zleti gazdasgtan Andor Gyrgy BME BME Szmonkrs Az
Üzleti gazdaságtan Andor György BME
BME Számonkérés › Az írásbeli vizsga két részből áll – 1) törzsanyag ismeretét felmérő kérdések (50) – 2) mélyebb, kiegészítő és átfogó ismeretet felmérő kérdések (50) › Elégséges (2) érdemjegy feltétele – a) 1) részből legalább 35 pont, és – b) összesen több mint 40 pont elérése › Közepes (3) érdemjegy feltétele – a) az írásbeli 1) részből legalább 35 pont, és – b) összesen több mint 55 pont elérése 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 2
BME Számonkérés › Jó (4) érdemjegy feltétele – a) 1) részből legalább 40 pont, és – b) összesen több mint 70 pont elérése › Jeles (5) érdemjegy feltétele – a) 1) részből legalább 40 pont, és – b) összesen több mint 85 pont elérése 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 3
BME Számonkérés › Jegyzetolvasási-teszt I-II többletpontok – I 1 -5 fejezetek – II 6 -7 fejezetek – I vagy II teljesítése 2+2 pont – I és II teljesítése 4+4 pont – Fele az írásbeli 1) részéhez, fele a 2) részéhez adódik hozzá. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 4
BME Számonkérés › Csak a részidős szakokon – Elő-részvizsga csak a 2. fejezetből › Opcionális, a vizsga előtt kérhető a beszámítása › 20 pont › 2014. október 3 -4. (az előadás első 15 perce) 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 5
BME 1 Gazdaságpszichológiai alapok › A közgazdaságtan néhány leegyszerűsítő alapelvét vezetjük fel. – A ma uralkodó paradigma néhány alappontját, axiómáját – Kitérünk a vitatható pontokra is › Próbáljuk e világkép kiindulópontjait, magyarázatait, építőköveit mélyen megérteni! 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 6
MIÉRT KÜZDÜNK? • Lötyögtetésért, lóbálásért, gyorsításért, lassításért, ijesztgetésért ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 7
MIÉRT KÜZDÜNK? • Csöndért, békéért 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 8
MIÉRT KÜZDÜNK? • Ízekért 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 9
MIÉRT KÜZDÜNK? • Szeretetért 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 10
MIÉRT KÜZDÜNK? • Látványokért 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 11
MIÉRT KÜZDÜNK? • Bravúrokért 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 12
1. 1 Motiváció, szükséglet és hasznosság › Milyen késztetésekből fakadnak cselekedeteink, milyen motivációk állnak a hátterében? › Drive – Valamilyen „zavaros” belső késztetés, hajtóerő. – A drive mozgósít, de nem irányít. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 13
› A szervezetnek állandó belső egyensúlyra van szüksége. › Amikor ez megbomlik, hiányállapot lép fel. – Pl. amikor a vércukorszint lecsökken › Ilyenkor – a belső tartalékok apadásával – viselkedésre késztető belső hajtóerő keletkezik. – Pl. magas cukortartalmú táplálék keresése. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 14
› Elsődleges drive – Ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerők: hőszabályozási, éhségi, szomjúsági, szexuális, alvási, salakanyag ürítési, védekezésre irányuló, általános aktivitási szükséglet, kutató vagy explorációs drive. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 15
KUTATÓ VAGY EXPLORÁCIÓS DRIVE Majmok szétszereltek egy háromrészes zárat, jutalom nélkül, csupán a szétszerelés kiváltságáért. Patkányok spontán hajlandósága az útvesztő tanult oldallal ellentétes útjának választására. Majmok áldozatokat hoztak azért, hogy kileshessenek ketrecük homályos falának ablakán, vagy hangokat hallgathassanak magnóról. Emberek hangszigetelt szobában, mintázatlan fényben, heverészve, légzőkészülékkel lélegezve, vízben lebegve stb. 2 -3 napnál többet nem nagyon bírnak (hallucinációk, idői-téri dezorientáció, koncentráció problémák). 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 16
› Másodlagos drive – Áttételes, tanulással, tapasztalással jutunk el hozzájuk – Olyan tárgyak, helyzetek, amelyek az elsődleges motívum kielégítésében játszanak szerepet › Például a pénz BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 17
MÁSODLAGOS DRIVE Majmok megtanulták egy érmével működő automata kezelését: érme bedobásával kedvenc táplálékukhoz juthattak. Miután ezt elsajátították, maguk az érmék is jutalomértéket nyertek. Ha az automata nem volt az állatok közelébe, az érmék megszerzése érdekében akkor is hajlandók voltak „dolgozni”. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 18
› Drive-redukciós elmélet – A motivációk arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség (azaz a drive) csökkenése örömet is okoz. › Arousal-szint elmélet – Az (egyénenként eltérő) optimális arousal-szint elérésére törekszünk. › Az arousal éberséget, izgatottságot, gerjesztettséget jelent, fiziológiailag az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintjére utal. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 19
› Emberi viselkedés evolúciós megközelítése – Charles Darwin: a természetes szelekció működése. – Az élőlények folyamatosan arra szelektálódnak, hogy adott környezetükben genetikailag egyre rátermettebbek legyenek. – Jelentős szerepe van a mutációknak és a környezet alakulásának. – A természetes kiválasztódásnak nagyon hosszú időre van szüksége, még a viszonylag egyszerű változások is több tízezer évig tartanak. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 20
– Így az a környezet, amiben az emberek – és így az emberi elmék is – kifejlődtek, nagyon különbözik az éppen aktuális környezettől. BME › Őseink fajunk evolúciós történek több mint 99% -át vadászó-gyűjtögető társadalmakban töltötték. › A természetes kiválasztódás milliónyi éven keresztül lassan, generációról generációra faragta az emberi elmét, előnyben részesítve az éppen aktuális napi problémák megoldásában jól működő „áramköröket”. – „Modern koponyánkban kőkori elme lakik. ” – Bizonyos viselkedési formák evolúciós csökevényként maradtak meg. › Valamikor segítették a túlélést, a szaporodást, bár ma már nem sok értelmük látszik. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 21
EVOLÚCIÓS MEGKÖZELÍTÉS Könnyebben tudunk kis, vadászógyűjtögető csoport méretű társaságokat működtetni, mint nagyobb tömegeket. Inkább félünk a kígyóktól, mint a konnektoroktól. Félelem hatására a hajunk égnek áll, őrjöngő dühünkben vicsorgatjuk a fogainkat. Félünk a szakadéktól, a zárt tértől. A szépség sokszor összeforr az egészséggel. Hasonló génállományú partner keresése, de a vérfertőzés elutasítása. Csecsemő apára hasonlítása. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 22
› Közgazdasági közelítés – A közgazdaságtan a fogyasztó szükségletét kész tényként fogadja el. A drive-okkal, a hajtóerőkkel nem foglalkozik. – Szükséglet › Valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, ami cselekvésre késztet, fogyasztás révén nyer kielégítést. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 23
– Sőt, a közgazdaságtan inkább csak a hasznosság fogalmával dolgozik. › Előbb a hasznavehetőség szinonimája – 1700 -as évek, Daniel Bernoulli › Majd az objektív és szubjektív hasznosság elválasztása – XIX. sz. , Jeremy Bentham – Objektív hasznosság: mindenkinek ugyanúgy hasznos egy dolog, a hasznosság a dolgok belső tulajdonsága – Szubjektív hasznosság: a hasznosság nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a rajta keresztüli egyéni élvezet, illetve megakadályozott fájdalom › Mai felfogás szerint: hasznossága van valaminek, ha valaki számára kielégülést, élvezetet, hasznavehetőséget nyújt. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 24
