Vros s Falu Tantrgyfelels Dr Kovcs Ern egyetemi

Város és Falu Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő egyetemi docens, az előadást készítette: Péter Erzsébet

Téma felbontása n Alapfogalmak n Módszerek n Elméletek n Nemzetközi tendenciák n Magyarországi helyzet

Város és község Államigazgatási rang szerinti besorolás n Népességszám kritérium n -1 milliónál nagyobb népességű =metropolisz n -100 ezren felüli népességű = nagyváros n -20 és 100 ezer közötti = középváros n - 5 ezer lakosnál = kisváros n 5 ezer lakos alatt = község, falu n Definíció szerint n

Egyéb formák Agglomeráció: Azon közösségek vagy kisebb városok, amelynek lakossága mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal. n Tanyák: Városok zárt beépítésű részén kívül fekvő kevés lakóépületből álló települések, a hozzá tartozó gazdasági épületekkel, melynek lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Külterületi lakott hely kategóriába tartozik. n

Urbanizáció n Városodásnak nevezi a szakirodalom azt a tendenciát, hogy a népesség aránya nő. n Városiasodás: A települések városias jellege emelkedik (emeletes épületek, kemény burkolatú utak aránya nő, javul a kereskedelmi ellátás).

n n n Szuburbanizáció: A város központi részeiben élő lakosság aránya fogy, a külső „kertes” területek népessége nő. Szegregáció: Településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. Slum: Nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezése. Invázió: A település részbe vagy városi területre a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be. Szukcesszió: Egyrészt az invázió, másrészt a korábbi lakosság és tevékenységének kiköltözése következtében változik meg az összetétel. -(filtráció)

Módszerek n népszámlálás n államigazgatási besorolás ( Bp. , megyei szintű város, kisrégiók stb. ) n Baráth Etele(1984): Tízkategóriás osztályozás-1. Kategóriába kerültek a legelmaradottabb települések a 10. -be Bp. )

Módszerek Szelényi István (1990) által kidolgozott kategóriák: n -sorvadó falu és tanya n -hanyatló falu n -stagnáló falu n -fejlődő falu n -gyorsan fejlődő, városiasodó falu n -kevéssé fejlődő, főleg kisebb és nem megyeszékhely város n -erősen fejlesztett város n

Módszerek Regionális besorolás alapján: n 1. Budapest n 2. A főváros körüli központi megyék ( Pest, Fejér, Komárom) n 3. Északnyugat-dunántúli megyék n 4. Déli megyék( dél-Dunántúl, Dél. Alföld) n 5. Északkeleti megyék ( Északi. Középhegység, Szabolcs - Szatmár és Hajdú- Bihar) n

Elméletek n Urbanizáció n - Arnold Toynbee (1971): ”megapolisz elmélete” n - a „szolgáltató társadalomban” a technika lehetővé teszi a munkahelyek decentralizálását, emellett tökéletesedik a közlekedés és a távközlés, ezért a lakosság kisebb településeken fog szétszóródni, mert élvezheti a nagyváros előnyeit, de nem részesül a hátrányaiból.

Elméletek/ Urbanizáció Enyedi György (1984): Modern Urbanizációs Cikluselmélet n 1. Szakasz: „városrobbanás”( rohamosan nő a város népessége) n 2. Szakasz: „ relatív dekoncentráció” ( a folyamat lefékeződik, helyenként csökken a népesség a nagyvárosok központjaiban, viszont gyorsan fejlődnek az elővárosok (Mo) n 3. Szakasz: „dezurbanizáció”(a falusi népesség száma és aránya nő) n

A városi és falusi életmód különbségei n „ a városi levegő szabaddá tesz”- középkori felfogás, mert így függetlenedni tudtak a feudális földesurak elnyomó hatalmától n Tocqueville (1983): USA-ban a demokratikus intézmények fenntartását az segíti elő, hogy nincs egyetlen nagy főváros, amely az egész országot befolyásolná.

Városi és falusi életmód különbségei Tönnies (1983): A közösségekben főként személyes kapcsolatok az uralkodók, a társadalmakban viszont a személytelen cserekapcsolatok. n S. Milgram a nagyvárosi kapcsolatok felszínességét magyarázta, mert ezek az emberek pszichológiai túlterhelés ellen úgy tudnak csak védekezni, hogy kapcsolataik felszínesek és rövid távúak. n

Városökológiai elméletek n -Humánökológiai v. városökológiai elmélet n (chicagói szociológia iskola) n -Park és Burgess- koncentrikus körök elméletek n -koncentrikus szektorok n -városmag elmélet n -bőrszín szerinti szegregáció n -filtráció jelensége n -regionális különbségek

Nemzetközi tendenciák n -Urbanizációs tendenciák (urbanizáció és szuburbanizáció, Kondratyev-ciklus) n -Szegregáció és slumosodás a nagyvárosban n - Az emberi kapcsolatok és a lelki egészség

Magyarországi helyzet n -Késleltetett városfejlődés n - Tanyák n - Városhiányos településhálózat n - Életkörülmények különbségei n - Regionális különbségek n - Budapest városökológiai övezetei n - Lakásviszonyok

Társadalompolitika 1. Településfejlesztési politika n 2. Lakáspolitika n -magántulajdonban lévő családi házak építésének elősegítése előnyös hitelekkel n -magántulajdonban lévő bérházak építésének elősegítése n -legalább minimális állami és önkormányzati lakásállomány és új lakásépítés fenntartása, alacsony lakbérű lakások juttatása az arra rászorultaknak. n