGTAN 30