1. 2 Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció › Mindent egyéni választásokkal magyarázunk – Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. – Motivációi, céljai csak embereknek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 25
› Szükségletek, hasznosságok mutatkoznak, az egyén ezek alapján választ a lehetőségek halmazából. – Lehetőségek halmaza: az egyén számára megvalósítható cselekvési lehetőségek. – Választási mechanizmus: az egyén „valahogy” dönt, hogy melyiket válassza, melyiket hajtsa végre a lehetőségek halmazából. › A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít. – Itt a választási mechanizmus a racionalitás › Nincs egységesen elfogadott definíció a racionalitásra. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 26
› Változó racionalitás-megközelítések BME – Korai gondolkodók (XIII. sz. ) – Az emberi ráció a szellem alacsonyabb szintje – A hit világához, Istenhez, csak misztikus intuíción keresztül juthatunk el. A ráció nem is képes elvezetni a hitigazságok bizonyításához. – Kibontakozik a newtoni mechanikára emlékeztető természeteszme (XVII-XVIII. sz. ) – Rendszer, ok és okozatok vannak – Egyházi dogmáktól, tekintélyektől mentes tudományra, tudományos módszerekre, matematikai eszköztárra kezdenek építeni. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 27
– Előkerül az „önérdekelt ember” képe › A racionális gazdasági ember, a homo oeconomicus gyökere. › Az ember természetes jellemeként jelenik meg, hogy cselekvésének motivációi szenvedélyekből, vágyakból fakadnak. › Ezt az „önérdekelt ember” viszont szomorú látványnak tartják: azonkívül hogy önző, még agresszív is. BME – Mert szűkösség van, így verseny, ezért hatalomra kell törekedni. › Ezt kell kordában tartsa a társadalmi szerveződés: az emberek az agresszió jogát az államnak, kormánynak adják át. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 28
BME – Adam Smith elméletében már államra, kormányra sincs szükség: az egyéni cselekvések összhangja nála már a rendszer természetéből fakad. › „Láthatatlan kéz” › Felesleges társadalmi intézmények (egyház, elburjánzó kormányzat és bürokrácia stb. ) – Az XIX. sz. (Menger , Walras és Jevons) modern polgári közgazdaságtana a racionális fogyasztók szubjektív hasznosságérzeteire és szükségletkielégítéseire épít. › Egyéni döntésekre építenek, de az egyén itt leginkább egy „átlagot megtestesítő hipotetikus lényt”, egy „átlagegyént” jelent. › (Ebből indul ki a mai közgazdaságtan is. ) 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 29
› Homo oeconomicus (racionális gazdasági ember) – Önérdekvezérelt › Csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik, félresöpri mások érdekeit. – Hasznosságérzete függetlenített a társadalmi normáktól és erkölcsi szabályoktól. Nem társadalmi lény. › Nem gondol társadalmi egyenlőségre, jövő generációjára (stb. ) – Érdekeinek képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 30
BME › Két aggályos pont a homo oeconomicusi racionalitással való modellezéssel kapcsolatosan – Valóban jól megragadható így az ember motivációs világa, vágyainak tengere? – Vajon valóban képes az ember racionális okoskodásra, kalkulációra? 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 31
› Racionális vágy – Kénytelenek vagyunk az objektív hasznosságból kiindulni – Szubjektív hasznossággal ugyanis zavaros a kép › Mindenre, amit valaki cselekszik, mondhatjuk, hogy számára nyilván hasznossággal bírt. Ekkor viszont semmi nem lesz irracionális, legfeljebb deviáns, „nem normális”. › A közgazdaságtan itt ellentmondásos: hol a cselekvést magyarázza a racionalitással, hol a racionalitást a cselekvéssel („nyilván hasznos volt számára, ha csinálta”). – Sok mindent végül racionálisnak fogadunk el › Énkép erősítés, irracionális félelmek, termék előállításának „története” stb. BME 2013 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 32
SOK MINDEN IDŐBEN, TÉRBEN ELTÉRŐEN „RACIONÁLIS” Ami az egyik kultúrában akár széles körben, átlagosan tekintve is objektív hasznosságot jelent, az a másikban széles körben irracionálisnak tartott. Például: Egy termékhez kapcsolódó „árrés” Alkudozás Környezetvédelem Állatok jogainak védelme 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 33
VAN, AMIT CSINÁLUNK, DE NEM AZÉRT, MERT ÖRÖMÜNKET LELJÜK BENNE A cselekvés magyarázatára nem mindig használhatjuk a racionalitást. Az ember önkéntelenül, akarata ellenére is cselekedhet (tikkelés): ráng az arca, különféle mozdulatokat tesz, akarata ellenére szavakat ejt ki. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 34
VAN, AMIBEN ÖRÖMÜNKET LELJÜK (VAGY EL SZERETNÉNK KERÜLNI), DE CSELEKVÉSSEL NEM TUDJUK ELÉRNI Az álmatlanság, az impotencia vagy a dadogás legtöbbször kifejezetten rosszabbá válik, ha megpróbálunk tenni ellene. Nem tudunk valamire szándékosan nem gondolni, szándékosan felejteni. Nem tudunk szándékosan spontánok lenni. Nem tudjuk magunkat szándékosan meglepni vagy becsapni. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 35
VAN, AMIKOR AZÉRT ÖRÜLÜNK VALAMINEK, MERT MÁR MEGCSELEKEDTÜK Hajlamosak vagyunk vágyaikat döntéseink függvényében utólag alakítani. Nem azt tesszük, amire vágyunk, hanem (utólag) arra vágyunk, amit tettünk. „Savanyú a szőlő” Egy (pl. vásárlási) döntésük után hosszasan győzködjük magukat arról, hogy mennyire hasznos számukra a választott termék – rendszerint sikerrel. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 36
› Altruizmus BME – Lényeges kérdése a homo oeconomicusi megközelítés relevanciájának: lehet-e az önzőség a kiindulópont? › Úgy tűnik, gyakorta feladjuk az önzőséget, és készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkentésének árán. – Lehet, hogy sokszor önzőségből vagyunk önfeláldozók? › Talán csak azért segítünk másokon, hogy később viszonzást kapjunk? › Talán a jótékonykodás mögött inkább áll a saját presztízs növelése, mintsem a támogatottak jóléte? 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 37
› Számottevő motívum-e az „igazi” altruizmus? BME – Nyilvánvalóan ilyen is előfordul – Gyerek segíti szüleit; súlyos beteg segítése; anonim jótékonykodás; „őszinte” adóbevallás › Igaz, sokszor még ezek is megkérdőjelezhetők › A kérdés az, hogy igazi altruizmusról van szó, vagy csak rövid távú önfeláldozásról későbbi gazdasági vagy pszichológiai haszonért? › 1) gazdasági haszonért; 2) pszichológiai haszonért; 3) „igazi altruizmus” (a másik öröme, jóléte tölti el örömmel) – Úgy konkludáljuk, hogy az igazi altruizmus nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 38
› Etika (moralitás, erkölcs stb. ) – Vajon gyakran felülemelkedünk-e az önérdeken etikai alapon? BME › A gyereknél az etikusság még az önérdekkel keveredik össze (büntetés elkerülése) › Később szerepelvárásként jelentkezhet (követni „kell” az előírásokat) – „Lopni nem szabad!” › Végül (ha egyáltalán) valamely összetett erkölcsi, etikai filozófia alapján elemezve jutunk döntésre. – Ez a kritikai morális gondolkodás › Viszont „olcsóbb”, egyszerűbb a kultúra által sugallt szimpla sémákat követnünk – Ez az intuitív morális gondolkodás › „Bosszút állok a családomat ért inzultusért” 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 39
A BÖLCSESSÉG SZOMORÚ 2014 Érdekes, hogy a jó ítélőképességű emberek hajlamosabbak a depresszióra: bölcsebbek, de szomorúbbak. Bizonyos mértékű „egyszerűség”, a valóság kismértékű torzítása, némi irracionalitás „jó”. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 40
