zleti gazdasgtan Dr Andor Gyrgy BME GTK BME

Üzleti gazdaságtan Dr. Andor György BME GTK

BME GTK Időpont módosítások! – Elő-részvizsga lehetőség az 1. fejezetből és az A Mellékletből. › 2016. szeptember 29. csütörtök 15. 00 (QB 402); október 1. szombat 7. 30 (QA 407); október 4. kedd 17 óra (QA 407) – Jegyzetolvasási teszt a 2. fejezetből › 2016. október 7. – október 8. – Jegyzetolvasási teszt a 3. fejezetből + B Mellékletből › 2016. november 11 -12. Üzleti gazdaságtan – 2016 2

BME GTK Ismétlés › Mi a közgazdaságtan? › „Ál-természettudomány” – Megértés – Előrejelzés – Javítás Üzleti gazdaságtan – 2016 3

BME GTK Ismétlés › Milyen késztetésekből, motivációkból fakadnak cselekedeteink? – Drive-redukciós elmélet – Arousalszint elmélet – Emberi viselkedés evolúciós megközelítése › Fura kis robotok vagyunk tehát, belénk kódolt vágyakkal, hajtóerőkkel, örök küzdelemre ítélve ezek kielégítéséért. › Nem igazán vannak „értelmes” vágyaink, csak vágyaink! Üzleti gazdaságtan – 2016 4

BME GTK Ismétlés › A közgazdaságtan a fogyasztó szükségletét kész tényként fogadja el. Az okokkal, hajtóerőkkel nem foglalkozik. – Szükséglet › Valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, ami cselekvésre késztet, fogyasztás révén nyer kielégítést. Üzleti gazdaságtan – 2016 5

– Sőt, a közgazdaságtan inkább a „jószágok” hasznossága oldaláról közelít. › A hasznosság előbb a hasznavehetőség szinonimája volt. – 1700 -as évek, Daniel Bernoulli › Majd az objektív és a szubjektív hasznosság elválasztása következett. – XIX. sz. , Jeremy Bentham – Objektív hasznosság: mindenkinek ugyanúgy hasznos egy dolog, a hasznosság a dolgok belső tulajdonsága – Szubjektív hasznosság: a hasznosság nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a rajta keresztüli egyéni élvezet, illetve megakadályozott fájdalom. › Mai felfogás szerint: hasznossága van valaminek, ha valaki számára kielégülést, élvezetet, hasznavehetőséget nyújt. Üzleti gazdaságtan – 2016 6

BME GTK 1. 2 Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció › „A választások tudománya” – Szükségleteink kielégítésének számtalan lehetősége közül. – Mindent egyéni választásokkal magyarázunk › Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. › Motivációi, céljai csak embereknek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. Üzleti gazdaságtan – 2016 7

› Szükségletek, így hasznosságok mutatkoznak. Az egyén ezek alapján választ a lehetőségek halmazából. – Lehetőségek halmaza: az egyén számára megvalósítható cselekvési lehetőségek. – Választási mechanizmus: az egyén „valahogy” dönt, hogy melyiket válassza, melyiket hajtsa végre a lehetőségek halmazából. › A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít. – A racionalitás a választási mechanizmus. › Nincs egységesen elfogadott definíció a racionalitásra. Üzleti gazdaságtan – 2016 8

› Változó racionalitás-megközelítések BME GTK – Korai gondolkodók (XIII. sz. ) › Az emberi ráció a szellem alacsonyabb szintje › A hit világához, Istenhez, csak misztikus intuíción keresztül juthatunk el. A ráció nem is képes elvezetni a hitigazságok bizonyításához. – Kibontakozik a newtoni mechanikára emlékeztető természeteszme (XVII-XVIII. sz. ) › Rendszer, ok és okozatok vannak › Egyházi dogmáktól, tekintélyektől mentes tudományra, tudományos módszerekre, matematikai eszköztárra kezdenek építeni. Üzleti gazdaságtan – 2016 9

– Majd előkerül az „önérdekelt ember” képe › A racionális gazdasági ember, a homo oeconomicus gyökere. › Az ember természetes jellemeként jelenik meg, hogy cselekvésének motivációi szenvedélyekből, vágyakból fakadnak. › Ezt az „önérdekelt ember” viszont szomorú látványnak tartják: azonkívül hogy önző, még agresszív is. – Mert szűkösség van, így verseny, ezért hatalomra kell törekedni. › Ezt kell kordában tartsa a társadalmi szerveződés: az emberek az agresszió jogát az államnak, kormánynak adják át. Üzleti gazdaságtan – 2016 10

