Vllalatrtkels CopelandCollerMurrin Vllalatrtkels Mc Kinsey Company Inc Vllalatrtkels
- Slides: 79
Vállalatértékelés Copeland-Coller-Murrin: Vállalatértékelés Mc. Kinsey & Company, Inc.
Vállalatértékelés Az előadás célja két DCF alapú elemzési keret ismertetése a vállalat értékelésével kapcsolatban, valamint annak bemutatása, hogy milyen kulcstényezők határozzák meg az értéket.
A vállalat értéke • A DCF megközelítésmód szerint a vállalat értéke megegyezik a jövőben várható pénzáramlásainak a megfelelő diszkontrátával diszkontált értékével. • Két ismert megközelítésmód: – az entitás DCF modell, – és a gazdasági profit modell (EVA).
Az entitás DCF modell • Az entitás DCF-modell a vállalat saját tőkéjének értékét a vállalat üzleti tevékenysége értékének (a befektetők összességének rendelkezésre álló érték), valamint a hitelek és egyéb, a törzsrészvényeket megelőző követelések (pl. elsőbbségi részvények) értékének különbségeként határozza meg. • A vállalati működés üzleti értéke, illetve az adósság értéke megegyezik a hozzájuk tartozó pénzáramlásoknak az azok kockázatának megfelelõ diszkontrátával diszkontált értékével.
SAJÁT TŐKE ÉRTÉKE ADÓSSÁG ÉRTÉKE TEVÉKENYSÉG ÜZLETI ÉRTÉKE Egy üzletágas vállalat entitás alapú értékelése
Adósság – saját tőke meghatározása • Ez a megközelítésmód a számviteli kategóriáktól eltérő módon értelmezi a saját tőke értékét csakúgy, mint az adósság értékét. • Az adósság üzleti értéke a fizetett díj nagyságának a pótlólagos források alternatívaköltségének függvényében annak könyv szerinti értékénél alacsonyabb és magasabb is lehet. – Ebben a megközelítésben a finanszírozás is teremthet értéket a tulajdonosoknak.
A tevékenység üzleti értéke A tevékenység üzleti értékének számításánál a szabad cash flow (várható jövőbeli pénzáramlás) egyenlő a vállalat adózás utáni működési eredménye (NOPLAT), – + a pénzkiadással nem járó elszámolt költségek, – - a tevékenység folytatása során a működő tőkébe, a tárgyi eszközökbe, illetve egyéb eszközökbe eszközölt befektetések. ° A modell minden, a működéshez szükséges tőkelekötést befektetésnek tekint, függetlenül attól, hogy gépekbe, készletekbe vagy akár vevőállományba történt-e. ° Nem tartalmaz semmilyen, a finanszírozáshoz kapcsolódó pénzáramlást, mint például kamat-, illetve osztalékfizetést.
Szabad cash flow
Az alkalmazott diszkontráta (WACC) A szabad cash flow-ra vonatkozó diszkontrátának tükröznie kell a forrásbiztosítók mindegyikének alternatívaköltségét az összes forráshoz való relatív hozzájárulásuk függvényében. Ezt hívjuk súlyozott átlagos tőkeköltségnek (WACC). – Egy adott befektetői csoport alternatív tőkeköltsége az a megtérülés, amire más, hasonló kockázatú befektetések esetében számíthatna.
Az alkalmazott diszkontráta (WACC)
A vállalat élettartama A vállalat értékelésekor fontos kérdés a határozatlan élettartama. Ennek kezelésére két alapvető módszer létezik: – 100 évre jelzik előre a várható cash flow-t, és az azt követő évekkel nem foglalkoznak, vagy – a vállalat élettartamát két részre bontják. ÉRTÉK = Az explicit előrejelzési periódus alatti pénzáramlások jelenértéke + Az explicit előrejelzési periódus utáni pénzáramlások jelenértéke Az explicit előrejelzési periódus utáni értéket maradványértéknek hívják.
A maradványérték becslése A maradványérték becslésére egyszerű képletet lehet használni, így elkerülhető, hogy a vállalat cash flow-ját teljes részletességgel az idők végezetéig előre kellene jelezni. A szemléltetés kedvéért egyszerű megoldás a következő képlet alkalmazása: MARADVÁNYÉRTÉK = Korrigált adóval csökkentett nettó működési profit Súlyozott átlagos tőkeköltség
A hitelek értéke • Ahogy már említésre került, a vállalat hiteleinek értéke egyenlő a hitelnyújtók felé irányuló pénzáramlás jelenértékével, ahol a pénzáramlás kockázatának megfelelő rátával diszkontálunk. • A diszkontráta nem más, mint a hasonló kockázatú adósságra hasonló feltételek mellett jelenleg fizetendő piaci kamatláb. • A legtöbb esetben csak a vállalatnak az értékelés napján fennálló adósságát kell értékelni, a jövőbeli hitelfelvételre vonatkozóan feltételezhetjük azok nettó jelenértékét.