CICERO RODOSZI PÉLDÁZATA AZ ETIKAI DILEMMÁRA Rodoszon gabonahiány van, és egy kereskedő jó áron túl tud adni az Alexandriából hozott gabonáján. Ám amikor ő Alexandriából elhajózott, látta, hogy még sok rodoszi hajóra rakodnak gabonát. Beszámoljon-e vajon erről a rodosziaknak, vagy ezt elhallgatva „maximalizálja” nyereségét? 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 41
– Megtérülő etika › Rövidebb távú gazdasági hátrányok hosszabb távú előnyökért BME – Öncélú etika › Az etikai premisszából levezetett döntés ilyenkor „veszteséget okoz” › Ez is legtöbbször inkább rutinszerű – Úgy konkludáljuk, hogy az öncélú etika nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 42
› Racionális vágy – összefoglalás – Az ember a hétköznapokban gyakran nem racionális megfontolások alapján dönt. › Néha igazi altruista módon cselekszik. › Néha öncélú etikai iránymutatásokat tart be. – A homo oeconomicusi racionalitáshoz, ezen belül a racionális vágyhoz, nem illeszthető elemek érezhetően nem átütőek. Az emberi viselkedést tömegében, átlagosságában tekintve ezek a motívumok inkább csak szabályt erősítő kivételek. – (Evolúciós magyarázat lehet ezek háttérben. ) BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 43
› Racionális kalkuláció – Vajon jó modell az, amelynél feltételezzük, hogy az ember BME › rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; › világos, stabil preferenciái vannak; › képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. – Ezek nyilván nem teljesülnek tökéletesen. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 44
– A cselekedetek vélt és valós halmaza eltérhet – Az egyes lehetőségek sokszor értékelhetetlenek BME › Vállalati K+F, továbbtanulás, párválasztás – Értékelésünk sokszor vágyvezérelt › Előbb döntünk, majd ezt alátámasztó információkat gyűjtünk (tudat alatt is). – Statisztikai összefüggéseket tévesen értelmezünk › Alapvető statisztikai törvények ismeretének hiánya – Átlaghoz való visszatérés törvénye; tiszta véletlen „szélsőségeinek” alábecslése (vízállás, időjárás, betegségek vélt okai); oksági kapcsolatok tévesztése („gyerekszenvedés” válási pereknél) › Személyes tapasztalatainkat és az aktuális, friss eseményeket túlzott súllyal vesszük figyelembe. – Politikai választásieredmény-becslési tévedés 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 45
LEHETŐSÉGEK HALMAZÁNAK SZŰKÍTÉSE Az egyén – furcsa módon – néha tudatosan szűkíti lehetőségeinek halmazát. Lehet az akaratgyengeség a háttérben Félek, hogy nem tudom majd abbahagyni az ivást. Attól tartok, hogy lemondom majd a fogorvost. Attól tartok, hogy nem tudom majd megállni az evést. Attól tartok, hogy nem sportolok majd. Néha ettől jobb eredményt várunk Bomba hatástalanítási lehetőségét látványosan kizárása. Magunk mögötti híd felégetése. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 46
› Racionalitás helyett korlátozott racionalitás – Herbert Simon: A racionalitásalapú döntései modell és gyakorlat szembenállása. – A döntéshozó képessége és kapacitása korlátokkal terhelt, ami a racionalitás elvének megsértéséhez vezet. – A döntéshozó saját intellektuális korlátait nem képes meghaladni, ezt be is látja, és így tudatosan nem maximalizáló modellt követ. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 47
› Racionalitás BME – Összes választható lehetőség ismerete – Az összes lehetőség értékének kiszámítsa – Sorrendállítás – A legjobb kiválasztása › Korlátozott racionalitás – Nem ismerjük az összes alternatívát – Bizonytalanok vagyunk döntéseink következményét illetően – Keresés és megelégedésre törekvés › Korlátozott racionalitásnál – Aspirációs szint – Heurisztikus keresés – Egy „elég jó” találása 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 48
INFORMÁCIÓGYŰJTÉS RACIONALITÁSA A több információ, az alaposabb mérlegelés egyfelől javíthatja a választás eredményességét, másfelől viszont ronthatja is. Egy orvosi műtét előtt nem lehet bármilyen hosszan vizsgálódni… Egy vállalati beruházási döntést nem lehet vég nélkül elemzésekkel előkészíteni… A gyermekelhelyezési pereket nem jó nagyon elhúzni… 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 49
› Racionális kalkuláció – összefoglalás – A racionális kalkulációt több ponton is fenntartásokkal kell kezelnünk. – Nyilvánvaló, hogy fellépnek különböző információtorzítások, és kétségtelen a döntéshozók logikai, statisztikai gyengesége is. – A racionális kalkuláció mégis elfogadható alapmegközelítés lehet, számíthatunk arra, hogy nagyobb, fontosabb ügyeknél, pláne tömegesen, az emberek döntése nem tér el jelentősen a racionális kalkuláció alapján modellezettől. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 50
› Racionalitás - összefoglalás – Mint alapmegközelítés elfogadható › Kissé tágabban értelmezve a racionális vágyak körét. › Kissé nagyvonalúbban tekintve a kalkulációk során vétett hibákra. – Egyéni döntések leírására is, de a tömegek átlagos viselkedésének megragadására még inkább. – Hasznosságmaximalizálás › Az emberek cselekedeteit hasznosságuk maximalizálása vezérli. › Modellember-képünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb hasznosságban mért eredményt reméli. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 51
BME 2 Közgazdasági alapok › Szintén bevezető jellegű rész – Főként a pénzügyi és a befektetési tanulmányokhoz fontos közgazdasági alapfogalmak, elemzési megközelítések áttekintése. 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 52
2. 1 Kereslet alapelemei › Fogyasztónk a homo eoconomicus › Végső fogyasztásra szánt jószág megszerzésével kapcsolatos döntéseket vizsgálunk. › A hasznosságérzetekre alapozunk, ezekből indulunk ki. BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 53
2. 1. 1 Hasznosságfüggvény, csökkenő határhasznosság, előnykiegyenlítődés › Teljes hasznosság – határhasznosság › Csökkenő élvezetek elve, csökkenő határhasznosság elve, Gossen I. törvénye BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 54
BME TU(Q) MU(Q) Q 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 55
› Mindig határelemzés BME – Határbevétel (határhaszon) – Határköltség (határáldozat) › Értékparadoxon – Érték-hasznosság 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 56
› Előnykiegyenlítődés elve BME – Egy fogyasztó – több termék – „Svédasztal” › Végül: a különböző jószágok újabb egységeinek fogyasztásából nyerhető hasznosságnövekmények megegyeznek egymással. › Másként: a fogyasztói kosár egyes jószágainak határhasznosságai megegyeznek. › Csere – Több fogyasztó, több termék – Szubjektív hasznosság – Csökkenő határhasznosság – Önmagában a cserétől is nő jólét 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 57
› Pénz BME – Praktikus csereeszköz – Elvont hasznosságú › Pénz határhasznossága, MUM, az egységnyi pénzen vehető termék hasznossága – Az előnykiegyenlítődés elve pénzzel, Gossen II. törvénye: 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 58
Minek nagyobb a hasznossága? JOBB AJÁNDÉK A PÉNZ? 10 ezer forint vagy 10 ezer forintért vett ruha? (A statisztikák szerint kb. 70% a váltószám…) Nyilván az ajándék egyéb hasznossági elemeket is hordoz. 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 59
XVIII. századi német közgazdász HERMANN GOSSEN Munkáira élete során nem figyeltek fel. Kautz Gyula műegyetemi tanár segítségével fedezte fel a kor nagy angol közgazdásza, Jevons. „Egy adott élvezet nagysága csökken, ha ezt az élvezetet megszakítás nélkül, folyamatosan elégítjük ki addig, amíg telítettség nem lép fel. ” „Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, (…) annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, (…) célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy (…) amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen. ” 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 60
