Vrkuti Anna A FELSZNI S A KOGNITV NYELVHASZNLAT

Várkuti Anna A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN - Avagy egy mérés tanulságai- ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely Budapest 2009. december 14.

Tartalom • 1. Bevezetés • 2. Bilingvis kompetenciák, kognitív elméletek az oktatásban • 3. Felszíni és kognitív nyelvi mérés • 4. Tanulságok

1. Bevezetés l A két tanítási nyelvű középiskolai oktatásban kettős a pedagógia cél : l l l magas szintű idegennyelvtudás (balansz kétnyelvűség? ) versenyképes tudás a célnyelven tanított tárgyakból Több vizsgálat, tanulmány igazolja a hatékonyságot, de nagyon keveset tudunk a célnyelven tanulás nyelvi hátteréről és kognitív hatásairól! → bilingvis kompetenciák a kétnyelvű oktatásban 3

2. Bilingvis kompetenciák, kognitív elméletek Mi a bilingvis kompetencia? BILINGVIS KOMPETENCIA = két nyelvben való felkészültség l l A két tanítási nyelvű oktatás során a tanulók mindkét tannyelvi rendszerét elsajátítják valamilyen szinten Bár a cél a balansz kétnyelvűség A hazai két tanítási nyelvű oktatás fő jellemzője: l l magyar anyanyelvi dominancia a dominancia kontextusfüggő 4

A bilingvis kompetencia összetevői - a nyelv kettős funkciója alapján l lingvisztikai kompetencia (szókincs, nyelvtani szabályrendszer) kommunikatív kompetencia (szaknyelvi is) kognitív kompetencia A bilingvis kompetencia dimenziói – a nyelv kettős funkciója alapján. Felszíni/kommunikatív nyelvi kompetencia - BICS* l Kognitív nyelvi kompetencia - CALP * * l * Basic Intercommunicative Skills ** Cognitive Academic Language Proficiency 5

A bilingvis kompetenciákhoz kapcsolódó elméletek az oktatásban A Cummins-féle küszöbhipotézis: → A kétnyelvűség hatása az oktatásban a két nyelvben való felkészültség (és a kétnyelvűségi helyzet függvénye). (Forrás: Göncz 1995, 80. ) 6

A két nyelvben való felkészültség eltérő hatásai FELCSERÉLŐ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN HOZZÁADÓ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN → negatív hatás → pozitív hatás l ha az iskolai oktatásban a második nyelv úgy válik tannyelvé, hogy az anyanyelvét sem sajátította el megfelelően a tanuló, a kognitív képességek nem alakulnak ki egyik nyelvben sem → szemilingvizmus l A bilingvis kompetencia alacsony szintjének túllépése kiiktatja a negatív hatásokat, magas küszöbének az elérése serkenti a kognitív fejlődést l A két nyelv elsajátítása során a kognitív adottságok jobban kiteljesedhetnek, mint egynyelvű helyzetben A két tanítási nyelvű oktatás hozzáadó kétnyelvűségi helyzetet jelent → elvárható a célnyelven való tanulás pozitív hatása a kognitív fejlődésre 7

A két-küszöb hipotézis „három szintes ház” analógiája A küszöbhipotézis kritikája • nem állapítja meg mi az alsó és a felső nyelvi küszöb • kockázatos mesterséges szinteket kijelölni, amikor a nyelvtudás folyamatosan változik (Forrás: Baker 2002, 168. ) 8

A fejlődési kölcsönhatás hipotézise → Egy második nyelvben elért kompetencia nagymértékben az anyanyelvi kompetencia függvénye l l "Ha az első nyelvben a kompetencia alacsony, …és beiktatják a második nyelv intenzív tanulását, ez károsítja az első nyelv további megfelelő fejlődését, ami viszont a másodnyelv fejlődését is korlátozza. Ugyanakkor, ha az első nyelvi kompetencia szintje magas … a másodnyelv intenzív tanulása a leghatékonyabb módja annak, hogy funkcionális kétnyelvűség alakuljon ki, és a nyelvi fejlődést ne érje károsodás. " (Göncz 2004, 39. ). l A két tanítási nyelvű középiskolákban kedvező a nyelvi háttér a célnyelvi kompetencia magas szintű elérésére, mert 14 -15 éves korig a tanulók magyar anyanyelvi kompetenciája magas szintet ér el. 9