– Adam Smith elméletében már államra, kormányra sincs szükség: az egyéni cselekvések összhangja nála már a rendszer természetéből fakad. › „Láthatatlan kéz” › Felesleges társadalmi intézmények (egyház, elburjánzó kormányzat és bürokrácia stb. ) – Az XIX. sz. (Menger , Walras és Jevons) modern polgári közgazdaságtana a racionális fogyasztók szubjektív hasznosságérzeteire és szükséglet-kielégítéseire épít. › (Racionális) egyéni döntésekre építenek, de az egyén itt leginkább egy „átlagot megtestesítő hipotetikus lényt”, egy „átlagegyént” jelent. › Ebből indul ki a mai közgazdaságtan is. Üzleti gazdaságtan – 2016 11

› Homo oeconomicus (racionális gazdasági ember) – Önérdekvezérelt › Csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik, félresöpri mások érdekeit. – Hasznosságérzete függetlenített a társadalmi normáktól és erkölcsi szabályoktól. Nem társadalmi lény. – Érdekeinek képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik. › „Férjhez adná-e a lányát a homo oeconomicushoz? ” BME GTK Üzleti gazdaságtan – 2016 12

BME GTK › Két aggályos pont a homo oeconomicusi racionalitással való modellezéssel kapcsolatosan – Valóban jól megragadható így az ember motivációs világa, vágyainak tengere? – Valóban képes az ember racionális okoskodásra, kalkulációra? Üzleti gazdaságtan – 2016 13

› Racionális vágy – Kénytelenek vagyunk az objektív hasznosságból kiindulni, mert a Szubjektív hasznossággal zavaros a kép. › Mindenre, amit valaki cselekszik, mondhatjuk, hogy számára nyilván hasznossággal bírt. Ekkor viszont semmi nem lesz irracionális, legfeljebb deviáns, „nem normális”. › A közgazdaságtan itt ellentmondásos: hol a cselekvést magyarázza a racionalitással, hol a racionalitást a cselekvéssel („nyilván hasznos volt számára, ha csinálta”). – Némi nagyvonalúsággal szinte bármit racionálisnak mondhatunk. › Éjjeli világítás esete › A kutyatáp vásárló férfi esete… Üzleti gazdaságtan – 2016 14

SOK MINDEN IDŐBEN, TÉRBEN ELTÉRŐEN „RACIONÁLIS” Ami az egyik kultúrában akár széles körben, átlagosan tekintve is objektív hasznosságot jelent, az a másikban széles körben irracionálisnak tartott. Például: Egy termékhez kapcsolódó „árrés” Alkudozás Környezetvédelem Állatok jogainak védelme Üzleti gazdaságtan – 2016 15

VAN, AMIT CSINÁLUNK, DE NEM AZÉRT, MERT ÖRÖMÜNKET LELJÜK BENNE A cselekvés magyarázatára nem mindig használhatjuk a racionalitást. Az ember önkéntelenül, akarata ellenére is cselekedhet (tikkelés): ráng az arca, különféle mozdulatokat tesz, akarata ellenére szavakat ejt ki. Üzleti gazdaságtan – 2016 16

VAN, AMIBEN ÖRÖMÜNKET LELJÜK (VAGY EL SZERETNÉNK KERÜLNI), DE CSELEKVÉSSEL NEM TUDJUK ELÉRNI Az álmatlanság, az impotencia vagy a dadogás legtöbbször kifejezetten rosszabbá válik, ha megpróbálunk tenni ellene. Nem tudunk valamire szándékosan nem gondolni, szándékosan felejteni. Nem tudunk szándékosan spontánok lenni. Nem tudjuk magunkat szándékosan meglepni vagy becsapni. Üzleti gazdaságtan – 2016 17

VAN, AMIKOR AZÉRT ÖRÜLÜNK VALAMINEK, MERT MÁR MEGCSELEKEDTÜK Hajlamosak vagyunk vágyaikat döntéseink függvényében utólag alakítani. Nem azt tesszük, amire vágyunk, hanem (utólag) arra vágyunk, amit tettünk. „Savanyú a szőlő” Egy (pl. vásárlási) döntésük után hosszasan győzködjük magukat arról, hogy mennyire hasznos számukra a választott termék – rendszerint sikerrel. Üzleti gazdaságtan – 2016 18