2. 1. 2 Kereslet törvénye, egyéni keresleti függvény 2. 1 A kereslet törvényének egyszerű megragadása › Ha kombináljuk a két Gossen-törvényt, a kereslet törvényéhez jutunk. – Ha növekszik az a jószág ára, akkor – az egyenlőség fenntartásához – növelni kell MUa-t. – Ezt a fogyasztott mennyiség csökkentésével érhetjük el. BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 61
› Mindennek van helyettesítője! – Szükségleteinket végtelen módon elégíthetjük ki. › Szükségünk van gázra! – Keresletet mutatunk az egyes jószágok felé. › Adott árak mellett adott mennyiségeket fogyasztunk valamiből. › A termékekkel szemben nyilván azért mutatunk keresletet, mert valamilyen szükségletünket, vágyunkat elégítik ki. – Kereslet törvénye › Ha valaminek (ceteris paribus) felmegy az ára, felértékelődnek a helyettesítői, így egyre inkább azokat választjuk, és nem az adott terméket. BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 62
2. 1. 2. 2 Közömbösségi térkép › Egy másik szokásos megragadási mód – Közömbösségi térkép › Másként – Preferencia-térkép – Közömbösségi görbesereg BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 63
› A „cserearányt”a Qb/ Qa hányados jellemzi Qb Qb 0 Qb Qb 1 – Ez a helyettesítési ráta – Az A-t és B-t összekötő egyenes meredeksége A B Qa Qa 0 Qa 1 U U* Qa BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 64
› Helyettesítési határráta Qb – A d. Qbx. MUb hasznosságcsökkenés egyenlő a d. Qax. MUa hasznosságnövekedéssel. A Qb 0 -d. Qb/d. Qa Qa 0 U Qa BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 65
Qb Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 66
HOGYAN LEHETNE FELTÉRKÉPEZNI VALAKINÉL A) KÉT TERMÉK HELYETTESÍTÉSI RÁTÁJÁT, B) EGY TERMÉK HATÁRHASZNOS SÁGÁT? 2014. A) Mennyi egyik jószágot adna egy másik jószárért? (Persze adott előzetesen fogyasztott, birtokolt mennyiségeket feltételezve. ) B) Sehogy. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 67
2. 1. 2. 3 Nem általános közömbösségi térképek › Néhány egyéb jellegzetes közömbösségi térkép jelleg BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 68
Qb Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 69
Qb Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 70
Qb Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 71
Qb Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 72
Qb Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 73
BME 2. 1. 2. 4 Költségvetési korlát › Eddig csak a fogyasztó preferenciáival foglalkoztunk, választásával nem. › Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét! 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 74
Qb Elérhető kombinációk I teljes elköltése Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 75
› Most nézzük az optimális választást! BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 76
Qb Qb 0 Qa 0 2014. Qa ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 77
› Átrendezve Gossen II. tételét kapjuk: BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 78
ÉRTÉKELJE AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁST! 2012. ŐSZ „A kereslet törvénye szerint, ha alacsonyabbak az ételárak, akkor többet eszem. Ez pedig nyilván nincs így, azaz itt a kereslet törvénye nem igaz. ” ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 79
ÉRTÉKELJE AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁST! 2012. ŐSZ „Régen, ha emelkedett a víz ára, téglát tettek a WC-tartályokba. Itt a tégla tehát víz helyettesítője. ” ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 80
PÉLDÁK 2012. ŐSZ Miért nem teszik kötelezővé a köldökzsinór -vér lefagyasztását, miközben ez később életet menthet? ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 81
PÉLDÁK Igaz-e, hogy amennyiben két termék tökéletes helyettesítő, akkor a fogyasztó majdnem mindig csak az egyikből vásárol? (Miért? ) Mi a hatása az egyik jószág árnövekedésének, ha a fogyasztó által vásárolható két termék tökéletes helyettesítője egymásnak? 2012. ŐSZ ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 82
BME 2. 1. 2. 5 Költségvetési korlát helyzetének változásai › A költségvetési egyenes helyzete a jövedelemtől és az árarányoktól függ. 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 83
Qb › I jövedelem nő › (Vagy az árak csökkennek) Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 84
Qb › a termék ára nő Qa
Qb › Összetett változás esetén Qa
BME 2. 1. 2. 6 Jövedelemváltozás hatása a keresett mennyiségre › Nézzük meg, hogyan alakulnak az optimális fogyasztói kosarak a jövedelem növekedésével! 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 87
Qb Jövedelem-fogyasztás görbe Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 88
I Engel-görbe Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 89
BME › Az Engel-görbe (Qa-I) általában pozitív meredekségű – Normál jószág – Erőteljes emelkedésnél: luxus termék › Ha negatív meredekségű – Inferior (alsóbbrendű) jószág 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 90
LUXUSCIKK ENGELGÖRBÉJE I (PL. NYARALÁS) Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 91
INFERIOR JÓSZÁG ENGELGÖRBÉJE I (PL. TÖMEGKÖZLE -KEDÉS) Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 92
BME 2. 1. 2. 7 Egyéni keresleti függvény összetettebb levezetése › Rögzítsük a fogyasztó jövedelmét! › Rögzítsük továbbá az összevont jószág árát is. 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 93
Összevont jószág Qb PCC Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 94
Pa Egyéni keresleti görbe D Qa 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 95
BME 2. 1. 2. 8 Árváltozás hatásának elemzése › Egy termék árváltozása életszínvonalmódosulást (reálbér-módosulást) is eredményez, azaz hat a jövedelemre is. › Az árváltozás teljes hatását – helyettesítési hatásra és – jövedelmi hatásra bonthatjuk fel. › Giffen-hatás – Csökkenő ár - csökkenő fogyasztás, és viszont. – Inferior jószágoknál, amikor a jövedelemi hatás túlszárnyalja a helyettesítésit. 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 96
BME 2. 1. 3 Piaci keresleti függvény › Eddig az egyénit vizsgáltuk, most nézzük a piaci keresleti függvényt! 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 97
Egyének P Piac P DA QA P P DB QB D DC QC Q BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 98
BME › Feltételezzük ilyenkor, hogy az egyes keresletek egymástól függetlenek. › Ha nem, akkor fogyasztói extern hatásokról beszélünk. – Maga a piaci kereslet is befolyásolhatja az egyén keresletét, ilyenkor a helyzet már jóval bonyolultabb. › nyájhatás, sznobhatás, Veblen-hatás 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 99
PÉLDÁK 2012. ŐSZ Híres történet, hogy egy ékszerüzlet tulajdonosa, miután már hónapok óta nem adott el egy bizonyos termékből, a felére le akarta vinni annak árát. Félreértésből viszont a duplájára emelték az árakat, és hamarosan mind eladták a terméket. Mivel magyarázná ezt? ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 100
› Az eleje meredek, a vége pedig általában lapos. . . P D Q BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 101
› Keresett mennyiség P változása › Kereslet változása D 1 D 0 Q BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 102
› Mi határozza meg a piaci keresleti görbét? – Fogyasztók átlagjövedelme – Piac nagysága – Helyettesítő termékek árának alakulása – Vágyak, ízlés változása – Egyéb (pl. időjárás alakulása) BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 103