l FELSZÍNI NYELVI KOMPETENCIAl KOGNITÍV NYELVI KOMPETENCIA (BICS) (CALP) sikeres kommunikációt biztosít a a nyelvhasználó dekontextualizált, hétköznapi életben, amikor a konkrét csak verbális elemeket használó helyzet kontextusa is segítheti a helyzetben is képes bonyolult értelmi megértést műveleteket végezni nyelvi eszközökkel Mutatói: l l kiejtés folyékony beszéd alapvető (konkrét, kevésbé absztrakt) szókincs alapvető nyelvtani ismeretek Mutatói: l l bővebb szókincs (elvont, általános fogalmak, szinonimák, analógiák stb. ) bonyolult nyelvtani megoldások ismerete és használata 10

l A felszíni nyelvi kompetencia l l l iskoláskorig kialakul L 1 -ben, viszonylag gyorsan (2 -3 év alatt) kialakulhat L 2 -ben is A kognitív nyelvi kompetencia l l lassabban fejlődik (kb. 12 éves korra), szorosan korrelál a gondolkodással és az intelligenciával kialakulása L 2 -ben is lassú (6 -7 év), miközben a felszíni nyelvi kompetencia már kitűnően funkcionál → Verbálisan telített iskolai helyzetben a sikerhez nem elegendő a felszíni kompetencia szint. Ha a tanulók L 2 tudása alacsony kognitív kompetencia szintű, alulmaradnak hasonló korú, de anyanyelvükön tanuló társaikhoz képest. 11

A „ kétcsúcsú jéghegy " modell - a két nyelv viszonyának és mentális folyamataiknak korai ábrázolása - L 2 felszíni jellemzői (SUP) L 1 és L 2 kognitív jellemzői (CUP) (Forrás: Skutnabb: Kangas 1984, 115. ) • A felszínen két csúcs a két egymástól elkülönülő nyelvi rendszer (SUP) • A felszín alatt a közös alapkészség (CUP), egy központi operációs rendszer, ahol a kognitív folyamatok mindkét nyelvben lezajlanak 12

A „léggömb" modell - a nyelvek független felszíni kompetenciáinak és a közös alapkészség ábrázolása A másodnyelvi kognitív kompetencia magasabb szintje az első nyelvben elért függvénye, mert azzal közös verbális gondolkodási képességen alapszik. → a kéttannyelvű oktatás sikeressége szempontjából fontos, hogy csak akkor tanuljanak szaktantárgyakat célnyelven a tanulók, ha már magas szintű anyanyelvi, általános verbális kognitív képességeik vannak! (Forrás: Skutnabb-Kangas 1984, 115) 13

A „ modernizált jéghegy " modell - a felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák kognitív folyamatait, a nyelvi készségeket és azok viszonyát szemlélteti- kognitív folyamatok Kommunikatív kompetencia tudás megértés alkalmazás nyelvi készségek kiejtés szókincs nyelvtan Felszín analízis szintézis értékelés szemantikai jelentés funkcionális jelentés Kognitív kompetencia (Forrás: Baker 2002, 170. ) • A kognitív folyamatok lefelé haladva egyre elvontabb és komplexebb mentális tevékenységeket takarnak • A nyelvi képességek is lefelé haladva válnak bonyolultabbá 14

Bilingvis nyelvhasználati jellemzők két dimenzió mentén 15

3. Felszíni és kognitív nyelvi kompetencia mérés 3. 1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek Problémafelvetés l Jelentkeznek-e a kognitív elméletek alapján elvárható pozitív hatások a hazai két tanítási nyelvű oktatás során? l Szignifikánsan lesz-e jobb a kétnyelvű tanulók célnyelvi kompetenciája? l Ha igen, akkor milyen téren? A felszíni nyelvi kompetenciájuk lesz jobb? Milyen nyelvhasználati mutatókban? l Fejlettebb lesz-e a kognitív nyelvi kompetenciájuk? Ha igen, milyen nyelvi területeken és mutatókban? 16

3. 1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek Célok l Megtudni, hogy: 1. A magyar-angol két tanítási nyelvű középiskolai oktatás körülményei hogyan befolyásolják a tanulók célnyelvű felszíni (BICS) és kognitív nyelvi kompetenciájának (CALP) a fejlődését az angolt idegen nyelvként, de intenzíven tanuló magyar középiskolásokhoz viszonyítva. 2. Ha a két tanítási nyelvű középiskolások angol felszíni és a kognitív nyelvi kompetenciái magasabb szintűek, a nyelvtudás mely területei azok, amelyekre ez elsősorban igaz. 3. Milyen kapcsolatban van a bilingvis kompetencia két szintje egymással, és a nyelvi teljesítményt meghatározó egyéb tényezőkkel. 17