A saját tőke értéke A vállalat saját tőkéjének értéke egyenlő a tevékenységének értékével, csökkentve a hiteleinek értékével és korrigálva a működéshez nem kapcsolódó eszközeinek és forrásainak értékével.
A saját tőke értéke
Mi határozza meg a vállalat értékét? • A vállalat értékét meghatározó tényezők a szabad cash flow nagyságát meghatározó tényezők. • A szabad cash flow nagyságát két kulcstényező határozza meg: – a befektetett tőke hozama (ROIC), – az az ütem, amellyel a vállalat a bevételeit, nyereségét és az igénybe vett forrásokat növeli.
Hogyan növelheti a menedzsment a vállalat értékét? Ha a vállalat vezetése növelni akarja a vállalat értékét, akkor a következőket teheti: – Növelheti a már meglévő befektetett tőke után elért eredményt (befektetett tőke hozamának növelése). – Növelheti az új tőkebefektetések hozamát. – Emelheti a növekedési ütemet - mindaddig, amíg az új tőkebefektetések hozama meghaladja a WACC-ot. – Csökkentheti a WACC-ot.
A gazdasági profit modell • A gazdasági profit modell (EVA) egy másik lehetséges értékelési keret. • Ebben a modellben a vállalat értéke egyenlő a befektetett tőke összege plusz a következő években létrehozott többletérték jelenértékének megfelelő prémium (MVA).
A gazdasági profit modell • A gazdasági profit modell szerint a vállalat értéke: Érték = Befektetett tőke + Várható gazdasági profit jelenértéke • A fenti képlet logikája az, hogy ha a vállalat minden időszakban pontosan a WACC-nak megfelelő hozamot érne el, akkor a várható szabad cash flow diszkontált értéke pontosan egyenlő lenne a vállalat befektetett tőkéjével.
A gazdasági profit modell • Másképpen fogalmazva a vállalat pontosan annyit érne, mint amennyi az eredeti befektetés volt. • Egy vállalat csak annyival többet vagy kevesebbet a befektetett tőkéjénél, amennyivel a nyeresége meghaladja vagy elmarad a WACC-tól. • Így a befektetett tőke összegéhez képest a prémiumnak meg kell egyeznie a vállalat jövőbeli gazdasági profitjának jelenértékével.
A gazdasági profit modell • Technikai szempontból ahhoz, hogy a gazdasági profit alapú értékeléssel pontosan ugyanazt az eredményt kapjuk mint az entitás DCF alapú értékeléssel, az időszak eleji tőkeértékeket kell használni. • A gazdasági profit jelentősége abból ered, hogy a méret és a ROIC hatását egyetlen számban összegzi. A vállalatok gyakran vagy kizárólag a méretre, a növekedésre koncentrálnak vagy kizárólag a ROIC-ra. – A méretre (nyereségtömegre) koncentrálás túl alacsony tőkearányos hozam mellett értéket rombolhat. – Az alacsony tőkeállomány mellett elért magas ROIC kihagyott lehetőségekre utalhat.
Példa • Az IPSTAR AG az időszak elején 1000 €-t fektetett be működő tőkébe és állóeszközökbe. Ezt követően minden évben 100 €-s NOPLAT-ot ér el (WACC=8%). A vállalat nettó befektetése nulla*. *A korábbiakban a szabad cash flow-t a bruttó cash flow és a bruttó befektetések különbségként határoztuk meg. Ha mindkét kategóriát csökkentjük az amortizációval, akkor a szabad cash flow alternatív meghatározását kapjuk. Szabad cash flow = NOPLAT - Nettó befektetések
Példa - entitás DCF modell • Mivel a vállalat nettó befektetése nulla, így a szabad cash flow is 100 € az elkövetkező években. Szabad cash flow jelenértéke = 100€/8% = 1250€
Példa - A gazdasági profit modell • Az IPSTAR AG évente 20 €-val keres többet, mint amennyit a befektetők elvárnak tőle (WACC=8%), ezért a vállalat értékének egyenlőnek kell lennie az 1000 € (a vállalat tőkéje az értékelés pillanatában) plusz a vállalat gazdasági profitjának jelenértéke. Gazdasági profit jelenértéke = 20€/8% = 250€ • A vállalat értéke összesen 1000€ + 250€ = 1250€.