2. 2 Kínálat alapelemei › Csere – költség – alternatíva költség › Alternatíva költség – A „legjobb más” – A költségek nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. – Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. – A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 104
› Elsüllyedt költségek – Nézzünk egy-két példát! › Fűtés („feltekerés”, kiépítés, korszerűsítés) › Félig kész vízlépcső › Határ-alternatívaköltségek › A termelésben is vannak helyettesítők! – Általában véve legjobb technológia nincs! › Autópálya-építés Újdelhiben › Betonvésés vésővel és kalapáccsal › Deszkaszellőztetés BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 105
PÉLDÁK A háborúban az addig elszenvedett veszteségeket mennyiben kell figyelembe vennie a kormányzatnak a háború folytatásáról hozott döntésnél? Magyarázza meg: „Gazdasági válságkor sosincs hiány a hivatásos katonának jelentkezőkből? ” Miért fizetnek a multinacionális cégek különböző országokban különböző béreket ugyanazon munkáért? Az Infopark irodabérlet árai (az elmúlt években) jelentősen estek. Olcsóbbá válte ezzel az Önök képzése? 2014. ŐSZ ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 106
PÉLDÁK Miért különböznek ilyen nagymértékben a parkolási tarifák, miközben egy autó parkoltatásának helyigénye, „technológiája” lényegében azonos mindenhol? Mennyiért mentünk koncertre, ha a jegy 3000 Ft volt, de a jegyüzéreknél már 10000 Ft? A költségtérítéses vagy az államilag támogatott hallgatóknak nagyobb költségű végigaludni az előadást? A költségtérítéses hallgatók jobban igyekeznek? 2014. ŐSZ ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 107
Lehet-e jó gazdasági döntés elavult gépen termelni? PÉLDÁK Mikor cserél le egy légitársaság egy régebbi típusú repülőt egy korszerűbbre? Miért van az, hogy a mezőgazdasági termelésnél nem feltétlenül készítik elő alaposan a talajt, pedig ez kevesebb gyom és kártevő kifejlődőséhez vezet? Ezt a mezőgazdasági termelői döntést mennyiben befolyásolhatja: Traktorok üzemanyagának árcsökkenése? Olcsóbb és jobb gyom- és rovarirtók megjelenése? Földárak emelkedése? Mezőgazdasági termékek árának emelkedése? 2014. ŐSZ ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 108
PÉLDÁK Amennyiben céges autó helyett a sajátunkat is használhatjuk, és ekkor 200 forintot térítenek km-enként, a saját autó használatáról szóló döntést befolyásolja-e: a) A benzinárak változása b) Autónk vásárlási ára, illetve avulása miatti értékcsökkenése? c) Autónk megtett út miatti értékcsökkenése? d) A kötelező biztosítási díjak emelkedése? Milyen szituációban indulna el pótkerék nélkül nyaralni külföldre? Függ-e attól, hogy mennyiért akar eladni egy aranyrudat, hogy azt korábban vette, találta vagy örökölte? 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 109
PÉLDÁK 2014 Egy válóperen az a kérdés, hogy a 20 millió forintos közös vagyonon az 5 -15 illetve 15 -5 sávban hol osztoznak. A peres eljárás évi 2, 5 millió forintba kerül a feleknek. Meddig húzzák a pert? ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 110
KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK GYAKORI PROBLÉMÁJA… A baráti társaságnak 20 tagja van. Egy palack ásványvíz 200 Ft, és mindenki annyit iszik, amennyit csak akar, majd közösen fizetnek. Mekkora egy palack elfogyasztásának határköltsége az egész társaságot tekintve? Mekkora egy palack elfogyasztásának határköltsége a fogyasztó szempontjából? 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 111
› Kínálati függvény – Újabb egység előállítása miatt elvesztett más termékekről való lemondásáért kárpótlás. – A kínáló azokat az áldozatokat (határalternatívaköltségeket) árazza be, amelyeket az újabb egységért, annak előállításáért kell hoznia. – Egyéni (vállalati) kínálati görbék és piaci kínálati görbe. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 112
› Szög BME – Gyakorlatilag tetszőleges mennyiség előállítható. › Vasérc, energia, ember – Az erőforrások elvonása azonban igen sok áldozattal jár, hiszen ezek az erőforrások más termékek előállítására is alkalmasak. – Minél több szöget szeretnénk, annál fájdalmasabbak a lemondások, mert a szögek miatt egyre élvezetesebb más termékek tűnnek el. – Nőnek a határ alternatíva költségek. – Ezért van az, hogy az újabb és újabb termékegységek kínálatáért egyre magasabb árakat adunk meg, mert egyre nőnek a költségek, hiszen egyre jobb helyekről csoportosítunk oda erőforrásokat. 113
Egyének P Piac P SA QA P P SB SC QB QC S Q BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 114
P BME S Q 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 115
› Kínálati görbe alakjának okai – Az áldozatnál a csökkenő határhasznosság elve („visszafelé”) – A termelésnél a csökkenő hozadék elve › A kínálat kérdésénél visszakanyarodunk a kereslet kérdéséhez… BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 116
› Mi határozza meg a piaci kínálati görbét? – Technológia változása – Termelési tényezők árának alakulása – Az adott termelési folyamattal előállítható más termékek ára – Adók, járulékok, vámok – Egyéb BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 117
› Kínált mennyiség változása › Kínálat változása P S 0 S 1 Q BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 118
BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 119
2. 3 Piaci ár › Piaci egyensúly › Marshall-kereszt – Túlkínálat – Túlkereslet BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 120
P S P D Q Q
P S túlkínálat P 2 P 1 túlkereslet D Q › Piaci koordináció
HÁZASSÁGI TÚLKERESLET ÉS TÚLKÍNÁLAT Adott korosztályban nagyjából azonos számú férfi és nő van. Viszont vannak demográfiai ingadozások, és jellemzően a feleségek néhány évvel fiatalabbak, ezért kialakulhatnak férjfeleség keresleti-kínálati aránytalanságok. A mostani erősen csökkenő demográfiai kép miatt (fiatalabb) feleségből nagyobb a kereslet, mint a kínálat, míg (idősebb) férjből nagyobb a kínálat, mint a kereslet. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 123
Mi történik a piaci árral, ha a kereslet és a kínálat is megnő? PÉLDÁK Milyen hatása lesz az autók árára, ha csökken a benzin ára? Eltérő árváltozásokra számíthatunk a kisebb és a nagyobb fogyasztású autók esetén? 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 124
ZÖLDSÉGEK ÉS GYÜMÖLCSÖK ÁRAI A zöldségek és gyümölcsök éréskor a legolcsóbbak. Miért? Mert a kereslet egész évben nagyjából egyenletes, viszont a kínálat egyenetlen. Vajon minek ingadozik jobban az ára? A) Dinnye B) Alma C) Krumpli 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 125
REKORDTERMÉS PARADOXONA Jó időjárási adottságok, kiemelkedő termés, mégis csökkenő bevétel a gazdáknál. Mi lehet az ok? Az élelmiszerek egy részének kereslete inkább árrugalmatlan. Nagy termés, kifelé tolódó kínálat, és viszonylag meredek kereslet. P Nagyon csökken az ár, kicsit nő a mennyiség, így összességében csökken az árbevétel. S 1 S 2 P 1 P 2 D Q 1 Q 2 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN Q 126
2. 4 A kereslet és a kínálat árrugalmassága › Kereslet árrugalmassága – Árrugalmas – Árrugalmatlan – Vigyázzunk, a rugalmasságot ne keverjük össze a keresleti görbe meredekségével! BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 127
A) 25 LITERT KÉREK! B) 10. 000 -ÉRT KÉREK! 2014. Mit mondhatunk a két esetben a kereslet árrugalmasságáról? A) (Végtelenül) árrugalmatlan B) Átlagosan rugalmas ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 128