3. 1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek Hipotézisek 1. A magyar-angol tannyelvű tanulók angol célnyelvi felszíni és kognitív nyelvi kompetenciái lényegesen fejlettebbek, mint az angolt idegen nyelvként tanuló középiskolásoké. 2. A felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák pozitívan korrelálnak egymással és bizonyos háttértényezőkkel, mint: l a tanulók életkora, → a felsőbb évfolyamosok bilingvis kompetenciái fejlettebbek, mint az alsóbb évfolyamosoké, és → a felsőbb évfolyamok felé haladva a kognitív nyelvi kompetencia erőteljesebben fejlődik, mint a felszíni l l l a szülők iskolai végzettsége, a tanulók tanuláshoz való viszonya, a tanulók általános tanulási képessége, a tanulók iskolában mért angol nyelvtudásszintje, és a tanulók angol nyelvhez való viszonya 18

3. 2. Anyag és módszer A vizsgálat eszközei l Angol nyelvű írásbeli feladatlap: l Test I - On English Language Communicative Competence/BICS Mit mér? - konkrét, általános szókincs - alapvető nyelvi szabályok (szöveg-koherencia is) - kommunikatív szabályok működését l Test II - On English Language Cognitive Competence /CALP Mit mér? - elvontabb, speciálisabb, árnyaltabb szókincs - bonyolultabb nyelvi fordulatok - metanyelvi tudás l Hogyan mér? - kontextusba ágyazva - integráló teszttechnikák (szövegértés, szövegalkotás) Hogyan mér? - dekontextualizált feladatok - diszkrét pontos teszttechnikák Tanulói kérdőív (személyes adatok, nyelvi háttér, egyéb háttérváltozók) 19

3. 2. Anyag és módszer A vizsgálat résztvevői Alapsokaság: angol nyelvet magas szinten (>mint 5 óra/hét) tanuló középiskolások (1 -4. évf. ) ahol cél → funkcionális nyelvtudás Rétegezett mintavétel l angol nyelvet és angolul tanuló (két tanítási nyelvű) populáció véletlenszerű mintavétel → kísérleti minta/csoport l angol nyelvet intenzíven tanuló populáció véletlenszerű mintavétel → kontroll minta/csoport A minták egyenértékűvé tétele a releváns tényezőkben (évfolyamokba sorolás, szociális háttér, tanuláshoz való viszony, ált. tanulási képesség, iskolai angol jegy, angolhoz való viszonyulás) → a két minta tulajdonságai között nincs szignifikáns* különbség → a teszteredmények közti eltérés oka az iskolatípusok hatékonysága *ANOVA teszt (intervallum skálán mérhető adatok) Pearson λ 2 próba (nominális adatok) 20

3. 2. Anyag és módszer A vizsgálat résztvevői * l l - 1447 tanuló - kísérleti minta: 816 tanuló (8 magyar-angol tannyelvű középiskolából) kontroll minta: 631 tanuló (9 középiskolából) A két kiegyenlített minta tanulóinak évfolyamonkénti eloszlása *kiegyenlítés előtt: 1595 (941 kísérleti, 654 kontroll) 21

3. 2. Anyag és módszer A vizsgálati módszer Adatgyűjtés: 2006. december -2007. március között, írásban, 45 perc A kísérleti és kontroll csoportok kiegyenlítése a releváns tényezőkben Az adatok leíró és matematikai statisztikai feldolgozása (SPSS*) l A kiegyenlített kísérleti és kontroll minták teszteredményeinek összehasonlító vizsgálata l l a BICS tesztre, és a CALP tesztre feladatonként (milyen nyelvhasználati mutatókban van nagyobb eltérés? ) évfolyamonként (a tanulmányok előrehaladásával járó nyelvi fejlődés) A teszteredmények nyelvi kompetenciákat befolyásoló háttértényezőkkel való statisztikai korrelációvizsgálata * Statistical Package for the Social Sciences 13. 0 szoftvercsomag 22

3. 3. Eredmények, értelmezésük BICS és CALP teszteredmények a két mintában kétmintás t-próba: 95% fölötti valószínűségi szinten, df = 1134, 506 mellett t = 24, 545, p=0, 000, vagyis p<0, 05 • A kísérleti csoport tanulóinak szignifikánsan jobb (24%-kal) az angol felszíni nyelvi kompetenciája, de egységesebb is. • A kísérleti minta, bár heterogénebb, átlagban (23%kal) szignifikánsan jobb kognitív nyelvi kompetenciájú, mint a kontroll minta, amelyik egységesen gyengébb. kétmintás t-próba: 95% fölötti valószínűségi szinten, df = 1134, 506 mellett t = 24, 545, p=0, 000 23