Alapfogalmak
Alapfogalmak - NOPLAT A NOPLAT a korrigált adóval csökkentett nettó működési profit, ami a vállalat adózott működési eredményét mutatja, készpénzes adófizetést feltételezve. – A készpénzes adófizetés kalkulált adófizetési kötelezettség. Ezt úgy kalkulálják, hogy az adót a vállalatnak azonnal, készpénzben be kellene fizetnie, és mintha a vállalat csak saját tőkéből lenne finanszírozva és nem lenne kamatfizetési kötelezettsége. – A hitelek adópajzsát nem itt, hanem a diszkontráta megállapításánál veszik figyelembe azáltal, hogy annak kalkulálásánál a kamatok adóhányaddal csökkentett értéke kerül a tőkeköltségbe.
Alapfogalmak - EBIT A NOPLAT számítása az EBIT-tel indul. Az EBIT (Earnings Before Interest Rates and Taxes) a vállalat adózás előtti nyeresége lett volna, hanem vett volna fel hiteleket. Az EBIT minden, a folyó működéshez kapcsolódó bevétel- és költségtételt tartalmaz. – Általában kimaradnak a kapott kamatok, a fizetett kamatok, a tevékenységek megszüntetése révén elért nyereség vagy veszteség, a rendkívüli bevételek és kiadások, illetve a nem a működéshez kapcsolódó befektetésekből származó jövedelem. – Az EBIT számításánál a tárgyi eszközök amortizációját figyelembe kell venni.
A NOPLAT meghatározása, (millió $) Hershey Élelmiszeripari Vállalat
Az EBIT után fizetendő adó • Az EBIT után fizetendő adó az EBIT alapján fizetendő vállalati nyereségadót takarja. – Ennyi adót fizetne a vállalat akkor, ha nem lennének adósságai, a működéshez nem szükséges fölös piacképes értékpapírjai, illetve a működéshez nem kapcsolódó bevételei és költségei. • Az EBIT után fizetendő adó egyenlő az összes adófizetési kötelezettség értékével (eredménykimutatás szerint), amit a kifizetett kamatok, a kapott kamatok és a működéshez nem kapcsolódó tételek adóvonzatával módosítunk. – Az adóvonzatokat úgy kapjuk meg, hogy az adott tételt megszorozzuk a marginális adókulccsal.
Hershey Élelmiszeripari Vállalat
Halasztott adófizetési kötelezettség A halaszott adófizetési kötelezettség az amerikai adórendszer egyik specialitása, ami lehetővé teszi az esedékes adónak egy későbbi hosszabb időre történő elosztását, bizonyos feltételek (pl. beruházások vállalása) esetén. – A halasztott adófizetési kötelezettségek állományváltozásával módosítani kell az EBIT után fizetendő adót, így a nyereségadót készpénzes alapra helyezzük.
A befektetett tőke • A működésbe befektetett tőke a vállalat üzleti tevékenységébe fektetett pénzösszeget képviseli. A következő kategóriákból áll: – működő tőke, – nettó tárgyi eszközök, – nettó egyéb eszközök. • Ha a működésbe befektetett tőkét kiegészítjük az egyéb, a működéshez nem kapcsolódó eszközökkel, akkor a befektetői források összegéhez jutunk.
Működő tőke • A működő tőke egyenlő a működéshez kapcsolódó forgóeszközök mínusz a kamatfizetéssel nem járó rövid lejáratú források. – A működő tőke (working capital) tartalmilag tehát a saját tőkével, illetve kamatfizetéssel terhelt forrásokkal finanszírozott forgótőkét jelenti, nincsenek benne az ingyenes források, pl. szállítók. • A működéshez kapcsolódó forgóeszközök összegében nem szerepelhetnek a működéshez nem szükséges pénzeszközök és piacképes értékpapírok. – Ezek értékét külön veszik figyelembe a vállalat értékének meghatározásánál. – A rövid lejáratú piacképes értékpapírokat a piaci árukon kell értékelni.
Nettó tárgyi eszközök A tárgyi eszközök nettó értéke a vállalat tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke. Alternatív számbavételi lehetőségek: – eszközök pótlási értéke, • A pótlási érték alapvető hátránya, hogy az eszközöket nem feltétlenül kell pótolni és lehet, hogy sohasem lesznek pótolva. – eszközök piaci értéke. • A piaci érték számbavétele általában nem indokolt, mivel a legtöbb vállalatnál alacsony a könyv szerinti értéket jelentősen meghaladó piaci értékkel rendelkező eszközök aránya. Inflációs gazdaságban ez az érvelés nem állja meg a helyét.
