Vizulis kommunikci bevezets Hork Gyrgy strtnet Az skzssgi

Vizuális kommunikáció bevezetés Horák György

Östörténet • Az ősközösségi társadalmakban és az újabb kori természeti népek életében már jelen vannak azok az alapvető cselekvésformák, melyek a mai értelemben vett művészeti tevékenységnek alapjai.

A kép létrejötte • Az ábrázolás rendkívül összetett feladat: 1. meg kell figyelni az ábrázolandó tárgyat, jelenséget vagy élőlényt 2. tudatosítani kell a megfigyelés eredményeit 3. létre kell hozni valamilyen jelölést, mely megfelel az eredeti látványnak.

• Az alkotáshoz egyaránt szükség van az emlékezet működésére, gondolati elvonatkoztatásra (absztrakcióra) és a kéz alkalmas mozgására. Az ember első képalkotási kísérleteiről elmondhatjuk, hogy bennük a szépség kifejezésének szándéka (a „művészet”) még háttérbe szorult a valóság közvetlen befolyásolásának igénye mögött.

• A mai értelemben vett művészetben mindinkább az esztétikum megragadása kerül ugyan előtérbe, de az ábrázolás mágikus vonatkozásai továbbra is megmaradnak, csak éppen megváltozott formában x

Alkotás, befogadás A valóságtól a befogadóig vezető folyamat nagyon leegyszerűsítve a következő lépésekből áll: • 1. A művész – mint bármely más ember – érzékszerveivel fogja fel a valóságot, majd annak egyes vonatkozásait elsősorban fogalmak segítségével, gondolati-érzelmi úton dolgozza fel. Természetesen már ebben a fázisban eltér a képzőművész látás-érzékelésének szerepe a zeneszerző hallásától, vagy a szobrász tapintás-érzékelése az író fogalmi munkájától stb. • 2. A művész a gondolati feldolgozás „végeredményét”, „közlendőjét” látható (érzékelhető) tárgyi formába önti, a szobrász egyszerre látható és tapintható szoborrá stb. Nyilvánvaló, hogy az eredmény merőben más, mint ha a gondolatait közönséges élő beszédben próbálná visszaadni.

x • 3. A befogadó a műalkotást először érzékszerveivel veszi birtokba (pl. a festményt látás útján), majd a fogalmiérzelmi feldolgozás következik: a mű „továbbgondolása”, hasonlóan, amint a művész járt el a valósággal szemben • 4. A befogadó ennek a fogalmi-érzelmi feldolgozásnak az eredményét közölheti – mindenekelőtt szóbeli vagy írásos formában. Ne feledkezzünk el azonban az olyan „különleges” esetekről sem, melyekben egy művész a „befogadó”, egy műalkotás a „valóság” és a „műelemzés” egy újabb műalkotás! • Több évszázados akadémiai gyakorlat már, hogy a festőnövendékek régi képeket másolnak, nem más ez, mint a műértés gyakorlati formája, fejlettebb változata pedig a festmény alkotó jellegű elemzése és átértelmezése – magának a festészetnek az eszközeivel.

A vizuális nyelv • Ismereteink háromnegyed részét vizuális úton szerezzük. Nem mindegy tehát, mennyire vagyunk értői a látás nyelvének. • Kepes György, a kiváló magyar származású festőművész azt írja, hogy „a vizuális nyelv minden más kommunikációs eszköznél hatékonyabban képes tudást terjeszteni. Segítségével az ember tárgyi formában fejezheti ki és adhatja tovább tapasztalatait”. • Minden műalkotás az adott kor üzenete is hozzánk.

• A vizuális nyelv elemeinek összességét vizuális ábécének, elrendezésének módját vizuális nyelvtannak nevezhetjük. A vizuális ábécé elemei: pont, vonal, sík (képsík), test, szín; faktúra/textúra, struktúra.

A vizuális nyelvi elemek elrendezése • 1. A kontúr – különösen hatásosak a középkori üvegablakokon és az ókori egyiptomi falfestményeken. • 2. Az arány (nagyságviszony) – Egyiptomban, Mezopotámiában, de a középkorban is találkozunk vele: a hierarchikus pozíciók ábrázolását szolgálta • 3. Az irányított fény – különösen szép példáival a barokk festészetben találkozunk. • 4. A ritmus – az azonos vagy hasonló elemek és arányok ismétlése fokozza a képi hatást. • 5. A kontraszt- ellentét; az esztétikában egymással ellenkező gondolatoknak figyelmet keltő egymás mellé állítása

Rajz kontúrvonalakkal, szájkontúr

Arány

Irányított fény

Ritmus

Kontraszt

AZ ALAKFELISMERÉS • Más-más nézőpontból érkező ingereket a tudat összegzi állandó tulajdonságokat tartalmazó, konstans képet alakít ki • Minták, tárolt képek szerepe • A figura és a háttér észlelése: a tárgyat kiemeljük környezetéből: fényinger különbsége, kontraszt

A TÉRLÁTÁS A perspektivikus hatáshoz tartoznak mindazok a mélységi információk, amelyek még egy sík festményen is érzékelhetők: a perspektívavonalak, a takarások, méretbeli változások, a relatív magassági helyzet, a részletgazdagság csökkenése, az árnyékolások és a színek perspektivikus hatása.

A keresztény, zsidó, mohamedán kultúrkörben sokszor merült fel a képi ábrázolás tilalma. A magyarázat: ha azonosságot feltételezünk a kép és az ábrázolt között, akkor az ábrázolás a képmás birtoklást jelent.

A vizuális jel kommunikatív funkciói • Érzelemkifejezés: pl. gyermekrajz • Figyelemfelhívás: pl. reklám • Valóságábrázolás: pl. igazolványkép • Kapcsolatteremtés: pl. egyenruha • Esztétikai funkció: művészi festmény

Egy kommunikációs aktust akkor tudunk helyesen leírni, ha válaszolunk a következő kérdésekre: ki mit mond, milyen csatornán keresztül, kinek, milyen hatással?

• Köszönöm a figyelmet!