A CIGARETTA ÁRRUGALMASSÁGA FIATALABB ÉS IDŐSEBB KORBAN 2014. Fiataloknál kb. 1, 4 10%-os áremelés esetén kb. 14%-os mennyiségcsökkenés Idősebbeknél csak kb. 0, 4 10%-os áremelés esetén csak kb. 4%-os mennyiségcsökkenés ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 129
PÉLDÁK Milyen lehet, és mitől változhat alapvetően meg, a megfázás elleni szerek árrugalmassága A) egy adott szer esetén, B) a szerek összességének esetén? A receptre kapható gyógyszerek reklámtevékenysége miért az orvosokra irányul? Az i. Phone-ok árrugalmasságát mennyiben változtatják meg más gyártók hasonló termékei? Az e-mailek megjelenése vajon megváltoztatta a postai levelek árrugalmasságát? 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 130
PÉLDÁK 2014 Ahogy összegezzük több és több ember nagyjából azonos keresleti görbéjét, az egyre laposabb lesz. Ez vajon arra utal, hogy egyre nagyobb lesz a kereslet árrugalmassága? ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 131
› Árrugalmasságot befolyásoló tényezők – A rendelkezésre álló reakcióidő – A termék helyettesíthetősége – A termék árának nagysága a fogyasztó összjövedelméhez képest BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 132
› Kínálat árrugalmassága – A kínált mennyiségek arányának változását mutatja az ár arányának változása függvényében. – Kínálat árrugalmasságát meghatározza › Mennyire könnyen lehet-e növelni a termelést az adott iparágban › Rendelkezésre álló idő BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 133
2. 5 Fogyasztói és termelői többlet › Bár az emberek hasznosságérzete tükröződik egyegy termék keresletében, mégsem beszélhetünk az egyes javak “általános hasznosságáról”, értékéről. – Ld. értékparadoxon › Fogyasztói többlet – Jószág teljes hasznossága és teljes piaci értéke közötti különbség. – Az összes termékegységért „csak” az utolsó hasznosságának megfelelő árat kell fizetni. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 134
› Rezervációs ár – Amit egy adott vevő saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne fizetni egy adott jószágért. – A piaci árak mindenki számára egyformák, azok a fogyasztók, akik többet is hajlandóak lettek volna fizetni az adott termékért, pénzt takarítanak meg. › Sok fogyasztónak – nem osztható termékeknél értelmezve – a rezervációs áránál alacsonyabb a piaci ár. A számukra így nyert többlet szintén fogyasztói többlet. › Termelői többlet – A kínálati függvény és az ár kijelölte egyenes közötti terület BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 135
2. 6 Termelési tényezők árazódása › Termelési tényezők (erőforrások, tényezők, inputok) – Más jószágok előállítására alkalmasak › A termelési tényezők keresletes származékos kereslet – Nem az újabb és újabb egység közvetlen élvezete, hasznossága a lényeg, hanem a fogyasztó gyártott termékkel kapcsolatos hasznosságérzete. – Az inputtényezők kereslete az outputtermékek keresletéből fakad. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 136
BME › A kibocsátás (output) több tényező kombinációjának eredménye – Rendszerint nem is tudni, hogy önmagában egy erőforrásnak mekkora kibocsátási rész tudható be. › Határtermék – Egyik termelési tényező újabb egységének bekapcsolásával elérhető többletkibocsátás › Termelési egységben (pl. db) kifejezve › Határtermék-bevétel – Ugyanaz mint a határtermék, csak pénzben kifejezve, azaz határtermék x határbevétel (ár) 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 137
› Csökkenő hozadék elve BME – Gossen I „termelési párja” – Egy erőforrás alkalmazásának növelésével a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik. › Egy termelési tényező határterméke mennyiségének növelésével csökken. 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 138
› Költségminimalizálás alapszabálya BME – Gossen II „termelési párja” – Nyilván minimalizálni szeretnék az adott termékmennyiség előállítási költségeit (illetve maximalizálni az előállított mennyiséget). – Ekkor a vállalati okoskodás az előnykiegyenlítődés elvéhez lesz hasonló. › A termelési tényezők költségegységre (egységárra) eső határtermék-bevétele azonos kell legyen. Miért? › Mert amennyiben nem így lenne, költségcsökkentés lenne elérhető a felhasznált erőforrások átstrukturálásával. 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 139
› Helyettesítési szabály BME – Ha az egyik tényező ára (ceteris paribus) emelkedik, akkor helyettesíteni kezdik más termelési tényezővel. › Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék-bevételek ki nem egyenlítődnek. 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 140
› Vállalati tényezőkeresleti függvény – A vállalat árelfogadó a tényezők piacán, gazdálkodnia kell, profitot kell maximalizáljon. – Ha egy tényező ára magasabb, magasabb határtermékbevételt kell produkáljon ahhoz, hogy alkalmazzák. Ehhez viszont – a csökkenő hozadék elve miatt – kisebb tényezőmennyiség-felhasználás kapcsolódik. › Magasabb tényezőár – kisebb tényező keresett mennyiség – És fordítva. › Analóg a kereslet törvényének a Gossen I-II. törvényekből való levezetésével, csak a „csökkenő élvezetek elve” helyett itt a „csökkenő hozadék elve”, az „előnykiegyenlítés elve” helyett pedig a „költségminimalizálás alapszabálya” érvényesül. BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 141
› Egyenlőtermék-görbék – Az egyszerűbb tárgyalás miatt a termékmennyiséget most pénzben (és nem termék darabszámban) fejezzük ki. – Egy-egy ilyen görbe mentén azonos a bevétel, de különbözőek a termelési tényező kombinációk. › E görbesereg nagyon hasonló a korábban már tárgyalt fogyasztói közömbösségi görbékhez. BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 142
Tb – Egyenlőtermék-görbék 2014. Ta ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 143
› Egyenlőköltség-görbék – Adott költségszint különböző termelési tényező kombinációkkal. › E görbék nagyon hasonlóak a korábban már tárgyalt fogyasztói költségvetési korlátokhoz. BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 144
Tb – Egyenlőköltség-egyenesek 2014. Ta ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 145
› Nézzük a cél és az adottságok összeillesztését! BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 146
Tb – A költségarányok éppen arányosak a határtermékbevételekkel. – Mindkét tényezőre utoljára fordított költség éppen azonos bevételt generál. Ta 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 147
› Amennyiben megváltozik az egyik termelési tényező ára, akkor… BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 148
Tb Ta 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 149
› Ugyanazon termelési szinthez ilyenkor más termelési tényező kombináció vezet, lényegében az egyikkel helyettesítik a másikat. BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 150
Tb B A Ta 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 151
› Termelési tényezők piaci kereslete – A vállalati tényezőkeresletek (horizontális) összegződése › Mint a piaci keresleti függvény meghatározása esetén › Termelési tényezők piaci kínálata – Az egyes erőforrás-tulajdonosok (jellemzően magánszemélyek) kínálati függvényeinek összegződése. – Igencsak eltérő jellegű – gazdasági és nem gazdasági jellegű – megfontolások állnak e kínálatok mögött. › Termelési tényezők piaci ára BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 152
3 Szakosodás, vállalat, termelés 3. 1 Komparatív előnyök és a szakosodás › Tokaji-villányi példa – Egy-egy tokaji és villányi bortermelő › Nagyjából ugyanakkora szőlőföld, munkásszám, gépek és technológia – Kétféle szőlő-, illetve borfajta (kékfrankos és szamorodni) › Azonos minőségek – A két borfajta eladási árai megegyeznek. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 153