Nettó egyéb eszközök • Az egyéb működéshez kapcsolódó eszközök egyéb forrásokkal csökkentett összege kategória számításába a különleges befektetések kivételével minden egyéb, a működéshez kapcsolódó eszközt vagy kamatfizetéssel nem járó forrást figyelembe kell venni. – Ez egyenlő az egyéb, működéshez kapcsolódó eszközökbe - pl. immateriális javakba - eszközölt befektetésekkel, csökkentve a nem rövid lejáratú, nem kamatozó forrásokkal.
A működéshez nem kapcsolódó eszközök Minden olyan eszköz, amit a működésbe befektetett tőke számítása során nem vettünk figyelembe. Ilyen például a működéshez nem szükséges piacképes értékpapír.
Hershey Élelmiszeripari Vállalat
Befektetői források a passzíváknál Ha a forrásoldalról nézzük, akkor a befektetői források összegében a következő sorok szerepelnek: – A korrigált saját tőke a saját tőke tételek és az esetleges kvázi saját tőke tételek összege. • A saját tőke minden, a törzsrészvényekhez kapcsolódó tételt tartalmaz, így a jegyzett és befizetett tőkét, az eredménytartalékot, valamint az egyéb, a saját tőkéhez kapcsolódó tételeket is. • A halasztott adófizetési kötelezettségek kvázi saját tőke elemnek tekinthetők. Mindaddig, amíg az adót meg nem fizették az államnak, a pénz a részvényeseké, akik hozamot várnak el utána. – A kamatköteles adósságba tartozik a hosszú lejáratú adósság, a rövid lejáratú adósság valamint a tőkésített lízingek.
Az értékteremtő tényezők számítása Miután a NOPLAT és a befektetett tőke kiszámításra került, a következőekben a befektetett tőkével arányos hozam és a szabad cash flow kerül bemutatásra. • A befektetett tőkével arányos hozam: ROIC = NOPLAT Befektetett tőke • A befektetett tőkét általában vagy az időszak elején mérik, vagy az időszak eleji és végi állomány átlagaként.
Szabad cash flow • A szabad cash flow (free cash flow) nem más, mint a vállalat tényleges működési cash flow-ja. • Ez egyenlő a vállalat által megtermelt és a tőkét biztosítók összessége számára rendelkezésre álló teljes adózás utáni pénzáramlással. • A szabad cash flow értéke egyenlő a a NOPLAT mínusz nettó befektetések, ahol a nettó befektetések az egyes befektetett tőkeelemek állományváltozását jelenti. FCF = NOPLAT - Nettó befektetések
A szabad cash flow • A NOPLAT-hoz, illetve a nettó befektetésekhez hozzáadva az amortizációt, megkapjuk a bruttó cash flow és a bruttó befektetések értékét. FCF = NOPLAT + Amortizáció - (Nettó befektetések + Amortizáció) FCF = Bruttó cash flow - Bruttó befektetések
A szabad cash flow meghatározása • Az amortizáció tartalmazza az EBIT-ből levont összes pénzmozgással nem járó tételt. • A bruttó cash flow a vállalat által termelt összes cash flow. Ez az összeg ami a vállalatba a fenntartás és növekedés érdekében újra befektethető. • A bruttó befektetések a vállalat által a működő tőkébe, a tárgyi eszközökbe és az egyéb, működéshez kapcsolódó eszközökbe történő befektetések összegét takarja.
A működéshez nem kapcsolódó pénzáramlások • A működéshez nem kapcsolódó pénzáramlások az egyéb, normál üzleti tevékenységhez nem kapcsolódó tételek adózott pénzáramlásait jelentik. Ezek értékének a vállalat értékében explicit módon tükröződnie kell. • Ez úgy érhető el, hogy a vállalat értéke a szabad cash flow diszkontált jelenértékének, valamint az adózott, működéshez nem kapcsolódó pénzáramlások diszkontált jelenértékének összegeként lesz meghatározva. A vállalat értéke összesen = A vállalati szabad cash flow értéke + Adózott működéshez nem kapcsolódó pénzáramlások jelenértéke
A működéshez nem kapcsolódó pénzáramlások • Ide sorolható a megszüntetett tevékenységekből származó pénzáramlásokat, a rendkívüli tételeket és a más területen tevékenykedő leányvállalatoktól származó pénzáramlásokat. • A szabad cash flow és a működéshez nem kapcsolódó pénzáramlások összege képezi a befektetők számára rendelkezésre álló források összegét.
