VOICE OF VILLAGE Kapcsolattarts az elszrmazottakkal becse 2013

VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal Óbecse, 2013. 01. 24.

Dr. Gábrity Molnár Irén Újvidéki Egyetem Szabadkai Közgazdasági Kar Dr. Illés Sándor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi tanszék, Budapest

Az elvándorlók társadalmi jellemzői A szerb-magyar határon átívelő kapcsolathálózatok és migrációs életvitel

Az utóbbi néhány évtized migrációs vonulatai Szerbia-Magyarország között A vándorlások szempontjából két időszakot határolhatunk le: 1. A háborús időszakban tömeges (kényszer)migráció bontakozott ki. Cél a biztonság, az anyaországba (saját etnikai közegbe) kerülés. 2. Békeidőben a vándorlási folyamatok önkéntesek, előtérben a migráció gazdasági meghatározottsága. Fő migrációs irányok: fejletlen→fejlett (vagy periféria→centrum) A kényszermigrációk ( pl. a szerb menekülteknek a szerb nemzetállamba települése, mind a vajdasági magyarok Magyarországra vándorlása) és a gazdasági vándorlás/ingázás is etnikai migráció. Hatótényezők: etnikai taszító tényezők (pl. atrocitások, etnikai konfliktus, diszkrimináció) és a gazdasági–fejlettségi különbségek. Vajdaságból Magyarországra irányuló migráció gyakran csak a magyar határ pereméig ér (Szeged vonzáskörzete) mégis transznacionális térben zajló migrációnak számít. Magyarország gyakran tranzit országként jelenik meg.

Határ menti migrációs térség

MIGRÁCIÓS KUTATÁSEREDMÉNYEK a vajdasági magyarok körében A külföldi munkavállalási hullámok fél évszázada – negatív migrációs ráta. (Tóth 1996, 2001; Gábrity Molnár 2001, 2008; Mirnics 2001, Illés–Kincses 2009) Az utóbbi két évtizedben a Magyarország felé irányuló szerbiai emigráció: 1. A gazdasági migrációt, kiváltották a szerbiai rendszerváltást követő privatizáció sikertelenségei, a gazdasági térszerkezet átalakulása, a tömeges munkanélküliség, a társadalmi bizonytalanság 2. Az országhatáron átívelő gyakori ingázást eredményezte a kétlaki vállalkozások beindulása; a mindkét országban lezajló üzletelések, kereskedelem, kisvállalkozások, tőkebefektetés. 3. A karrierépítés célú migráció formái: fiatalok tanulási és továbbképzési célú kitelepülése, szakemberek ingázása 4. Etnocentrikus migráció (a délvidéki magyarok kontaktzónái, kapcsolati tőke vonzáselemei) 5. Nyugat-Európa felé irányuló tranzit migráció („ugródeszka” munkavállalási, karrierépítési motívumokkal)

A magyar nemzetiségű „menekülő-vállalkozók arculata” 1990 – 1999 között: 1. Gyakorlott kis- és középvállalkozások külföldi bedolgozó alvállalkozóként – tapasztalattal, befektethető tőkével. A határon vámmentesen átvihettek vagyont, tőkét, gépeket. A vállalkozási céltelepülés az országhatáron átjőve a legközelebb eső település, vagy Szeged 2. Fiktív vállalkozások – a munkavállalási engedély helyettesítőjeként, vagy lakás, ház vásárláshoz 3. A vajdasági magyarok a határ menti falvakban családi vállalkozásokat létesítettek – kisüzemi, néhány tíz főt foglalkoztató cég, amivel innovációs feltételek születtek a céltelepülésen

A szerb-magyar jellegzetes migrációs típusok státus szerint: § Letelepült bevándorlók (hosszú távú vagy végleges imigráns; kettős állampolgárok) § Áttelepült cirkulálók (gyakori hazajárás, kétlaki munkavégzés; visszatérő migráns = return migration) § Ingázó szezonális migránsok, átmeneti munkát vállalók körforgása (3 hónap - egy év) § Tanulók, egyetemisták, szakemberek, ismételt sorozatos migráció = repeated (serial) migration (Szerbiából Magyarországra emigráló majd egy harmadik országba vándorló, ahonnan akár vissza is térhet Magyarországra, vagy szülőföldjére Szerbiába)

Bevándorlók céltelepülései Cartography: Bottlik Takač-Kinčes, 2010

Jellegzetes migrációs típusok a vándorlás célja szerint: § Gazdasági migráció, munkát keresők § Kreatív típusok: vállalkozás, ingatlanközvetítés, kereskedelem (hosszú távú, de sok esetben visszatérési migráció) § Szakmai tudást és karriert építők („agyelszívás”, szakember körforgás) § A családegyesítők (házasodás, idősek eltartása) § Állampolgárságot igénylők § Rekreációt keresők, turisták

A határ menti munkaerőmozgás jövője – kitörési pontok Szerbiában továbbra is jelen van a migrációs taszítás főleg a munkanélküli fiatal szakemberek körében; karrierépítés keresése n A kereskedelem, az építkezések, a szállítmányozás, speciális logisztikai központok n Közös kis- és középvállalkozások esélye nő n Oktatási és kulturális kapcsolathálózat bejáródása A határon átívelő régiók munkaerő-fluktuációja, az új migrációs hullámok közös alapokra helyezett térségfejlesztést igényelnek!