A BICS teszt feladatonkénti eredményei a két mintában • • A kísérleti csoport tanulói valamennyi mért felszíni nyelvhasználati mutatóban szignifikánsan eredményesebbek (20 -32%-kal), mint a kontroll tanulók. Gazdagabb a hétköznapi szituációban mozgósítható szókincsük (szövegösszefüggést biztosító nyelvi elemek is!), amit helyesebben használnak → jobb a szövegértésük és a szövegalkotási képességük • Kiemelkedő a szövegkoherencia felismerő képességük (4. f. 30%-kal jobbak) • Könnyedén aktivizálják a szükséges kifejezéseket tartalmilag, nyelvtanilag és szöveg koherencia szempontjából is helyes szövegek alkotására, mint levélírás (1. f. ), történet mesélés (2. f. ), szójelentés magyarázás (3. f. - 32%kal jobbak!) vagy párbeszéd (5. f. ), amelyben a kommunikatív kompetenciájuk is fejlettebb 24

A BICS teszt feladatonkénti eredményei a két mintában • Az 5. feladat (párbeszéd a zöldségesnél) mondandójuk nagyobb összhangban van a beszélőpartner közlésével 25

A CALP teszt feladatonkénti eredményei a két mintában • • A kísérleti minta tanulói valamennyi mért kognitív nyelvhasználati mutatóban szignifikánsan jobbak (2130%-kal), mint a kontroll tanulók. Legjelentősebb nyelvi előnyük a lexikális tudásban van • jobban ismerik az árnyaltabb, ritkán használt kifejezéseket (2. f. ) és az angol nyelvre jellemző, speciális kifejezéseket, nyelvi fordulatokat (6. f. ) • • • a produktív feladatokban, dekontextualizált nyelvhasználati helyzetben, sikeresebben aktivizálják az ellentétes jelentésű szavakat (3. f. ), és az absztrakt fogalmakat (4. f. ) Több a nyelvről való tudásuk (metanyelvi tudatosság) (2. , 3. , 4. , 7. f. ) Jártasabbak a komplexebb nyelvtani szabályok ismerete és használata terén is (5. , 7. f. ) 26

A BICS és CALP tesztek évfolyamonkénti eredményei • A kísérleti minta minden évfolyamán szignifikánsan jobb a felszíni (22 -26%-kal) és a kognitív nyelvi kompetencia (17 -32%-kal) is, mint a kontroll évfolyamokon. • Az első évfolyamosok is jobbak → a két tanítási nyelvű iskolák tanulói előnnyel indulnak (de ezt növelik az évek során). • A felsőbb évfolyamok eredményei jobbak mindkét mintában → nyelvi fejlődés Az évfolyamok eredményei a BICS teszten Az évfolyamok eredménye a CALP teszten 27

A BICS teszt évfolyamonkénti eredményei • A felszíni nyelvi kompetencia átlagban (kísérleti 15%-kal, kontroll 13%-kal) jobb lesz utolsó évre, de: • a kísérleti minta egységesen jobb a felsőbb évfolyamokon → erőteljes, egyenletes (6, 7%, 6, 3%, 2, 5%) nyelvi fejlődés (felzárkózás) • a kontroll minta nagyon heterogén marad: → egyenlőtlen nyelvi fejlődés (5, 8%, 8, 7%, -1, 5%), a felsőbb évfolyamokon két csoport körvonalazódik (leszakadás, bár magas a nyelvi óraszám). 28

A CALP teszt évfolyamonkénti eredményei • A kognitív nyelvi kompetencia magasabb szintű lesz utolsó évre (a kísérleti mintában 29%-kal, kontrollban 13, %-kal), de: • a kontroll minta fejlődése lassúbb (4%, 7, 7%, 1, 8%). • a kísérleti minta fejlődése lendületesebb (10%, 7%, 12%) • A kísérleti minta utolsó évfolyamának látványos eredménynövekedése (32%-kal jobb, mint a párhuzamos kontroll) → utolsó évre kiteljesedik a kognitív nyelvhasználati képesség! • A kontroll minta utolsó évfolyamosai között is vannak nagyon eredményes tanulók, de sok a nagy nyelvi hiányosságú. 29

A CALP teszt évfolyamonkénti és feladatonkénti eredményei A II/6. feladatban szerzett pontok évfolyamonkénti eloszlása l A kísérleti minta szókincse évről évre látványosan jobb(35%-kal), a kontroll mintáé alig változik. l A kísérleti 4. évfolyam 40%-kal jobb, mint a kontroll 4. évfolyam → Nagyobb nyelvhasználati tapasztalatuknak köszönhető! 30

