Vrakozsok munkanlklisg s gazdasgpolitika A Phillipsgrbe monetarista magyarzata

Várakozások munkanélküliség és gazdaságpolitika A Phillips-görbe monetarista magyarázata

Rövid és hosszú távú Philips görbék • 0 Un u 2

A rövidtávú görbék az inflációs várakozásokban térnek el egymástól • A keynesiánus modellben a várakozások mindig szubjektív módon alakulnak ki (irracionálisak? ). A várakozások közelebb állnak a megérzésekhez, és reményekhez, mint a matematikához. • Friedman szerint a várakozások mindenkor adottak • Adaptív várakozások

Adaptív várakozások • Ha λ nő a hamarabb igazodik

A rövid és hosszú táv különbségének magyarázata • Információs aszimmetria van a háztartások és vállalatok között: • Vállalatok a tényleges árszínvonal alapján alakítják ki a keresletet • Háztartások a várt árszínvonal alapján a kínálatot

Milton Friedman magyarázata • Adaptív árszínvonal-várakozások: • Grafikus ábrázolás: a) kezdeti időpontban, b) különböző időpontokban.

Milton Friedman magyarázata: a kiinduló helyzet munkapiaci egyensúly x

Adott munkakereslet és munkakínálat melletti egyensúly. ØPénzmennyiség nő → árszínvonal emelkedés. ØElőször az csak a munkaadók reagálnak (munkakereslet eltolódik jobbra). ØA következő időszakban korrigálják a munkavállalók a várakozásokat ØDe a kilengések után visszatér az eredeti foglalkoztatási nagysághoz ØTehát az árszínvonal növekedésével a munkanélküliség a természetes ráta alá csökken, de kis kilengés után (árvárakozások fokozatos kiigazodása után) visszatér oda.

Milton Friedman magyarázata x

Következtetések • A valóságban megfigyelhető munkanélküliség még tökéletes piacok esetén is értelmezhető és magyarázható – véletlen, külső hatásokkal, a gazdasági szereplők (egy csoportjának) nem a helyzetnek megfelelő várakozásaival. • Van hatása a gazdaságpolitikai beavatkozásnak, de hatása csak rövid ideig tart, utána újra kialakul a korábbi munkapiaci helyzet (természetes munkanélküliség) – de magasabb infláció mellett. • Az állam által generált inflációt letörni csak a munkanélküliség árán lehet restriktív politikával

Példa • Egy gazdaság Phillips-görbéje a következő egyenlettel írható le: • A) Határozza meg a munkanélküliség természetes rátáját! • B) gazdasági szereplők az inflációs várakozásokat a következőképpen képezik: • A kezdeti időszakban (t=0), a gazdasági szereplők 4%os (0, 04) inflációt várnak, a tényleges azonban 6 %. Ha a jegybank a 6%-os (0, 06) munkanélküliség fenntartására törekszik, hány százalékponttal kellene növelnie az inflációs rátát a t=1 időszakról a t=2 időszakra?

Megoldás

A Phillips-görbe és az Okun-törvény • Phillips-görbe: kapcsolat inflációs ráta és munkanélküliségi ráta között természetes munkanélküliségi ráta • Okun-törvény: a munkanélküliségi ráta egy százalékpontos megváltoztatása (a természetes munkanélküliségi rátához képest) a a jövedelem x százalékpontos módosulását (a potenciális kibocsátáshoz képest) igényel

Politikai konjunktúraciklus • Alapvetően az időinkonzisztencián alapul • Az időinkonzisztencia lényege az, hogy ha valamely döntés bejelentése és megvalósítása közötti időben a helyzet változott, akkor az a racionális viselkedés, ha az eredeti döntést már nem hajtják végre. • Pl. választások előtt adócsökkentés beígérése, majd a választás megnyerése után racionális nem megvalósítani.

Politikai konjunktúraciklus • A kormányok az időinkonzisztenciákat rendszeresen kihasználják. Ezek okozzák a konjunktúra ciklusokat, amelyeket úgy tudunk megfigyelni, hogy a választásokhoz mérjük a gazdasági teljesítményt. • Megfigyelhető, hogy a választások előtti évben a jövedelem növekszik, illetve más gazdasági mutatók is kedvezően alakulnak, a választások után pedig a helyzet romlása figyelhető meg.

