Vrosok bels szerkezete telekrakra pl modellek dr Jeney

Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Városi funkciók belső térbeli tagolódása történelmileg állandó n Településföldrajzot régóta foglalkoztatja: városok belső tagozódása – Funkcionálisan: lakóövezet, ipar, kereskedelem – Társadalmilag: szegények, gazdagok, etnikumok n Közhivatalok, üzleti tevékenység: mindig is a város szívében – – Ókori görög városok: agóra Ókori római városok: fórum Feudális városok: piactér Modern városok: sétálóutcák 2

Korai városok: funkciók keveredése n Tradicionális város: „finoman szemcsés” szerkezetű – Központban impozáns épületek, mellette kisebb házak – Munkahely és lakóhely egysége (alul műhely, felül lakás) – Komplexitása ellenére teljesen átlátható volt a használó számára n Funkciók sokáig nem különültek el élesen egymástól 3

Változó városkép az ipari forradalom után n Nagyipar, tömegtermelés: funkcionális differenciálódás a településen belül – Otthon végzett kistermeléstől távolodva elvált egymástól a termelés–fogyasztó, munkahely–lakóhely n Nagy gyárak építéséhez: tömeges munkáslakások kellettek – – n Tömbökben helyezkedtek el Kicsik Rosszul építettek Túlzsúfoltak voltak XX. sz. : nagyüzemi tömegtermelés általánossá válása gyáripar a központtól távolabb a város szélére települt – Település térbeli határainak kiterjedése – Megváltozott az alaprajza, elrendezése, szerkezete 4 – Fizikailag, gazdaságilag és társadalmilag egyre megosztottabbá vált

Változó városkép az ipari forradalom után n Közlekedés, a motorizáció gyors fejlődése segíti a településekben zajló változásokat – Tömegtermelés a nagyméretű vállalatok, gyárak, hivatalok + attól elváló lakótelepek az áruk és az ingázók nagyarányú áramlása – Kormányzatok: utak építése, az infrastruktúra fejlesztése újabb területeket kapcsolónak a város vérkeringésébe n Tömegtermelés negatív hatásai (pl. zsúfoltság, környezeti problémák) határozottabb törekvés e hatások csökkentésére (főleg a lakóhelytől az ipari szennyezéstől való elkülönítésére) településfejlesztési politika megjelenése – Várostervezésben népszerű lett a földhasználati zónák kialakítása – USA, 1916: első fejlesztési célú funkcionális városfelosztása (válaszok a felhőkarcolók és az árnyékukban meghúzódó leromlott lakóterületek nyomasztó látványára) 5

Európai városok funkcionális térszerkezete n Település: lakó- és munkahelyek térbeli együttese – Meghatározott térbeli rend n Európai városok: több évszázados történelmi fejlődés: újabb és újabb negyedek – 1. munkahelyöv – központ: középkori városmag, igazgatás, üzleti élet, turizmus – 1. lakóhelyöv – lakónegyed: XIX. sz-i ipari fejlődés nyomán – 2. munkahelyöv – ipar és közlekedés (pályaudvarok) területei – 2. lakóhelyöv – kertvárosok, lakótelepek: XX. sz-ban olvadtak be n Más kontinenseknél eltérések – Fejlődő világ: megkésett városfejlődés, vallás, kultúra szerepe – É-Amerika, Ausztrália: viharos, kevésbé szabályos városfejlődés 6

Első munkahelyöv n City, CBD (Central Business District – Központi Üzleti Negyed) Csökevényes lakófunkció, munkahelyek magas koncentrációja Irányítás n Kis térigényű szolgáltatás n Ide koncentrálódik a turizmus n Nappali és éjszakai népesség között tetemes különbség Épületállomány: n n n – Kormányzati-politikai funkció – Üzleti cégek központi irodái – Minőségi kereskedelem, bankok, tőzsde – Szállodák, éttermek, múzeumok, színházak – – Történelmi műemlékek Reprezentatív középületek 7