› Racionális vágy – Nagyvonalúan, inkább az „átlaglény” megközelítésbe kapaszkodva kezeljük. › A „deviáns racionalitások” az „átlaglénynél” már irracionálisak. Üzleti gazdaságtan – 2016 19

› Altruizmus BME GTK – Ez már egy lényegesebb kérdése a homo oeconomicusi megközelítés relevanciájának: lehet-e az önzőség reális kiindulópont? › Úgy tűnik, gyakorta feladjuk az önzőséget, és készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkentésének árán. › Lehet, hogy sokszor önzőségből vagyunk önfeláldozók? – Talán csak azért segítünk másokon, hogy később viszonzást kapjunk? – Talán a jótékonykodás mögött inkább áll a saját presztízs növelése, mintsem a támogatottak jóléte? Üzleti gazdaságtan – 2016 20

› Számottevő motívum-e az „igazi” altruizmus? – Nyilvánvalóan ilyen is előfordul – Gyerek segíti szüleit; súlyos beteg segítése; anonim jótékonykodás; „őszinte” adóbevallás › Igaz, sokszor még ezek is megkérdőjelezhetők › A kérdés az, hogy igazi altruizmusról van szó, vagy csak rövid távú önfeláldozásról későbbi gazdasági vagy pszichológiai haszonért? › 1) gazdasági haszonért; 2) pszichológiai haszonért; 3) „igazi altruizmus” (a másik öröme, jóléte tölti el örömmel) › Úgy konkludáljuk, hogy az igazi altruizmus nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. Üzleti gazdaságtan – 2016 21

› Etika (moralitás, erkölcs stb. ) BME GTK – Vajon gyakran felülemelkedünk-e az önérdeken etikai alapon? › A gyereknél az etikusság még az önérdekkel keveredik össze (büntetés elkerülése) › Később szerepelvárásként jelentkezhet (követni „kell” az előírásokat) – „Lopni nem szabad!” › Végül – ha egyáltalán – valamely összetett erkölcsi, etikai filozófia alapján elemezve jutunk döntésre. – Ez a kritikai morális gondolkodás › Viszont „olcsóbb”, egyszerűbb a kultúra által sugallt szimpla sémákat követnünk – Ez az intuitív morális gondolkodás › „Bosszút állok a családomat ért inzultusért” 22

A BÖLCSESSÉG SZOMORÚ Érdekes, hogy a jó ítélőképességű emberek hajlamosabbak a depresszióra: bölcsebbek, de szomorúbbak. Bizonyos mértékű „egyszerűség”, a valóság kismértékű torzítása, némi irracionalitás „jó”. 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan 23

CICERO RODOSZI PÉLDÁZATA AZ ETIKAI DILEMMÁRA Rodoszon gabonahiány van, és egy kereskedő jó áron túl tud adni az Alexandriából hozott gabonáján. Ám amikor ő Alexandriából elhajózott, látta, hogy még sok rodoszi hajóra rakodnak gabonát. Beszámoljon-e vajon erről a rodosziaknak, vagy ezt elhallgatva „maximalizálja” nyereségét? 2015 Andor György: Üzleti gazdaságtan 24

› Megtérülő etika BME GTK – Rövidebb távú gazdasági hátrányok hosszabb távú előnyökért › Öncélú etika – Az etikai premisszából levezetett döntés ilyenkor „veszteséget okoz” – Ez is legtöbbször inkább rutinszerű › Úgy konkludáljuk, hogy az öncélú etika nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 25

› Racionális vágy – összefoglalás BME GTK – Az ember a hétköznapokban gyakran nem racionális megfontolások alapján dönt. – Néha igazi altruista módon cselekszik. – Néha öncélú etikai iránymutatásokat tart be. › Ezek a homo oeconomicusi racionális vágyhoz nem illeszthető elemek viszont érezhetően nem átütőek. – Az emberi viselkedést tömegében, átlagosságában tekintve ezek a motívumok inkább csak szabályt erősítő kivételek. – Evolúciós magyarázat lehet ezek háttérben. 26

› Racionális kalkuláció BME GTK – Vajon jó modell az, amelynél feltételezzük, hogy az ember › rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; › világos, stabil preferenciái vannak; › képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. – Ezek nyilván nem teljesülnek tökéletesen. Üzleti gazdaságtan – 2016 27