Különböző modellek • Opportunista modellek: abból indulunk ki, hogy a politikus elsődleges célja az újraválasztása. Nincs ideológiai alapja a viselkedésnek, a cél a hatalomban maradás. Nordhaus modellje ilyen • Partizán modellek: a politikusok bizonyos ideológiai értékhez kötődnek, így beszélünk jobb és bal oldali politikusokról, akik kormányzati pozícióba kerülve más-más gazdaságpolitikai koncepciót valósítanak meg.

A gazdaságpolitika által okozott ciklus elemzése • Valamely országban a hatalmon lévő kormány (egyik) elsődleges célja az újraválasztása. Ennek érdekében a következő választások előtti időszakban a minél alacsonyabb munkanélküliségi ráta elérésére törekszik, hogy szavazóinak táborát növelje. A Phillips-görbe alapján az alacsony munkanélküliségi rátáért a növekvő infláció árát kell fizetni. • Amennyiben a kormány győz, a következő években antiinflációs politikát kell folytatni, ami viszont a munkanélküliségi ráta növekedését vonja maga után.

. • Az Új Politikai Gazdaságtan irányzatára jellemző - megközelítés, amely tehát a kormányt (a politikusokat) nem elsősorban a közjót szolgáló intézményként fogja fel, hanem a többi gazdasági szereplőhöz hasonlóan saját érdekeit racionálisan követő állami szervezetnek (egyéneknek) tekinti, végső soron a racionális gazdálkodás feltevését nem csak a magánszektorra értelmezi, hanem az államra is kiterjeszti.

William Nordhaus modellje •

Megszerkeszthető az i-edik szavazónak a t-edik időszakra vonatkozó választási függvénye. Értéke +1 ha a kormányra szavaz, -1 ha az ellenzékre és 0 ha nem megy el szavazni

Ezeket az egyéni választási függvényeket aggregálva megkapjuk a társadalmi választási függvényt

• A gazdasági szereplők nemcsak a választás napján tapasztalható munkanélküliségi ráta és inflációs ráta alapján döntenek arról, kit támogatják szavazataikkal, hanem az előző választások óta eltelt időszak egészét vesznek figyelembe. • Minél távolabb valamelyik korábbi időpont, annál kevesebb súllyal szerepel a mostani döntésben. • A társadalmi választási függvényből levezethetők az azonos szavazatot biztosító isovote-görbék • Különböző szavazatszám természetesen különböző görbéket jelent • A magasabb munkanélküliségi ráta és inflációs ráta a jólét csökkenését és ezen keresztül a szavazatszám csökkenését is jelenti, ezért az origótól távolabban fekvő görbék rosszabb választási eredményt reprezentálnak

Isovote-görbék: azonos szavazatszámot eredményező görbék

Tulajdonságaik • Negatív meredekségűek: ha a munkanélküliségi ráta csökken, akkor azonos választási eredményt csak a korábbinál magasabb inflációs ráta mellett valósulhat meg • Konkávak: minél jobban csökken az inflációs ráta, annál kisebb mértékben nőhet a munkanélküliségi ráta

A modell másik oldala a korlátozó feltétel, az inflációs várakozásokkal kiegészítette Phillips-görbe. Minél nagyobbak az inflációs várakozások, annál nagyobb lesz az inflációs ráta változatlan munkanélküliségi ráta mellett. A görbe felfelé tolódik

. • A kormány által követendő gazdaságpolitika most olyan Phillips-görbére való ráállás, amely a maximális szavazatszámot biztosit • Azt Phillips-görbét kell megtalálnia, amely a lehető legalacsonyabban fekvő választási közömbösségi görbét érinti. • Az így meghatározott optimális helyzet egyben azt is jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta és inflációs ráta kombinációja a választók többsége számára (51%) elfogadható.

Ø Ø Ø Arról kell gondoskodni, hogy a választás előtt a munkanélküliség alacsony legyen( A pont ). Ez növeli az inflációs várakozásokat, a Philips görbe felfelé tolódik ( 1 -es nyíl ) Ez persze csökkentené a szavazatszámokat, de ez most nem számít, nincs választás. A kormánynak tehát csökkentenie kell az inflációs várakozásokat (3 -as nyíl ), azaz előtte kénytelen a Philips görbét lefelé tolni, ekkor viszont a munkanélküliség nő (2 -es nyíl ) majd a választások előtt újra csökkenti a munkanélküliségi rátát (4 -es nyíl ).

% A politikai konjunktúraciklus Négy év Infláció Munkanélküliség Idő