Tanulási célú migráció A vajdasági magyar egyetemisták (3000 -3500 között): 50 % szerbiai állami karokon (főleg Szabadkán, Újvidéken) 20 % magánkarokon tanul (becslés 500 -700 között) 30 % Magyarországon tanul (Szeged, Budapest, Kecskemét, Pécs, Debrecen – becslés 1300 -1600 között) A szerbiai tanulók beilleszkedésének menete Magyarországon? A kérdőíves válaszok többsége pozitív: könnyen, előbb-utóbb beilleszkednek. A leggyakoribb indokok: a vajdasági magyarok könnyen alkalmazkodnak, bátrabbak, merészebbek és könnyen felszabadulnak, beszélik a nyelvet, van kitartásuk stb. Beilleszkedési gondokat okoz: a különböző szokásokat, más mentalitást, hogy idegenként kezelik őket az anyaországban.

Magyarországi befogadó készség A 90 -es években a lakosság türelme fogy a százezres bevándorlói nagyságot látva. n Az érkező menekültek iránt csökkent a pozitív viszonyulás, a negatív pedig nőtt (A politikai n menekülteket megértően fogadják, a gazdaságiakat ellenszenvvel). A szomszédos országból érkező magyarokat „szívesebben látják” (előnyben a fiatal tehetségek) n A vajdasági áttelepülők a déli határ közelében, a Duna és a Tisza közötti területen és a fővárosban tartózkodnak legnagyobb számban és huzamosan (Szeged-Kecskemét-Budapest) n

Interjúrészlet az új kommunikációs kapcsolatokról: „…amikor még a letelepedést se intéztük el, hát voltak akik, … eléggé flegmán bántak velünk… Hát nem mondom, hogy nem barátkozok (Magyarországon), csak valahogy nem akadt olyan valaki, akinek annyira kerestem volna a barátságát. Mert azok, akikkel úgymond gyakrabban találkoztam, azok mind Vajdaságból származtak. ” (R. S. , Szeged–Zenta, 59 éves, elektromérnök)

Ingázó jogász, családja 1991 -ben települt át Magyarországra: “Nem mondom azt, hogy kinéztek, vagy megjegyzéseket tettek, mert abban az időben talán együttérzőbbek voltak, amikor ez a háborús helyzet itt kialakult. De voltak olyan ismerőseim, akik kaptak megjegyzést: „Mit keresnek itt a yugók, miért nem maradtak otthon”… Magyarországon nem sok barátom van, akire elmondhatom, hogy barátom. Ismerősöm sok van, haver is sok van; de sokkal visszafogottabbak, tartózkodóbbak, nyugodtan elmondhatom: megbízhatatlanabbak. ”

Kapcsolati hálók: üzleti és rokoni n A szerb-magyar üzleti együttműködések mellett két évtizede épülnek az új anyaországi magyar– vajdasági magyar személyes és érdekkapcsolatok n Vajdasági magyar–magyar relációk külföldön: A kilencvenes évek vándorai sok régi–új kommunikációs csatornákat nyitottak ki a Magyarországon letelepedni kényszerült vajdasági magyarok és itthon maradt rokonaik, barátaik között.

Külhoni magyarok bevándorlásának pozitív hatása: n Kedvező behaviourial mintákat lehet tanulni (pl. tekintélytisztelet, szorgalom, erőfeszítés, segítőkészség, fegyelem) általános nyitottság növelése a befogadó társadalom irányába (sokszínűség, n Az kulturális értelemben különböző ingroup tagság) munkaerő, új adófizetőket hoz n A népességcsökkenés mérséklése n Az új

Magyarországon élő rokonokkal való találkozások gyakorisága

KONKLÚZIÓK 1. A szerb-magyar határrégióban fontos, de elégtelen a határon átívelő intézményes hálózati kapcsolattartás, ezért kellenek a határ menti többfunkciós közösségi terek, mikro-térségi, humán szolgáltató központok (beruházási és munkaerő piaci lehetőségek feltárása) 2. A társadalmi integráció alapjainak megteremtése az oktatásban (know how transfer) és a művelődés terén; közös tudásalapú regionális fejlesztési tervek (szerbiai, magyarországi és uniós csatornák) 3. A közösségfejlesztés határon átnyúló lakossági körforgás lehetőségeinek kibővítése (az állami és a civil szférában; szakember cirkuláció)

A vajdasági magyarok szempontjai: 1. Mozgásteret, nyitott munkaerőpiacot igényelnek, átjárható országhatárokat. A vajdasági magyarok bezártnak és esélytelennek élik meg élethelyüket. 2. A magyar állampolgárság igénylésével szeretnének az Európai Unió polgáraivá válni, ami utazási lehetőséget nyújt, szabad munkavállalási és a tanulási lehetőséget ad bárhol az EU területén.

Co-dimensions of the Serbian-Hungarian border zone 1. Határon átnyúló együttműködés / Cross-border Cooperation (CBC) Kulcsszereplők: vállalkozók, lokális vezetők-politikusok, értelmiségiek-tanulók, kereskedők, munkát keresők 2. Interregionális együttműködés / Interregional Cooperation (IRC) Városok vonzáskörzete, falusi vállalkozás, turizmus, közlekedési-, infrastruktúra hálózat 3. Transznacionális együttműködés / Transnational Cooperation (TNC) Nemzetközi kommunikációs és üzleti, közlekedési akadályok leküzdése

Köszönöm a figyelmet!