Vllalati gazdasgtan alapjai Egyni s trsadalmi szksgletek kielgtse

  • Slides: 25
Download presentation
Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése Budapesti Gazdasági Főiskola

Vállalati gazdaságtan alapjai Egyéni és társadalmi szükségletek kielégítése Budapesti Gazdasági Főiskola

Emberi szükségletek I. Személyes szükségletek: pl. • legyen hol laknom, • legyen mivel közlekednem,

Emberi szükségletek I. Személyes szükségletek: pl. • legyen hol laknom, • legyen mivel közlekednem, • legyen mit ennem, stb. Társadalmi szükségletek: pl. működjön • az egészségügy, • az oktatás • a kultúra, • a honvédelem, • a rendvédelem, stb.

Emberi szükségletek II. Anyagi szükségletek: pl. • lakást kell vennem, • autót kell vennem,

Emberi szükségletek II. Anyagi szükségletek: pl. • lakást kell vennem, • autót kell vennem, • kenyeret kell vennem, stb. Nem anyagi szükségletek: pl. • orvoshoz kell mennem, • iskolába szeretnék járni, • moziba vagy színházba szeretnék menni, • lélegeznem kell, stb. A gazdaság fogalma az anyagi és nem anyagi szükségletek kielégítését jelenti.

A szükségletek kielégítése jószágok Szükségleteinket az ún. jószágok megszerzése elégíti ki. Termékek: Anyagi szükségletemet

A szükségletek kielégítése jószágok Szükségleteinket az ún. jószágok megszerzése elégíti ki. Termékek: Anyagi szükségletemet termékek megszerzése révén elégíthetem ki. Szolgáltatások: Nem anyagi jellegű szükségleteim kielégítése érdekében szolgáltatásokat veszek igénybe. Szabad javak: Olyan javak, amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre. Szükségletünk kielégítése érdekében senkinek sem kell terméket előállítania vagy szolgáltatást nyújtania. E javakhoz bárki korlátozás nélkül hozzáfér. (Pl. a levegő. )

Közjavak és magánjavak I. Magánjavak: • a fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban, •

Közjavak és magánjavak I. Magánjavak: • a fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban, • megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása, • piacon, pénzért lehet megszerezni őket, • fogyasztásukban az egyéni fogyasztás a jellemző, • a kínálatot egyéni termelők biztosítják, • lényegében a hagyományos piaci áruk.

Közjavak és magánjavak II. Közjavak: • az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek

Közjavak és magánjavak II. Közjavak: • az egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet (nincs rivalizálás a fogyasztók között), • fogyasztásukból senki sem zárható ki, • fogyasztásukban a kollektív fogyasztás a jellemző (egyidejűleg többen is fogyaszthatják ugyanazt a szolgáltatást). • Két csoportjuk: – szabad természeti javak: korlátlanul és mindenki számára rendelkezésre állnak (pl. víz, levegő). – termelt közjavak: termelési folyamat eredményei (pl. közút) Vegyes javak: • az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló

Szükséglet-kielégítési szférák Közszféra Üzleti szféra Civil szféra Személyes szféra, család, háztartás

Szükséglet-kielégítési szférák Közszféra Üzleti szféra Civil szféra Személyes szféra, család, háztartás

Közszféra (közszektor, public sector) Közigazgatási szektor Kormányhivatalok, szerveztek és testületek, amelyek a központi vagy

Közszféra (közszektor, public sector) Közigazgatási szektor Kormányhivatalok, szerveztek és testületek, amelyek a központi vagy a helyi hatalom hatásköre alá tartoznak. Működési területeik: - igazgatás, védelem, közrend, a gazdasági növekedés előmozdítása, oktatás, egészségügy, kultúra, szociális szolgáltatások. Társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyeket a kormány szervez, ellenőriz és finanszíroz. Köztulajdonban lévő vállalatok • A közhatalomnak legalább többségi tulajdona van benne és/vagy irányítja; • piaci körülmények között működik;

A közszektor struktúrája

A közszektor struktúrája

Civil szféra A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják. A civil társadalom

Civil szféra A civil szférát a civil szervezetek és mozgalmak alkotják. A civil társadalom szervezetei (EU – Fehér Könyv): • szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (ún. szociális partnerek) • nem kormányzati szervezetek (NGO-k) • szakmai szervezetek • karitatív szervezetek • az állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek

Szektorköziség I. Szektorközi együttműködés: • A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill.

Szektorköziség I. Szektorközi együttműködés: • A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) együttműködése valamilyen közös ill. társadalmi cél elérése érdekében. • A köz-, az üzleti és a civil szektor (ill. ezek közül legalább kettő) által szervezet (pl. alapítvány) létrehozása, amelynek feladata valamilyen közös ill. társadalmi cél megvalósítása.

PPP Public-private partnership (PPP): A közszektor és a magánszektor (stratégiai) együttműködése valamilyen közös, illetve

PPP Public-private partnership (PPP): A közszektor és a magánszektor (stratégiai) együttműködése valamilyen közös, illetve társadalmi cél megvalósítása érdekében.

