Zavarok a nyelvelsajttsban nyelvfejldsben A beszdzavarok ok szerinti

Zavarok a nyelvelsajátításban, nyelvfejlődésben

A beszédzavarok ok szerinti felosztása u u organikus eredetű beszédzavarok (pl. a hangképző szervek organikus hibája, hallássérülés, idegrendszeri zavarok) funkcionális beszédzavarok (pl. autizmus) pszichés eredetű beszédzavarok (pl. pszichogén afónia) környezeti tényezők okozta beszédzavarok (pl. ingerszegény környezet)

Autizmus u u u Olyan rendkívül összetett viselkedési zavar, amelynek vezető tünete a nyelv, illetőleg a beszéd változóan korlátozott használata (szituáció-, személyfüggő kommunikáció) A gesztusnyelv használata sok esetben akkor is működik, amikor a gyermek a verbális kommunikációt visszautasítja Fiatal gyermeknél nehéz differenciálni a diszfáziát és az autizmust

Elektív mutizmus u Az ebben szenvedő gyermek visszautasítja a beszédet u Kiválasztott személyekkel vagy helyzetben vagy időpontban kommunikál u Gyakoriak a pszichés kísérő tünetek u A gyermek beszédprodukciója és beszédmegértése egyébként ép

A beszédzavarok folyamatműködés szerinti felosztása u u u a a a zöngeképzés zavarai beszédprodukció zavarai beszédészlelés zavarai beszédmegértés zavarai beszédindulás zavarai

A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai Mutatio prolongata: a hangképző szervek változásának lelassulása u Rekedtség: a hangszalag-rezgés zavara és a levegő örvénylése, illetőleg az ennek következtében kialakuló zörej (okai: gégehurut, külső izgató ingerhatások, a hangszalagok izom eredetű mozgászavarai, bénulások, a hangképzés túlerőltetése) u

A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai u Pszichogén afónia: a hangadásnak neurotikus alapon kialakult zavara u Orrhangzós beszéd: lágyszájpadelégtelenség, hasadék fennállása u Nyelőcsőbeszéd: a gége eltávolítása után u Depressziós, mániás beteg

A beszédprodukció zavarai u Hangképzési zavarok: pöszeség u Agrammatizmus: a kívánt nyelvi formák, illetőleg a szabályok téves alkalmazása

A beszédprodukció zavarai u § § § A beszédfolyamat zavarai: Dadogás: felborul a normál beszédhez szükséges mozgások koordinációja, s ezt görcsszerű jelenségek kísérik. Kialakulása neurológiai, illetőleg pszichés okra vezethető vissza (klónusos és tónusos dadogás Hadarás: nem egyszerűen gyors vagy felgyorsult beszéd. Jellemző a hangok és szótagok részleges képzése vagy elnyelése, kihagyása, torzítása Pattogás, leppegés

A beszédészlelés és beszédmegértés zavarai A beszédészlelés akusztikai, fonetikai és fonológiai zavara u A szeriális észlelés zavara u A transzformációs észlelés zavara u A beszédhang-megkülönböztetés zavara u A beszédritmus észlelésének zavara u A vizuális észlelés zavara (ajakmozgás) u A mondatértés és a szövegértés zavara u

Életkor szerinti felosztás u Gyermekkori beszédhibák (többsége anyanyelv-elsajátítási zavar) u Felnőttkori beszédhibák (a már kialakult beszédmechanizmus hibás működése) u Időskori (a gerontológia pszicholingvisztikai ága foglalkozik vele)

A beszédzavarok felosztása a keletkezés körülményeit tekintve u u veleszületett zavarok (pl. fejlődési diszfázia) szerzett beszédzavarok (pl. afázia)

Diszfázia Ha a normális kezdethez képest (lányok két, fiúk két és fél éves kora)a kisgyermek késést mutat a beszéd indulásában, akkor fejlődési diszfáziáról, azaz megkésett beszédfejlődésről beszélünk u A gyermek mindaddig diszfáziásnak tekintendő, amíg mind a beszédprodukciója, mind a beszédfeldolgozása el nem éri az életkori szintet (hangsúlyozottan motoros vagy percepciós diszfázia) u

A beszéd késésének okai u Örökletes sajátosság u Neurológiai zavar u Mentális retardáció u Agyi károsodás u Ingerszegény környezet