A vállalatértékelés lépései I. A múltbeli teljesítmény elemzése II. A jövőbeli teljesítmény előrejelzése III. A tőkeköltség becslése IV. A maradványérték becslése V. A végeredmény kiszámítása és értelmezése
I. A múltbeli teljesítmény értékelése • A vállalat értékelése során első lépés a múltbeli teljesítmény értékelése – A múltbeli teljesítmény alapos megértése elengedhetetlen, ez hátteret biztosít a jövőre vonatkozó előrejelzések elkészítéséhez és kiértékeléséhez. – A múltbeli teljesítmény elemzésének középpontjában a kulcsfontosságú értékteremtő tényezők állnak. A ROIC mellett annak legfontosabb összetevőit is elemezni kell. – A múltra vonatkozó elemzés utolsó lépése a vállalat pénzügyi helyzetének hitelezői szempontból történő vizsgálata.
Átfogó kép kialakítása a múltbeli teljesítményről • Miután meghatároztuk az értékteremtő tényezők múltra vonatkozó értékeit elemezni kell a kapott eredményeket. – Keressünk trendeket, illetve végezzük el összehasonlításokat az iparág más vállalataival. – Igyekezzünk egy átfogó képet kialakítani, ahol a pénzügyi helyzetnek és az iparági versenytényezőknek az elemzését a vállalat erős és gyenge pontjainak feltárásával egészítjük ki. – Az értékteremtő tényezőket a lehető legnagyobb mértékben bontsuk fel tényezőikre, kerüljünk minél közelebb a működési teljesítményt leginkább jellemző mutatókhoz.
Átfogó kép kialakítása a múltbeli teljesítményről – Mindig olyan messzire tekintsünk vissza, amennyire csak lehet. Ezáltal képet kaphatunk arról, hogy vajon a vállalat és az iparág teljesítménye idővel rendszeresen visszaáll-e valamilyen normál szintre, és vajon a rövid távú trendek mögött a múlttól való tartós elszakadás húzódik-e meg. – Ha a teljesítményben radikális változások vannak, akkor azonosítsuk a változások forrásait. Tisztázzuk, hogy valóságos változásról vagy csak valamilyen számviteli hatásról van-e szó, illetve hogy a változás várhatóan hosszabb távon is fennmarad-e.
A pénzügyi helyzet hitelezői szemszögből A múltbeli teljesítmény elemzésének utolsó lépése a vállalat pénzügyi helyzetének hitelezői szempontból való áttekintése. – Kamatfedezettség – Tőkeszerkezet – Újrabefektetési hányad – Osztalékfizetés – Finanszírozási pénzáramlás elemzése
II. Előrejelzés • A vállalat múltbeli teljesítményének elemzése után a következő lépés a jövő előrejelzése. – Ennek legfontosabb eleme, hogy képet alkossunk a kulcsfontosságú értékteremtő tényezőknek – a növekedésnek és a befektetett tőke hozamának – a várható alakulásáról. • A következő lépéseket kell tenni: – Értékelni a vállalat stratégiai helyzetét, figyelembe véve mind az iparági sajátosságokat, mind pedig a vállalat versenyelőnyeit és versenyhátrányait. Ennek segítségével megítélhető a vállalat növekedési potenciálja, valamint hogy képes-e a tőkeköltsége feletti hozamok elérésére.
Előrejelzés – Ki kell dolgozni a vállalat és az iparág teljesítményére vonatkozóan több scenáriót, amelyek kvalitatíve leírják a vállalat teljesítményének alakulását és a teljesítményt várhatóan jelentősen befolyásoló kritikus eseményeket. – Az eredménykimutatás és a mérleg egyes sorait ezen scenáriók alapján kell előre jelezni. A szabad cash flow, a ROIC és az egyéb értékmeghatározó tényezők előrejelzéséhez ezen tételek aggregálása útján jutunk el. – Ellenőrizni az előrejelzés - azon belül is kiemelten a kulcsfontosságú értékteremtő tényezők - valószerűségét.
III. A tőkeköltség becslése • Mind a hitelezők, mind a részvényesek elvárják, hogy kárpótolják őket azért az alternatívaköltségért, hogy a pénzüket egy adott vállalatba és nem más, hasonló kockázattal rendelkező vállalatokba fektették. • A súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) az a diszkontráta, amely segítségével a befektetők összessége számára a várható jövőbeli pénzáramlások jelenértékre fordíthatók le.
A tőkeköltség becslése Az adózás utáni WACC becslésére szolgáló képlet: WACC=kb(1 -Tc) B P S +kp +ks V V V kb = a vissza nem hívható, nem átváltoztatható adósság várható adózás előtti lejáratig számított hozama TC = az értékelés alatt álló entitás marginális adókulcsa, B = a kamatfizetési kötelezettséggel járó adósság piaci értéke, V = az értékelés alatt álló entitás piaci értéke (V=B+P+S) kp = a vissza nem hívható, nem átváltható elsőbbségi részvények adózás utáni tőkeköltsége P = az elsőbbségi részvények piaci értéke, ks = a saját tőke piacon kialakult alternatívaköltsége, S = a saját tőke piaci értéke.