Szektorköziség II. a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok) Közszféra Üzleti szféra Civil szféra Személyes szféra, család,

Szektorköziség II. a szükséglet-kielégítési szférák (szektorok) Közszféra Üzleti szféra Civil szféra Személyes szféra, család, háztartás

Szektorköziség III. A társadalom szükséglet-kielégítési technikái Közszfér a Civil szféra Üzleti szféra Család, háztartás

Szektorköziség III. A társadalom szükséglet-kielégítési technikái Közszfér a Civil szféra Üzleti szféra Család, háztartás Biztonság - rendőrség - testőr - polgárőrség - magas kerítés Tanulás - állami iskola - magániskola - alapítványi iskola - önképzőkör

A termelés a szükségletek kielégítésének alapja. A termelő folyamatok közös jellemzői: - Célirányos tevékenységek:

A termelés a szükségletek kielégítésének alapja. A termelő folyamatok közös jellemzői: - Célirányos tevékenységek: konkrét szükségletek kielégítésére, konkrét javak előállítására irányulnak. - A termékeket a természet nyersanyagaiból és/vagy már korábbi termelési folyamatban megmunkált termékből hozzák létre.

A termelés menete: munkafolyamatok Tervezés Szervezés Az előkészítés folyamata Eszközök, munkatársak megválasztása Munkavégzés Ellenőrzés

A termelés menete: munkafolyamatok Tervezés Szervezés Az előkészítés folyamata Eszközök, munkatársak megválasztása Munkavégzés Ellenőrzés Szabályozás A teendők ellátása Hibák elkerülése Tapasztalatok visszacsatolása

Az újratermelési folyamat. Termelés Elosztás Fogyasztás Csere (forgalom)

Az újratermelési folyamat. Termelés Elosztás Fogyasztás Csere (forgalom)

A fogyasztás fajtái A fogyasztás két elkülöníthető fajtája: 1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás: Fogyasztási

A fogyasztás fajtái A fogyasztás két elkülöníthető fajtája: 1. Személyes (közvetlen, végső) fogyasztás: Fogyasztási javak (eszünk, ruházkodunk, színházba megyünk, stb. ) 2. Termelő (közvetett, másodlagos) fogyasztás: A termeléshez felhasznált termékek, szolgáltatások. Lehetnek: – – személyes fogyasztásra alkalmatlanok (pl. gépek, fűtőanyagok) személyes fogyasztásra alkalmasak (pl. gyümölcs, vasút)

A gazdaság erőforrásai I. INPUT Termelési folyamat OUTPUT Áruk és szolgáltatások Emberek (fogyasztók, munkaerő)

A gazdaság erőforrásai I. INPUT Termelési folyamat OUTPUT Áruk és szolgáltatások Emberek (fogyasztók, munkaerő)

A gazdaság erőforrásai II. Az erőforrások fajtái a gazdaságban: Természeti - Korlátlanul rendelkezésre álló

A gazdaság erőforrásai II. Az erőforrások fajtái a gazdaságban: Természeti - Korlátlanul rendelkezésre álló (pl. víz, erőforrások levegő) - Megújítható, újratelepíthető (pl. föld, erdő) - Nem megújítható (a föld méhének kincsei) Munkaerő A munkaképes emberek fizikai és szellemi képességeinek összessége újratermelhető Tőkejavak Vállalkozó Termelési eszközök Szervezőmunka: a termelési eszközöket összekapcsolja a megfelelő munkaerővel

Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok összessége, a

Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakuló kapcsolatok összessége, a társadalmi újratermelés, a gazdasági körforgás megvalósulásának módja. Alaptípusai: • Klasszikus (tiszta) piacgazdaság • Központosított tervgazdaság • Vegyes piacgazdaság:

Gazdasági rendszer Klasszikus (tiszta) piacgazdaság: - A termelési eszközök magántulajdonban vannak - A termelők

Gazdasági rendszer Klasszikus (tiszta) piacgazdaság: - A termelési eszközök magántulajdonban vannak - A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról - A termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel

Gazdasági rendszer Központosított tervgazdaság: - A termelési eszközök állami tulajdonban vannak - A legfontosabb

Gazdasági rendszer Központosított tervgazdaság: - A termelési eszközök állami tulajdonban vannak - A legfontosabb gazdálkodási döntéseket az állam hozza meg: központi tervekkel irányítja a termelést

Gazdasági rendszer Vegyes piacgazdaság: - A legfontosabb szabályozó erő a piac - Jelentős szerepet

Gazdasági rendszer Vegyes piacgazdaság: - A legfontosabb szabályozó erő a piac - Jelentős szerepet kap az állam is: szabályoz, prioritásokat határoz meg, „újraeloszt”

. Köszönöm a figyelmet! eckert. balint@pszfb. bgf. hu

. Köszönöm a figyelmet! eckert. balint@pszfb. bgf. hu