A nem vagy alig beszélő 3 -4 évesek anyanyelvi szintje u Artikulációs teljesítményük alig 5%uknál felel meg az életkorukban elvárt teljesítménynek u Mintegy 75%-uknál enyhe fokú, vezetéses típusú hallászavar áll fenn u Beszédészlelési készségük döntő többségüknél elmaradott u Kétharmaduknak a szövegértése bizonytalan

A diszfázia további jellemzői u. A megkésett beszédfejlődésű gyermekek mintegy 70%-a fiú u Egy részük beszédindulása spontán megtörténik u Más részüknek a beszéde csak szakember bevonásával indul

A diszfázia későbbi kihatásai u Mind a produkció, mind a beszédészlelés és beszédmegértés súlyos elmaradásokat mutathat u Gyér szókincs u Az artikulációs hibák időszaka elhúzódik u Grammatikai szerkezetek elsajátításának zavara

A diszfázia későbbi kihatásai Az anyanyelv-elsajátítás éveket is késhet: négy-, öt-, hatéves korban is megkezdődhet u Az ilyen mértékű beszédkésés azonban már nehezen korrigálható (vö. biológiai sorompó) u Az elmaradások kihatnak az írott nyelv elsajátítására, befolyásolhatják a gyermek általános kognitív fejlődését is u

Afázia Szerzett beszédzavar u Az agy meghatározott területeinek sérülése (agyvérzés, embóliák, trombózisok, körülírt sérülések) u Ép intellektus u A pszicholingvisztika az afáziát nyelvi, illetőleg beszédjelenségként kezeli, a neurolingvisztika pedig az agyi történés és az afázia jelensége között igyekszik egyértelmű megfeleléseket találni u

Afáziatípusok (klasszikus felosztás) u. Broca-afázia u. Wernickeafázia u. Anómikus (amnesztikus) afázia u. Globális afázia

Broca-afázia (motoros afázia) u. A beteg spontán beszéde súlyosan zavart, nem folyamatos, feltűnően lassú u Sok az artikulációs helyettesítés u A beszéd prozódiai megszerkesztettségének zavara u Nehézségek az artikulációval u agrammatizmus

Wernicke-afázia (szenzoros afázia) Elvész az emlékkép a szavak szimbolikus jelentéséről, noha a beteg hallása és beszédészlelése kifogástalan u A beszédprodukció általában nem érintett u A hallás utáni beszédmegértés súlyos zavarokat mutat u Az olvasásértés is érintett, csaknem működésképtelen u A figyelem és a memória is jelentősen zavart u

Anómikus (amnesztikus) afázia u Fő jellemzője a beteg szótalálási nehézsége (főként a főneveket érinti) u A beteg képtelen emlékezetében tartani a szósorok jelentését

Globális afázia u Csaknem valamennyi nyelvi készség olyan súlyosan érintett, hogy a beteg nemritkán alig tesztelhető

Alexia, agráfia u Az írott nyelv használatának szintje különféleképpen lehet érintett az egyes afáziatípusokban u Külön vizsgálják az olvasás képtelenségét és az írás képtelenségét

A leggyakrabban használt tesztek az alábbi funkciók működését vizsgálják: u. A spontán beszéd minősége u A hallás utáni beszédmegértés u A hallás utáni beszédismétlés u Spontán írás u Hangos olvasás u Az írott szöveg verbális meghangosítása

Nagyothallás u Lehet veleszületett, de kialakulhat bármely életkorban u Lehet vezetéses típusú vagy idegi eredetű, illetve kevert típusú

A nagyothalló kommunikációjának sikeressége az alábbi tényezőktől függ: A hallásromlás mértéke, típusa u A hallássérülés felfedezésének időpontja u Prelingvális vagy posztlingvális halláskárosodás-e u A hallás elvesztésének vagy csökkenésének oka u A nagyothalló pszichés alkata, személyiségfejlődése u Az adott családi háttér u A hallásnevelés kezdeti időpontja és folyamatossága u

A korai vagy veleszületett halláskárosodás befolyásolja a gyermek beszédprodukcióját u. A beszédhangok kiejtése torzzá válik, egy részük hiányozhat u A beszédprozódia bizonytalan, beszédük monoton jellegű u A hangerő nehezen szabályozható, a hangsúlyozás sokszor hibás, a beszédtempó lassú u Agrammatizmus, szegényes szókincs

A siketek jelnyelve u. A természetes jelek alapján jött létre u Az elvont fogalmak jelölésére, az igeragozás pontos kifejezésére is tartalmaz jelet (nemcsak lexémákat, hanem grammatikai formákat is tartalmaznak)

A magyar ujj abc (daktilológia)