A tőkeköltség becslése • A WACC meghatározásának három, egymással összefüggő lépése: – A megcélzott tőkeszerkezetnek megfelelő, piaci értéken alapuló súlyok meghatározása. – A nem-saját-tőke-típusú finanszírozási források alternatívaköltségének meghatározása. – A saját tőke források alternatívaköltségének meghatározása. • A gyakorlatban a három feladatot párhuzamosan hajtják végre.
Egyszerűsítő feltevés A vállalat részvényeivel és kötvényeivel nyilvánosan kereskednek, továbbá minden adósság kötvény formában van fix kamatozással és befektetési minősítéssel.
A megcélzott tőkeszerkezetnek megfelelő, piaci értéken alapuló súlyok használata A megcélzott tőkeszerkezetre vonatkozó súlyokat érdemes használni, mert: – bármikor előfordulhat, hogy a vállalat tőkeszerkezete nem felel meg annak, ami várhatóan a fennállása nagy része során jellemezni fogja. – így feloldható a WACC meghatározása során fellépő körkörösség. Ennek lényege, hogy a saját tőke piaci értékének ismerete nélkül nem tudjuk meghatározni a WACC -ot, ugyanakkor a WACC ismerete nélkül nem tudjuk meghatározni a saját tőke piaci értékét.
A megcélzott tőkeszerkezetnek megfelelő, piaci értéken alapuló súlyok meghatározása A vállalat megcélzott tőkeszerkezetének meghatározásához: – meg kell becsülni a vállalat jelenlegi piaci értékek szerinti tőkeszerkezetét (a piaci értéken alapuló tőkeszerkezet legjobban úgy határozható meg, ha az egyes értékpapírok darabszámát beszorozzuk azok piaci értékével), – át kell tekinteni a hasonló vállalatok tőkeszerkezetét, – át kell tekinteni a vállalatvezetésnek a finanszírozásra vonatkozó explicit vagy implicit politikáját és ennek a megcélzott tőkeszerkezetre gyakorolt hatását.
A nem saját tőke jellegű források költségének becslése • Itt két alapkategória értékelése kerül bemutatásra: – sima befektetési minősítésű adósság, – sima elsőbbségi részvény.
Sima befektetési minősítésű adósság A befektetési minőségű adósságnál alacsony a csőd kockázata, ezért az ígért jövőbeni fizetések és az ismert piaci ár felhasználásával megbecsülhető az elvárt piaci hozam.
Sima elsőbbségi részvény • Az örökjáradék jellegű, nem visszahívható és nem átváltható elsőbbségi részvény tőkeköltsége a következőképpen számítható: kp = div P Kp = az elsőbbségi részvény tőkeköltsége, div = az elsőbbségi részvény által ígért osztalék, P = az elsőbbségi részvény piaci ára.
A saját tőkeköltségének becslése • A saját tőke alternatívaköltségének becslésére elterjedt a tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAPM) vagy az arbitrált árfolyamok modelljének (APM) használata. • Mindkét modell alkalmazása során problémák – pl. mérési problémák - merülnek fel, azonban ezek a modellek elméletileg megalapozottak: figyelembe veszik a kockázatot és a várható inflációt. • A tőzsdén lévő vállalatok bétáinak az USA-ban nyilvánosan publikált becslései vannak.
IV. A maradványérték becslése • A maradványérték a vállalatnál az explicit módon előrejelzett időszakot követően keletkező pénzáramlások jelenértéke. • A vállalat ezen időszak alatti teljesítményét illetően egyszerűsítő feltevésekkel élve – pl. állandó növekedési ütem, - lehetővé válik, hogy a maradványértéket képlettel becsüljük. • A maradványérték pontos előrejelzése elengedhetetlen mivel a vállalat összértékének jelentős hányadát adja.
A maradványérték az összérték százalékában 8 éves előrejelzési időszak mellett
A maradványérték becslése • Noha ezek a maradványértékek nagyon magasak, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vállalat értékének döntő része csak a maradványérték-időszak alatt realizálható. • Gyakran ez csak annyit jelent, hogy az első években a vállalathoz beáramló pénzeket a tőkekiadások és a működő tőkébe eszközölt befektetések ellensúlyozzák. – ezek a befektetések azonban a későbbi években magasabb cash flow-hoz vezetnek
A maradványérték becslése három lépést foglal magába. 1. a megfelelő módszer kiválasztása, 2. az előrejelzési időszak hosszának megválasztása, 3. az értékelési paraméterek becslése és a maradványérték kiszámítása,
1. Megfelelő módszer kiválasztása • A növekvő tagú szabad cash flow örökjáradék képlet azt feltételezi, hogy a vállalat szabad cash flow-ja a maradványérték-időszakban állandó ütemben fog növekedni, a következő képlet alapján: Maradványérték = FCFT+1 WACC-g FCFT+1 = az explicit előrejezési időszakot követő első év normalizált szabad cash flow-ja, WACC = súlyozott átlagos tőkeköltség g = a szabad cash flow-nak az idők végtelenségéig várható növekedési üteme.