tokaji 1000 900 800 700 szamorodni 1000 600 500 400 300 200 100 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 kékfrankos villányi 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 kékfrankos BME 2013 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 154
BME – A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli. „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában. ” › Tokaji: 1 l szamorodniért 0, 5 l kékfrankost › Villányi: 1 l szamorodniért 1, 25 l kékfrankost – A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye. › Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit › Villányi: 1 l kékfrankosért 0, 8 l szamorodnit
tokaji villányi 1000 900 800 700 szamorodni BME › Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! 600 500 400 300 200 100 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 kékfrankos › Mindketten jobban járnak! 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 kékfrankos
A felmérések szerint: HÁZIMUNKA › Házasság előtt az otthon és a munkahelyen munkával töltött idő nagyjából azonos a férfiaknál és a nőknél. › A nőknél viszont az első házasság után jelentősen nő a házimunkára szánt idő, ezzel együtt csökken az otthonon kívüli munkavégzés. Lehetséges közgazdasági magyarázat szerint a házaspárok komparatív előnyeik szerint specializálódnak: a nőknek a családi tevékenységekben van komparatív előnyük, a férfiaknak pedig az otthonon kívüli munkavégzésben. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 157
tokaji villányi 1000 900 800 700 szamorodni BME › Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken! › A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. 600 500 400 300 200 100 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 kékfrankos
› Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? – Akkor rossz lenne a példánk… – Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos? ” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. – Az áldozat mindig a következő legjobb. – Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! – Azaz, a példa a két borász esetén a két-két legjobb választási lehetőséget kell kínálja. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 159
› Most legyen a két borfajta ára különböző! – A szamorodni ára sokkal magasabb, így mindkettőnek ennek termelése éri meg jobban. BME › Ekkor valaki harmadik a kékfrankos termelésében „jó” kell legyen. – Mindenki nem lehet alacsony hatékonyságú kékfrankos termelő. › Mert akkor nem is lenne kékfrankos. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 160
BME › Tehát mindketten a szamorodnit termelik, ebben versenyeznek. – A nagyjából azonos körülményekre gondolva megállapíthatjuk, hogy a tokaji gazda tönkre fog menni, mert csak 600 -at tud termelni a villányi 800ával szemben. (Az egy literre eső költségei magasabbak. ) – Ez lehetetlen! – Nézzük a tokaji költségeit: › › 2014 Földterület költsége Munkaerő költsége Borászati berendezések költsége Borász-vállalkozó költsége (profitja) ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 161
› Tehát BME – vagy alacsonyabbak kell legyenek a tokaji borász költségei (a föld használatának ára, a munkaerő bére stb. ); – vagy rosszul használják ott fel ott az erőforrásokat, tehetségtelen vállalkozóról van szó. › A költség, az ár az emberek értékítélete szerinti legjobb (illetve második legjobb) felhasználási lehetőségükhöz igazodik. – Ha valakinek a legjobb felhasználási lehetősége a „szőlőmetsző”, akkor ő olyan szegény vagy gazdag ember lesz, amennyire az emberek értékesnek tartják a szőlőmetszést (a szőlőt, a bort), és amennyire ő ügyes ebben. 162
BME › A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes. – Legfeljebb keveset ér, szegény lesz. › Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyei szerint használja, majd cserél. › Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. – „Mi leszel, ha nagy leszel? ” › Export-import 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 163
ÉRTÉKELJE AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁST! 2014 „Az olcsó import hazai munkahelyek elvesztéséhez vezet. ” ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 164
› Kereskedők – Komparatív előnyük a cserelehetőségekre vonatkozó információk felhajtásában, a cserék megszervezésében, lebonyolításban rejlik. – „A kereskedők mások tudatlanságából húznak hasznot. ” BME › Igen. › Mint mások is… › Nem vagyunk polihisztorok, így az építészek, az orvosok, a kereskedők és a megannyi egyéb specialista abban segítenek nekünk, hogy saját specialitásainkkal foglalkozhassunk többet. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 165
3. 2 Tranzakciós költségek és a vállalatok › Adam Smith híres gombostűgyártásos példája – Nyújtja, egyenesíti, vágja, hegyezi, fejet illeszt, csomagol… – Többszörös termelékenység › De a szakosodással együtt valamilyen koordináció vagy csere válik szükségessé! – Egyre több és több tranzakcióra van szükség. › Tranzakciós költségek – Fizikai távolság leküzdése, cserelehetőségek feltárása, komparatív előnyökkel rendelkező termelőegységeket összeszervezése stb. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 166
› A „szakosodás-csere módszer” alkalmazásának a tranzakciós költségek szabnak határt. › Coase: vállalatok tranzakciós költség elmélete – Tranzakciók a piacon vagy egy vállalaton (szervezeten) belül bonyolíthatók le. – Amelyik az olcsóbb, az alakul ki. – A vállalatok › elsősorban a specializáció gazdasági előnyei miatt szerveződnek; › termékekre vagy szolgáltatásokra specializálódnak; › erőforrásokat gyűjtenek össze, ezeket összefésülik, koordinálják. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 167
– Piaci koordináció › Igen hatékony, de sokszor túl bonyolult szerződési rendszer kell(ene) a számtalan lehetséges jövőbeli forgatókönyv kezelésére. › Így sokszor egyszerűbb (olcsóbb) a különböző termelési láncszemeket inkább egyetlen vállalat jogi keretei közé terelni. – Kiszervezés › Ott működhet jól, ahol a termékek szabványosítottak, esetleg maguk a termelési részfolyamatok is részletesen kidolgozottak, így jól megkövetelhető, ellenőrizhető, az eredmény. Azaz, szerződésileg jól kezelhető a helyzet. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 168
3. 3 Részvénytársaság › Vállalat – részvénytársaság › Korai kapitalista vállalat – Tulajdonos-menedzser – Saját vagyon – Teljes felelősség BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 169
› Részvénytársasági forma – Tömegtermelés előretörése, amihez hatalmas tőkekoncentráció kellett. – Üzlettársak kellettek, aminél problémát okozott az egyetemleges felelősség. – E probléma áthidalására jött a korlátolt felelősség intézménye, ezen belül a részvénytársasági forma. › Csak részvényeik (név)értékének mértékéig van felelősségvállalás, és ez alapján van az „osztozkodás” és a „szavazás” is. › Jogi személy, kétoldalú szerződések sokasága › Szétválik a tulajdon és a menedzselés BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 170
› Részvényes – Az „igazi” tulajdonosok a részvényesek – Alapcéljuk: a részvényesi gazdasági jellegű hasznosság BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 171
› Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma – A részvényesek a vállalat hétköznapi üzletvitelében nem vesznek részt. Inkább átadják tulajdonosi döntési jogkörük jelentős részét menedzsereknek. – A tulajdon és a menedzselés elválik egymástól. Ez természetesen feszültségeket szül, hiszen a tulajdonosok és a menedzserek között nincs érdekazonosság. (Erről szól a képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma. ) BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 172
› Részvényesi érdek tökéletes képviselete – A képviseleti probléma áthidalása a részvénytársasági rendszer életképességének alapvető feltétele. – Erre többféle megoldás is adódik › Különböző ellenőrző szakértők alkalmazása (pl. igazgatótanács, felügyelőbizottság, belső ellenőrzések, külső auditor cégek stb. ) › Célirányos belső motivációs rendszerek (pl. részvényárfolyamokhoz kötött prémiumok) › Menedzserek kiválasztása és lecserélése – Alapvető feltételezés, hogy a vállalati döntések mögött a részvényesi érdek tökéletes képviselete áll. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 173
3. 4 Vállalatok termelése › Termelési függvény – Termelési tényezők adott mennyiségeivel, adott technológia mellett előállítható maximális kibocsátást mutatja. › Három jellegzetes termelési tényező csoport – munka, föld és tőkejószág BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 174
› Munka – Emberi tevékenység, munkabér jár érte. – Kínálata a népesség által felkínált munkaórák. – Kereslete a vállalatok munkaigénye. – Nyilván tömérdek részpiaca alakul ki. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 175
› Föld – Úgy általában a természeti erőforrásokra utal. › mezőgazdasági területek; telkek; nyersanyagok; levegő, szél, víz stb. – Használatáért rendszerint bérleti díjat kell fizetni. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 176
› Tőkejavak – Másként: tőkejószág, tőketényező, tőkeeszköz, befektetett eszköz, aktíva, eszköz, beruházás stb. › épületek, gépek és berendezések, alapanyagok, félkész termékek, készletek, szoftverek, szabadalmak, márkanevek stb. – Tartósan használható javak, más termékeket előállítására. – Egyszerre kibocsátás (output) és termelési tényező (input). – Bérleti díjat fizetünk értük, ha nincs a vállalkozás tulajdonában, kamatot, ha igen. › Kerülőutas termelés BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 177
› Vállalat tényezőkereslete – Egy termelési tényező határterméke (ezzel együtt a határtermék-bevétele) mennyiségének növelésével csökken. › Csökkenő hozadék elve › Ha például egyre több munkást alkalmazna a tokaji gazda, bortermelése bizonyára növekedne ettől, de egyre kisebb mértékben. – Egy vállalat az egyes termelési tényezők költségének és határtermék-bevételének viszonyát mérlegeli. – Úgy alakítják technológiájukat, hogy az egyes termelési tényezők költségegységeire eső határtermék-bevételek azonosak legyenek. › Költségminimalizálás alapszabálya BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 178
› Ahogy változnak a termelési tényező piaci árak, úgy helyettesítik az egyik termelési tényezőt a másikkal. – Helyettesítési szabály – Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermékbevételek újra ki nem egyenlítődnek. › Miből fakad az egyes termelési tényezők ára? – Nyilván az adott tényező piacán alakul ki. – Tökéletes piaci körülmények között az adott tényező piaci ára a határtermék-bevételéhez kell igazodjon. › Addig fokozzák felhasználását, amíg határköltsége (ára) szintjére nem esik le alkalmazásának határbevétele (határtermék-bevétele). – A csökkenő hozadék elve szerint BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 179
› Egységes határtermék-bevétel elve – A vállalatok addig „variálják” a termelési tényező felhasználásaikat, hogy végül az összes tényező határtermék-bevétel / tényezőár hányadosa azonos és 1 kell legyen! › Ha egységes a termelési tényezők piaca, ahol a vállalatok árelfogadók. BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 180
› Tokaji-villányi példa – A bortermelési berendezések (egység)ára minden bizonnyal adottság lesz. › Olyan alacsony kibocsátási szintet kell maguk elé kitűzni, amelynél e termelési tényező alkalmazása még kellően nagy hasznot (bevételt) hoz. BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 181
Ha emelkedik egy termelési tényező ára, kevesebbet alkalmaznak majd belőle… MINIMÁLBÉR Ezzel az érveléssel ellenzi sok közgazdász a minimálbérszabályokat. Önnek mi a véleménye erről a kérdésről? 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 182
GÉP KONTRA EMBER A termelékenyebb gépek elveszik a munkát az emberektől… Pontosabban: más irányokba áramoltatják az emberi munkát, helyenként persze a béreket is változtatva. Ez előzőek alapján mi a véleménye arról, hogy számos egyetemi oktató ellenzi az előadások videofelvételét? 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 183
NÖVEKVŐ BÉRKÜLÖNBSÉGEK 2014 A világ fejlettebb részén a bérkülönbségek az elmúlt ötven évben jelentősen nőttek. Mik a lehetséges okok? ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 184
MIÉRT AZ ELBOCSÁTÁST VÁLASZTJÁK? Amikor valamelyik iparágban vissza kezd esni a kereslet, akkor miért elbocsátják a szakmunkásokat, és miért nem a bérüket csökkentik inkább? Pedig a termelési tényezők származékos kereslete alapján az lenne a logikus, ha csökkennének a bérek (is), ezen keresztül pedig a termékek árai (is)? 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 185
› Mérethozadék kérdése – Mást jelent, mint egy-egy tényező hozadéka › Ahol a csökkenő hozadék elve érvényesül. – Itt: Miként változik a kibocsátás, amennyiben a termelési tényezőket mind és azonos arányban(!) növeljük? › Állandó mérethozadék › Növekvő mérethozadék (másként: méretgazdaságosság) – Részben műszaki természetű, részben specializálódási okok. › Csökkenő mérethozadék – Szállítási költségek, menedzselési és ellenőrzési költségek, üzemzavarok kockázatok, természeti erőforrásokra épülő esetek. BME 2014. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 186
› Például Tokajon – Az egyes tényezők határtermék-bevételét a termelési méret adta adottságok is befolyásolhatják. › Lehet például, hogy Tokajon kicsik a termelési méretek… › Miért nem növelik akkor a termelési méretet? › Mert a szőlőföldet tekintve erőteljes lenne határtermék-bevétel zuhanást, hiszen nem nagyon van több alkalmas földterület (vagy drága lenne a „kiszorítás”). › Ez tereli az egyes erőforrásokat a legjobb felhasználási területük felé. – Ez vezet allokációs hatékonysághoz – Ez kényszeríti a vállalatokat technológiai hatékonyságra BME 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 187
› Terminológiai problémák BME – Tőke – tőkejavak, tőkejószágok › Eszközök, gépek, gyárak stb. › Capital goods, capital equipment, capital asset – Tőke – pénztőke › Termelési célból kölcsönzött pénz › Cash, money – Beruházás – befektetés › Investment, real investment – Eszköz (számvitel: aktíva) – asset › Eszköz „magyarul” (is): egyszerűbb gép – Ez angolul: means, instruments, tools, a termelési eszközök: capital goods, a munkaeszközök: capital equipments › Asset „angolul” (is): vagyontárgy 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 188
› A pénz, mint általános termelési tényező BME – Elvont termelési tényező › Önmagában nem termelnek vele, de szabadon termelési tényezőkre váltható. – A pénz, mint erőforrás, egyszerűbb, homogénebb termék › A tokaji föld, egy különleges adottságú ember sokkal speciálisabb… – A pénznek könnyebben kialakul a tökéletes piaca, így a pénz szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre álló erőforrásként jelentkezik, amelynek piaci árait minden szereplőnek el kell fogadnia. 2014 ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN 189
- Slides: 189