ZENEELMLET HANGRTKEK S SZNETJELEK DEFINCIK A hangjegy a

ZENEELMÉLET

HANGÉRTÉKEK ÉS SZÜNETJELEK

DEFINÍCIÓK � A hangjegy: a zenei hang lejegyzésére szolgáló konvencionális jel. � A szünet: egy-egy szólam, vagy az egész zene ideiglenes megszakítása. � A pont: a hangok meghosszabítására utaló pont a hangjegyírásban a kottafej után elhelyezett pont a hang értékét felével, két pont a háromnegyedével növeli.

DEFINÍCIÓK � Az ütem: a hangjegyértékek valamely egységbe való csoportosításának eszköze, amely változó ritmusképleteket egyetlen vonatkozású formába rendez. � Az ütem részeit az ütemsúly, illetve az egyes részek hangsúlya szerint különböztetjük meg. � Jellegük szerint az ütemfajtákat különböző csoportokba osztjuk: � egyszerű páros (2/2, 2/4, 6/4) � összetett páros (4/2, 4/4) � egyszerű hármas (3/1, 3/2, 3/4) � összetett hármas (6/2, 6/4, 6/8)

DEFINÍCIÓK �A betűs kotta: amikor a hangoknak nevet adunk és a megfelelő hangnevet vagy annak betűs rövidítését írjuk a hozzá tartozó ritmikai jel alá. � A relatív szolmizáció kifejezi a dallamhangok egymáshoz viszonyított magasságát, de egyik hangról sem mondja meg, hogy az pontosan milyen magas.

DEFINÍCIÓK �A vonalas kotta: lényegében egy koordinátarendszer, amelyben minden hangot egy hangjegy ábrázol, és az időt balról jobbra, a hangmagasságot pedig lentről felfelé mérjük.

DEFINÍCIÓK � Kulcsok: a mai gyakorlatban háromféle kulcsot használnak.

MÓDOSÍTÓ JELEK (kereszt és a bé) � A kereszt olyan módosítójel, amely egy fél hanggal felemeli azt a hangot, amelyre vonatkozik, míg a bé fél hanggal leszállítja. � Ha a módosítójel valahol "menet közben" van kitéve, akkor arra a hangra vonatkozik, amelyik előtt áll, valamint a legközelebbi ütemvonalig előforduló összes ugyanolyan magasságú hangra, beleértve az egy vagy több oktávval magasabb vagy mélyebb hangokat is. � Ha közben mégis szükség van módosítatlan hangra, akkor feloldójellel érvényteleníthetjük a módosítójelet.

HANGKÖZÖK � Két hang egy hangközt alkot. � Ez lehet prim, szekund, terc, kvart, kvint, szext, szeptim, oktáv. � A szekund esetén 1 egészhang van a két hang között, a tercnél kettő, és így tovább. Az oktáv tulajdonképpen a 7 fokú skála két szélső c hangja közti különbség. De mivel a különbség számít, ugyanígy egy oktáv d-től d-ig, vagy h-tól h-ig. � Ha egészhangnyi a távolság, akkor a hangközök a következőek: � nagyszekund, nagyterc, tiszta kvart, tiszta kvint, nagy szext, nagy szeptim, tiszta oktáv.

DINAMIKA Piano pianissimo (ppp) - leghalkabban � Pianissino (pp) – nagyon halkan � Piano (p) - halkan � Mezzopiano (mp) – közepesen halkan � Mezzoforte (mf) – közepesen hangosan � Forte (f) – hangosan � Fortissimo (ff) – nagyon hangosan � Forte fortissimo (fff) – leghangosabban � Crescendo (cresc. ) – a hangerő fokozatos növelése � Decrescendo (decresc. ) – halkítás �

TEMPÓJELZÉSEK Allegro – vidáman Moderato – mérsékelten Andante – lépésben Adagio – lassan Allegretto – kicsit vidáman Vivace – élénken Presto - gyorsan Ezek a kifejezések valójában többnyire nem tempót, hanem karaktert, hangulatot jelentenek, de az előadási gyakorlatban ezek a hangulati jellemzők határozzák meg a tempót