Megfelelő módszer kiválasztása • Az értékteremtő tényezők képlete a növekvő tagú szabad cash flow örökjáradék képletet az értékteremtő tényezők függvényében fejezi ki. Maradványérték = NOPLATT+1(1 -g/ROIC) WACC-g NOPLATT+1 = az explicit előrejezési időszakot követő első év normalizált szabad cash flow-ja, g = a NOPLAT-nak az idők végtelenségéig várható növekedési üteme. ROIC = a nettó új befektetések várható hozama
Megfelelő módszer kiválasztása • Az értékteremtő tényezők képletének másik variációja a kétfázisú értékteremtő tényezők képlete. • Ez a képlet lehetővé teszi, hogy a maradványérték időszakot két szakaszra bontsuk, amelyekre eltérhetnek a növekedést és a ROIC-ot illető feltételezéseink.
Megfelelő módszer kiválasztása Maradványérték= [ + NOPLATT+1(1 -g. A/ROICA) [ WACC-g. A ][ ( 1 - NOPLATT+1(1+g. A )N-1(1 -g. B/ROICB) (WACC-g. B)(1+WACC)N-1 (1+g. A ) (1+WACC) ) N-1 ] N = a maradványérték-időszak első szakaszának hossza években g. A = a várható növekedési ütem a maradványérték-időszak 1. szakaszában g. B = a várható növekedési ütem a maradványérték-időszak 2. szakaszában ROICA = a várható ROIC a maradványérték-időszak 1. szakaszában ROICB = a várható ROIC a maradványérték-időszak 2. szakaszában ++
A gazdasági profit módszer maradványértéke A gazdasági profiton alapuló megközelítésnél a maradványérték nem a vállalatnak az explicit előrejelzési időszak végi értékét testesíti meg, hanem azt a pótlólagos értéket, ami a vállalat – az explicit előrejelzési időszak végén mért – befektetett tőkéje felett keletkezik a maradványérték időtartama során. Érték = A befektetett tőke értéke az előrejelzés kezdetén + Az explicit előrejelzési időszak alatt képződő gazdasági profit jelenértéke + Az explicit előrejelzési időszak után képződő gazdasági profit jelenértéke
A gazdasági profit módszer maradványértéke • A gazdasági profit modell szerinti maradványérték eltér az entitás DCF alapú maradványértéktől. • Az entitás DCF-módszerrel meghatározott maradványérték egyenlő a gazdasági profit modell szerinti maradványérték plusz a vállalat befektetett tőkéje az explicit előrejelzési időszak végén.
A gazdasági profit módszer maradványértéke Maradványérték = Gazdasági profit. T+1 WACC + (NOPLATT+1)(g/ROIC)(ROIC – WACC) WACC(WACC – g) Gazdasági profit. T+1 = az explicit előrejelzési időszak után következő első év normalizált gazdasági profitja NOPLATT+1 = az explicit előrejelzési időszak után következő első év normalizált NOPLAT-ja g = a NOPLAT-nak az idők végtelenségéig várható növekedési üteme ROIC = a nettó új befektetések várható hozama WACC = a súlyozott átlagos tőkeköltség
A gazdasági profit módszer maradványértéke • A képlet értelmében az explicit előrejelzési időszak után keletkező gazdasági profit értéke egyenlő az explicit előrejelzési időszak utáni első év örökkévalóságra kivetített gazdasági profitjának jelenértéke plusz az ezt követő évek során a tőkeköltséget meghaladó hozam melletti növekedés által teremtett pótlólagos gazdasági profit jelenértéke. • Ha a várható ROIC egyenlő a WACC-cal, az egyenlet második tagja nullával egyenlő és a gazdasági profit modell szerinti maradványérték egyenlő az első év örökkévalóságra kivetített gazdasági profitjának jelenértékével.
2. Az előrejelzési időszak hosszának megválasztása • Bár fontos az explicit előrejelzési időszak hosszára vonatkozó választás, azonban ez a vállalat értékét nem, hanem csak az értéknek az explicit előrejelzési időszak és az azt követő évek közti megoszlását befolyásolja. • Az explicit előrejelzési időszaknak elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy végére a vállalat működését stabilitás jellemezze. – Erre azért van szükség, mert minden maradványértékbecslési módszer bizonyos tényezők időbeli állandóságát tételezi fel.