Első lakóhelyöv n Belső munkahelyövet fogja körül Domináns: lakófunkció (intézményi funkciók alig) Épületállomány: régi, modern urbanizáció megjelenésével (XIX. sz. 2. fele) emelt bérházak Cityhez közelebbi része n Külső része n Építészeti és társadalmi leromlásnak (slumosodás) van kitéve n n n – Jobb minőségű (nagyobb, komfortosabb) lakások – Itt lakók inkább 1. munkahelyövben dolgoznak (tisztviselők, hivatalnokok, üzletemberek) – Bérkaszárnyák – Itt lakók inkább a 2. munkahelyövben dolgoznak (ipari munkások) – Épületállomány kora és minősége 8

Második munkahelyöv n n 1. lakóhelyövet fogja körül Nagy térigényű funkciók – – n n Ipar Szállítás (pályaudvarok, kikötők) Raktározás Nagy térigényű szolgáltatások (sportpályák, laktanyák, temetők) Ipari forradalom nyomán gyorsan modernizálódó város peremi része (korábbi mg-i területek) Heterogén épületállomány, rendezetlen beépítés – Kisebb zárványokban lakónegyedek is: szegény ipari 9 munkásság hajléka

Második lakóhelyöv n Város peremén – Lazább beépítés: kertes, családi házak (esetleg villák) – II. vh. után: lakásépítés tömegessé válása (lakótelepek) n Fejlődés: elővárosi növekedés megindulása, ingázás feltételeinek megteremtése (XX. sz. eleje) nyomán – Korábbi mg-i települések gyors növekedése – alvótelepülések – Később közigazgatásilag város részévé válhat 10

Szabályos, koncentrikus elrendeződés ritka n Domborzat: Budapest – Budapest: 4 övezet inkább a pesti oldalon – Budai oldal: munkahelyek völgyben, lakóhelyek hegyen n Vízrajz: Chicago – Chicago: tópart – félgyűrűk n Várostervezés – – – Új city kijelölése (Párizs: La Défense negyed) Ipar városon kívülre telepítése Előre kijelölt bolygóvárosok 11

Meghatározó a társadalmi státusz szerinti elkülönülés is n n Különbség az európai és észak-amerikai városok között Európa – Városközpont: hagyományosan felső rétegek lakóhelye – Alacsonyabb státuszúak: külső kerületekben n Észak-Amerika – Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén – Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek n Európa: városok peremi része is felértékelődött – Belső lakónegyedek leromlása – Belső-szuburbanizáció 12

A városok belső szerkezetét alakító tényezők n A városokban a funkciók (lakás, iroda, kiskereskedelem, ipar stb. ) versenye zajlik a területért, telekért – Csak szabad ingatlanpiacú városokban (szocialista nem) n n Minden egyes funkció profitmaximalizálásra törekszik Bérleti díj: az összeg, amit egy funkció hajlandó fizetni egy adott földrajzi helyért 13

Előzmény – von Thünen: földhasznosítási modell 14

Földhasznosítás – versengő termékek n Minden termék számára van egy bizonyos távolság a központtól, amelynél annak a termelése éri meg 15

Thünen-körök n Földhasználat körkörös zónai (Thünen körök) – Közlekedési költségek közvetlenül a piac viszonylatában merülnek fel ("Luftlinie„ - légvonalban) – Csak mezőgazdasági földhasználatra 16

Modell és valóság: módosítások 17

Alonso: városi modell alkalmazása – a telekbérleti díjak Location Rent Industrial Residential Az egyes funkciók jövedelem-görbéje a központtól való távolság függvényében Bérleti díj fizetési képesség csökken a központtól távolodva Agricultural Commercial Distance from Center

A városi területhasználat koncentrikus modellje n n n Városi telekárak – CBD n n Forrás: Kovács Z. , 2003, p. 195 Hong Kong Városközpont: legnagyobb potenciális haszon (kiélezett verseny) Egy objektum elérhetősége a központtól távolodva csökken Az egyes funkciók jövedelem görbéje a központtól távolodva csökken (lineárisan), de eltérő mértékben Amelyik funkció többet kínál az adott telekért az győz! Az egyes funkciók koncentrikus övekbe rendeződnek 19

A telekárak alakulását befolyásoló egyéb tényezők n n n Közlekedési vonalak Természeti környezet minősége és állapota A városrész imázsa Helyi politika (pl. ingatlangazdálkodás) Alcentrumok szerepe 20