A bilingvis kompetencia teszteken elért eredmények évfolyamonként l l A felszíni kompetencia szintje mindkét mintában magasabb, ami bizonyítja, hogy valóban könnyebben, rövidebb idő alatt kialakul. A kognitív nyelvi kompetencia szintje lemarad mögötte. l Összesítve a kísérleti minta nyelvi fejlődése 22%, (15% a felszíni, 29% a kognitív), míg a kontrollé 13%-os (a felszíni és kognitív is). l Rendszeres nyelvhasználattal (tannyelvként) éppen a lassabban kialakuló kognitív nyelvi kompetencia fejlődése lesz lendületes. Csak nyelvtanulással (még ha intenzív is) a fejlődése átlagos (olyan, mint a felszíni nyelvi kompetenciáé). 31

A bilingvis kompetencia teszteken elért eredmények kapcsolata egymással l A bilingvis kompetencia két szintje szoros pozitív korrelációban van egymással: akiknek jobb a felszíni nyelvi kompetenciájuk, azoknak a kognitív is magasabb szintű. A Pearson korrelációs együttható a kísérleti mintában=0, 593, a kontroll. mintában= 0, 632 és p=0, 000 32

4. Tanulságok l A hazai két tanítási nyelvű oktatásban a kognitív elméletek alapján feltételezett pozitív nyelvi hatások egyértelműen, számszerűsítve kimutathatóak. l Tannyelvként, vagyis az ismeretszerzés eszközeként is használva a nyelvet erőteljesebben fejleszti a bilingvis kompetenciákat (a felszíni és a kognitív nyelvhasználat minden mért területen), mint „csak” a nyelvtanulás. l A legkedvezőbb hatása a kognitív nyelvi kompetenciára van: ez mindvégig jobban fejlődik, mint a felszíni kompetencia. l Az utolsó évfolyamon kiugróan nagy az eltérés: a kognitív nyelvhasználati területen mutatott nyelvi fejlődés mintegy hatszor hatékonyabb (a felszíni kompetencia 2%-kal, a kognitív 12%-kal jobb, mint az előző évfolyamé). 33

4. Tanulságok l A kognitív nyelvhasználat erőteljesebb fejlődésének köszönhetően csökken a két kompetencia közti különbség (elsőben 24%, negyedikben 10%), tehát a kognitív kompetencia felzárkózik a felszíni nyelvhasználathoz, miközben mindkét területen javul a kompetencia. Ilyen felzárkózás nem tapasztalható a kontroll mintában. → A célnyelv szabályrendszerének autentikus kommunikatív és kognitív céllal történő alkalmazása eredményezi. l Ha a kognitív nyelvi fejlődés mértékét a nyelvtanulás hatékonysági fokmérőjének tekintjük, akkor kijelenthetjük, hogy a két tanítási nyelvű oktatás számszerűsítve több mint kétszer (2, 23 -szor) hatékonyabb a kontroll csoportbeli nyelvoktatásnál. → A leghatékonyabb út a funkcionális kétnyelvűséghez. 34

Egyéb tanulságok A tapasztalt kedvező nyelvi hatások alapján megfogalmazható, l hogy a két tannyelvű tanulók célnyelvi bilingvis kompetenciája átlagban eléri azt a kognitív szintet (magasabb küszöböt), hogy tannyelvként eredményesen működjön, l miközben a célnyelven tanulás további kihívást jelent kognitív szempontból ahhoz, hogy serkentse a folyamatos nyelvi fejlődést. l A célnyelven gondolkodás (szaktárgytanuláskor) kognitív funkciókat mozgósít és ennek pozitív következménye, hogy a bilingvis kompetencia szaktárgyi eleme mellett a kognitív elem serkentése erőteljesebb. Bizonyítottan fejlődik a nyelvi elem is, nemcsak szókincs, de nyelvi tudatosság (nyelvtani és kommunikatív szempontból) terén is. 35

Egyéb tanulságok Beigazolódott, hogy: l a felszíni nyelvi kompetencia magasabb szintje hamarabb, már alsóbb évfolyamokon kialakul, amikor a kognitív nyelvi kompetencia még viszonylag alacsony szintű; annak a fejlődése a felsőbb évfolyamokon teljesedik ki. → hogy a nagyon absztrakt, elvontabb gondolkodást igénylő tantárgyak célnyelven történő oktatása a felsőbb évfolyamokon célszerű. Köszönöm a figyelmet! 36