Az előrejelzési időszak hosszának megválasztása • Az értékelésnél minél hosszabb időszakot érdemes választani. A Mc. Kinsey & Company ritkán használ 7 évnél rövidebb előrejelzési időszakot. • Nem szabad, hogy az előrejelzési időszak hosszát a vállalat belső tervezési időtávja határozza meg.
V. A végeredmény kiszámítása Ha az értékelés korábbi lépéseit már minden szcenárióra végrehajtottuk, a vállalat szcenáriókénti saját tőkéje értékének meghatározása a következő lépéseket jelenti. 1. A vállalat üzleti tevékenysége értékének meghatározása az előrejelzett szabad pénzáramlásoknak és a maradványértéknek a WACC-cal való diszkontálása révén. A gazdasági profit modell estében az előrejelzett gazdasági profitot és a gazdasági profit maradványértékét diszkontáljuk a WACC-cal, majd az eredményhez hozzáadjuk a befektetett tőke értékét az explicit előrejelzési időszak elején.
A végeredmény kiszámítása 2. Mindazon, a működéshez nem kapcsolódó eszközök értékének hozzáadása, amelyek pénzáramlásait az entitásérték meghatározása során kihagytunk a szabad cash flow-ból. q Ezen eszközök értékét a várható pénzáramlásaik és a kockázatuknak megfelelő diszkontráta alapján, vagy a piaci értékük alapján becsülhetjük meg. 3. Az összes adósság és egyéb, a saját tőkét megelőző követelések piaci értékének levonása.
A végeredmény kiszámítása
A végeredmény kiszámítása • Az értékelés eredményeinek szintetizálása során az egyes scenáriók értékét szembe kell állítani – az adott szcenárió értékteremtő tényezőivel, valamint – a működésre vonatkozó legjelentősebb feltételezésekkel. • Az utolsó lépés az egyes scenáriók valószínűsége alapján a legvalószínűbb érték megbecslése. – Az egyes szcenáriókhoz valószínűségeket rendelve, a szcenáriók értékét ezzel a valószínűséggel megszorozva és a végeredményeket összeadva megkapjuk a legvalószínűbb értéket.
- Mc kinsey and company
- Kinsey and company
- Mac kinsey
- Kinsey scale drawing
- Kinsey
- Kpmg acquires mc kinsey
- Ap psychology motivation and emotion activities
- Advanced degree consulting
- Kinsey model
- Kinsey report
- Matrice mc kinsey
- Alfred kinsey toothbrush
- Claire kinsey artist
- Objectives of landscaping pdf
- Dannon parent company
- Company inc 123 alphabet drive
- Apple outline
- General milk company inc
- Acme manufacturing company
- Viessmann manufacturing company inc.
- Partnership vs limited company
- What type of company was the virginia company
- Winding up of a company in company law
- Holding company definition
- Multinational vs transnational
- The first stage of god’s revelation was
- Novozymes north america, inc.
- Aids arms inc
- Pearson education inc
- 2011 pearson education inc biology
- Agile transformation inc
- Total benefit solutions inc
- 2012 pearson education inc
- Langlois weigand & associates inc
- Copyright 2009 pearson education inc
- Explain how securities firms differ from investment banks
- University of cincinnati physicians inc
- American express international inc.
- Thermoflow inc
- Net app inc
- Telpha inc
- Who wrote this
- 2017 pearson education inc
- Ezteller
- Endicott research group inc
- Compal electronics inc annual report
- Proficio consultancy inc
- 2008 pearson education inc
- Qld advocacy incorporated
- Deloitte shared service center inc
- Meridian management group
- Koso group
- Electro-technic products
- Harbor marine systems inc
- Gl
- Custom molds inc
- Blasting abrasives
- Duphil inc orange tx
- Desco industries inc.
- Crown healthshare administrators inc
- Perbedaan corp dan inc
- Ring around the rosie plague inc
- Dfs dell online payment
- Jmmv creations manufacturing inc
- Elluminate live download
- Zeeve inc
- 2010 pearson education inc
- Feist publications v rural telephone
- Copyright 2010 pearson education inc
- Pearson education inc 1
- 2012 pearson education inc
- Anther and stigma
- 30 isabella street pittsburgh pa
- Pemex procurement international
- Wadsworth thomson learning
- Reichel foods inc
- Oli systems, inc.
- Pearson education inc. 2012
- Victor insulators
- Copyright 2010 pearson education inc