– A cselekedetek vélt és valós halmaza eltérhet – Az egyes lehetőségek sokszor értékelhetetlenek › Vállalati K+F, továbbtanulás, párválasztás – Értékelésünk sokszor vágyvezérelt › Előbb döntünk, majd ezt alátámasztó információkat gyűjtünk (tudat alatt is). – Statisztikai összefüggéseket tévesen értelmezünk › Alapvető statisztikai törvények ismeretének hiánya – Átlaghoz való visszatérés törvénye; tiszta véletlen „szélsőségeinek” alábecslése (vízállás, időjárás, betegségek vélt okai); oksági kapcsolatok tévesztése („gyerekszenvedés” válási pereknél) › Személyes tapasztalatainkat és az aktuális, friss eseményeket túlzott súllyal vesszük figyelembe. – Politikai választási eredmény becslési tévedés Üzleti gazdaságtan – 2016 28

LEHETŐSÉGEK HALMAZÁNAK SZŰKÍTÉSE Az egyén – furcsa módon – néha tudatosan szűkíti lehetőségeinek halmazát. Lehet az akaratgyengeség a háttérben Félek, hogy nem tudom majd abbahagyni az ivást. Attól tartok, hogy lemondom majd a fogorvost. Attól tartok, hogy nem tudom majd megállni az evést. Attól tartok, hogy nem sportolok majd. Néha ettől jobb eredményt várunk Bomba hatástalanítási lehetőségét látványosan kizárása. Magunk mögötti híd felégetése. Üzleti gazdaságtan – 2016 29

› Racionalitás helyett korlátozott racionalitás – Herbert Simon: A racionalitásalapú döntései modell és gyakorlat szembenállása. – A döntéshozó képessége és kapacitása korlátokkal terhelt, ami a racionalitás elvének megsértéséhez vezet. – A döntéshozó saját intellektuális korlátait nem képes meghaladni, ezt be is látja, és így tudatosan nem maximalizáló modellt követ. BME GTK Üzleti gazdaságtan – 2016 30

› Racionalitás BME GTK – Összes választható lehetőség ismerete – Az összes lehetőség értékének kiszámítsa – Sorrendállítás – A legjobb kiválasztása › Korlátozott racionalitás – Nem ismerjük az összes alternatívát – Bizonytalanok vagyunk döntéseink következményét illetően – Keresés és megelégedésre törekvés › Korlátozott racionalitásnál – Aspirációs szint – Heurisztikus keresés – Egy „elég jó” találása Üzleti gazdaságtan – 2016 31

INFORMÁCIÓGYŰJTÉS RACIONALITÁSA A több információ, az alaposabb mérlegelés egyfelől javíthatja a választás eredményességét, másfelől viszont ronthatja is. Egy orvosi műtét előtt nem lehet bármilyen hosszan vizsgálódni… Egy vállalati beruházási döntést nem lehet vég nélkül elemzésekkel előkészíteni… Üzleti gazdaságtan – 2016 32

› Racionális kalkuláció – összefoglalás BME GTK – A racionális kalkulációt több ponton is fenntartásokkal kell kezelnünk. – Nyilvánvaló, hogy fellépnek különböző információtorzítások, és kétségtelen a döntéshozók logikai, statisztikai gyengesége is. – A racionális kalkuláció mégis elfogadható alapmegközelítés lehet, számíthatunk arra, hogy nagyobb, fontosabb ügyeknél, pláne tömegesen, az emberek döntése nem tér el jelentősen a racionális kalkuláció alapján modellezettől. Üzleti gazdaságtan – 2016 33

› Racionalitás - összefoglalás – Mint alap-megközelítés elfogadható › Kissé tágabban értelmezve a racionális vágyak körét. › Kissé nagyvonalúbban tekintve a kalkulációk során vétett hibákra. – Egyéni döntések leírására is, de a tömegek átlagos viselkedésének megragadására még inkább. › Hasznosságmaximalizálás – Az emberek cselekedeteit hasznosságuk maximalizálása vezérli. – Modellember-képünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb hasznosságban mért eredményt reméli. Üzleti gazdaságtan – 2016 34

BME GTK › A homo oeconomicusi megközelítés nemcsak modellezési szempontból bizonyult jónak, hanem a „helyes” gazdasági döntések alapjának is megfelelő. › Ettől persze lehet igazi altruista, öncélúan etikus az ember, azaz szembemehet a gazdasági racionalitással. Üzleti gazdaságtan – 2016 35